Emlékeztetett: a kormány egyik elsődleges célja volt 2010-ben, hogy kialakuljon egy csúcstechnológiára épülő és azt előállítani képes ipar. Ezért a 2014-ben indult felsőoktatási stratégiaváltás egyik fő eleme, hogy az egyetemek jobban együttműködjenek az innovatív vállalatokkal – jegyezte meg.

Az egyetemi modellváltással olyan kutatói környezet kialakítása a cél, amely megteremti a lehetőségét a további világraszóló magyar sikereknek, ezért került sor a teljes magyar felsőoktatás és a Magyar Kutatási Hálózat megújítására, továbbá a Neumann János program elindítására”

– fűzte hozzá. Emlékeztetett arra is: már tizenkét magyar egyetem van a világ legjobb öt százalékában, és hazánk az egymillió lakosra jutó Nobel-díjasok számát tekintve a világranglista 11. helyén áll.

Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában hangsúlyozta, a tudományos és innovációs parkok az egyetemek és gazdaság összekapcsolásának elsődleges színterei lesznek. Ennek ad keretet a Neumann János program, amely három fő területre: az egészséges életre, a digitalizációra és a zöld átállásra fókuszál.

A kormány célja, hogy 2030-ra Magyarország a világ legjobb 25, 2040-re pedig a világ legjobb 10 innovátora közé kerüljön. Ennek eléréséhez kulcsfontosságú az egyetemek és a gazdaság összekapcsolódásának kiteljesítése – közölte. Kiemelte:

a tudományos és innovációs parkok feladata, hogy a szintet lépett, megújult magyar felsőoktatást és innovációt összeadva Magyarországot Európa innovációs és egyetemi rangsorainak élére vigyék.”

Aradszki András jelezte, a program és az ahhoz kapcsolódó intézkedések várakozásai szerint segítenek kikerülni az úgynevezett közepes fejlettség csapdáját, az államtitkári választ ezért elfogadta.