Írta: Dr. Békefy Lajos, PhD

Nyelvi lektor, olvasószerkesztő: Dr. habil. Birkás Antal, PhD

A brit uralkodó kedden még utolsó erejét összeszedve, a skóciai Balmoral királyi kastélyban fogadta LizTruss brit miniszterelnököt, s jóváhagyta megválasztását. A nagyon lefogyott uralkodó kézfogásakor jobb kezén látszott az elszíneződés, amit nyilván az infúziókivezetés okozott.

Majd két nap múltával jött a Buckingham Palota hivatalos közleménye arról, hogy Őfelsége II. Erzsébet családja körében balmorali kastélyában 96 évesen, uralkodásának 70. évében békésen elpihent. Azóta államfők, egyházfők, királyok és a világ számos országából jeles közéleti személyiségek fejezik ki megrendülésüket és tiszteletadásukat a 70 éven át, a brit birodalom történetében leghosszabb ideig uralkodó királynő elhunyta nyomán. A magyar sajtóban itt-ott olvasható kegyeletsértő megnyilatkozás elenyészik a hazai közvéleményben is tapasztalható együttérzés mellett, aminek elsőként Novák Katalin köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök adott méltó kifejezést. A királynő halálát követően felpörögtek az események. Mára közismert, hogy fia III. Károly néven fogja követni az uralkodót a brit trónon és az Anglikán Egyház feje hivatalában. Ma már a 10 napos nemzeti és nemzetközi búcsúvétel, valamint a királybeiktatás menetrendje is nyilvánosságra került. Valóban helyénvaló így fogalmaznunk: Anglia és a Brit Nemzetközösség történelmi nagyhete az emberiség nyilvánossága előtt zajlik le, temetéssel és királyi trónra lépéssel, megőrizve a sok száz éves nemes hagyományokat és a koronás ország Kanadától Ausztráliáig terjedő nagyhatalmi státuszának folytonosságát. Ebben az összeállításban néhány közvetlen, szinte azonnali egyházi reagálást közlünk II. Erzsébet halálhíre nyomán, s a 10 napos „történelmi nagyhét” néhány fontosabb eseményét is megosztjuk olvasóinkkal a hivatalos eseménynaptár alapján.

Elsőként az Egyesült Református Egyház kondoleált

Nyilvánvalóan semmiféle verseny nem árnyékolhatja be egyetlen másodpercre sem a gyászprotokollt, mindazonáltal tény, hogy az angliai, illetve a nemzetközösségi keresztyén egyházak közül először a United Reformed Church, az Egyesült Református Egyház adott ki hivatalos közleményt Facebook, Twitter és E-mail megosztással. A hivatalos közlemény közhírré teszi: „Az Egyesült Református Egyház osztozik a nemzet gyászában Őfelsége, II. Erzsébet királynő halála nyomán”. Tájékoztatják a közvéleményt, hogy sok gyülekezet temploma lesz az Egyesült Református Egyházban (URC) nyitva az elkövetkező napokban ima és elmélkedés céljából. Az URC közgyűlése, az egyház vezető testülete köszönetet mondott Őfelségének az uralkodása hét évtizede alatt végzett „állhatatos és hűséges szolgálatáért”. A „kötelességteljesítés, feddhetetlenség és közszolgálat” példáját méltatva a közgyűlés ünnepélyesen kinyilatkoztatja, hogy nagyra értékeli Őfelsége nyilvános tanúságtételét keresztyén hitéről, és azt a módot, ahogyan Krisztus szolgájaként igyekezett élni életét. Dr. John Bradbury tiszteletes, az URC főtitkára elmondta: „Őfelsége II. Erzsébet királynő az odaadó keresztyén szolgálat legfigyelemreméltóbb életét élte. Jólelkű anglikánként és presbiteriánusként hite szavaiból és tetteiből ragyogott mindenki felé. Nemzeteink, a Nemzetközösség és a nagyvilág népei közötti szolgálatára az elkövetkező nemzedékek hálával emlékeznek majd. Tiszteletet váltott ki a politikai paletta minden részéből, a monarchistákból ugyanúgy, mint a republikánusokból.”

A református közlemény rámutat: az Egyesült Református Egyház a királynőben mindig a Krisztusban megkeresztelt nőtestvért tisztelte. „Hálát adunk életéért, és imádságban támogatjuk mindazokat, akik gyászolják őt. Nyugodjon békében és támadjon fel dicsőségben” – írják a brit reformátusok. A közleményben egyúttal bibliai olvasmányokat, elmélkedéseket és imákat is közzétesznek egyének, csoportok, egyházközségek, lelkészek és hívek számára.

Keresztyén vezetők imára hívnak

Justin Welby főpásztor, Canterbury anglikán érseke: „Mély szomorúsággal csatlakozom a nemzethez, a Nemzetközösséghez és a világhoz, hogy gyászoljam néhai Őfelsége, a királynő halálát. Imádságomban a királyért és a királyi családért szólok. Isten közeledjen hozzájuk, és vigasztalja meg őket az előttünk álló napokban, hetekben és hónapokban.” Az anglikán főpásztor rámutat: „Amikor együtt gyászolunk, tudjuk, hogy szeretett királynőnk elvesztésével azt a személyt veszítettük el, akinek állhatatos hűsége, szolgálata és alázata hozzásegített bennünket ahhoz, hogy megértsük, kik is vagyunk a mai világban, nemzetünkben és társadalmunkban, a több évtizedes rendkívüli változások közepette.”

Stephen Cottrell, York érseke így fogalmaz: „Őfelsége első karácsonyi nyilvános megszólalásában, koronázása előtt arra kérte a nemzetet, bármilyen vallású is legyen valaki, imádkozzanak azért, hogy Isten adjon bölcsességet és erőt ünnepélyes ígérete végrehajtásához. Tudjon hűségesen szolgálni Istennek és népének élete minden napján. Ez minden bizonnyal olyan imakérés volt, amelyre választ kaptunk. Nemzetünk és a Nemzetközösség érdekében végzett szolgálatát a kötelessége iránti odaadás jellemezte, amelyet mindig örömmel tett. Ehhez merített erőt mélységes istenhitéből, és tanúi lehettünk élete alakításában Isten munkájának.”

Ferenc pápát mélységesen elszomorította a királynő halála, és részvétét fejezte ki az elhunyt uralkodó családjának és utódjának, III. Károly királynak. „Szívből csatlakozom mindazokhoz, akik gyászolják elvesztését, s hogy a néhai királynő örök nyugalmáért imádkozzunk. Ezzel is tisztelgünk a nemzet és a Nemzetközösség javát szüntelenül szolgáló élete előtt” – írta Ferenc pápa III. Károly királynak küldött táviratában.

Vincent Nichols kardinális, Westminster érseke és az Angliai és Walesi Katolikus Püspöki Konferencia elnöke: „1947. április 21-én, huszonegyedik születésnapján Erzsébet hercegnő ezt mondta: „Ünnepélyesen kijelentem önök előtt, hogy életem legyen bár hosszú vagy rövid, azt népem szolgálatának szentelem. Most, hetvenöt évvel később, megtört szívvel állunk halála előtt, mégis tele vagyunk csodálattal azért, ahogyan egykori nyilatkozatát teljesítette. Ma pedig Őfelsége lelkének megnyugvásáért imádkozunk. Tesszük ezt bizalommal, mert életének és tevékenységének minden napját a keresztyén hit jellemezte.”

Michael Bruce Curry tiszteletes, az Episcopal Church elnöklő püspöke és prímása: „Ma gyászoljuk II. Erzsébet királynő halálát, de egyúttal ünnepeljük életét és örökségét. Békéért imádkozom, szeretteiért, és mindazokért, akik ismerték és szerették őt szerte a világon. Rugalmassága, méltósága, csendes hitének és jámborságának mintája sokak számára példa volt – és lesz – továbbra is. Nyugodjon békében és támadjon fel dicsőségben.”

A történelmi nagyhét néhány fontos eseménye

A mai nappal indul és a következő hét szombatján, a végső nyugalomra helyezéssel zárul Anglia és a Brit Nemzetközösség történelmi nagyhete.

1. nap: Nagy-Britanniában most a hivatalos nemzeti gyász időszaka zajlik, amely a királynő temetéséig tart. Az országban és a birodalomban félárbócra eresztették a nemzeti lobogót.

Erzsébet skóciai Balmoral kastélyban történt halálának pillanatától kezdve Charles, azaz fia III. Károly néven hivatalosan is Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának uralkodója lett, valamint a Nemzetközösség államainak, például Ausztráliának és Kanadának az államfője is.

Erzsébet holttestét Holyroodba, edinburgh-i rezidenciájába szállítják, majd szombaton tartanak egy istentiszteletet a skót fővárosban található St. Giles-székesegyházban, amelyen a királyi család tagjai is részt vesznek.

A királynő koporsóját ezután egy éjszakai vonaton Londonba szállítják, mielőtt a Buckingham-palotába viszik.

Mozgalmas időszak ez az új király számára, aki találkozik Liz Truss miniszterelnökkel, írásos nyilatkozatot ad ki, és tévébeszédet intéz a nemzethez, amelyet élőben sugároznak.

A Westminster Abbey harangja és a Great Tom, a St. Paul’s Cathedral államharangja déltől egy órán keresztül szól London felett.

A hivatalos épületeken félárbócon lobognak a zászlók, míg a londoni Parliament Square-en és a bevásárlóközpontokban fekete kreppbe és bojtba öltöztetik a zászlókat. A Szent Pál-székesegyházban hálaadó istentiszteletet tartanak, bár az új király várhatóan még nem lesz ott.

1. nap: Erzsébet halála másnapján az új király a londoni Szent Jakab-palota tróntermében tartandó találkozón hivatalosan is bejelenti, hogy milyen néven fog uralkodni. A Titkos Tanács, egy jelenlegi és volt politikusokból és bírákból álló bizottság tagjai meghallgatják az új király esküjét és beszédet. Ezt a találkozót először közvetíti a történelem során a televízió. Jelen lesz Canterbury érseke, az Anglikán Egyház érseke, amelynek (az egyháznak) mostantól az új király a vezetője.
2. nap: A királyságon belüli városok megteszik a maguk kiáltványait, fanfárokkal kísérve a walesi Cardiff kastélyban.
3. nap: Az új király és Camilla, Cornwall hercegnője Anglia és Skócia politikai hatalomközpontjaiban időzik. Reggel a londoni Westminsterben, a Parlament két házában, s a Westminster Hallban hangzanak el részvétnyilvánító üzenetek, majd az új király beszédet mond. Ezután Edinburghba repülnek a St. Giles-katedrálisban tartandó ünnepségre, majd találkoznak Nicola Sturgeon skót első miniszterrel a skót parlamentben.
4. nap: A király belfasti látogatással folytatja országjárását, ahol felkeresi a Hillsborough-kastélyt és a Szent Anna-katedrálist.

Azt a több százezer, ha nem millió embert, akik várhatóan sorba állnak, hogy személyesen leróják tiszteletüket II. Erzsébet előtt, amikor holttestét a Westminster Hallba viszik, várják a Victoria Tower Gardens-ben, a Parlament melletti kis zöldterületre és a Temze mellé.

1. nap: Erzsébet holttestét koporsójában a Buckingham-palotából a Westminsteri palotába viszik fegyveres kocsis felvonulással, ami szimbolikus és nagy jelentőségű pillanat. A koporsót királyi jelképek borítják, amelyre bársonypárnára helyezik a koronát. Vilmos és Harry hercegek gyermekei és a királyi család többi tagja gyalogosan követik.

A koporsót a Westminster Hallba viszik, ahol Erzsébet rövid istentisztelet után fegyveres őrség mellett marad a ravatalon a következő napokban. Folyamatos virrasztás kezdődik.

Több százezer ember készülődik, hogy lerója kegyeletét, ami 24 órán át folytatódik. Ezt csak egy 15 perces éjszakai takarítási szünet szakítja meg.

1. nap: ezen a napon a világ különböző országainak vezetői érkeznek a Westminster Hallba, hogy leróják kegyeletüket. Eközben az új király találkozik a királyi család tagjaival a Buckingham-palotában.
2. nap: Az új király délben találkozik a miniszterelnökkel az első hivatalos audiencián, ez az alkotmányos szokás.

9-10. nap: Erzsébet halála után 10 nappal történik meg a Westminster Abbey-ben a végső búcsúztatás, amelyen családtagjai, brit intézményi szereplők és államfők jelennek meg a világ minden részéről. A délelőtt folyamán a Westminster Abbey megtelik brit és külföldi méltóságokkal, köztük az összes élő volt brit miniszterelnökkel. Pontosan délelőtt 11 órakor a Big Ben csak egyszer szólal meg, hogy a nemzet kétperces csendet tartson. A nemzeti himnusz zárja az egyórás temetési szertartást, majd egy körmenet, amely akár 1,5 mérföldes is lehet, elviszi a koporsót a Buckingham-palota mellett a Wellington Archig, majd Erzsébet végső nyughelyére, Windsorba.

(Dr. Békefy Lajos/Felvidék.ma)

Írta: Dr. Békefy Lajos, PhD

Nyelvi lektor, olvasószerkesztő: Dr. habil. Birkás Antal, PhD