Az Országgyűlés hétfőn szavaz az Alkotmánybíróság új tagjáról, Juhász Imrének, a Független Rendészeti Panasztestület elnökének alkotmánybíróvá választásáról, aki a 70. életévét hamarosan betöltő Holló András székére ülhet. A Taláros Testület 8:7 arányban adott zöld jelzést annak a rendelkezésnek, amely alapján Erményi Lajosnak, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesének megbízatása az Alaptörvény hatálybalépésével megszűnt. Íme, a legfrissebb döntések és a legközelebb tárgyalandók.
Az Országgyűlés hétfőn szavaz az Alkotmánybíróság új tagjáról, Juhász Imrének, a Független Rendészeti Panasztestület elnökének alkotmánybíróvá választásáról, aki a 70. életévét hamarosan betöltő Holló András helyére kerülhet a Taláros Testületbe.
Juhász Imre 1963-ban születetett, 1986-ban szerzett jogi diplomát, 2000-ben pedig Európai szakjogász másoddiplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, és ugyanott védte meg doktori disszertációját 2011 májusában. 1986. és 1992. között egyetemi tanársegéd, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, azt követően pedig egyetemi adjunktus az ELTE Állam és Jogtudományi Karának Polgári Eljárásjogi Tanszékén.
Az 1990-es évek első felében, mikor nagy számban érkeztek Magyarországra menekültek, részt vett az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága által irányított programban. 2006 őszén szerepet vállalt a rendőri jogsértéseket vizsgáló Civil Jogász Bizottság munkájában. A bizottság alapító tagjaként ő jegyezte a bizottság jelentésének emberi jogi tárgyú fejezetét. A 2006-os jogsértésekre adott reakcióként hozták létre 2008-ban – a rendőrség szakmai tevékenysége feletti civil kontrollként – a Független Rendészeti Panasztestületet amelynek Juhász Imre tagja, majd elnökhelyettese, 2010 júliusa óta pedig az elnöke. Magyarország képviseletében az Európa Tanács Rasszizmus és intolerancia Elleni Bizottságának is tagja. Két petíciót nyújtott be a szlovákiai magyarok jogfosztását kimondó Benes-dekrétumok hatályon kívül helyezéséért az Európai Parlamenthez. Az utóbbit jelenleg is vizsgálja az EP petíciós bizottsága.
Juhász Imre az életének 70. életévét április 2-án betöltő Holló András helyére kerülhet a Taláros Testületbe. Holló Andrást 1998 novembere és 2003 júliusa között az Alkotmánybíróság helyettes elnöke, 2003 augusztusa és 2005 novembere között az Alkotmánybíróság elnöke volt, az Országgyűlés 2005 novemberében választotta ismét alkotmánybíróvá, jelenleg pedig a Taláros Testület 1. öttagú tanácsának vezetője.
Az Alkotmánybíróság tagjait az Országgyűlés minősített többséggel (az összes képviselő kétharmadának szavazatával), választja tizenkét évre.
A Taláros Testület teljes ülésének legfrissebb döntései
Az Alkotmánybíróság elutasította a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 185. § (1) bekezdésének „és elnökhelyettesének” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére vonatkozó indítványt.
Az Alkotmánybíróság 8:7 arányban adott zöld jelzést annak a rendelkezésnek, amely alapján Erményi Lajosnak, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesének megbízatása az Alaptörvény hatálybalépésével megszűnt.
A Legfelsőbb Bíróság volt elnökhelyettese, sérelmezve posztjának megszüntetését, alkotmányjogi panaszában a bíróságok igazgatásáról és szervezetésről szóló 2011. évi CLXI. törvény azon részének visszamenőleges hatályú megsemmisítését kezdeményezte, amely alapján a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesének megbízatása megszűnt.
Álláspontja szerint az Országgyűlés a kinevezett elnökhelyettesi tisztség olyan megszűnési-megszüntetési módját választotta, amely sérti a jogállamiság elvét. Sérti, mert egyrészt ezáltal a jogalkotó egyedi esetet döntött el jogszabályi formában, másrészt a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába ütközik. Úgy véli: a bírósági szervezet Alaptörvényben és sarkalatos törvényekben rögzített szervezeti, hatásköri változásai nem tették indokolttá és alkotmányossági szempontból elfogadhatóvá az elnökhelyettesi tisztségének idő előtti lerövidítését, ilyen módon való eltávolítását. Állítja: a támadott jogszabályi rendelkezés azért is alaptörvény-ellenes, mert nem biztosít jogorvoslatot a törvényi formában megjelenő egyedi döntés ellen. Ezen túl a tisztségének a kinevezésben szereplő idő előtti megszüntetése a hátrányos megkülönböztetés tilalmába is ütközik, mert száznál is több bírósági vezető közül csak az elnökhelyettes tisztségét szüntette meg, és önkényes, mert szükségessége a bíróságok szervezeti-igazgatási átalakításával valós összefüggésben nem igazolható.
Az Alkotmánybíróság nem osztotta az indítványozó álláspontját. Határozatának indoklásában emlékeztetett: korábbi három határozatában vizsgálta a ciklusokon átívelő, határozott időtartamú vezetői megbízatások idő előtt, törvénnyel való megszüntetésének alkotmányosságát. Ennek kapcsán megállapította, hogy a korábban elbírált három ügy és jelen ügy között lényeges különbségek vannak. A korábbi döntések esetében kormány alá rendelt, illetőleg a kormánytól független államigazgatási szervek határozott időre kinevezett tisztségviselői vezetői megbízásának határozott időtartam lejárta előtti törvény általi megszűntetéséről volt szó, jelen esetben pedig az igazságszolgáltatás szervezeti rendszerébe tartozó szerv vezető tisztségviselője vezetői megbízásának a megszűntetéséről. Nem elhanyagolható különbség az a tény sem, hogy a korábban vizsgált ügyek közül két esetben a szabályozás következményeként az érintett vezetők közszolgálati jogviszonya – nem csak a vezetői megbízatása – szűnt meg, míg a most vizsgált esetben a panaszos bírói szolgálati jogviszonyát a támadott norma nem szüntette meg, csak vezetői beosztását.
Az indoklás hangsúlyozza: a bírósági szervezetrendszer teljes körű átalakítása, a Kúria és elnökének feladat- és hatásköreit érintő jelentős változások az elnök jogi helyzetét nagymértékben módosították a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesének kinevezése idején fennállott helyzethez képest. Mindezek együtt jártak az elnökhelyettesi funkció, feladat- és hatáskör változásaival. Ezért fokozott jelentősége van annak a bizalmi viszonynak, amelyet az elnökhelyettes kinevezésére vonatkozó korábbi alkotmányi és a jelenlegi törvényi szabályok kifejezésre juttatnak. Az Alkotmánybíróság szerint a korábbi vezetői megbízatás határidő előtti törvényi megszűntetéséhez ezek a változások kellő indokul szolgáltak.
A különvéleményt megfogalmazó Holló András véleménye szerint az indítvány alapján vizsgálni kellett volna, és meg kellett volna állapítani a vitatott szabály alaptörvény-ellenességét. Álláspontjához hat bírótársa, Balogh Elemér, Bragyova András, Kiss László, Kovács Péter, Lévay Miklós és Stumpf István alkotmánybírók is csatlakozott. (AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról: IV/2309/2012.)
+
Az Alkotmánybíróság a Szombathelyi Törvényszék 8.B.289/2008/278. számú, valamint a Győri Ítélőtábla Bf.119/2010/17. számú ítéletei alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította.
Az indítványozó a Szombathelyi Törvényszék valamint a Győri Ítélőtábla jogerős ítéletének a megsemmisítését kérte. Kábítószerrel visszaélés bűntette és más bűncselekmény elkövetése miatt marasztalták el.. Álláspontja szerint a törvényszék, illetőleg az ítélőtábla ítéletei alaptörvény-ellenesek, sérült a független és pártatlan bírósághoz való joga. Az ítélet a történeti tényállást „a titkos információgyűjtés során keletkezett telefon lehallgatásokról készült rendőri jelentésekre alapította, gyakorlatilag az abban foglaltakat teljes mértékben átvéve”. A panaszos az alkotmánybírósági eljárással párhuzamosan a Kúria előtt felülvizsgálati eljárást is kezdeményezett. A Kúria az I. és II. fokú ítéleteket helybenhagyta.
Az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról döntött. Megállapította: a panaszos beadványa nem tartalmaz értékelhető indokolást arra nézve, hogy a bírósági határozat miért sérti az Alaptörvényben biztosított jogát. A beadvány csupán a szóban forgó, állandó bírósági gyakorlatra épülő jogértelmezés helyességét vitatja, azzal kapcsolatosan tartalmaz részletes okfejtést, a konkrét esetben esetlegesen bekövetkezett alapjogsérelem mibenlétét nem tárja fel, a vitatott bírói jogértelmezésen alapuló döntés és az általa hivatkozott alapjog között logikai összefüggést nem teremt. Mindezek alapján, az indítványban előadott kérelem nem tekinthető határozottnak, ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz befogadását elutasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/2514/2012.)
Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának legutóbbi döntései
(Tagjai: Holló András tanácsvezető, Balsai István, Bragyova András, Kiss László, Kovács Péter.)
AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról. – (IV/1549/2012.)
AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról. – (IV/1550/2012.)
AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról. – (IV/3691/2012.)
AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról. – (IV/3436/2012.)
Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának legfrissebb döntései
(A 2. öttagú tanács tagjai: Paczolay Péter tanácsvezető, Balogh Elemér, Pokol Béla, Stumpf István, Szívós Mária.)
AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról, Stumpf István különvéleményével. – (III/2956/2012.)
AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról. – (IV/3506/2012.)
AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról. – (II/1502/2012.)
AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról. – (IV/3620/2012.)
AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról. – (IV/2302/2012.)
AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról. – (IV/3313/2012.)
Az Alkotmánybíróság teljes ülésének legközelebbi témái
Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 13. § (1) bekezdése és 14. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.
Az indítványozók (Varju László, Vitányi Iván ) országgyűlési képviselők, akik korábban az MSZP képviselőcsoport tagjai voltak, ám a frakcióból kilépő Gyurcsány Ferenc csapatához csatlakozva frakciótagságuk 2011. október 23-án megszűnt. 2012. április 23-án új képviselőcsoportot szerettek volna alakítani, a Házszabály 2012. április 20-án hatályba lépő módosításai értelmében azonban már nem alakíthattak frakciót. A Házszabály (módosított) 13. § (1) bekezdése értelmében ugyanis csak a parlamenti választásokon országos listát állító pártok képviselői alakíthatnak képviselőcsoportot. Az indítványozók szerint Alaptörvény- ellenes az is, hogy alkotmányos indok nélkül emelte a Házszabály a frakcióalakításhoz szükséges létszámot tíz főről tizenkét főre. Állítják: az Országgyűlés a létszámkorlátot kifejezetten azért emelte meg, hogy megakadályozza egy konkrét frakció megalakulását, ezzel rendeltetésellenesen gyakorolta a frakcióalakítási létszámhatár meghatározásának jogát, ami a jogállamiság elvét sérti. – (IV/3005/2012.)
+
A haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezéséről szóló 16/2004. (II. 6.) Korm. rend. 1. sz. melléklet XXVI. fejezete 1/a/5. pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói indítvány vizsgálata.
Az indítványozó bíró – az előtte folyamatban lévő kötelezettség megszegésének bűntette miatt indított büntetőeljárást felfüggesztve – azon kormányrendelet megsemmisítését kéri, amely lehallgató eszköznek minősíti a 10 órát meghaladó felvételi idejű miniatűr hangrögzítő eszközöket. Érvelése szerint a mai elektronika fejlettsége és miniatürizálása mellett a sérelmezett kormányrendelet olyan műszaki paramétereket sorol fel annak megállapítására, hogy mely hangrögzítő berendezéseket kell titkosszolgálati eszköznek tekinteni, amelyeket a mai közhasználatban lévõ hangrögzítők sokszorosan túlhaladnak Állítja: a törvényi tényállás mögött álló, azt konkrét tartalommal kitöltő jogszabályi rendelkezés elavult és nem egyértelmű fogalom meghatározása következtében sérelmet szenved a jogbiztonság, illetőleg az alkotmányos büntetőjog követelménye. – (III/331/2012.)
+
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 17. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozók érintettségüket arra alapítják, hogy a rendelkezés korábban fennálló tevékenységi körük szűkülését jelenti. Érvelésük szerint az érintett rendelkezés - amely kizárja a választottbírósági eljárást a nemzeti vagyonnal kapcsolatos jogvitákban, illetve az ilyen ügyekre a magyar bíróság kizárólagos joghatóságát köti ki - sérti a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját. Továbbá, a tisztességes gazdasági verseny feltételei is sérelmet szenvedtek sérelmet azáltal, hogy az egyik szerződő fél közhatalmi eszközökkel ellehetetlenítette az igényérvényesítés egyes formáit. Álláspontjuk szerint sérült a jogbiztonság elve is, mert az állam tulajdonosi és közhatalmi jogosítványai e rendelkezés következtében nem különülnek el egymástól világosan. – (IV/3136/2012.)
+
Az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 8. §-ának alaptörvény-ellenessége tárgyában benyújtott bírói kezdeményezés vizsgálata.
Az indítványozó bíró az előtte folyamatban lévő ügy felfüggesztése mellett fordult az Alkotmánybírósághoz. Kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a Tv. 8. §-a alaptörvény-ellenességét, illetve állapítsa meg, hogy annak alkalmazása az előtte folyó perben kizárt. Álláspontja szerint a jogállamiság követelményébe ütközik, hogy az állam közhatalmi és tulajdonosi jogosítványai összemosódnak, amennyiben a szerződéses kötelezettséget megszüntető jogalkotó és a szerződéses kötelezettségétől a törvényhozás eredményeként szabaduló dologi kötelezett személye azonos. – (III/3440/2012.)
