A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ismét hitet tett eredeti statútuma mellett, azaz, hogy a szervezet az etnikai alapú magyar pártok szövetsége és tanácskozási fóruma - mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, nemzetiségekért és egyházügyekért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) pénteki budapesti plenáris ülése utáni sajtótájékoztatón. Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár bejelentette: 2020-ban a kormány által meghirdetett tematikus év az erős magyar nemzeti közösségek éve lesz.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (j) és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár sajtótájékoztatót tart a Magyar Állandó Értekezlet végén a fővárosi Várkert Bazárban 2019. november 15-én. (KDNP fotó: Váli Miklós)
A kormányfő helyettese kiemelte: teljes konszenzussal zárult a Máért ülése, beleértve az összes határon túli magyar pártot és az ellenzéki pártokat, kivéve a Demokratikus Koalíciót, akinek képviselője - bár meghívták - nem jelent meg. Ez utóbbit „elég botrányosnak" tartotta.
Hozzátette: teljes volt az egyetértés abban, hogy a külhoni magyarságnak jár az állampolgárság és ezzel együtt a szavazati jog, valamint az európai normáknak megfelelő autonómia.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet végén a fővárosi Várkert Bazárban 2019. november 15-én. (KDNP fotó: Váli Miklós)
Semjén Zsolt a nemzetpolitika négy pillérét emelte ki. Elsőként az identitás megerősítését, jelezve: 2010 óta az erre fordítható forrásokat megtízszerezték. Ezer óvodát építettek, illetve újítottak fel a Kárpát-medencében, a teljes oktatási rendszer fenntartását finanszírozzák, összesen ötezer intézményt támogatnak - sorolta.
Új innovációként említette a gazdaságfejlesztési programot a külhoni területeken, amelyet minden jelenlévő párt támogatásáról biztosított. Kiemelte: a fejlesztések jók az adott országban élő külhoni magyar kisebbségnek, Magyarországnak, a többségi nemzetnek és az utódállamoknak egyaránt.
Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője (b), Szászfalvi László (KDNP), frakcióvezető-helyettes (j), mögötte jobbról Kalmár Ferenc miniszteri biztos a Magyar Állandó Értekezleten a fővárosi Várkert Bazárban 2019. november 15-én. (KDNP fotó: Váli Miklós)
Kitért arra is, hogy 1,1 millió a honosított új magyar állampolgárok száma, akik nemcsak a parlamenti választásokon vehetnek részt, hanem - akiknek nincs uniós lakcímük - az EP-választásokon is.
A miniszterelnök-helyettes beszámolt arról, hogy a Magyar Állandó Értekezlet újra hitet tett saját statútuma mellett, azaz, hogy a testület az etnikai alapú magyarpártok szövetsége és tanácskozási fóruma.
Magyar Állandó Értekezlet a fővárosi Várkert Bazárban 2019. november 15-én. (KDNP fotó: Váli Miklós)
Minden határon túli magyar párt és a jelen lévő ellenzéki pártok is kifejezték aggodalmukat amiatt, hogy a közelmúltban előfordult: egy magyarországi párt képviselője nem a magyar jelölt mellett kampányolt Szlovákiában, illetve Romániában, hanem a szlovák, illetve a román jelölt mellett.
Semjén Zsolt elmondása szerint ezt az ülésen szóvá tette Kelemen Hunor RDMSZ-elnök, Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja elnöke és a diaszpóra részéről Bihari Szabolcs is. A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Pásztor István úgy fogalmazott: „akkor inkább maradjanak otthon".
Magyar Állandó Értekezlet a fővárosi Várkert Bazárban 2019. november 15-én. (KDNP fotó: Váli Miklós)
A miniszterelnök-helyettes elmondta: a tanácskozáson Brenzovics László a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a kárpátaljai, illetve ukrajnai helyzetet ismertette. Semjén Zsolt hangsúlyozta: az a törekvésük, hogy minél előbb találkozzanak, és tárgyaljanak Volodomir Zelenszkij új ukrán elnökkel.
Értékelése szerint az új elnök hivatalba lépése óta ugyan a magyarság helyzete nem romlott, de nem is javult. A jogfosztó törvények érvényben vannak, a magyarok megfélemlítése folytatódik. Kiemelte: ha józan ésszel gondolkodnak, Ukrajna és Magyarország érdeke is az, hogy a két ország kapcsolata rendeződjön.
Magyar Állandó Értekezlet a fővárosi Várkert Bazárban 2019. november 15-én. (KDNP fotó: Váli Miklós)
Potápi Árpád János az MTI kérdésére elmondta: az erős magyar közösségek éve programot a külhoni magyar szervezetekkel együtt kívánják megvalósítani, kapcsolódva a magyar Országgyűlés által elfogadott nemzeti összetartozás éve programhoz.
Jelezte: a Máért a jelenleg futó nagy nemzetpolitikai programokat üdvözölte, közte a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programot és a Határtalanul! tanulmányi kirándulási programot, illetve az idei tematikus év megvalósítását.
A nemzetpolitikai államtitkár úgy fogalmazott: az, hogy a zárónyilatkozatot konszenzussal tudták elfogadni azt jelzi, hogy minden ellenkező híresztelés ellenére a nemzetpolitika alapvető kérdéseiben konszenzus van.
Kitért arra is, hogy a Magyar Diaszpóra Tanács és a Magyar Állandó Értekezlet résztvevői ott lesznek az újjáépült és pénteken megnyíló Puskás Arénában a Magyarország-Uruguay futballmérkőzésen.
Áder János: Harminc esztendeje az üldözöttekből közösségi vezetők lettek
A magyarok igazságáért harminc évvel ezelőtt küzdőket állította a mai, nehézségekkel küzdő fiatalok elé példaként Áder János pénteken, amikor a Sándor-palotában látta vendégül a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) részvevőit. Az államfő pohárköszöntőjében hangsúlyozta: harminc esztendeje az üldözöttekből közösségi vezetők lettek.
Duray Miklós szlovákiai magyar politikus, a Szövetség a Közös Célokért társulás elnöke, (b) Csóti György, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezető szakértője (b2) és Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke (j) Áder János köztársasági (j2) elnök fogadásán, amelyet az államfő a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XVIII. plenáris ülése résztvevőinek tiszteletére adott a Sándor-palotában 2019. november 15-én. (MTI fotó: Bruzák Noémi)
A köztársasági elnök emlékeztetett: 1989 előtt a kisebbségben élő magyarok még az anyaországgal való szoros kötelékbe se kapaszkodhattak, ez pedig a kommunista diktatúrákban duplán volt keserűség számukra.
Három évtizede azonban „megteremtettük annak feltételét, hogy minden lehetséges módon kinyilvánítsuk összetartozásunkat" - hangoztatta.
Áder János köztársasági elnök beszédet mond a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XVIII. plenáris ülése résztvevőinek tiszteletére adott fogadáson a Sándor-palotában 2019. november 15-én. (MTI fotó: Bruzák Noémi)
Azóta egy generáció szabadságban nőtt fel, ám nekik is meg kell vívniuk saját küzdelmeiket - mondta. Hozzátette: ők valahányszor nehézségekkel küzdenek, gondolhatnak azokra, akik egykor a saját egzisztenciájukat, szabadságukat és akár az életüket is kockára téve mondták ki a magyarok igazságát itt, a Kárpát-medencében.
Áder János a romániai forradalomnak szikrát adó és ezért a román titkosrendőrség által éven át megfigyelt Tőkés László mellett példaként állította Duray Miklós felvidéki magyar politikust, aki börtönben ült, mert tiltakozott az anyanyelvű oktatás felszámolása ellen.
Ugyancsak a fiatalok figyelmébe állította a kárpátaljai magyarok kulturális önszerveződéséért kiáll Fodó Sándort, akinek évekig nem volt munkája, valamin a vajdasági író Deák Ferencet is, akinek bezúzták a könyveit.
„Harminc esztendeje az üldözöttekből közösségi vezetők lettek" - hangsúlyozta Áder János -, akik a korábbi érdekvédelem erkölcsi erejéből pártokat, szervezeteket alakítottak: a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget, a Magyar Közösség Pártját, a Vajdasági Magyar Szövetséget, a Muravidéki Magyar Önkormányzatok Nemzeti Közösségét, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségét.
Az elmúlt három érvizedben nem sikerült mindent megoldani - tette hozzá -, „összetartozásunk mindig munkát ad majd nekünk" - szólt a MÁÉRT résztvevőihez a köztársasági elnök.
Orbán Viktor: Tisztán magyar pártok tudják hatékonyan képviselni a Kárpát-medencei magyarságot
A magyar etnikai pártok szükségességéről, a Kárpát-medencei magyarlakta területek gazdasági fejlesztéséről és a magyar közösségek önazonosságának megvédéséről is beszélt Orbán Viktor miniszterelnök pénteken délelőtt a Magyar Állandó Értekezlet XVIII. plenáris ülésén a Várkert Bazárban - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j2) beszédet mond a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) XVIII. plenáris ülésén a Várkert Bazárban 2019. november 15-én. Mellette Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (b2), Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program koordinálásáért felelős miniszteri biztos (b) és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár (j). (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
Bevezető előadásában a kormányfő arról beszélt, hogy az elmúlt évek vitái és kísérletezései után mára egyértelműen bebizonyosodott, hogy vegyes pártok nem, csakis tisztán magyar etnikai pártok tudják megfelelően képviselni a magyar közösségek érdekeit a szomszédos országokban.
Orbán Viktor ezért az anyaország kormánya nevében további támogatásáról biztosította a MÁÉRT ülésén részt vevő szervezeteket, kiemelve, hogy a politikai együttműködés mellett egyre nagyobb figyelmet fordítanak a magyarlakta területek gazdaságfejlesztési programjaira is, amelyek egyaránt jók és értékesek Magyarországnak, az adott szomszédos országnak valamint az ott élő többségi nemzetnek és a magyar kisebbségnek is.
A miniszterelnök kiemelte: szomszédainkkal fontos megértetni, hogy Magyarország nemzeti és gazdasági megerősödése nem fenyegetést, hanem éppen ellenkezőleg: lehetőséget jelent számukra is, és ez a fejlődés felértékeli Közép-Európa jelentőségét az EU-ban.
Máért - Zárónyilatkozat: A magyar politikai pártok a szomszédos államok magyar közösségeit támogassák
A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) elvárja a magyarországi politikai pártoktól, hogy a szomszédos államokban az ottani magyar közösségeket képviselő pártokat és jelölteket támogassák. Egyebek között ezt tartalmazza a szervezet 18. plenáris ülésén elfogadott zárónyilatkozat, amelyet a nemzetpolitikai államtitkárság pénteken juttatott el az MTI-hez.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) XVIII. plenáris ülése a Várkert Bazárban 2019. november 15-én. Szemben Orbán Viktor miniszterelnök (j3), mellette Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (j4), Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program koordinálásáért felelős miniszteri biztos (j5), Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár (j2) és Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa (j). (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
A dokumentum szerint a résztvevők örömüknek adnak hangot, hogy az Országgyűlés 2018 decemberi döntésének köszönhetően a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok - így a vajdasági, kárpátaljai és diaszpórában élő magyarok - is részt vehettek az idei európai parlamenti választásokon, ezáltal pedig Európa és benne nemzetünk sorsának alakításában.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) megérkezik a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) XVIII. plenáris ülésére a Várkert Bazárban 2019. november 15-én. (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
Üdvözlik a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program eddigi eredményeit. A program első két ütemében létrejövő több mint száz új, illetve közel hétszáz felújított bölcsőde révén a magyar identitás megőrzésének alapjait sikerül megerősíteni. Örömüket fejezik ki annak kapcsán, hogy a program a harmadik ütemmel folytatódik.
A Máért résztvevői sikeresnek ítélik a kibővült Határtalanul Programot, amelynek keretében az idei évben már több mint százezer diák utazásának támogatása valósul meg - olvasható a zárónyilatkozatban. Ugyancsak sikeresnek ítélik a 2019 a külhoni magyar gyerekek éve programot, amelynek köszönhetően tovább folytatódott a nemzetünk alapját jelentő magyar családok támogatása a külhonban.
A zárónyilatkozat szerint a résztvevők megállapodnak abban, hogy 2020 az erős magyar közösségek éve legyen.
A magyar szórvány napján elismeréssel adóznak a szórványmagyarság példás kiállása, magyarságához való ragaszkodása előtt.
Üdvözlik, hogy a Petőfi Sándor Program keretében tovább folytatódik a szórványban élő magyarság segítése a mindennapokban. Örömüket fejezik ki, hogy az idei évben is újabb közösségekben tud az anyaország az ösztöndíjasok révén személyesen is jelen lenni, támogatni a szórványban működő magyar szervezetek identitásőrző és közösségépítő munkáját.
A Máért támogatásáról biztosítja a Kárpát-medencei magyar közösségek autonómiatörekvéseit, képviseli a külhoni magyarság önrendelkezésének ügyét a kétoldalú kapcsolatokban, az Európai Unió testületeiben és minden más nemzetközi fórumon is.
Arra biztatják a magyar közösségek képviselőit, hogy minél szélesebb körben nyújtsanak tájékoztatást a Nemzeti Régiókért európai polgári kezdeményezésről, hangsúlyozzák az aláírások összegyűjtésének fontosságát. Üdvözlik, hogy a Rákóczi Szövetség ezúttal is közreműködik a magyarországi aláírásgyűjtésben.
A résztvevők megdöbbentőnek és a jogállamisággal összeegyeztethetetlennek tartják a romániai magyarságot sújtó jogfosztások és hatósági intézkedések megsokasodását, az úzvölgyi katonatemető ügyében történt elfogadhatatlan eljárásokat.
Határozottan tiltakoznak a magyar nyelv- és szimbólumhasználatot korlátozó hatósági fellépések ellen. Szorgalmazzák, hogy a Román Kormány tegyen lépéseket annak érdekében, hogy Románia megfeleljen a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában és a Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló egyezményben vállalt kisebbségi nyelv- és szimbólumhasználatra vonatkozó nemzetközi előírásoknak. Szorgalmazzák a román jogrendben már meglévő kisebbségi jogok érvényesítését a gyakorlatban.
Ellenzik és aggodalommal figyelik a Beke István és Szőcs Zoltán elleni koncepciós büntetőeljárást, amely célja a magyar közösség megfélemlítése.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b2), Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (b), Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár (j2) és Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa (j) a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) XVIII. plenáris ülésén a Várkert Bazárban 2019. november 15-én. (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
Felvidék vonatkozásában fontosnak tartják, hogy a magyar nemzeti összefogáson alapuló felvidéki magyar érdekképviselet a 2020. február 29-i szlovákiai parlamenti választáson bekerüljön a törvényhozásba.
A Máért résztvevői reményüket fejezik ki, hogy a szlovák állampolgársági törvény vonatkozó rendelkezését a szlovák törvényhozás akképpen módosítja, hogy ne fenyegesse az állampolgárság elvesztése azt, aki más ország állampolgárságáért folyamodik.
Támogatják az Európai Unió Szerbiával való tárgyalásainak folytatását, és bíznak abban, hogy ez a folyamat felgyorsul.
Elismeréssel állapítják meg, hogy a Szerbia és Magyarország közötti folyamatos kétoldalú kormányközi tárgyalások rendszere egyedülálló példája a jószomszédi viszonyoknak és együttműködésnek.
A tanácskozás résztvevői bíznak abban, hogy Ukrajna Magyarországgal való jószomszédi viszonyának helyreállítása megtörténik, ennek pedig egyik fontos eleme a kisebbségi jogok teljes körű biztosítása - olvasható a dokumentumban.
A Magyar Állandó Értekezlet tagjai számot vetve az elmúlt száz esztendő közös kudarcaival és sikereivel, elismeréssel adóznak mindazon teljesítmények előtt, amelyeknek köszönhetően nemzetünk erős, összetartozó közösségként köszöntheti a 2020-as esztendőt. Elkötelezettek a magyarság határokon átívelő, a többi nemzet javát és gyarapodását is szolgáló egységének további erősítésében - rögzítették a zárónyilatkozatban.
Aggasztónak tartják a magyarokat sújtó asszimilációs törekvéseket és a magyar szervezetek és aktivisták elleni alaptalan hatósági zaklatásokat, szorgalmazzák azok mielőbbi beszüntetését.
A Máért tagjai felszólítják az ukrán hatóságokat a kárpátaljai magyar közösség alkotmányban is rögzített szerzett jogaink helyreállítására és a magyar tannyelvű oktatási intézmények működésének biztosítására.
