Pedagógus tüntetés

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az elmúlt évek összesen 266 milliárd forintos pedagógusbér-emelése után nem a kormánynak kell bocsánatot kérnie. Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján arra reagált, hogy Pukli István, a Teleki Blanka Gimnázium igazgatója a Tanítanék Mozgalom keddi tüntetésén arra szólította fel Orbán Viktor kormányfőt és Áder János államfőt, kérjen bocsánatot „az elmúlt hat évben megalázott emberektől".

A Miniszterelnökség vezetője ezt úgy kommentálta: a bocsánatkérés felvetése „nem egy szakmai javaslat".

Azt is mondta, hogy a 2013 óta nyújtott összesen 266 milliárd forintos pedagógusbér-emeléssel és a 380 milliárd forintos európai uniós fejlesztéssel „nem mi vagyunk azok, akiknek bocsánatot kell kérniük".

Értékelése szerint jelenleg zajlik egy politikai akció, amelyben pedagógusokat, iskolákat és gyermekeket használnak fel. Ettől el kell választani – folytatta Lázár János – a szakmai problémákat, amelyeket a köznevelési kerekasztalon kell megvitatni. A kormányzati tárgyalópartner személyével kapcsolatban világossá tette: a kabinet Balog Zoltánt és tárcáját, az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi) jelölte ki az egyeztetések lefolytatására.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta: a megoldásnak a tárgyalóasztal mellett kell megszületnie a tanárok, a gyermekek és a szülők szempontjainak figyelembevételével. „Mi nem tudunk csak a pedagógusok problémáival foglalkozni, hiszen számunkra az iskola elsősorban a gyermekről szól" – fogalmazott.

Megerősítette: szeptember 1-jével a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) életében komoly változások lesznek.

Jelezte azt is, szerdán az Emmi többórás szakmai tárgyalást folytatott a Pedagógusok Szakszervezetével, és tudomása szerint az érdekképviselet 25 pontos követeléséből körülbelül 20-ban olyan megoldás születhet, amely mindkét félnek elfogadható.

Bürokráciacsökkentés

A tárcavezető beszámolt arról is, hogy az ügyintézés gyorsítását, az eljárások olcsóbbá tételét szeretné elérni a közigazgatásban a kormány, amely áprilisban konzultációt kezd az ügyfelekkel a bürokrácia további csökkentéséről. Megjegyezte: a statisztikai adatok szerint javult az ügyintézés tempója, de ezt maga sem hiszi el. „Túl jónak tűnnek a számok, vannak ezzel ellentétes népi tapasztalataim" – fogalmazott.

Kérdésre azt is elmondta, hogy a bürokrácia nyelvezetének egyszerűsítésén is gondolkodnak, ugyanakkor egy hivatal által kiállított határozatnak törvényileg előírt kötelező elemei vannak.

Ismertette azt is, hogy január 1-je óta egymillió olyan új okmányt adtak ki, amiért nem kellett fizetni, de korábban több milliárd forintos költséget jelentett volna. Ebből 221 ezer személyi igazolvány volt, 238 ezer lakcímkártya, 110 ezer felsőoktatási jelentkezés, 162 ezer vezetői engedély volt.

A kötelező betelepítési kvóta ellen száll csatába Brüsszelben Orbán Viktor

A kötelező betelepítési kvóta ellen, a kvóta önkéntessége érdekében száll csatába Orbán Viktor miniszterelnök a csütörtökön és pénteken zajló brüsszeli európai uniós csúcstalálkozón – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.

A magyar kormány álláspontja egyértelmű: „mi senkit nem szeretnénk Magyarországra betelepíteni" – jelentette ki a tárcavezető, hozzátéve: „ha kötelező lesz a kvóta, akkor nagy szükségünk lesz arra, hogy a népszavazáson megismerjük a magyar választópolgárok véleményét". Szerinte a referendum szeptember-november között tartható meg, és mindenképpen van értelme.

Lázár János arról is beszélt, hogy a balkáni határzár óta nem érkeznek bevándorlók, amit úgy értékelt: nem egy EU-török-megállapodás, hanem a határvédelem állította meg a migránsokat. A Balkán megvédte az EU-t, a minta pedig a magyar határzár volt – fogalmazott.

Tudatta egyúttal, hogy a kormány úgy döntött, egyelőre nem épül kerítés a magyar-román határon. A következő lépéseket a görögországi helyzettől, az esetleges áttörésektől tette függővé. A készültséget fenn kell tartani, bármikor adódhat olyan helyzet, hogy például a magyar-román határszakaszon tíz nap alatt határzárat kelljen létesíteni.

Megjegyezte azt is, hogy a kabinet nem azért építtetett kerítést a déli határra sem, mert jól esett neki, hanem mert szükség volt rá.