Kanosszajárásra emlékeztet a lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényjavaslat. Ezúttal azonban már a módosító javaslatokról voksolnak.  Háromszáznál jóval több felszólalás, és száznál több módosító javaslat színesítette útját. Az általános (2011.06.23.), majd a részletes (2011.06.23., 2011.06.28.) vita után határoztak (2011.07.04.) a módosító indítványokról is. A zárószavazás ily esetekben a korábbi gyakorlat szerint, néhány percet igénybe vevő „formaság. Nem így történt. Néhány nappal később (2011.07.11.) este tizenegykor Latorcai János az ülést vezető elnök bejelentette. „Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy mielőtt a következőket elolvasom, legyenek méltányosak a levezető elnökkel, ne a rossz hír hozóját büntessék. (Derültség.) Az alkotmányügyi bizottság elnöke jelezte, hogy a lelkiismeret és vallásszabadság jogáról szóló törvényjavaslathoz további koherenciazavart kiküszöbölő módosító javaslat elbírálása szükséges. Erre figyelemmel azt kezdeményezte, hogy a záróvitára és a zárószavazásra csak a bizottság ülését követően kerüljön sor… A bizottsági ülés idejére – mértéktelen optimizmussal és ösztönzéssel – 15 perc szünetet rendelek el.  Kérem a bizottság tagjait, hogy biztosítsák a határozatképességet.”

Éjfél után megjelent az új változat. Megszüntette az elismert egyházak második és a harmadik kategóriáját, ami korábban az 1895. évi egyházügyi törvény alapján állt össze. Maradt 14. A Jobbik legnagyobb sérelmére ez utóbbi is módosult, egyetlenegy pontban: „Már önmagában elfogadhatatlan,, hogy három zsidó egyház kap az összesen tizennégy, Magyarországon elfogadott egyház között teret, miközben a népszámlálási adatok azt mutatják, hogy egyáltalán nincsen meg az ehhez szükséges hívek száma, s az még inkább, elfogadhatatlan, hogy az eredeti javaslattól eltérően mindezt megtoldva, még a Hit Gyülekezetét is a történelmi egyházak közé emelte. Mivel fogja önöket Németh Sándor szektája?”

Az MSZP köszönetét fejezte ki a kormánytöbbségnek, hangsúlyozván: „Nincs az a rossz törvénytervezet, amin az utolsó percben ne lehetne még tovább rontani lázas munkával, két parlamenti szünettel, három bizottsági üléssel, a koalíciós partner lealázásával. Nem orvosság az, amit adnak, hanem méreg! Akár jaj, akár nem jaj, nem a tizenkét apostol időszakában vagyunk és nem a XVI. században. 350 egyházat 14 kivételével megfosztjuk az egyházi státustól.”

Az LMP sem titkolta: „Ilyet nem tehet a kormány, pláne úgy nem, hogy ezek után a politika fog dönteni arról, ráadásul kétharmaddal, hogy ki lehet egyház és ki nem.”

Néhány nap sem kellett hozzá, számos indítvány sorakozott az Alkotmánybíróság asztalán – magánszemélyektől, jogi személyektől, egyházaktól a törvény egésze, illetve egyes rendelkezései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítése érdekében. Az indítványok a vallásszabadság jogának, az állam és egyház elválasztása elvének, a jogállamiság elvének, a jogorvoslathoz való jognak, a tisztességes eljáráshoz való jognak, a belső és a nemzetközi jog összhangjának, a köz érdekében végzett képviselői tevékenységnek, a kormány együttműködési kötelezettségét kimondó alkotmányi szabálynak és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának sérelmét állították.

Az Alkotmánybíróság megállapította: zárószavazás előtti módosító javaslat elfogadása lényeges változásokat eredményezett az egyházi jogállás megszerzésének szabályozásában, mivel – többek között – az egyházi jogállás megszerzését (illetve a jelenleg egyháznak minősülő szervezetek többsége esetén annak megtartását) az országgyűlési képviselők kétharmadának támogató szavazatától tette függővé, míg az egységes javaslat szerint a nyilvántartásba vételről bíróság döntött volna. Bár a közösségi vallásgyakorlás joga önmagában nem függ az egyházi jogállástól, ahhoz a törvény mégis olyan többletjogosultságokat kapcsol, amelyek lényegesek a vallási közösség élete szempontjából, ezért az egyházi jogállás megszerzésének szabályozása a törvényjavaslat keretében alapvető jelentőségű, elvi szabályozási kérdésnek minősül.Az Alkotmánybíróság korábbi joggyakorlatára is figyelemmel úgy ítélte meg, hogy a zárószavazás előtti módosító javaslat benyújtási lehetőségének a koherenciazavarra korlátozása azért is jelentős szabály, mert e nélküle – illetve figyelmen kívül hagyása esetén – a törvényhozási eljárás legvégső szakaszában is sor kerülhet a törvényjavaslat koncepcionális, átfogó módosítására. Az ilyen gyakorlat azt eredményezheti, hogy részben vagy egészben kiüresedik a törvényhozási eljárás ezt megelőző szakasza (a törvényjavaslat általános és részletes vitája), ami pedig a megfontolt és minőségi törvényalkotást szolgáló biztosítékainak kiüresedését eredményezheti. Ez alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Házszabálynak a zárószavazás előtti módosító javaslatok benyújtására vonatkozó rendelkezése a demokratikus hatalomgyakorlás és a köz érdekében végzendő képviselői tevékenység garanciájának minősül, ezért megsértése olyan súlyos eljárási szabálytalanságnak tekintendő, amely a törvény részének vagy egészének közjogi érvénytelenségét idézi elő. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a törvény megsemmisítette. (1279/B/2011. AB határozat.)

Az év utolsó ülésnapján (december 30.) korrigált T. Ház. A Lázár János által beterjesztett, megsemmisített elődjével túlnyomórészt megegyező indítvány a korábbi javaslatból törölte azt a részt, amely százéves nemzetközi működéshez kötötte volna egy egyház elismerését, az új előfeltétel csupán 20 éves magyarországi működés lett. A Jobbik nemmel voksolt, az MSZP és LMP pedig távol tartotta magát a szavazástól.

A héten ismét szerepel az országgyűlés napirendjén a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. Ezúttal azonban már a módosító javaslatokról szavaznak.

Az Országgyűlés által már által elismert magyarországi egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek

Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága által javasolt további magyarországi egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek

Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága azt javasolja a Tisztelt Háznak, hogy ne ismerje el egyházként

+

Kedden tárgyalhatja a parlament, hogy közkegyelmet kapjanak-e azok, akik december végén blokád alá vették a parlament parkolóját. 2011. december 23-án tiltakozásuk kifejezéseként egymáshoz, illetve az Országházat körülvevő elzárt terület kapuihoz láncolták magukat és lezárták több bejáratát. A demonstrációt az LMP szervezte. Az indítvány előterjesztői (Fidesz–KDNP) méltányosnak tartják, hogy az egyes sarkalatos törvények elfogadása ellen maguk leláncolásával demonstráló, és emiatt büntetőeljárás hatálya alá került személyekkel szemben az Országgyűlés közkegyelmet gyakoroljon. Az LMP viszont már előre bejelentette: nem kérnek közkegyelmet, azt szeretnék, ha bűncselekmény hiánya miatt szűnne meg ellenük az eljárás.

Bejelentették továbbá: „mostantól” kezdve nem vesznek részt azoknak a törvényjavaslatoknak a vitáján, amelyeket a tavaly december 23-án elfogadott házszabály-módosítás értelmében kivételes, sürgős eljárásban tárgyalnak. Távol maradnak a kormánypártok önálló képviselői indítványként benyújtott jogszabályok vitáitól is, valamint „a módosító indítványokkal szétbombázott törvények” zárószavazásában sem vesznek részt.  Emellett azon jogszabályokról sem hajlandók szavazni, amelyeket nem megfelelő társadalmi egyeztetéseket követően akarnak elfogadni.

+

Parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte Budai Gyula. A Fidesz politikusa – egyben elszámoltatási kormánybiztos – határozati javaslata indoklásában írja: „a hazai és nemzetközi jelentőséggel bíró vállalat gazdasági színtérről való eltűnése folyamatának és a jogügyletekben döntési jogkörrel rendelkező állami és cégvezetők tevékenységének, felelősségének feltárása mindenképpen indokolt.”

A Malév február 3-án reggel hat órakor szüntette be működését, törölve valamennyi járatát. A testület vizsgálatának választ kellene adnia arra a talányra, hogy 2004-2006 között miként zajlottak az állami tulajdonú Malév-részvények értékesítését célzó eljárások, hogyan választották ki a 2006-os vagyonértékelést végző céget, a privatizáció során mennyire érvényesültek az állam érdekei, továbbá milyen vezetői döntések járultak hozzá ahhoz, hogy az orosz VEB banknak a kisebbségi részesedése ellenére „általános vétójoga” legyen a légitársaságban.

A légitársaság privatizációjával kapcsolatban egyebek mellett megvilágításra vár: hogyan születhetett meg egy olyan záradék, amely alapján a Malév esetleges csődje fizetési kötelezettséggel bír a Budapest Airport Zrt.-re. Arra is kíváncsi az előterjesztő, hogy e nem publikus záradék aláírásához a Kincstári Vagyoni Igazgatóság akkori vezérigazgatóján kívül kinek a hozzájárulása kellett? Kérdésként fogalmazza meg Budai Gyula azt is, hogy a Malév visszaállamosításáról szóló megállapodás feltételrendszerének kidolgozása milyen elvek alapján történt? Oszkó Péter szerepét is vizsgálná: jelesül azt, hogy a volt pénzügyminiszternek – aki 2011-ben a Wizz Air igazgatósági tagja lett – van-e és ha igen, mikortól és mekkora tulajdonrésze a Wizz Airben. “Megfelel-e a valóságnak, hogy a Malév Zrt. reprivatizációjára készülve létezett olyan forgatókönyv, amely szerint más légitársaságok – így a Wizz Air – vették volna át a Malév szerepét?”

A paritásos alapon működő vizsgálóbizottságnak a megbízatása kezdetétől számított 180 napon belül kellene benyújtania jelentését az Országgyűlésnek. Tíz tagjára – akik munkájukért nem részesülnének díjazásban – a frakcióvezetők tehetnek javaslatot: az indítvány szerint négy parlamenti képviselőt delegálna a testületbe a Fidesz, egyet a KDNP, kettőt az MSZP, kettőt a Jobbik és egyet az LMP. Az elnököt a Fidesz adná, az alelnököt pedig az MSZP. A bizottság a munkája során a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthatna, iratokat kérhetne be, amelyeket mindenki köteles a testület rendelkezésére bocsátani, továbbá köteles megjelenni.

+

Zárószavazáshoz érkezhet a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényjavaslat. Abból a tényből indul ki, hogy ma a 13-15 éves korosztály közel 30 százaléka dohányzik, szinte minden sarkon érdemi korlátozás nélkül hozzáférhetnek dohánytermékekhez. Elfogadása esetén nem küldheti  többé a nagypapa az unokát: „szaladj el, hozz már a pipámba dohányt.” Nem, mert a dohánytermék értékesítésének helyén a vásárlók életkorát hitelt-érdemlően ellenőrizni kell. Amennyiben annak gyanúja merül fel, hogy fiatalkorú lépett be, a dohánytermék-kiskereskedő köteles a fogyasztót életkora hitelt érdemlő igazolására felhívni. Amennyiben fény derül arra, hogy fiatalkorú, részére dohánytermék nem értékesíthető, és azonnal fel kell szólítani őt arra, hogy a dohánytermék értékesítési helyét hagyja el. Ameddig nem hagyja el, a dohánytermék értékesítés nem folytatható még az arra jogosult fogyasztó részére sem. A dohánytermék-kiskereskedő a rendőrhatóság intézkedését is kérheti.

A törvényjavaslat az állam kizárólagos gazdálkodási körébe utalja a dohánytermékek kereskedelmét. Elfogadása esetén a most bárhol kapható dohánytermékeket jövő év elejétől csak korlátozott számú és kizárólag ilyen termékeket tartó dohányboltokban lehet árusítani. A kétezer lakosnál kisebb településeken egyetlen dohánybolt működhet, az ennél nagyobb községekben és a városokban (Budapesten kerületenként) minden kétezer fő után további egy-egy üzlet nyílhat. A cél elérését azzal is elősegítenék, hogy az állam a kereskedelmi jogot olyan „családi vállalkozásoknak” adná oda 20-30 éves koncessziós szerződések megpályáztatásával, amelyek a hosszú távú megélhetésüket nem kockáztatnák a szabályok megszegésével.

A törvényjavaslat a „fokozatosság jegyében” már idén áprilistól megtiltja a dohányárusítást a vendéglátóhelyeken, szeptembertől pedig a kétezer négyzetméternél nagyobb üzletekben is. Felügyeletét a vámhatóság látja el. A szabályok megsértése esetén a bírság összege 200 ezer forinttól 500 millió forintig terjedhet.

+

A gyümölcsös ültetvények, valamint a gyümölcsös ültetvény méretet el nem érő, gyümölcsfával betelepített területek összeírásáról szóló törvény módosításáról is voksolnak a képviselők. A törvényjavaslat az uniós elvárásoknak tesz eleget, melynek alapján Magyarország ötévenkénti statisztikai felmérést köteles végezni az egyes gyümölcsfafajok ültetvényeiről. A felmérés adatait az Európai Unió a gyümölcsfélék piacának közös szervezéséhez használja föl, de a hazai kormányzati szerveknek is szükségük van a felmérésből származó adatokra az agrárgazdaság megalapozott irányításához és a kapcsolódó közösségi támogatások mind hatékonyabb nemzeti felhasználásainak elősegítéséhez, valamint a terméktanácsoknak és egyéb érdekvédelmi szervezeteknek is az értékesítés tervezéséhez. Az adatokat hasznosítják még a gazdasági folyamatokat elemző kutatóintézetek és a nemzetközi statisztikai szervezetek is.

A felmérés négy gyümölcsfajra terjed ki, az almára, a körtére, az őszibarackra és a kajszira. Ezen termőterület az összes gyümölcstermő terület több mint kétharmadát teszi ki Magyarországon. A felmérést a Központi Statisztikai Hivatal végzi. Nem jelent adminisztrációs terhet a gazdák és a vállalkozások számára, tekintettel arra, hogy ügyfélkapcsolat nem jön létre, mivel az összeírás a mintába tartozó ültetvények bejárásával történik.

A Jobbik szerint az Uniónál a négy legfontosabb gyümölcsfajta az alma, a körte, az őszi- és kajszibarack, Magyarországon azonban nemzetgazdaság szempontjából jelentős, a meggy, a szilva és a dió is. „Azokat az őshonos gyümölcsfajtákat is össze kellene írni, amelyek nem az EU, hanem a nemzet, a magyar gazdaság szempontjából fontosak.”

Az LMP is bővítené a listát: Módosító javaslatai között szerepel, a meggy, szilva, birs, cseresznye, dió, gesztenye, mandula, mogyoró, bodza, naspolya, és az eper (fehér és piros) számbavétele.

A kormány viszont bejelentette: „százmilliós nagyságrendű lenne újabb fajok vizsgálata”, ezért költségtakarékossági okokból szóba sem jöhet a felmérés kibővítése.

Az MSZP-t nem érdekelte ez a téma, többen közülük inkább a „levük” elfogyasztásával foglalatoskodtak.

+

Zöld útra számíthat a géntechnológia mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási alkalmazásáról szóló országgyűlési határozati javaslat, miként a Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság közötti, a baráti együttműködésről és az európai partnerségről szóló Szerződés aláírásának 20. évfordulója alkalmából szóló országgyűlési határozati javaslat.  Majdnem teljes az egyetértés kíséri mindkettőt, nem úgy, mint a gazdasági és monetáris unióban megvalósuló stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés Magyarország általi aláírásának támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot, bár a kormánytöbbség lévén, ez utóbbit sem fenyegeti a bukás veszélye.

Tárgyalnak és végszavaznak még azokról a határozati javaslatokról, amelyek litván és lengyel civilek, illetve parlamenti képviselőknek a magyarországi átalakulást érő nemzetközi bírálatokkal szembeni állásfoglalásáról szólnak.

Zárószavazáshoz érkezhet a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat is.

+

Részletes vita stádiumába érkezik a lőfegyverekről és a lőszerekről szóló törvénymódosító javaslat, melyet Semjén Zsolt kereszténydemokrata miniszterelnök-helyettes és Pintér Sándor belügyminiszter közösen jegyez. Az előterjesztés több könnyítést tartalmaz a vadászok és a sportlövők szempontjából. A korábbi tiltás feloldását kezdeményezve engedélyezhetik például a házilagos lőszerszerelést és újratöltést azoknak, akik eredményesen elvégezték az ehhez szükséges tanfolyamot. A szerelést azonban csak a kereskedelemben kapható hivatalos eszközökkel lehet majd végezni és csak saját szükségletre.

+

A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosítását kedden kezdi tárgyalni a T. Ház.  A javaslat a kormány és a Magyar Bankszövetség között 2011. december 15-én megkötött megállapodásnak megfelelően módosítja a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítésére (árfolyamgátra) vonatkozó szabályokat. Az árfolyamgát új rendszerébe történő belépést az ügyfelek 2012 végéig kezdeményezhetik a devizakölcsönt folyósító hitelintézetnél. Az árfolyamrögzítés, illetve az árfolyam-különbözetből eredő tartozások jóváírására 60 hónapig, de legfeljebb 2017 júniusáig lesz lehetőség. A devizakölcsön havi törlesztőrészletének az árfolyamgát feletti részéből a kamatrész elengedésre kerül, a hiteladósnak csak a tőkerészt kell majd megfizetnie a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó szabályok szerint. Egy meghatározott legmagasabb árfolyamszint felett pedig a törlesztőrészlet legmagasabb árfolyamot meghaladó részét a Magyar Állam fizeti ki. Az árfolyamgát lehetőségét a lakóingatlanra kötött pénzügyi lízingszerződéssel rendelkezők is igénybe vehetik.

A pénzügyi intézmények a svájci franknál 180 forint, az eurónál 250 forint, a japán jennél pedig 2,5 forintos árfolyamot alkalmaznak a rögzített árfolyam időszakában. A devizakölcsön havi törlesztőrészletének árfolyamgát feletti részéből a kamatrészt elengedik, a hiteladósnak csak a tőkerészt kell majd megfizetnie a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó szabályok szerint. Az egyik feltétel azonban, hogy a fedezetül szolgáló lakóingatlan forgalmi értéke a fedezetként történő elfogadáskor nem haladta meg a 30 millió forintot. Általános meglepetésre, ezt a korlátot szüntetné meg a Jobbik módosító javaslata.

+

Természetesen nem maradnak el a parlament legszínesebb műfajai közé tartozó napirend előtti ütközetek, miként az interpellációk, kérdések és azonnali kérdések sem. Íme, a tervezett részletes menetrend.

Hétfő

A Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság közötti, a baráti együttműködésről és az európai partnerségről szóló Szerződés aláírásának 20. évfordulója alkalmából szóló országgyűlési határozati javaslat. (A Külügyi bizottság önálló indítványa. Az általános vita és lehetőség szerint a határozathozatal.)

A géntechnológiai tevékenységgel, annak mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről és az ezeket érintő magyar stratégiáról szóló 53/2006. (XI.29.) OGY határozatban foglaltak 2009. és 2010. évi végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (A Mezőgazdasági bizottság önálló indítványa. Határozathozatal. A napirendi pont előadója: Ódor Ferenc, Mezőgazdasági bizottság.)

A gyümölcsös ültetvények, valamint a gyümölcsös ültetvény méretet el nem érő, gyümölcsfával betelepített területek összeírásáról szóló 2006. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról és lehetőség szerint a zárószavazás. A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter.)

A gazdasági és monetáris unióban megvalósuló stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés Magyarország általi aláírásának támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról és lehetőség szerint a zárószavazás. A napirendi pont előadója: Martonyi János külügyminiszter.)

A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: Lukács Tamás, az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság elnöke.)

Egyházkénti elismerés elutasításáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról. (Az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: Lukács Tamás, az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság elnöke.)

A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Zárószavazás. A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen” szavazata szükséges.)

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényjavaslat. (Lázár János, Kovács József, Heintz Tamás, Hörcsik Richárd, Koszorús László, Czunyiné dr. Bertalan Judit, Rogán Antal, Kupcsok Lajos, Mengyi Roland, Wintermantel Zsolt, Gyopáros Alpár Fidesz-képviselők önálló indítványa. Záróvita és zárószavazás. A napirendi pont előadója: Heintz Tamás)

A litván civilek és a parlamenti képviselők állásfoglalásáról a magyarországi átalakulást érintő nemzetközi bírálatokkal szemben címmel országgyűlési határozati javaslat. A lengyel civilek és politikusok, köztük Donald Tusk miniszterelnök állásfoglalásáról a magyarországi átalakulást érintő nemzetközi bírálatokkal szemben címmel országgyűlési határozati javaslat. (A Külügyi bizottság önálló indítványa. Együttes általános vita és lehetőség szerint a határozathozatal.)

A lőfegyverekről és a lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Részletes vita. A napirendi pont előadója: Pintér Sándor belügyminiszter.)

A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvényjavaslat. (Az általános vita megkezdése. A napirendi pont előadója: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.)

A hulladékról szóló törvényjavaslat. (Az általános vita folytatása és lezárása. A napirendi pont előadója: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.)

Kedd

A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Általános vita a lezárásig. A napirendi pont előadója: Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter.)

A kommunista diktatúra által kitelepítettek, valamint az őket befogadók emlékének megörökítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat. (Általános vita a lezárásig. A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter.)

A közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslat. (Lázár János, dr. Láng Zsolt, Gulyás Gergely, Láng Zsolt – Fidesz, Harrach Péter, Pálffy István, Vejkey Imre – KDNP- indítványa. Általános vita a lezárásig.)

Az Országos Rádió és Televízió Testület és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2010. évi tevékenységéről szóló beszámoló, majd elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (A Kulturális és sajtóbizottság önálló indítványa. Együttes általános vita a lezárásig.)

A MALÉV Zrt. és a Budapest Airport Zrt. szocialisták és szabad demokraták általi privatizációjának körülményeit, továbbá a MALÉV Zrt. visszaállamosításának folyamatát, valamint jelenlegi fizetésképtelenségét és felszámolását előidéző, 2002-2010 között meghozott intézkedéseket, illetve az ebben az időszakban felmerülő döntéshozói felelősség kérdéskörét vizsgáló bizottság felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Budai Gyula - Fidesz - önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

Balsai István a 2006-os őszi erőszakos rendőri fellépést vizsgáló miniszterelnöki megbízott jelentése, és annak elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Együttes általános vita a lezárásig.)