Az emberi méltóságot másban tisztelni, magunkban pedig értékelni kell – fogalmazott Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a közelmúltban a parlamentben. A kormány részéről az ugyancsak kereszténydemokrata Rétvári Bence államtitkár reagált az elhangzottakra.
kdnp.hu – Bartha Szabó József
HARRACH PÉTER frakcióvezető, KDNP: - Tisztelt Ház! Elnézést kérek azért az illetlenségért, hogy a pártpolitikai viták területéről egy békésebb színtérre megyek. - Köszönöm a megbocsátást!
- Két időpont közeledik. Egyrészt valóban az ülésszak vége, másrészt a karácsony. Úgy gondolom, mindenki tudja, hogy karácsonykor a keresztény világ Jézus Krisztus születését ünnepli. Ez az ünnep lényege. De most nem a vallási tartalmáról szeretnék szólni, hanem arról az üzenetről, amit az össztársadalom számára jelent, illetve amit a nem hívő embereknek is mond. Ha a keresztény tanítást karácsonyról megnézzük, akkor a megtestesülésről szól. Az Isten emberré lett azért, mert fontos számára az ember. Az üzenet egyik pontja tehát az, hogy van emberi méltóság, és ezt az emberi méltóságot másban tisztelni, magunkban pedig értékelni kell.
- Mit jelent az emberi méltóság, amit nekünk üzen? Az minden területen, még a politikai cselekvés területén is érvényes., hiszen a politikához is hozzátartozik a kemény küzdelem. Sőt, ki merem mondani, hogy még az úgynevezett szembesítő kampány is ebbe a kategóriába tartozik, a politikai hatalom megszerzésének eszköze. De nem lehet a másik ember megalázása, a másik méltóságának lábbal tiprása ennek a tevékenységnek a része! Természetesen a média tevékenységére is érvényes ez. Gondoljunk csak bele abba, nem egyedül vagyok, aki átélte azt, hogy ha mond valamit, és utána erről olvas egy médiumban vagy hall egy csatorna adásában, akkor nem ismer rá arra, amit mondott, mert úgy eltorzítják. Tehát valamiképpen a másik ember tiszteletéhez az is hozzátartozik, hogy nem hazudunk róla.
- Mindaz, amit karácsony üzen, megfelel az emberi természetnek, még akkor is, ha vannak olyan jelenségek, amelyek ennek ellentmondanak. Úgy gondolom, hogy most, egy kicsit visszatekintve az elmúlt időszakra és annak sajátos problémáira, és előre is nézve ennek az ünnepnek az üzenetét ezekre a területekre is érvényesíteni kell. Hadd kívánjam mindnyájuknak, hogy a karácsony üzenete mindnyájuknak személy szerint és a közösségben is békés, nyugodt világot közvetítsen!
***
RÉTVÁRI BENCE: az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: - Köszönöm frakcióvezető úrnak a végéhez közeledő karácsony előtti ülésszaknak szánt gondolatait. Azt hiszem, nekünk, politikusoknak ezt a tiszteletet egymás iránt és legfőképp a választók iránt kell kimutatni. A titulusunk is az, hogy képviselő, hogy képviseljük az emberek véleményét, képviseljük a nép véleményét, képviseljük az emberek érdekeit itt a parlamentben. Úgy gondolom, az elmúlt években sikerült is ezt sok területen megtenni: ma az emberek nagyobb biztonságban élnek, legyenek akár munkavállalók, családosok, nyugdíjasok, most már nyugodtabban tudnak egyik hónapról a másikra terveket készíteni. Nyilván van mit tenni ebben a kérdésben, de jó irányba sikerült befolyásolnunk azokkal a törvényekkel, amelyeket elfogadtunk.
- Nemcsak a Mikulás kopogtatott azonban ezen a télen az ablakokon, hanem a valóság is. Sőt, a valóság inkább dörömböl. Ugyanis egy olyan krízisben van most már másfél-két éve Európa, egy olyan bevándorlási krízisben, amely minden politikustól őszinte beszédet kíván, a korábbi formák, a korábbi PC-beszédmód levetkőzését. Ebben a választók képviselete igencsak fontos. Emlékezhetünk Magyarországon arra az időszakra, amikor a Magyar Szocialista Párt kormánypártként szembefordult saját választóival és azt kapta a ’90-es évek közepéről örökségül Horn Gyulától, és akár mindenki más is megfontolhatja ezt az intést, hogy egy párt sohasem fordulhat szembe a törzsbázisával: mindig tisztelnie kell törzsbázisának akaratát, a szavazatát, a véleményét, és azzal ellentétes politikát nem folytathat. Ezt nagyjából be is tartották a szocialisták ciklusokon keresztül, mígnem 2008-ban a szociális népszavazásnál Gyurcsány Ferenc akkori szocialista miniszterelnök szembefordult a saját szavazóbázisával. Tette ezt azért, mert a neoliberális eszméknek már 2004-től foglyává vált, hiszen az MSZP-SZDSZ-kormányon belül úgy tudta megpuccsolni saját korábbi miniszterelnökét és kormányra kerülni, hogy az SZDSZ, a koalíciós partner támogatását élvezte. Innentől kezdve valószínűleg már a saját politikájának a fősodrában is elvesztette azt, hogy a szocialista, baloldali értékeket figyelembe vegye, és csak a neoliberális, SZDSZ által képviselt érdekeket vitte. Így tudott 2008-ban az ellen kampányolni, amit az akkori ellenzéki pártok javasoltak, és azt az álláspontot képviselte, hogy legyen tandíj, legyen kórházi napidíj, legyen vizitdíj, ami nyilvánvalóan a az MSZP szavazóinak sem tetszett, nem beszélve a többi párt szavazóiról. Így a saját szavazóival való szembefordulás okozta a 2010-es katasztrofális, nem is vereségét, hanem összeomlását a baloldalnak. Ha egy párt szembefordul a szavazóbázisával, ha nem tiszteli a szavazóit, akkor ez a sors vár rá!
- Valami hasonlót láthatunk most is, ezekben a hónapokban is, amikor a gyurcsányi útra lép a Jobbik is, hiszen a saját szavazóival szemben szavazott itt a parlamentben az egyik legfontosabb kérdésben, a bevándorlás kérdésében, a kötelező betelepítési kvóták kérdésében. A 2008-as Gyurcsány Ferencet idézi a 2016-os Jobbik, amikor itt a parlamentben büszkén és hangosan leszavazták azokat a javaslatokat, amelyekre a 3 millió 360 ezer szavazó között jobbikos szavazók is szép számmal voltak, akik nemcsak felhatalmazást, de kötelezést, utasítást is adtak a képviselőiknek a parlamentben. Ha valaki nem tiszteli a saját szavazóit, ha le akarja cserélni a szavazóit, ha lenézi a szavazóit, akkor nem hajtja végre azt a megbiztatást amit az emberek a közvetlen demokrácia legfontosabb eszközével, a népszavazással kinyilvánítottak.
- Ez az a tisztelet, amit nemcsak magunknak kell megkövetelni Brüsszelből, hanem amit a választók felé nekünk is, minden pártnak tanúsítani kell. A Fidesz-KDNP ezt az óriási mértékű, a népszavazáson egy irányból megnyilvánuló akaratot kötelezőnek érezte, és itt a parlamentben több javaslatot is beterjesztett. Ezek közül a legfontosabb az Alaptörvény módosítása volt. Sajnálatos, hogy nem mindenki adta meg a tiszteletet a választóknak, nem mindenki vállalta azt a felelősséget, amit a szavazók október 2-án ránk ruháztak. Én úgy gondolom, jó, hogyha a politikusok elsősorban a saját szavazóikat tisztelik.
