Egyetértés mutatkozott a köznevelési kerekasztal keddi ülésén abban, hogy a jövőben is szükség van az állami intézményfenntartóra – állapították meg a tanácskozás résztvevői.

Palkovics László oktatási államtitkár a kerekasztal keddi budapesti ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatón elmondta: megkezdték az intézményfenntartó július 1-jei átalakításával összefüggő kérdések megbeszélését. Emlékeztetett: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) a kormány közelmúltbeli döntésének köszönhetően 38 milliárd forintos pluszforrást kapott feladatai ellátására.

Jelezte, hogy délután megtárgyalják a civil közoktatási platform 12 pontos követelését, a pontok jelentős része a kerekasztal szakmai témái közé tartozik. Az államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) követeléseiről szintén azt mondta, hogy megvizsgálják majd. Szerinte ugyanakkor a szakszervezeti tevékenységet és a szakmai munkát szét kell választani, és a kerekasztal ez utóbbi fóruma.

A tanácskozáson szó volt a 2017-es pedagógusminősítési keretszámokról is. Palkovics László kiemelte: az erre vonatkozó rendelet megjelent, figyelembe vették a kerekasztal javaslatait is. Azok a pedagógusok, akiknek hét évnél kevesebb idejük van a nyugdíjig és pedagógus I. fokozatban vannak, minősítés nélkül kerülnek át a pedagógus II.-be. Ez mintegy 18 ezer embert érint – jelezte. Az ideiglenesen a pedagógus II.-ben lévők szintén minősítési kötelezettség nélkül fogják megkapni ezt a fokozatot, ami 12 ezer tanárnak jelent könnyítést.

Közölte: a tanfelügyeleti rendszer változásáról szóló rendeletmódosítás is elkészült, az erre vonatkozó kézikönyveket módosították, csökkentek a pedagógusok adminisztratív terhei.

Arról a budapesti tanítónőről, aki tiltakozása jeleként nem kívánja a gyerekeket értékelni, az államtitkár kérdésre válaszolva azt mondta: a tiltakozásnak vannak különböző formái, a pedagógusoknak az a feladatuk, hogy a gyerekeket tanítsák és az értékelésüket elvégezzék. Aki az utóbbit nem teszi, az a feladata egy részét nem látja el – közölte, hozzátéve: az ügyben az iskola igazgatójának kell eljárnia, a tankerületi vezetővel egyeztetve.

Pölöskei Gáborné, a Klik új vezetője arról számolt be, hogy a központ tartozásainak rendezését megkezdték, első ütemben 8,6 milliárdot utaltak át a tankerületeknek és 90 ezer számlát fizettek ki. Kiemelte: nagyon gyorsan szeretnék a tartozásokat rendezni, ez az alapja a normális működtetésnek.

Hozzátette: következő lépésként az iskolák pár héten belül keretet kapnak, amely a mindennapi működéshez ad számukra mozgásteret.

Kitért arra is, az iskolákat nem az érdekli, milyen egy hivatal struktúrája, hanem az, hogy hatékonyan látja-e el a feladatait. „Jól meghatározott jogosultságok, folyamatok és jól meghatározott ellenőrzési pontok" – összegezte a várható átalakítások irányát a Klik elnöke.

Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke úgy fogalmazott: nyugodt szívvel megy haza, és az iskolái igazgatóinak arról számol be, hogy kéréseik nyitott fülekre találtak, nagyobb önállóságuk lesz a jövőben. Kaposvár Fidesz-KDNP-s polgármestere szólt arról is, hogy az elképzelések szerint az intézményvezetők várhatóan az eddiginél nagyobb munkáltatói és gazdálkodási jogköröket kaphatnak. Rámutatott: ugyanakkor az a határvonal, amely az épület üzemeltetése és az állam feladatai között van, nem éles. Úgy látja, abban is egyetértés rajzolódott ki, hogy az elsők között azt kell meghatározni, hogy konkrétan kinek mi a feladata. Hozzátette, ők a jelenlegi működési forma még hatékonyabbá tételében érdekeltek.

Liptay Kálmán, a tudományos-pedagógusképző oldal képviseletében kiemelte: az osztatlan tanárképzés egységessé tételét javasolják, és oktatási-innovációs kutatásokat is indítanának.

Bárányos József, a fenntartói munkacsoport képviselője rámutatott, egyetértés volt abban, hogy az állami intézményfenntartóra szükség van. Szeretnék elérni a gazdasági és szakmai intézményi autonómia visszaállítását, és szerintük a Kliknek egyfajta ellenőrző szerepe lehetne.

Bella Tibor, a pedagógusfoglalkoztatási munkacsoport képviselője közölte: javaslataik között szerepel, hogy a nyugdíjazások miatti álláshelyzárolást oldják fel, és vizsgálják felül a pedagógusok kötött munkaidejét is. Növelnék az intézményvezetők mozgásterét is.

Zalay Szabolcs, a gyermek- és tanulóéletutak munkacsoport képviselője jelezte: részletesen foglalkoztak az esélyegyenlőség biztosításának szükségességével, és a következő ülésen veszik napirendre a tankötelezettség kérdését.

Puszter Bernadett, a köznevelés irányítását tárgyaló munkacsoport képviselője a pedagógiai oktatási központok hálózatos kialakítását vetette fel.

Náray-Szabó Gábor akadémikus a tartalomfejlesztési munkacsoport képviseletében kiemelte: megfogalmazódott, hogy a gyerekeknek kevesebbet kelljen tanulniuk, de alaposabban. Szeretnék azt is elérni, hogy a mindennapos testnevelés és a művészeti oktatás ne terhet, hanem élvezetet jelentsen.

Az ülésen részt vett új tagként a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége, az OECD szakértője, az Országgyűlés magyarországi nemzetiségi bizottsága és az MTA két képviselője. Az oktatási államtitkár tájékoztatása szerint a hat munkacsoportban már 160 szakember, szakértő kapcsolódott be a munkába.