Hozzátette: a 2019-2020-as időszakot áttekintő jelentés átfogó képet nyújt a nemzetiség politikai és önkormányzati folyamatairól, a nemzetiségi közösségek eredményes működésének érdekében született kormányzati kezdeményezésekről, valamint beszámol a nemzetiségi kultúrában, médiában történtekről, kitér a kétoldalú kisebbségi vegyes bizottság működésére, a nagykövetségek, kulturális intézetek és a nemzetiségek vezetőivel kapcsolatos folyamatokra is.

Felidézte:

ebben az időszakban átalakult a kormányzati szerkezet, változtak a hatáskörök, így a miniszterelnök általános helyettese, a kormány nemzetiségpolitikáért felelős tagja 12 nemzetiségért – bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán nemzetiségi közösségért – felelős, míg a belügyminiszter a roma nemzetiségért felel.

 

A beszámoló időszakában módosult a 2011-ben hatályba lépett nemzetiségi törvény is. Az államtitkár ennek előkészítését és elfogadtatását a kormányzat és a magyarországi nemzetiségek bizottsága együttműködésének és közös munkájának eklatáns példájaként értékelte.

A változtatások közül Soltész Miklós kiemelte, hogy a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmény ingatlanjai ingyenesen a fenntartó tulajdonába kerültek. Megjegyezte: emiatt a passzus miatt a DK nem fogadta el nemzetiségi törvény változtatását.    

Hangsúlyozta: a beszámoló időszakában kiemelkedő mértékben nőttek a nemzetiségi önkormányzatok és intézményeinek működésre szánt központi forrásai. Az országos nemzetiségi önkormányzatok működési kötelező és önként vállalt feladataik ellátására, valamint a nemzetiségi médiához kapcsolódó feladatok ellátására 2020-ban már több mint 1,7 milliárd forintot kaptak, míg a település és területi nemzetiségi önkormányzatok működésére 2 milliárd 145 millió forintot fordított a költségvetés.

Az országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények támogatására a kormány a koronavírus okozta nehézségek ellenére is mindkét évben 1 milliárd 159 millió forintot biztosított, és a vizsgált időszakban 95, jelenleg már 103 köznevelési intézmény fenntartását vállalták a nemzetiségek

 

– ismertette.

Elmondta, bővült az Országos Roma Önkormányzat feladatainak ellátására fordított összeg is: 2019-ben 2 milliárd 950 millió forintot biztosított erre a költségvetés, míg 2020-ban további 360 millió forinttal emelték meg ezt a támogatást.

Az államtitkár kiemelte a roma felzárkóztatási programokat és elismeréssel szólt a Gandhi Gimnázium, a Biztos Kezdet Gyermekház és Magyarországon működő tanodák munkájáról, jelezve, hogy ezek működéséhez több mint 2 milliárd forinttal járul hozzá az állam. Kitért az Útravaló ösztöndíjprogram és a keresztény roma szakkollégiumok eredményeire is, és méltatta a katolikus, a református, az evangélikus, a pünkösdi, a metodista és a baptista cigánypasztorációs misszió munkáját. Hozzátette: 2019-2020-ben az iskolai szegregáció megakadályozása érdekében európai uniós projekt is zajlott az iskolavezetők számára.

Az államtitkár kitért arra is: a beszámolási időszakban hangsúlyos szerepe volt a 2019. őszi nemzetiségi önkormányzati választásoknak, amelyen 12 nemzetiség esetében - a 2014-es 64 százalékos részvételi aránnyal szemben - 72 százalékra emelkedett a részvétel. A roma nemzetiségnél 2019-ben - a korábbi 50 százalék körülihez képest - a választási részvétel 56 százalék volt – tette hozzá.

Soltész Miklós összegzésként kiemelte: a magyarországi nemzetiségek támogatása a 2010-es 3,6 milliárd forintról 2020-ra 23,2 milliárd forintra emelkedett, 12-ről 95-re nőtt a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott oktatási, nevelési intézmények száma, a társadalmi kirekesztettségnek és szegénységnek kitettek aránya pedig 28,6 százalékról 19,3 százalékra csökkent, az EU átlaga alá.

Vejkey Imre, a KDNP országgyűlési képviselője, az igazságügyi bizottság elnöke kifejtette: törvényi előírás szerint a kormánynak kétévente át kell tekintenie a Magyarországon élő nemzetiségek helyzetét és arról az Országgyűlés előtt be kell számolnia. A kormány a 2019. január és 2020. december közötti időszakról szóló beszámolóját az igazságügyi bizottság április 18-i ülésén kijelölt bizottságként megtárgyalta – közölte.

Hangsúlyozta: a bizottság álláspontja szerint a beszámoló a jogszabályoknak megfelelően kellő alapossággal tájékoztatja az Országgyűlést a vizsgált két év nemzetiségpolitikai folyamatairól, a nemzetiségi oktatásban, kultúrában és médiában történtekről, valamint a nemzetiségi önkormányzatokban zajló folyamatoktól. A bizottság „elismerte a kormánynak a nemzetiségek helyzetét javító, különösen a romák felzárkóztatását érintő erőfeszítéseit, üdvözölte a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézményének számának emelkedését” és a nemzetiségi pedagógusképzés fokozott támogatását – mondta.

Kiemelte:

az igazságügyi bizottság a beszámoló elfogadását támogatta és elfogadásra javasolja az Országgyűlésnek.