Orbán Viktor: a magyar modell működőképes

Nemzeti konzultáció kezdődik annak az öt veszélyforrásnak a kérdésében, amelyekkel Magyarországnak az idén szembe kell néznie – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn az Országgyűlés tavaszi ülésszakának kezdetén. A miniszterelnök kiemelte: a gazdasági adatok azt mutatják, hogy a magyar modell működőképes, Magyarország a 2016-ra kitűzött gazdaságpolitikai céljait elérte.

kdnp.hu – MTI

Az öt veszélyforrás közé sorolta a rezsicsökkentés brüsszeli betiltását, az illegális bevándorlást, a külföldi befolyásolási kísérleteket, valamint a magyar adócsökkentést és munkahelyteremtő programokat célzó brüsszeli támadásokat. Ennek az öt támadásnak az elhárítására kidolgozott lépéseket nevezi a kormány új nemzeti politikának, amely megvédi az országot, a nemzeti érdekeket, az elért eredményeket – mondta. A sikeres védekezéshez először egyetértésre van szükség, „minél szélesebb és teljesebb egyetértésre, annál jobb”, ezért ezekben a kérdésekben nemzeti konzultáció indul – közölte.

A rezsicsökkentéssel kapcsolatban kijelentette: Magyarország ragaszkodik az energiaár-meghatározás jogához, ez nem „költöztethető” Brüsszelbe.


Orbán Viktor, miniszterelnök beszédet mond az Országházban (Fotó: Árvai Károly - kormany.hu)

Európában egyre többen osztják a magyarok véleményét a migráció ügyében

Az illegális bevándorlásra rátérve a miniszterelnök arról beszélt, hogy azt Brüsszelben még mindig sokan támogatják, de „a migrációt támogató országokat és a brüsszelieket lépésről lépésre feltartóztatjuk”, Németország és Olaszország, ha lassan is, de fordul. Szerinte most az önvédelem egy újabb kérdésével, az idegenrendészeti őrizettel kell foglalkozni, amelynek lényege a kormány terve szerint, hogy a kérelmet benyújtó migránsokat ügyük jogerős elbírálásáig őrizetben kell tartani.

A migrációról külön is beszélt Orbán Viktor, aki szerint Európában egyre többen osztják a magyarok véleményét a témában. Elmondta: a legutóbbi uniós miniszterelnöki csúcson a korábbihoz képest már egyre többen támogatták az EU-n kívüli menekülttáborok létrehozását, amely magyar javaslat volt, és a brüsszeliek korábban hallani sem akartak róla. „Nekünk, magyaroknak nem igazunk van, hanem igazunk lesz”, migránsügyben megfigyelhető, hogy „a korábbi feketebárányok átminősülnek a higgadt előrelátás embereivé” – fogalmazott.

Szólt arról is, hogy a magyar határra nehezedő nyomás nem fog megszűnni a következő években, ezért a határvédelem továbbra is kiemelt fontosságú nemzetbiztonsági ügy.

A kormány átláthatóságot akar a civil szervetekkel kapcsolatban

Az ország előtt álló harmadik veszélyforrást - folytatta - az ország politikáját rejtetten, külföldi pénzekkel, szervezetten befolyásolni próbáló hálózatok jelentik. Ezeknek semmi közük a civilekhez, „ezek nemzetközi szervezetek magyarországi lerakatai” – fogalmazott, kijelentve: a kormány átláthatóságot akar, ezért nem fogja hagyni, hogy „a globális tőke” döntsön a magyarok helyett.

Szerinte Brüsszel idén kísérletet tesz arra is, hogy újabb gazdaságszervezési, -irányítási jogosítványokat vonjon magához, ami a magyar adószabályokat sem fogja kímélni.

Ezért meg kell védeni „a sikeres magyar adórendszert” – mondta.

Végül kifejtette: a különböző munkahelyvédelmi támogatások – ilyen például a közmunka, a munkahelyvédelmi akcióterv és a munkahelyteremtő beruházások támogatása – szintén uniós támadás alatt állnak, pedig nem szabad elvenni a nemzetektől ezek biztosítását.


Fotó: Árvai Károly - kormany.hu

Sikerülhet elérnünk a gazdasági áttörést

Orbán Viktor hosszan értékelte a gazdasági adatokat is, amelyek szerinte azt mutatják: a magyar modell működőképes, az ország a 2016-ra kitűzött gazdaságpolitikai céljait elérte.

Úgy fogalmazott: a magyar emberek megdolgoztak az eredményekért, és „pártállásra való tekintet nélkül” jó érzés látni, hogy fokozatosan beérik a munka gyümölcse.

Az adatokat felsorolva kiemelte, hogy a múlt év végén 74 százalékra csökkent a GDP-arányos államadósság, ahogyan azt is, hogy a januári államháztartási egyenleg az elmúlt 17 év legkedvezőbb első havi eredménye. Az idén egyértelműen teljesíthető a 2,4 százalékos hiánycél – jelentette ki.

A növekedésről szólva kifejtette: tavaly 2 százalékkal bővült a magyar nemzeti össztermék, a kormány az idén 4,1 százalékos, jövőre pedig 4,3 százalékos bővüléssel számol.

A miniszterelnök megjegyezte, hogy a magyar külkereskedelem rekordévet zárt tavaly, egy év alatt 10 milliárd eurónyi külkereskedelmi többlet keletkezett.

Kitért továbbá arra, hogy 2016 utolsó negyedévben a munkanélküliség rekord alacsony szinten, 4,4 százalékon állt, amitől „karnyújtásnyira van a teljes foglalkoztatottság”. A foglalkoztatottak száma a 2010-es kormányváltás óta több mint 700 ezerrel nőtt, időarányosan tehát jól áll a tíz évre vállalt egymillió új munkahely terve – közölte, megemlítve a turizmus jó teljesítményét is.

Az idei évtől hatályos intézkedések közül megemlítette például a családi adókedvezmény mértékének növelését, az adócsökkentéseket, a minimálbér-emelést, a felsőoktatásban, a megyei kormányhivatalokban dolgozók, a katonák, a rendőrök bérének növelését. Hozzátette: a felsőfokú végzettségű bölcsődei dolgozók is csatlakoztak a pedagógus-életpályához, és rendezik a bérét a szociális ágazatban felsőfokú végzettséggel dolgozóknak. Hangsúlyozta, hogy az egészségügyben is tovább nőttek a bérek, az orvosok után az ápolók helyzete is javult.


Fotó: Árvai Károly - kormany.hu

A gazdasági mutatókat történelmi távlatba helyezve a kormányfő gazdasági áttörést helyezett kilátásba. Mint mondta, az elmúlt bő 120 évben hasonló fejlődési korszakok váltották egymást Magyarországon. 1900-2010 között évente csak 1,5 százalékkal nőtt az egy főre jutó nemzeti össztermék, ez elmaradt a fejlett országok fejlődési ütemétől, a felzárkózási kísérletek rendre sikertelennek bizonyultak – mutatott rá.

Orbán Viktor kiemelte, hogy 2010 óta a GDP és a fogyasztás üteme is meghaladja az eurózónáét, a foglalkoztatási ráta pedig magasabb az EU-átlagnál.

„Magyarország rég nem látott esélyt harcolt ki magának 2010 és 2016 között, ne játsszuk el, inkább váltsuk valóra” – fogalmazta meg kérését a parlamenti pártok felé, arra kérve őket: a történelmi dimenziókat is figyelembe véve alakítsák politikájukat.

KDNP: fontos társadalmi hatásai vannak a gazdasági növekedésnek


Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője (Fotó: MTI)

A gazdasági növekedés társadalmi hatásait méltatta Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a miniszterelnök napirend előtti felszólalására reagálva.

A kisebbik kormánypárt politikusa kiemelte, hogy a foglalkoztatás növekedése jelentősen csökkenti a szegénység kockázatát, a közfoglalkoztatottak egy része visszakerült a normál munkaerőpiacra, „családok élete került egyenesbe”.

A kiskereskedelmi forgalom növekedését a béremelések hatásával magyarázta, emellett kiemelte, hogy különösen a kiskeresetűek érzik az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését. Kiemelte azt is, hogy a családi adókedvezmények növelése és a 36 ezer igénylésnél tartó családi otthonteremtési kedvezmény tovább javítja a gyermekes családok helyzetét, a devizahiteles válság után ők tiszta lappal tudnak indulni.

A kereszténydemokrata politikus az olimpiáról szólva megjegyezte: noha az fővárosi hatáskör, nemzeti érdek. Ennél jobb eszköz nem adódik az országimázs bemutatására – fejtette ki, jelezve, biztos abban, hogy jó szándékú emberek akarták megvitatni a pályázatot, de voltak olyanok, akik direkt politikai szándékkal tették.

Harrach Péter felszólalásában kiállt Magyarország függetlenségének megóvása mellett. Mint mondta, a tényleges menekülteknek hazájukban kell segítséget nyújtani, a magyar politikusok pedig a saját nemzetük iránt is felelősséggel tartoznak.

Fidesz: vitathatatlan, hogy Magyarország erősödik

A Fidesz frakcióvezetője szerint vitathatatlan, hogy Magyarország, a magyar gazdaság erősödik.

Kósa Lajos azt mondta, nehéz dolga van az ellenzéknek, mert a számok napnál világosabban alátámasztják, hogy nő a foglalkoztatás, csökken az adósságállomány és nő a GDP. 2017 elején hétszázezer új munkahely volt az országban és ezek nagyobb része piaci munkahely – tette hozzá.

Elmondta, a szocialisták kormányzása után 136 milliárd forint volt a magyar lakosság rezsikintlévősége, most 28 milliárd forint.

A kormánypárti politikus azt mondta, szelektív az ellenzéki képviselők emlékezete, mert miközben a korrupció rettenetes voltáról beszéltek, meg sem említették a valaha volt legnagyobb korrupciós botrányt, a 4-es metró ügyét. Hozzátette: nem szeretné Kovács Bélát, a Jobbik európai parlamenti képviselőjét megfosztani az érem lehetőségétől, de az ő teljesítménye összegszerűségében mégiscsak jóval szerényebb, mint az, amit a balliberális erők összehoztak a metróberuházásnál.

Kósa Lajos kitért arra is, hogy a kormány az elmúlt években 70 százalékkal csökkentette az áfakintlevőséget. 

Több mint 600 milliárd forint folyt be a többi között az online pénztárgépek, az elektronikus útnyilvántartási rendszer révén – mondta.

Beszámolt arról is, hogy 1990 és 2004 között 244 ezer magyar dolgozott külföldön, 2004 és 2016 között 360 ezren, közülük 110 ezer ember napi ingázó. Szerinte a szám növekedése az uniós tagság velejárója. 

A legnagyobb számban a németek dolgoznak külföldön, márpedig nehéz lenne elhinni, hogy az az 1,2 millió német, aki máshol dolgozik, a rettenetes nyomor, a kilátástalanság, a gazdasági reménytelenség, az éhezés és a biztonság hanyatlása miatt ment el – hangoztatta.

Kósa Lajos szerint a többkulcsos adórendszer „brutális adóemelést” jelentene a magyaroknak. 

Az egykulcsos adórendszer bevezetésének első évében 400 milliárd forinttal több maradt a családoknál – közölte.

A KDNP a reformáció kezdetének 500. évfordulójáról emlékezett meg


Szászfalvi László, kereszténydemokrata képviselő (Fotó: MTI)

Szászfalvi László (KDNP) a reformáció kezdetének 500. évfordulójáról emlékezett meg felszólalásában. Mint mondta, a reformációnak olyan társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális hatása volt, amely a mai napig meghatározza, befolyásolja értékrendünket, gondolkodásunkat, szervezeti, gazdasági rendszerünket. A reformáció mély nyomot hagyott a magyarság történetében, a magyarság megmaradásában is alapvető szerepet játszott – hangoztatta.

Rétvári Bence államtitkár, a KDNP alelnöke válaszában kiemelte: a reformáció által kiváltott kulturális, lelki, szellemi, tudományos többletet tudatosítani kell a magyar társadalomban is. A reformáció egyik nagy érdeme az anyanyelvi prédikáció, a nemzeti nyelvű szentírások, hatására fellendült a nyomdászat, és jelentős a képzőművészeti érdeke is – tette hozzá.

Fidesz: Brüsszel elvenné az ármegállapítás jogát

Németh Szilárd István (Fidesz) arról beszélt, Brüsszel elvenné az uniós tagállamoktól azt a jogot, hogy megállapítsák az energia árát. Nagy viták és csaták várhatók, ezért a kormánypártok tudni szeretnék, megvédjék-e rezsicsökkentést, vagy fogadják el Brüsszel döntését és bízzák ismét a nagyvállalatokra a rezsidíj megállapítása – magyarázta azt, miért indítanak erről az ügyről is nemzeti konzultációt. 

Emlékeztetett arra, a rezsicsökkentés három szakaszban történt, 25 százalékkal lett olcsóbb a lakossági gáz, víz és áramszolgáltatás, emellett további hét ágazatban volt rezsicsökkentés.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára kijelentette, a kormány egyik legfontosabb célja a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése. Szerinte a rezsicsökkentés révén 2013 és 2016 között mintegy 910 milliárd forintot takarítottak meg a magyar háztartások, miközben 2010 előtt a szocialisták háromszorosára emelték a gáz, duplájára az áram árát. Kitért arra is, hogy jelentősen csökkent a tartozások összege és a hátralékos fogyasztók száma is.

Napirend   

Kövér László házelnök bejelentette, hogy valamennyi országgyűlési képviselő és szószóló határidőre leadta vagyonnyilatkozatát. Ismertették, hogy Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára a Miniszterelnökség államtitkára lett, az NFM új államtitkárának pedig Homolya Róbertet nevezték ki.

Bejelentették azt is, hogy Demeter Márta február elsejei hatállyal kilépett az MSZP-frakcióból és függetlenként folytatja munkáját. Az Országgyűlés döntött arról is, hogy a képviselő külügyi bizottsági helyére volt frakciótársa, Velez Árpád kerül.

Ezt követően a Ház elfogadta a napirendet.

Mentelmi ügyek

Az Országgyűlés két magánvádas ügyben sem függesztette fel a fideszes Pócs János mentelmi jogát. Vejkey Imre, a mentelmi bizottság KDNP-s elnöke ismertette, hogy mind a két esetben a Jászberényi Járásbíróság kérte rágalmazás vétsége miatt a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. A mentelmi bizottság a képviselő zavartalan munkavégzésének biztosítása érdekében követte a magánvádas ügyekben megszokott gyakorlatát és nem javasolta Pócs János mentelmi jogának felfüggesztését – közölte a bizottság elnöke.

Interpellációk

MSZP: hogyan semmisülhetett meg 1500 műemlékvédelmi dokumentum egy csőtörés miatt?

Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy reagált: valóban eltört a melegvízcső, és 1500 dokumentum megsérült. Ennek 90 százalékát restaurátorok bevonásával sikerül várhatóan megmenteni, ugyanakkor 200 végérvényesen megsemmisült, ezek 1974-2015 közöttiek, megpróbálják őket visszagyűjteni, pótolni más gyűjteményekből, digitális archívumokból.

A kár jelentős, ezt nem vitatja – mondta, hozzátéve: a Daróczi utcában örökségvédelmi központot hoznak létre 1,6 milliárdos beruházással, ahol megfelelő körülmények között el tudják majd helyezni a dokumentumokat. Ez tűz- és vízvédelmet egyaránt jelent majd. 

A Daróczi utcai központ építése elhúzódott, ezért következhetett be a kár, amiért vállalja a felelősséget – jelezte.

Kitért arra is, kész a kormány az örökségvédelemben dolgozók számának növelésére és a szakmai feltételek javítására.

Jobbik: miért nem szüntetik meg a hálapénzt?

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, a KDNP alelnöke válaszában közölte: a hálapénzt egyértelműen mindenki elutasítja. Az mindenki számára megalázó, igazságtalan, és meg kell szüntetni – rögzítette.


Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, a KDNP alelnöke

Kitért arra, hogy a kormány a béremelés útjára lépett, aminek forrása első ízben a chipsadó volt. Ebből tudtak 10 milliárdokat visszaforgatni az egészségügybe. Első lépésként a bér 27 százalékkal nőtt, majd 2014-ben a mozgó bérelemek is ennyivel nőttek, tavaly pedig újabb béremelés történt. Tavaly szeptemberben az orvosok keresete 107 ezerrel emelkedett, jövőre pedig további 100 ezerrel nő, míg az ápolóké majdnem száz százalékkal bővül 2012 és 2019 között.

A Jobbik azonban egyik béremelést sem támogatta a parlamentben, a képviselő családi cége pedig egészségügyi dolgozókat közvetített Írországba – jegyezte meg az államtitkár.

LMP: miért nem tett Szijjártó Péter feljelentést a Kiss Szilárd ügyben?

Magyar Levente államtitkár közölte: a miniszter külföldi elfoglaltsága miatt nem tud jelen lenni, majd felsorolta az elmúlt héten hány országban tett látogatást. Hozzátette: Kiss Szilárdnak és Szijjártó Péternek a világon semmi köze nincs egymáshoz.

Kifejtette: Szijjártó Péter soha semmilyen szervezetben nem dolgozott együtt Kiss Szilárddal. A moszkvai konzulátuson történt visszaélések ügyében az akkori miniszter és államtitkár 2013-ban rendelt el vizsgálatot, majd zárta le az ügyet azonnali szigorító és korlátozó intézkedéseket hozva. Szijjártó Péter pedig 2014 végén lett miniszter – jegyezte meg. Jelezte: a rendőrség 20105-ben kereste meg a tárcát, és ekkor a jelentést átadták. Az ügy jogi és nem közigazgatási kérdés - tette hozzá. 

Fidesz: hány alagútban folyt el a 4-es metró pénze?

Kucsák László (Fidesz) a 4-es metró kivitelezésével kapcsolatban tapasztalt szabálytalanságokról kérdezte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium illetékesét. A képviselő elmondása szerint az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) 400 milliárd forintnyi szerződést vizsgált, ebből szabálytalansággal 272 milliárd, bűncselekménnyel, csalással, visszaéléssel 167 milliárd forint érintett.

Közölte, egyes sajtóhírek szerint a baloldali városvezetés idején nyílt titok volt, hogy 40 százalékos kenőpénzt kértek az egyik konzorciumtól. Ha ekkora volt a korrupció, akkor miért lepődünk meg, hogy a végösszeg az eredetileg tervezett négyszeresére rúgott? – tette fel a kérdést.

Kucsák László azt kérdezte: milyen lehetőséget lát a kormány arra, hogy csökkentsék a visszafizetendő 59 milliárd forint összegét?

Fónagy János, a szaktárca parlamenti államtitkára az interpellációra úgy válaszolt: sokan tették fel a kérdést, hogy szükség van-e a beruházásra, amelyet egy tízéves megvalósíthatósági tanulmányra alapoztak.

Az OLAF-jelentésből az is látszik, hogy nemcsak uniós, hanem magyar költségvetési pénzek is érintettek, egyértelmű, hogy a felelősség a baloldali kormányokat és a Demszky-féle budapesti városvezetést érintik.

Jelenleg a nyomozóhatóság vizsgálódik, ha bebizonyosodik, hogy bűncselekményt követtek el, akkor a költségvetést ért kár miatt az okozó személyeknek, gazdasági társaságoknak kell helytállnia.

Kucsák László elfogadta az államtitkár válaszát, megjegyezve, hogy az MSZP pártkasszájába is kerülhettek pénzek.

MSZP: trükköztek a rendvédelmi szervek béremelésével?

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az interpellációra adott válaszában visszautasította, hogy trükköztek volna a béremeléssel. Mint mondta, a Belügyminisztérium és az irányítása alatt álló szervek a jogszabályoknak megfelelően jártak el a bérmegállapítás során.

Az államtitkár megjegyezte, hogy 2015 júliusában kezdődött a rendvédelmi életpályamodell bevezetése az első ütemmel, akkor 5 százalékkal, 2016-tól újabb 5 százalékkal emelték a béreket, ma már 40 százalékos emelésnél járnak és 2019 januárjára összesen 50 százalékos béremelési rátát érhetnek el.

Jobbik: ad-e kompenzációt az állam az önkormányzatoknak?

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára válaszában kifejtette: történelmi jelentőségű béremelést hajtottak végre a tavaly novemberi bérmegállapodásnak köszönhetően és ez együtt járt a szociális hozzájárulási adó 5 százalékos csökkentésével is. A központi költségvetés ott tud anyagi segítséget nyújtani, ahol a béremelésből származó többletkiadás meghaladja a szociális adó csökkentéséből fakadó megtakarítás összegét – ismertette az államtitkár.

Hozzátette: csak a tapasztalatokat összegyűjtve dönthető el, hogy a költségvetési forrásokat az önkormányzatoknál ki kell-e egészíteni.

KDNP a családtámogatásról

Vejkey Imre (KDNP) a családtámogatási rendszer eredményeiről, az idei változásokról és a közeljövő terveiről kérdezett. A képviselő úgy fogalmazott: az ország anyagi erejéhez mérten a lehető legnagyobb támogatást kell nyújtani a családoknak.


Vejkey Imre, kereszténydemokrata képviselő (Fotó: MTI)

Az idei évkezdet milyen változásokat hozott illetve hoz a családok életében, milyen intézkedéseket tervez a kormány? – érdeklődött.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára hangsúlyozta, a kormánynak kiemelt célja a családok megerősítése. Nem volt még olyan év, amikor ne bővült volna a családtámogatás rendszere, a támogatásra idén a költségvetésben 1741 milliárd forint áll rendelkezésre, ami tíz százalékkal több a tavalyinál – tette hozzá. Egyúttal hangsúlyozta, hogy intézkedéseik nyomán 2010 óta 1350 milliárd forint maradt a családoknál.

LMP: oldják meg a pilisszántói tornaterem ügyét

A válaszadó Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, az ügyben még nem született végleges döntés, az ELMŰ tárgyal a trafó helyszínéről és amennyiben szükséges az állomásról helyi népszavazást írnak ki. Egyúttal viszont vitatta, hogy ne lenne szükség transzformátorállomásra.

Fidesz: milyen hatásai lesznek az adócsökkentésnek?

Halász János (Fidesz) arról beszélt, hogy kevés olyan makrogazdasági mutató van, amelyik ne mutatna pozitív képet. A politikus azt kérdezte, hogy az adócsökkentéseknek milyen hatásai lesznek 2017-ben.

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára közölte: a Fidesz-KDNP kormány már 2010-ben meghatározta, hogy amint a gazdaság teljesítménye lehetővé teszi, csökkenteni kell az adókat. Az elmúlt években minden jelentős adónemben csökkentést hajtottak végre, miközben mérsékelték az áfarést is – emelte ki.

Hangsúlyozta, hogy Magyarország mellett öt uniós országban egykulcsos a személyi-jövedelemadó és annak csak Bulgáriában alacsonyabb a mértéke. A családi adókedvezmény is folyamatosan nő, a társasági adó egységesen kilenc százalékra mérséklődött – emelte ki. A kormány idén is az adócsökkentés politikáját fogja folytatni – összegzett az államtitkár.

MSZP: miért veszik el a megváltozott munkaképességűek támogatását?

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkára, a KDNP alelnöke azt felelte, hogy senkitől sem vesznek el támogatást, szemben a korábbi szocialista kormánnyal, amely 50-70 százalékkal csökkentette a fogyatékkal élőknek járó forrásokat. Mint mondta, 2010 után új szemléletet valósít meg a kabinet, 700 ezer új munkahely jött létre. Aki alkalmas arra, hogy legalább 16 órában munkába álljon, az az álláskeresők nyilvántartásában szerepel, az egészségkárosodást szenvedettek vagy ilyen gyermeket felügyelők az aktív korúak ellátásában részesülnek.

Az államtitkár azt is közölte, hogy a speciális foglalkoztatási program elindult és működik.

A Jobbik vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményez Mikola Istvánnal szemben

Magyar Levente, a KKM gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára politikai koholmánynak minősítette az elhangzottakat, és visszautasította, hogy a Jobbik egy válóper részleteit citálja a Ház elé. Kiemelte, hogy Mikola István orvosként, politikusként és szakminiszterként is megállja a helyét, teljesítménye okán nagyobb tiszteletet érdemel.

LMP: romlott az ivóvíz Baján

Szabó Zsolt, a nemzeti fejlesztési tárca fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára válaszában kifejtette, hogy a 25 települést érintő program 2015 decemberében fejeződött be, a víz megfelelt a minőségi paramétereknek. Hozzátette, hogy idén januárban érkeztek lakossági panaszok, a mintavétel során megbizonyosodtak róla, hogy a telepet elhagyó víz megfelelő, a panaszok két csőtöréssel hozhatók összefüggésbe.

MSZP: tízezrek maradnak ki az ingyenes étkeztetésből

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára, a KDNP alelnöke válaszában felidézte, hogy ma háromszor annyi gyereknek jár ingyenes étkeztetés, mint az MSZP kormányzása alatt, amikor a szünetekben senkinek nem biztosítottak ilyet. A képviselőnek címezve felvetette, ezek után miért kéri számon azt a kormányt, amely 29-ről 74 milliárdra növelte a terület forrásait. Megjegyezte azt is, hogy az MSZP mindig a forrásnövelés ellen szavazott.

Jobbik: béremelés kell a szociális ágazatban

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára arról számolt be válaszában, hogy Magyarország erősödése lehetőséget ad az ágazati bérek emelésére, 2013 és 2018 között 62 százalékkal növelik azt, azaz egy része már megtörtént. A minimálbér és a garantált bérminimum emelése is sokakat érint, és ezek kifizetésére a kormány többlettámogatást ad. Az államtitkár szavai szerint átlagosan 35 ezer forint a béremelés mértéke.

Azonnali kérdések

MSZP: a földművelésügyi tárca miért nevezte ki az átvilágításon megbukott Kiss Szilárdot?

Nagy István, a tárca államtitkára elgondolkodtatónak tartotta, hogy a sajtó Kiss Szilárd átvilágításának anyagára hivatkozik, holott ilyen titkos dokumentumhoz a tárca sem szokott hozzáférni. A minisztériumok sem adhatnak tájékoztatást a minősített adatokról.  

Kiss Szilárd letartóztatása nem áll kapcsolatban azzal a munkával, amit a tárcának végzett - folytatta -, Kiss Szilárd nem volt a miniszter közvetlen munkatársa, de amíg agrárattasé volt, 25 százalékkal nőtt az ország mezőgazdasági kivitele Oroszországba. Hozzátette: Kiss Szilárd nem miniszteri biztos volt, hanem miniszteri megbízott, tevékenysége pedig azért nem jelentett nemzetbiztonsági kockázatot, mert nem férhetett hozzá minősített adatokhoz. 

Jobbik: mi lesz a devizahitelesekkel?

Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca államtitkára kijelentette: a kormány jelentős terhet örökölt, hiszen millió fölött volt a hitelfelvevők száma. Sorolta a devizahitelesek érdekében eddig megtett intézkedéseket, amelyek mintegy félmillió hitelfelvevőn segítettek. Kijelentette: nem kommentál bírói ülésen elhangzottakat.

Fidesz: mit jelent valójában a jobbikos érpataki modell? 

Boldog István (Fidesz) kijelentette: ahol a Jobbik a hatalomba férkőzik, ott egyből súlyos visszaélések mutatkoznak. Szólt azokról a sajtóhírekről, amelyek szerint az Orosz Mihály Zoltánhoz, Érpatak polgármesteréhez köthető cégek több mint ötven család ingatlanát szerezték meg törvénytelenül, és azokat közpénzen felújíttatták, mintegy 150 millió forint értékben. 

Rámutatott: Vona Gábor, a Jobbik elnöke nemrég kötött együttműködési megállapodást a polgármesterrel. Szerinte a polgármester úgy próbálja meg kijátszani a folyamatban lévő nyomozást, hogy a Jobbik szoknyája mögé bújva elrejtőzik. 

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára úgy felelt: a rendőrség és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal 2016 májusában és júliusában magánszemélyek és a kormányhivatal által tett feljelentések alapján a Nyíregyházi Járási Nyomozó Ügyészség rendelt el nyomozást hűtlen kezelés, csalás bűntettének gyanúja miatt. 

A feljelentések szerint az ingatlanokat szerződés nélkül, havi 10-15 ezer forintért adja ki. Az eljárás folyamatban van az ügyben - tette hozzá.

Elmondta azt is: becsületsértés és rágalmazás, valamint közokirat-hamisítás gyanúja miatt is folyik eljárás.

MSZP: mi az indoka az ügyészség jogértelmezésének?

Belovics Ervin, a legfőbb ügyész helyettese a kérdésre válaszolva elmondta, tiltott adatszerzés bűncselekményét többek között az valósítja meg, aki más lakásban technikai eszközzel megfigyel, vagy adatot rögzít. 

Több törvényi tényállásban is rögzíti a jog ezt a tényállást. Ha a Büntető törvénykönyv több tényállásban is használja a fogalmat, akkor koherenciát csak úgy tudnak biztosítani, ha ugyanannak a fogalomnak ugyanolyan jelentéstartalmat tulajdonítanak – mondta.

Jobbik: Miért van rés a magyar nemzetbiztonság pajzsán?

Simicskó István honvédelmi miniszter válaszában kifejtette: a miniszterelnök nem hazudott, azt mondták korábban mindig, hogy Pharaon vízumkérelmét feltöltötték a schengeni rendszerbe, és senki nem emelt kifogást, még az Interpol sem a beutazással kapcsolatban. Hangsúlyozta: jelenlétének nem volt nemzetbiztonsági kockázata.

LMP: ki döntött arról, hogy ne legyen népszavazás az olimpiáról?

Simicskó István honvédelmi miniszter válaszában azt mondta, Budapest közgyűlése 93 százalékos, az Országgyűlés 80 százalékos többséggel támogatta a pályázat beadását, nagy lehetőség előtt áll az ország, mert most vált lehetségessé a rendezés akkora városok számára, mint Budapest. Szerinte ésszerű és gazdaságos lenne a budapesti olimpia.

MSZP: miért állnak az uniós és nemzeti támogatás kifizetései?

Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára a képviselőnek adott válaszában azt mondta, nem merné állítani, hogy a kifizetésekkel baj van, mert 2017 januárja helyett már tavaly novemberben és december kifizették a jelentős részét, és a héten is voltak már utalások.


Vita nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánításáról

Az értékek és az érdekek találkozásának nevezte nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánítását Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, aki az előterjesztés parlamenti ismertetésekor elmondta: a változtatás elfogadása esetén már idén tizenegyre nőhet a munkaszüneti napok száma.

A politikus, aki a javaslat egyik fideszes előterjesztője, hangsúlyozta: a húsvét előtti péntek szabadon töltése világnézettől függetlenül mindenki számára nyereség. 

Fontos lépés lenne az ország, a nemzet keresztény önazonosságának helyreállításában, és nemcsak a családok életminőségét, de a munkaerő képességét is javítja, növelve a regenerálódás lehetőségét – tette hozzá. 

Balog Zoltán szólt az intézkedés várható pozitív hatásáról a turizmusra, és úgy ítélte meg: az elmúlt években a gazdaság növekedése érdekében tett kormányzati intézkedések pozitív hatásai többet nyomnak a latba a gazdaság szempontjából, mint egy fizetett szabadnap elrendelése.

Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős kereszténydemokrata államtitkár felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a kereszténység a legerősebb vallás Magyarországon, ezért is érdemes munkaszüneti nappá nyilvánítani nagypénteket. A kabinet képviselője hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez az új munkaszüneti nap nemcsak a hívők számára lehet fontos, hanem minden családnak, amelyek tagjai így még több időt tudnak együtt tölteni.

Az államtitkár a javaslat mellett érvelve kiemelte, hogy a változtatásnak megvan a gazdasági alapja is, úgy fogalmazott, a gazdasági növekedést megteremtő emberek megérdemlik az új munkaszüneti napot.

Soltész Miklós emellett szólt arról is, hogy nagypéntek számos környező országban, összesen pedig több mint egy tucat európai országban már most is munkaszüneti nap.

A Fidesz padsoraiból elsőként Mátrai Márta biztosította támogatásáról az előterjesztőket. Elmondta, a húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, amelynek kiemelt napja a nagypéntek, a megváltás szimbóluma, amikor a hívő ember kötöttségek nélkül magába merülhet. A kormánypárti politikus szerint a kabinet javaslata azért is helyes, mert a jó és kiegyensúlyozott élet ígéretét nemcsak gazdasági területen, hanem lelki, szellemi eszközökkel is támogatnia kell.

A KDNP padsoraiból Szászfalvi László biztosította támogatásáról a javaslat előterjesztőit. Kiemelte, az indítvány elsősorban a vallásszabadság kiteljesülését segíti, emellett a magyar családok érdekeit is szolgálja, továbbá erősítheti a belföldi turizmust is.

Soltész Miklós a vezérszónoki kört követően a vitában elmondta, társadalmi igény is egyben a nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánítása, mert az emberek több mint 90 százaléka mondja azt, hogy van istenhite. Hozzátette: nem gazdasági kérdésről van szó, és nincs is értelme ilyen síkon beszélgetni a kérdésről.

Balog Zoltán a vitában elhangzottakra reagálva azt kérte, hogy ne állítsák a képviselők szembe december 24-ét és nagypénteket, inkább örüljenek annak, hogy most adnak egy munkaszüneti napot. Emellett nem zárta ki azt, hogy megvitassák december 24. munkaszüneti nappá nyilvánítását is.


Napirend után

Az elnöklő Sneider Tamás ezt követően lezárta az ülésnapot. Az Országgyűlés kedden folytatja munkáját.