A három csapásnak nevezett, az erőszakos, többszörös visszaesőkre vonatkozó szigorítás ötéves története azt mutatja, hogy a magyar reformok a büntetőpolitikában is működnek – jelentette ki az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára budapesti sajtótájékoztatóján. Répássy Róbert közölte: a legveszélyesebb elkövetők hosszabb időre elzárása hatékonyabb védelmet nyújt; voltak olyan korábbi esetek, amelyek megelőzhetők lettek volna a három csapás alkalmazásával.

A 2010 nyarán bevezetett Btk.-szigorítás lényege, hogy a személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt harmadszor is jogerősen elítélt büntetési tétele a kétszeresére emelkedik, és ha a felső határa meghaladja a húsz évet, akkor tényleges életfogytiglant kell kiszabni. A Legfőbb Ügyészség statisztikái szerint az elmúlt öt évben 473 ilyen elkövetővel szemben jártak el, több mint 250-en jelenleg is büntetésüket töltik, közülük hatan tényleges életfogytiglant.

Kérdésre válaszolva az államtitkár azt mondta, hogy fél évtized után még nehéz kimutatni közvetlen összefüggéseket a jogintézmény és a bűnügyi statisztikák között,. A szigorúbb büntetőpolitika eredményei azonban lemérhetők például a másfél évtizede, 1999-ben bevezetett tényleges életfogytiglannal kapcsolatban: míg az 1990-es évek elején átlagosan 300 emberölés volt évente az országban, addig ez az adat mostanában már 150 alatt maradt.