Az új ügyrend megalkotására a tavaly év elején hatályba lépett alkotmánybírósági törvény alkalmazásának tapasztalatai alapján került sor, az előzőhöz képest szerkezete, szabályozási területe lényegében nem változott, azonban számos kisebb korrekció, pontosítás történt.

Az ügyrend rögzíti a 15 tagú testület eljárásainak menetét, különböző szerveit, és azok hatásköreit, így például a teljes ülés, az elnök, a három öttagú tanács, a bizottságok és a tagok esetében.

Az új alkotmánybírósági törvénnyel összhangban az ügyrend rendelkezik arról, hogy amennyiben az indítványról harminc napon belül kell határozni - például az államfőtől érkezett a még ki nem hirdetett törvény előzetes normakontrollja miatt -, akkor két napon belül ki kell jelölni az ügy előadó alkotmánybíróját, akinek öt napon belül határozattervezetet kell készítenie a teljes ülés számára, az észrevételezésre pedig újabb öt nap marad, ezután a teljes ülés napirendjére veszi az ügyet. Az ügyrend emellett határidőket állapít meg az alkotmányjogi panaszok, a bírói kezdeményezések és a népszavazással kapcsolatos indítványok elintézésére vonatkozóan is.

Az Ab teljes ülése és a tanácsok legalább kéthetente, de szükség esetén nagyobb gyakorisággal tartanak ülést. Az Ab elnöke elrendelhet gyorsított eljárást, vagy soron kívüli elbírálást. Az Ab-nek gyorsított eljárásban az egyes eljárási cselekményeket az ügyrendben meghatározott időtartamok fele alatt kell elvégezni, soron kívüli elbírálás esetén haladéktalanul.

Az új ügyrend a befejezett eljárások adatnyilvánossága kapcsán rögzíti, hogy "az eljárás meghatározott irataiba való betekintésre joga van minden olyan természetes és jogi személynek, valamint szervnek, aki, illetve amely az erre vonatkozó jogos, illetve a tevékenységével összefüggő érdekét valószínűsíti. Nem nyilvános az ügy döntésre történő előkészítésével összefüggő belső munkaanyag, különösen az indítványelemzés, a tervezet, a módosító- és szerkesztési javaslat, az előadó alkotmánybíró jegyzete, az ügyhöz csatolt emlékeztető, valamint az ügyintézéssel kapcsolatos egyéb tanácsvezetői és elnöki intézkedés, utasítás".

A teljes ülés hatáskörébe tartozó döntés meghozatala érdekében meghallgatható az indítványozó, illetve képviselője, a szakértő, illetőleg részt vehetnek az elnök által esetenként meghívott más személyek. A személyes meghallgatásra és a nyilvános meghallgatásra legkorábban az ügyben készült tervezet első tárgyalását követően kerülhet sor. A nyilvános meghallgatás időpontját és a meghallgatáson részt vevő személyek nevét az Ab honlapján közzé kell tenni, és előzetes bejelentkezés alapján lehetőséget kell biztosítani egyéb személyek részvételére. A személyes, illetve nyilvános meghallgatáson az alkotmánybírák kérdést intézhetnek a meghallgatottakhoz, akiknek előzetesen meghatározott időkeret áll rendelkezésére álláspontja kifejtésére. Az Ab kivételesen szakértőt is kirendelhet.

Az Ab adott ügyben érdemi döntését megelőzően ideiglenes intézkedéssel felfüggesztheti jogszabály hatálybalépését, vagy rendes bírói döntés végrehajtását, ezt azonban indokolni kell.

Az Ab új ügyrendje március 1-jétől hatályos, a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének legutóbbi döntései

Az alapvető jogok biztosa kezdeményezte az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény bekezdése alaptörvény-ellenességének, valamint nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítását és megsemmisítését. Szabó Máté szerint  a szerint a támadott rendelkezés, amely alapján az összevont telepítési eljárásban valamennyi, az építési engedélyezési eljárást megelőző, külön jogszabály szerinti eljárás összevonható, alaptörvény-ellenes, ezért kérte annak megsemmisítését.

A vonatkozó jogszabályok összevetése alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a vitatott rendelkezés nem ütközik az indítványozó által megjelölt jogszabályi rendelkezésbe, és nem jelent visszalépést az elért védelmi szinttől, mert a telepítési engedély nem ad felhatalmazást a környezethasználatra. A határozat indokolása szerint a telepítési engedély a beruházás megkezdésére nem jogosít, annak elindításához a jogerős integrált építési engedély szükséges. Az sem tekinthető az elért védelmi szinttől való visszalépésnek, hogy egy eljárásban kerül sor a különböző engedélyek kiadására. A szakhatóságok a hatáskörükbe tartozó ügyre vonatkozó ágazati jogszabályokban foglalt előírások és követelmények betartásával hozzák meg döntésüket, olyan szakkérdésben adnak ki állásfoglalást, amelynek megítélése hatósági ügyként a hatáskörükbe tartozik.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság elutasította az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30/B. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenessége és nemzetközi szerződésbe ütközése megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. (AB határozat a jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló indítvány elutasításáról: II/3635/2012.)

+

Az Alkotmánybíróság teljes ülése folyamatban lévő ügyben alkalmazandó jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezések tárgyában is határozatot hozott.

Megállapította: az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 6. § (2) bekezdése második mondatának, 35. § (2) bekezdése f) pontjának, 100. § (3) bekezdésének, 136. § (1) bekezdése második mondatának, valamint 143. § (1) bekezdésének alkalmazása során az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből, valamint XXVIII. cikk (7) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy az adó megfizetésére gazdasági társaság helytállni köteles tagjaként kötelezett személy a gazdasági társaság felszámolása során indult adóhatósági ellenőrzési eljárásban gyakorolhassa az adózót megillető azon jogokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a helytállási kötelezettségét érintő adótartozás jogalapját és összegszerűségét vitathassa.

Az Alkotmánybíróság rendelkezett arról is, hogy az alkotmányos követelményt a Debreceni Törvényszék előtt 9.K.30.175/2007. és 9.K.30.216/2007. számon folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

Az Alkotmánybíróság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 35. § (2) bekezdése f) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére, illetve a Debreceni Törvényszék előtt 9.K.30.175/2007. és 9.K.30.216/2007. számon folyamatban levő ügyekben történő alkalmazhatóságának kizárására irányuló indítványokat elutasította. (AB határozat az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény egyes rendelkezéseire vonatkozó alkotmányos követelmény megállapításáról és bírói kezdeményezés elutasításáról: III/844/2012.)

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának legutóbbi döntései
 (Tagjai: Holló András tanácsvezető, Balsai István, Bragyova András, Kiss László, Kovács Péter.)

A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény 13. § (2) - (3) bekezdésébe foglalt – „kivéve, ha a kijelölt szerv vezetője vagy a kormánymegbízott az érintett személy foglalkoztatásához nem járul hozzá” – szövegrész és a (6) bekezdés alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezést elutasította.

Visszautasította azt a bírói kezdeményezést is , amely az Alaptörvény II. cikkének, valamint XII. cikk (1)-(2) bekezdésében és XV. cikk (1)-(2) bekezdésében foglalt rendelkezések sérelmére hivatkozással kezdeményezte a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény 13. § (2) - (3) bekezdésébe foglalt – „kivéve, ha a kijelölt szerv vezetője vagy a kormánymegbízott az érintett személy foglalkoztatásához nem járul hozzá” – szövegrész és a (6) bekezdés alaptörvény-ellenességének megállapítását. (AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról (III/3255/2012.)

+

A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 51. § (1) bekezdése első és második mondata, valamint a 87/D. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt is visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/3811/2012.)

Döntésre várva: következő testületi ülések témái

– A Győri Ítélőtábla Bf.86/2011/86. számú ítélete, illetve a Pest Megyei Bíróság 7.B.81/2006/2005. számú ítélete alaptörvény-ellenességének vizsgálatára irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/3376/2012.).

– A Győri Ítélőtábla Bf.86/2011/86. számú ítélete, illetve a Pest Megyei Bíróság 7.B.81/2006/2005. számú ítélete alaptörvény-ellenességének vizsgálatára irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/3387/2012.).

– A Győri Ítélőtábla Bf.86/2011/86. számú ítélete, illetve a Pest Megyei Bíróság 7.B.81/2006/2005. számú ítélete alaptörvény-ellenességének vizsgálatára irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/304/2013.).

– A Kúria Pfv.IV.20.217/2012/5. számú ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panasz befogadhatósának vizsgálata – (IV/5/2013.).

– A Budaörs Város Önkormányzata építményadóról alkotott 11/1991. (VII. 26.) ÖKT. sz. rendelet 6. § (6) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és a Pest Megyei Bíróság előtt folyamatban volt 2. K. 27.525/2010. számú perben alkalmazásának kizárására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata – (IV/1549/2012.).

– A Budaörs Város Önkormányzata építményadóról alkotott 11/1991. (VII. 26.) ÖKT. sz. rendelet 6. § (6) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és a Pest Megyei Bíróság előtt folyamatban volt 2. K. 27.527/2010. és a 2.K. 26.494/2011/11. számú perekben alkalmazásának kizárására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata – (IV/1550/2012.).

– A Fővárosi Törvényszék 56.Pfv.633.928/2012/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának – (IV/136/2013.).