AZ OLVASÓ KÖSZÖNTÉSE
A Bibliotheca Moderna Christiana Reformata, a Modern Református Keresztyén Könyvtár létrehozásával az a cél, hogy megismertessük Önöket, keresztyéneket és nem keresztyéneket is olyan könyvekkel, folyóiratokkal, érdekes írásokkal és jelentős tudományos eredményekkel, gondolatokkal, meg értékes kezdeményezésekkel, melyeknek kapcsolódásuk van református és keresztyén hitünkhöz.
Két könyv folyamatos és egymást váltó ismertetésével mutatkozunk be. Az egyik THOMAS SCHIRRMACHER nagyszerű és alapos tanulmányi füzete, ami a keresztyén mártíromság teológiájával foglalkozik 70 bibliai-teológiai tételben. Címe: A KERESZTYÉNÜLDÖZÉS MINDANNYIUNKAT ÉRINT. A másik, amit kezdetben szemlézni fogunk, egy hatalmas és pótolhatatlanul érdekes könyv, VISHAL MANGALWADI kortárs indiai protestáns filozófus és lelkipásztor munkája. Címe: A KÖZÉP KÖNYVE - A BIBLIA A NYUGATI KULTÚRA SZÍVE.
De találkozunk majd ezen a modern könyvtári oldalon a nálunk még alig ismert HOLLAND REFORMÁCIÓI FILOZÓFIA ALKOTÓIVAL, ÉS ESZMERENDSZERÜKKEL, első renden is H. Dooyeweerddel, a "holland Kant" írásaival. Vagy például A. MADDISON skót református világközgazdász fantasztikus kutatási eredményeivel is a hit és a gazdasági teljesítmények összefüggéseiről. Természetesen korunk keresztyénségének pozitív vagy éppen negatívumokat is hordozó jelenségei is elénk kerülnek, így a SINOKERESZTYÉNSÉG vagy A VALLÁS ÉS MODERNITÁS összefüggései. És olyan fontos folyóiratokat is szemlézünk majd, melyek napjaink csúcskérdéseiről értekeznek, például a német PHILOSOPHIA PERENNIS vagy az amerikai PEW RESEARCH CENTER legújabb publikációi, s a kínai CHINASOURCE hírei, elemzései a keresztyénség elképesztő távol-keleti térhódításáról, okairól, s ezzel összefüggésben a THIRD CHURCH, a harmadik egyház korszakának, a 21. századnak a sokféle keresztyén jelenségeivel szintén megismerkedünk.
A Theo-Digest jellegénél fogva olyan írások szemlézésével foglalkozik, melyek a 21. század különböző kultúrkörében és vallási koordinátái között élő embereinek istenkérdéseivel függenek össze. Nem vállalkozunk arra, hogy mindent az elejétől a végéig lefordítsunk, de a válogatásra igen, hogy lényegre törően mutassunk be egy-egy könyvet vagy tanulmányt. Örülnék a Kedves Olvasók visszajelzéseinek, kérdéseinek, véleményének, ezért ezt kifejezetten kérem is.
"Egyet teszek:...ami előttem van, annak nekifeszülve, futok egyenest a cél felé..." (Fil 3,14)
A sorozat szemleírója és fordítója, gazdája: dr. Békefy Lajos
és önkéntes munkatársi csapata
THOMAS SCHIRRMACHER
A MÁRTÍRIUM TEOLÓGIÁJÁNAK ALAPVONALAI
A KERESZTYÉNÜLDÖZÉS MINDANNYIUNKAT ÉRINT
Még ma is hiányzik a mártíromság teológiája (4-6. oldal)
Az akadémiai szintű teológia legfeljebb az első három évszázadban lezajlott keresztyénüldözések kutatásával foglalkozik, a szabadkeresztyén-evangélikál teológia ennél valamivel tovább megy. Az üldözött keresztyének kérdéskörét, a veleük történő behatóbb foglalkozást néhány speciális, erre a témára létrejött missziói szervezetre és folyóirataikra bízta. Már az 1970-1980-as években beindultak a világméretekben meghirdetett imanapok az üldözött keresztyénekért. Ezeken a meghirdetett imaalkalmakon mintegy 300 000 gyülekezet vett részt, imádságban is remélve változást az üldözöttek helyzetén. Eduard Christen martírológiájában joggal állapította meg, hogy miközben a Kr. u. 311-ig megtörtént keresztyénüldözéssel egyre inkább foglalkoznak, gyakorlatilag azonban szinte semmi sem történt e súlyos kérdéskör taglalása tekintetében a bibliai aspektusok vagy a Kr. u. 311-et követő időkben egészen a mai napig végbement események feldolgozására és értelmezésére. Sürgősen szükséges rendszeresen és módszeresen feldolgozni a hosszú történelmi folyamatot, s megalkotni "a mártírium teológiáját". Az sem hagyható szó nélkül, hogy főként az USA-ban fellelhető alapos információk ellenére, melyek az egész világon végbemenő keresztyénüldözésről tájékoztatnak, szinte alapvetően hiányzik a bibliai-teológiai feldolgozás és vizsgálódás. Ezért érthetünk egyet Patrick Johnstone-nal: "Úgy gondolom, hogy komolyan ki kell dolgoznunk a mártírológiát, és azt széles körben meg kell ismertetnünk".
A keresztyénséget világméretekben fenyegeti az üldözés (6-8. o.)
A keresztyénüldözés, illetve Krisztus egyházának a mártíriuma századunkban újabb csúcspontra jutott - állapítja meg Peter Beyerhaus e témáról írott tanulmányában (Die Bedeutung des Martyriums für den Aufbau des Leibes Christi, 1999). A Nyugat egyházainak hatalmas pótolnivalójuk van a mártírium teológiájának kidolgozása területén. S a nyugati világ keresztyéneinek van mit megtanulniuk azoknak az országoknak és egyházaknak a helyzetéből, ahol sokan személyesen élik meg az üldözés legkülönbözőbb formáit. Az is elgondolkodtató, hogy német nyelvterületen a legjobb tanulmányok és a mártíromság teológiájával foglalkozó megállapítások éppen a nemzeti szocializmus idején születtek meg, az ottani sajátos üldöztetés korszakában. Protestáns területen akkor jelent meg Otto Michel (1932), Hans Freiherr von Campenhausen (1936), Dietrich Bonhoeffer (1937), Ethelbert Stauffer (1933, 1941), Alfred de Quervain (1942), Friedrich Graber (1943), Franciaországban André Grabar (1943) írása. Ők valamennyien protestánsok, evangélikusok, illetve reformátusok voltak.
A korai egyház teológiáját a mártírium jellemezte (8-9. o.)
A Római Birodalomban Kr. u. 311 előtt végbevitt keresztyénüldözés ténye erőteljesen rányomta bélyegét a korai egyház teológiájára. (Ennek hatalmas irodalma van, amit Schirrmacher is oldalakon át közöl.) "Ez az üldözés a születő keresztyénség szerkezetét és gondolkodását jelentősen befolyásolta, annak ellenére, hogy az üldözés ugyan hosszú ideig tartott, de nem követelt számbelileg sok áldozatot" - állapítja meg Rudolf Freudenberger könyvében. Vitathatatlan tény, hogy a keresztyén egyház az újszövetségi időkben az üldözöttség helyzetében jött létre és terjedt el, s teológiáját az első évszázadokban a külső nyomás és üldözés helyzetében fogalmazta meg. Ennek megismerése céljából érdemes lenne hosszabb időt szentelni az üldözött egyház irodalmi hagyatékának a tanulmányozására. Kiváltképpen a Mártírakták-ban és a Mártírok szenvedései-ben gazdag utalások vannak ebben a vonatkozásban az apostolok utáni és a patrisztikai, ó-egyházi atyák irodalmának a jóvoltából. Ide vehetjük még a hivatalos ítélkezés, keresztyénellenes perek jegyzőkönyveit és szemtanúk hiteles tudósításait is. A mártírlegendák és a passióábrázolások is forrásértékűek. Ethelbert Stauffer professzornak igaza van, amikor ezt a megállapítást teszi: a 4. században Eusebius által megírt első összefoglaló nagy egyháztörténetét a szerző a mártírteológiai szemszögéből írta meg. A korai egyháznak alapvetően igaza volt, amikor úgy tekintett a mártírium elméletére és gyakorlatára, mint ami szervesen következett az újszövetségi gyülekezet mindennapi tapasztalatából és az erre reflektáló tanképzéséből. Azok az egyházak, melyek a mártíromság vállalása nélkül élték meg létüket, igazából az újszövetségi egyházértelmezéstől elhajoltak. Az első századok egyháza az egész Római Birodalom területén üldözések közepette terjesztette az evangéliumot, eközben türelemmel elviselte a mártíromságot, sőt ennek talán a kelleténél is nagyobb jelentőséget tulajdonított...
(Folytatjuk)
Írta: Dr. Békefy Lajos PhD, a KDNP Protestáns Műhely külügyi titkára
A sorozat többi részét – idáig négy (!) jelent már meg – képekkel gazdagon illusztrálva a szerző blogján olvashatja: http://bekefy.agnusradio.ro/
