Orbán Viktor Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdai látogatása után, valamint az ifjabb Donald Trump csütörtöki látogatása után élő rádióinterjút ad a Kossuth Rádió, Jó reggelt Magyarország! vendégeként.

„Soros György bírósága hozott ítéletet”

Orbán Viktor a beszélgetés elején kitért az Európai Unió Bíróságának büntetésére: 200 millió eurós bírságot szabtak ki, amely mellé napi egymillió eurót kell a kormánynak fizetnie. 

Közölte, hogy Soros György bírósága döntött, a brüsszeli buborék teli van Soros embereivel, „a Soros-terv lényege”, hogy „Európából egy kevert népességű konitinenst kell létrehozni”, és hogy „nem baj, hogy ha fogy a fehér”.

Most nagy büntetést kell fizetni, töröm a fejem, hogy hogyan oldjuk meg, hogy nekik jobban fájjon, mint nekünk”

 – szögezte le, s biztosította az embereket, hogy bár ez hatalmas összeg, de biztosan megoldják, hogy Brüsszelnek végül jobban fájjon, mint Magyarországnak. Megjegyezte, hogy ezt a pénzt, amit ki kell most fizetni, lehetett volna „családvédelemre vagy gyerekvédelemre fordítani”, vagy „odaadhattuk volna a nyugdíjasoknak”.

A miniszterelnök szerint vérlázító a döntés, de nem fizetünk. Az EU-ból járó pénzek tekintélyes részét hazahoztuk, például a kohéziós alapból járó 22 milliárd euróból 12 milliárdot.

A miniszterelnök szerint azért hozták nyilvánosságra az ítéletet pont azután, miután a Fidesz-KDNP nyert az EP-választáson, mert „ezek brüsszeliek és sunyik”. Véleménye szerint az őszintétlenség, a tolvajnyelv a politikában büntetendő, de ez a norma Brüsszelben. 

A NATO-tárgyalásról

Orbán Viktor megemlítette újságírói kérdésre a NATO-főtitkárral történő tárgyalás részleteit is. Leszögezte, hogy nagyon kedvező megállapodás született, s megjegyezte, hogy a NATO-ban nincs konfliktusa Magyarországnak, nem úgy, mint az EU-ban Brüsszellel. 

Kiemelkedően együttműködőek vagyunk ebben a szervezetben, 

1300 magyar katona van külföldön, légtérrendészeti feladatokat látunk el több országban, NATO összekötők vagyunk több közép-ázsiai és afrikai országban – ismertette a miniszterelnök.

A NATO szerinte a mi otthonunk, 31 NATO-ország azonban 32-ből le akarja győzni az oroszokat, míg a magyar álláspont az, hogy nincs megoldás a harctéren, a béke oldalán vagyunk – számolt be Orbán Viktor.

A NATO missziót szeretne Ukrajnában, fegyvereket adnának át 3 csomóponton, kiképeznének ukrán katonákat is – és ebben nem szeretne Magyarország részt venni, szögezte le a miniszterelnök, s ismertette, hogy hazánk elérte, hogy sem pénzt, sem fegyvert nem kell adnia ehhez a misszióhoz. 

A NATO szempontjai nem előzhetik meg a magyar érdekeket, viszont mi mindent megkaptunk, amit akartunk, cserében nem fogjuk blokkolni a misszió létrehozását, nélkülünk. A térségben vannak olyan országok, akik mennek bele a háborúba, lengyelek és a románok elkötelezettek, a szlovákok óvatosak, mi pedig ki fogunk maradni belőle. Mindebben pedig Orbán Viktor szerint 

NAGY SZEREPET JÁTSZOTT A HAZAI VÁLASZTÁSOK BÉKEPÁRTI EREDMÉNYE, „EZT MEGÉRTETTÉK WASHINGTONBAN ÉS BRÜSSZELBEN IS”.

Megjegyezte azonban, hogy jót tenne a magyar helyzetnek, ha az európai vezetők is a béke felé mozdulnának el. Ha visszatér Trump, akkor nemcsak időt nyertünk, hanem megvan a békepárti együttműködés. Orbán Viktor arról is nyilatkozott, hogy nincs veszélyérzete az amerikaiaknak. Amerika a legbiztonságosabb ország, s közben több magyar településről átlátni Ukrajnába.

Az EP-megállapodásról

Utolsó témaként Orbán Viktor kifejtette, hogy egyáltalán nem biztos, hogy létrejön egy megállapodás Le Pen és Meloni között az Európai Parlamentben. A tárgyalások ebben a pillanatban is zajlanak, lassan araszolnak a felek egymás felé. Szerinte, ha Marine le Pen és Girogia Meloni meg tudna állapodni és ahhoz a Fidesz is csatlakozna, akkor létrejönne az EP második legnagyobb frakciója, ha pedig a néppártból is átlépnek többen, akár a legnagyobb frakció is lehetne – ugyanakkor mérsékeltek a remények annak kapcsán, hogy a két pártcsalád – Európai Konzervatívok és Reformerek, valamint az Identitás és Demokrácia – megegyezik egymással.