Schanda Tamás (KDNP), az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára

Ilyen lépésekről döntött a kormány, a megszületett jogszabály pedig Göd mellett Csomádot, Sződöt és Dunakeszit is érinti - közölte, hangsúlyozva: a Samsung-gyárban az elektromos autókhoz készülnek akkumulátorok, amelyek így hozzá fognak járulni egy élhetőbb és tisztább Magyarországhoz. Ne támadják, hanem támogassák ezt a beruházást! - kérte.
    
Az önálló környezetvédelmi minisztériumra vonatkozó felvetésre az államtitkár úgy reagált: a klímapolitikához szükséges területek egy tárcán belül vannak, így nemcsak beszélni lehet róla, hanem valós intézkedésekre is lehetőség nyílik.
    
Az atomenergiáról úgy nyilatkozott: az olcsó lakossági áramhoz és versenyképes gazdasághoz szükség van a nukleáris energiára.
    
Schanda Tamás a szélenergiára is kitért, jelezve, hogy Magyarországon nem a szél-, hanem a naperőművek működése célszerű.
    
A Mátrai Erőművet ért kritikákra pedig azt felelte: a kormány minden esetben arra törekszik, hogy az energiabiztonságot és -szuverenitást növelje, ilyen szempontból a Mátrai Erőmű kulcsfontosságú.

A kibocsátás csökkentése és a gazdasági növekedés együttes cél
 
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára korunk egyik legnagyobb fenyegetésének nevezte a klímaváltozást, aminek megfékezésére a kormány is egyre nagyobb hangsúlyt fektet.
    
Kijelentette ugyanakkor, hogy a párizsi megállapodás keretében minden ország az eltérő képességeket figyelembe véve vesz részt a küzdelemben. Az unió és Magyarország globálisan eddig is az élharcosok között volt - jegyezte meg.
    
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a költségeket elsősorban a klímarombolókkal kell megfizettetni, a nagy szennyező országokkal és a nagyvállalatokkal. A politikát úgy kell végrehajtani, hogy a családok költségei ne emelkedjenek, nem a szegényebb országoktól kell elvenni a pénzt ahhoz és egyetértésre kell jutni abban, hogy atomenergia nélkül nem lehet klímasemlegességet építeni.
    
Magyarországon ma az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás 40 százalékkal alacsonyabb, mint a klíma élharcosának tekintett Németországban - mutatott rá. Az ország 2030-ra azon kevés országok egyike lesz, amelyek túl is teljesítik majd a vállalt célokat, miközben számos országban növekszik a kibocsátás.
    
A hazai gázkibocsátás 2018-ban 33 százalékkal volt alacsonyabb az 1990-es szintnél, miközben a gazdaság jelentősen növekedett azóta - hangsúlyozta -, vagyis az egységnyi gazdasági teljesítményre eső kibocsátás folyamatosan csökken. Az éves egy főre eső kibocsátásunk pedig az uniós átlag 75 százaléka - tette hozzá.
    
Magyarország tehát valóban klímabajnok - jelentette ki. Hangot adott azon meggyőződésének, hogy a gazdaság fejlesztése és a klímavédelem egymást erősítő célok, ellentétben az ellenzék állításával.
    
Kijelentette ugyanakkor, hogy a klímasemlegesség eléréséhez ma még nem ismert technológiákra is szükség lesz. Szólt az ország klímastratégiájáról, és arról, azóta milyen dokumentumokat fogadott el a kabinet. A többi között éghajlatváltozási cselekvési tervet, és tervezi a tiszta fejlődési stratégia megalkotását is.
    
Szólt az energiaimport csökkentésének szükségességéről, az energiaszuverenitás növeléséről. Július 1-jétől megkezdődik az illegális hulladéklerakók felszámolása - idézte fel a kormány akciótervének intézkedéseit.
    
Hangsúlyosan szólt a Mátrai Erőmű klímabaráttá alakításáról is, amelyet a következő évtized egyik legnagyobb régiófejlesztési projektjének nevezett. Célnak nevezte az elektromos járművek elterjedését.
    
Magyarország jelenleg is rendelkezik a szükséges jogszabályi kerettel mindehhez - mutatott rá -, az ország pedig azon 21 ország között szerepel, amely úgy növelte a GDP-jét, hogy közben csökkent a kibocsátása - zárta szavait.