Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas” kérdések műfaját.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek már  a címűkben hordozzák az állásfoglalást. A válaszok sem piskóták: félreérthetetlenül visszautasítják a vádaskodást, sötét múltra emlékeztetnek, szebb jelenről, s még szebb jövő reményével bíztatnak. Szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat – tallóztuk a legutóbbi ülésen elhangzott szónoklataikat.

Mikor rendeződik a helyzet a kéményseprés területén?

HERINGES ANITA (MSZP): – Államtitkár Úr! A kéményseprés szétverésének szándékával a kormány módosítani kívánta a kéményseprőipari tevékenységről szóló egyes törvényeket. Bár a konkrét törvényi rombolástól tavasszal meghátrált a Fidesz, szerencsére, ám a szén-monoxid-szivárgások növekvő száma és a szaporodó kéménytüzek, a kémények rendkívül rossz állapota azt jelzi, hogy már így is 
 az önök kormányának köszönhetően – rendkívül rossz állapotok vannak ezen a területen.

– Államtitkár Úr! Amihez hozzányúlnak a közszolgáltatások közül, az tönkremegy, amit einstandolni akarnak, azt ellehetetlenítik. 2013-ban a szén-monoxid-szivárgások száma Budapesten 98 volt, 2014-ben 129, ebben az évben pedig az első öt hónapban, januártól májusig már 54 eset volt, és még csak most állunk a fűtési szezon előtt. A helyzet, úgy látjuk, egyre romlik.

– Itt az ősz, itt a fűtési szezon kezdete, a kormány egyelőre nem csinált semmit. De lehet, hogy jobb is lenne, ha nem csinálna, hanem hagyná azon tűzoltókat és kéményseprőket, akik eddig a munkájukat végezték, hogy végezhessék tovább a munkájukat. Éppen ezért kérdezem:

– Mire számíthatnak a lakosok?

– Mindent tönkretesznek, amik az emberek mindennapjait és az életét is érintik?

– A víziközmű-szolgáltatást, a hulladékszállítást és még a kéményseprést is?

Mi lenne, ha hagynák a szolgáltatókat, a szakmát és az önkormányzati cégeket dolgozni tovább, és meghallgatnák a hangjukat, a kritikájukat a törvénnyel kapcsolatban?

***

POGÁCSÁS TIBOR, belügyminisztériumi államtitkár: – Ha jól értelmezem, képviselő asszony nem ért egyet azzal a szándékkal, amely a magyar kormány szándéka, hogy a közüzemi szolgáltatások a magyar lakosság számára megfizethetőek legyenek. Nyilván nem érthet ezzel egyet, hiszen kormányzásuk idején folyamatosan arra törekedtek, hogy a közüzemi szolgáltatások árai minél magasabbak legyenek, és az itt profitot szerző külföldi cégek ezt az országból kivigyék. Kormány azon dolgozik, azon dolgozott, hogy a közüzemi szolgáltatások segítsenek a lakosságnak, a háztartások mindennapi költségeit csökkenteni legyünk képesek. Ez a jelen pillanatig, nyugodtan állíthatom, hogy sikeres is. A kéményseprés területén is az a szándékunk, hogy a költségei a lakosság számára elfogadható szinten maradjanak. Az ár befagyasztása ezt jelentette, és keressük annak a megoldását, hogy a későbbiek során ez a tevékenység a lakosság számára ingyenes legyen.

– A törvény jelenleg a parlament előtt van. Annyit azonban a konkrét számokhoz mindenképpen hozzá kell tennem: a kéménytüzek száma az elmúlt években folyamatosan csökkent, míg 2012-ben 958 kéménytűz volt, addig 2015-ben eddig 677 kéménytűz volt. Amiről a képviselő asszony beszél, az a szén-monoxid-szivárgás, ami viszont nem a kémények állapotától, hanem alapvetően az égéstérrel rendelkező eszközök friss levegővel való ellátásának a hiányosságából ered. Ez nagyon sok mindenre visszavezethető, például a jól szigetelő ablakokra és berendezésekre, tehát ez nem a törvény hibája.

Lesz-e emlékműve ’56-nak a nemzet főterén?

HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): – Államtitkár Úr! 1996-ban közadakozásból épült a Kossuth téren a Forradalom lángja emlékmű, amely még a nemzeti vagyonról szóló törvény 2. melléklet 2. pontja szerint is a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó vagyonelemek közé tartozik. Amióta azonban a Fidesz-kormány felújíttatta a Kossuth teret, a szobornak nyoma veszett. Tudjuk, a Városligetben található emlékmű, amelyet a köznyelv csak vaskefének hív, nem állít méltó emléket az ’56-os forradalomnak és szabadságharcnak, sőt egyesek szerint kifejezetten annak megcsúfolását jelenti. Ugyanakkor vitán felül áll az is, hogy a törvények betartásának és betartatásának kötelezettsége mindenkire vonatkozik, a magyar állampolgárokra éppúgy, mint a kormány tagjaira vagy az Országgyűlés Hivatalára, a tér vagyonkezelőjére. Ezért is menthetetlen és magyarázhatatlan a szobor eltüntetése.

– Jövőre ünnepeljük forradalmunk 60 éves évfordulóját, és az idei megemlékezésektől kezdődő előkészületek egyik fontos és nélkülözhetetlen eleme lehetne a Forradalom lángja emlékmű visszaállítása, vagy ha az már valamilyen érthetetlen okból nem volna lehetséges, akkor egy másik impozáns mementó elkészíttetése és elhelyezése. Szégyenteljes, hogy a nemzet főterén a térszínen nincs méltó őrzője forradalmunk dicsőséges emlékének. Csak az egykori közműalagútban van egy időszakosan látogatható kiállítás, amivel ugyanúgy föld alá lett kényszerítve a forradalom, mint a kommunista megtorlás időszakában. Nem véletlenül kérdezem tehát:

– Mikor fog fellobbanni újra a Kossuth téren a forradalom lángja?

– Lesz-e méltó emlékműve ’56-nak a nemzet főterén?

***

DÖMÖTÖR CSABA, Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: – Képviselő Asszony! Az ön által érintett ügy nem tartozik kormányzati hatáskörbe. Ennek oka az, hogy a Forradalom lángja emlékmű vagyonkezelője az Országgyűlés Hivatala. Ezért valójában a Házbizottság az illetékes. Ennek ellenére, mivel mégiscsak 1956-ról van szó, engedje meg, hogy az alábbiakról tájékoztassam. A Forradalom lángja emlékmű sorsának rendezése tudomásunk szerint folyamatban van. Ennek mikéntjéről az Országgyűlés Hivatala tájékoztatja majd a közvéleményt. Mindemellett fontos tény, hogy a Kossuth tér felújításának részeként tavaly átadták az október 25-i sortűz áldozatainak emlékhelyét. Ezt eddig 90 ezren látták. Ezen túl a Kossuth téren található víztükör is egy ’56-os emlékhely. Ezt bizonyítja az ott található idézet is, amely szintén a sortűz áldozatainak állít emléket. Így mindenképpen szeretném visszautasítani azt az állítást, hogy ’56-nak ne lenne méltó emlékhelye a nemzet főterén.

Tisztelt Képviselő Asszony! Jövőre ünnepeljük a szabadságharc 60. évfordulóját. Szeretném arról tájékoztatni, hogy a kormány emlékbizottságot hozott létre, ez fogja össze az előkészületeket. Ez az emlékbizottság tesz majd javaslatot a nagyobb megemlékezésekre, rendezvényekre, és többek között ismeretterjesztő programokra és oktatási anyagok kiadására is.

– Képviselő Asszony! Kovács Béla kémkedéses botránya után sokakban felmerülhetett, vajon mit gondol valójában a Jobbik a nemzeti függetlenségről és a szabadságról. Szeretnénk azt hinni, hogy a mégoly sok zavaró körülmény ellenére is legalább 1956-ról ugyanazt gondoljuk, ezért számítunk a támogatásukra annak érdekében, hogy jövőre méltóképpen emlékezhessünk a pesti srácokra és 1956 hőseire.

Ha béremelés, akkor miért nem biztosítja ennek forrásait az állam?

IKOTITY ISTVÁN  (LMP): – Az előző évek a megszorításokról, bizonytalanságokról, a tandíjas képzés kiterjesztésének ötletéről, a röghöz kötés bevezetéséről, a felvételizői és a hallgatói létszám drasztikus zuhanásáról, a vidéki felsőoktatás krízishelyzetéről, szakok és intézmények megszüntetésének szándékáról, kancellárokról és konzisztóriumokról szóltak. Hasonlóan komoly problémát jelent, hogy a felsőoktatásban 2008 óta egy fillér béremelés nem történt. A tanársegédek, adjunktusok, docensek, egyetemi tanárok, az intézmények gazdasági vagy adminisztratív munkatársainak bére immáron sokadik éve nem emelkedett, fizetésük jelentősen veszített értékéből, egyre kevésbé vonzó a kutatói, oktatói pálya.

– Nagy baj lesz abból, ha a felsőoktatás nem tudja megtartani a legtehetségesebb, legkreatívabb fiatalokat, mert a versenyszféra elszippantja őket vagy eleve külföldre mennek. Nemrég Palkovics László államtitkár bejelentette, hogy lesz valamilyen béremelés, a tanársegédek és adjunktusok fizetése nőhet kicsivel. Elmondta azt is, hogy a béremelés költségét részben az intézményeknek kell kigazdálkodniuk.

– A béremelés megkezdése fontos lépés, de ugye, nem fogják kihagyni belőle a többi oktatót? 

– Ugye, nem követik el azt a hibát, amit a közoktatásban elkövettek, hogy csak a tanárok kapnak béremelést, a nevelést, oktatást közvetlenül segítő munkatársak pedig egy fillért sem? - Miért akarják az elmúlt évek megszorításaitól szenvedő felsőoktatási intézményekre hárítani a béremelés egy részét?

– A felsőoktatás költségvetési finanszírozásából a 2008-as állapothoz képest 50 milliárd forint hiányzik évente, miért nem adják oda a béremelés teljes összegét közvetlenül állami forrásból?

***

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő Úr! Szeretném először is cáfolni az első mondatában megfogalmazott valótlanságokat. Ön is jól tudja, hogy 7-17 milliárd forintokkal emelkedik minden évben a felsőoktatásra fordítható összeg. A magyar felsőoktatás speciális természete, hogy nyilvánvalóan az állami támogatás az egyik felét adja, a másik fele pedig az intézmények saját bevétele. Ehhez természetesen nem számítottam hozzá azt, hogy az állam kiváltja folyamatosan a PPP-konstrukciókat, amelyek óriási adósságot konszolidálnak így az egyetemeknél, főiskoláknál, és mindemellett vannak uniós fejlesztési források, amelyeket szintén felhasználnak, és amelyek szintén bővültek.

Képviselő úr szerint az LMP azt pártolja, hogy akit Magyarországon a magyar adófizetők pénzéből kiképeznek, az nem tartozik semmivel azután a magyar adófizetőknek? Önök úgy gondolják, hogy bárki igénybe veheti ezt a fajta közszolgáltatást, és utána nem tartozik azzal, hogy az itt lévőknek hasznosítsa azt a tudást, amit megszerzett az ő pénzükből. Persze, ha az LMP-nek Magyarország, a hazaszeretet, az itthoni problémás ügyek megoldása nem jelent semmit, akkor természetesen ezzel önöknek nem kell foglalkoznia, de lehet, hogy akkor az LMP politikai jövője is megpecsételődik.

– Képviselő úr, ön is tudja, hogy évek óta a  felsőoktatási felvételi arányok az idén körülbelül akkorák, mint a tavalyiak, a tavalyiak pedig magasabbak, mint a tavalyelőttiek. Általában olyan szakokat vizsgált felül a felsőoktatási kormányzat, amelyekre vagy nem volt igény, vagy más szakok lefedték. Ami pedig a felsőoktatási béremelés kérdését jelenti: a kormányzat látta, hogy bevált a kancellári rendszer, hiszen nagymértékben csökkent az egyetemek, főiskolák adósságállománya. Ez érezhető, milliárdokban, tízmilliárdokban mérhető különbség, és bízunk benne, hogy a következőkben elsősorban a tanársegédeknek, adjunktusoknak, de kisebb mértékben a többi dolgozónak, docenseknek, egyetemi tanároknak is sikerül bért emelnünk. Ezen dolgozik a kormány.

Mikorra várható a Siófokot Ságvárral összekötő 65-ös út melletti kerékpárút átadása?

WITZMANN MIHÁLY (Fidesz): – Közismert tény, hogy a kerékpáros közlekedés folyamatos fejlesztése fontos cél Európában és természetesen hazánkban is. Szerencsére ma már örömmel mondhatjuk, hogy Magyarországon az elmúlt években sorra újultak meg, illetve készültek el kerékpárutak, és számos projekt van jelenleg is folyamatban. Ezen beruházások egy része uniós támogatással, egy része pedig önerőből kerül megépítésre, az eredmény azonban mindkét esetben ugyanaz: egy korszerű, biztonságos, kényelmes és európai színvonalú közlekedési infrastruktúra létrejötte, amire egyre nagyobb igény mutatkozik hazánkban is.

A jelenleg is kivitelezés alatt álló projektek közé tartozik például a Siófok és Ságvár települések összeköttetését biztosító, a 65-ös autóút mellett jelenleg is létesülés alatt álló kerékpárút is. A Siófokot Ságvárral összekötő kerékpárút kialakítására évek óta jelentős lakossági igény mutatkozott, ezért nyugodtan mondhatjuk, hogy a közelmúltban megkezdődött építkezéssel egy régi álmunk válhat valóra, és az áhított cél most már valóban elérhető közelségbe került.

– Külön kiemelendő a fejlesztésben érdekelt két település, Siófok és Ságvár példás együttműködése, ami nélkül nehezen kezdődhettek volna meg a munkálatok. Gondoljunk csak arra, hogy többévnyi előkészületet igényelt, mire a több mint harminc földtulajdonostól sikerült megvásárolni a kerékpárút nyomvonala által érintett területet. Az Új Széchenyi-terv közlekedési operatív programja révén mintegy 100 százalékos támogatási intenzitással, megközelítőleg 260 millió forintból valósulhat meg a projekt. A térség országgyűlési képviselőjeként természetesen nagy öröm volt számomra, amikor néhány hete a pályázat elnyeréséről, illetőleg a támogatási szerződés aláírásáról adhattam hírt, de azt gondolom, még nagyobb öröm lesz mindannyiunk számára, amikor reményeim szerint minél hamarabb az emberek ténylegesen ezt az új fejlesztést, ezt az új infrastruktúrát birtokba vehetik. Ezért is kérdezem tisztelettel:

– Mikorra várható a Siófokot Ságvárral összekötő kerékpárút átadása?

 ***

TASÓ LÁSZLÓ, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – A kerékpározás a motorizált közlekedés egyik kedvelt, gazdaságos és környezetbarát, egészséges változata és alternatívája, amivel el tudjuk érni a céljainkat. Ezért is volt fontos, hogy a 2014-ben elindított közlekedési operatív programot ebben az évben újranyissuk, és ennek segítségével egyes, kettes és hármas számjegyű, vagyis első- és másodrendű utak mellett kerékpárutakat tudjunk építeni. Ennek következtében mintegy 68 támogatás iránti kérelem érkezett be hozzánk, ebből 64 alkalommal sikeresen szerepeltek a pályázók, és ezek között szerepelt Siófok és Ságvár két projektjavaslata is. Mind a kettőt mérlegeltük, és mind a kettőt támogatandónak ítéltük meg. Ennek következtében október közepén megkezdődött a munka, és örömmel jelenthetnem, hogy december közepére átadásra fog kerülni ez a valóban fontos kerékpáros kapcsolat, a 65-ös út mentén el fog készülni ez a 260 millió forintból készülő két szakasz is.

– Ami még nagyon fontos: a kerékpárutak fenntartása és működtetése is fontos dolgunk. Nem volt egységes rendszer a kerékpárutak kezelésével kapcsolatban. A következő évben erre is koncentrálni fogunk. Bízom benne, hogy nagyon sok kerékpárúttal leszünk gazdagabbak, ezáltal egészségesebben és biztonságosabban tudnak közlekedni majd nagyon sokan Magyarországon.

Mennyi romlott húst ehetünk?

EGYED ZSOLT (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A lejárt szavatosságú élelmiszereknél, ezen belül a húsalapú élelmiszereknél folyamatos a harc a hatóságok és a kereskedők között. Sajnos, sok esetben a kereskedők a profit érdekében lejárt szavatosságú húsokat címkéznek át vagy mosnak át, mondjuk, ecetes vízzel. Számos hír terjed a multiknál dolgozók részéről a különböző praktikákról. A büntetés alacsony mértéke miatt nem retten meg a milliárdos bevételeket produkáló nagyáruház, és egyes információk szerint az ellenőrzések időpontjáról is időben értesülnek.

– Mint arról számos híradásból hallottunk, nemcsak Magyarországon előállított hústermékekkel ügyeskednek a kereskedők, hanem a külföldről érkezettekkel is, amelyek között rengeteg az azonosíthatatlan áru. Többször csapott már le a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és más hatóságok ilyen szállítmányokra. Kérdezem tehát:

– Milyen biztosítékok vannak beépítve az ellenőrző rendszerbe, és milyen bizonyítékok állnak rendelkezésre ezen állítások megcáfolására?

– Ezek kiszűrése milyen módszerrel történik, és ellenőrzik-e a hatékonyságát?

– Van-e információjuk arról, hogy évente körülbelül mennyi illegális húsáru kerülhet a piacra, és ez milyen arányban áll a teljes éves eladott húsmennyisséggel?

– Ezek a többnyire multinacionális cégek, mennyi rossz minőségű élelmiszert etetnek meg a magyar emberekkel, azok tudta nélkül?

***

ZSIGÓ RÓBERT, földművelésügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság kiemelt feladata a vásárlókat megkárosító, egészségüket veszélyeztető, szándékos visszaélések feltárása és felszámolása. A lejárt, illetve a fogyasztásra alkalmatlanná vált hústermékekre vonatkozóan a Nébih zöld számára és az ügyfélszolgálatára érkező fogyasztói bejelentéseket minden esetben kivizsgáljuk, a bejelentéseket a területileg illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság vagy indokolt esetben a Nébih Kiemelt Ügyek Igazgatósága közvetlenül vizsgálják ki.

– 2014-ben összesen 66 525 létesítmény-ellenőrzésre került sor, ebből 20 857 ellenőrzés irányult kifejezetten az élelmiszer-forgalmazásra, amelyek közül 1911 esetben tárt fel nem megfelelőséget a hatóság. A feltárt szabálytalanságok esetében alkalmazott szankciók mértéke, a kiszabható bírság összege a vonatkozó kormányrendelet pontos szabályozásában van, ugyanez elmondható a hatósági ellenőrzések megszervezéséről is. Az ellenőrzések időpontjának kiszivárogtatását sugalló állítását mi sem cáfolja jobban, mint az a tény, hogy a Nébih Kiemelt Ügyek Igazgatósága ellenőrzéseinek felderítési hatékonysága megközelíti a 90 százalékot. A KÜI által kiszabott bírság teljes összege 2014-ben meghaladta a 392 millió forintot, a bírság mellett további nagyon fontos szankció például a tevékenység felfüggesztése, az áru lefoglalása, illetve megsemmisítése is.

– A külföldről érkező élelmiszerek ellenőrzésében valóban nagy segítséget nyújt a társhatóságokkal való együttműködés, valamint az élelmiszer-biztonsági szempontból kockázatos élelmiszerek behozatalára még 2010-ben megállapított előzetes bejelentési kötelezettség, valamint a működő EKÁER-rendszer is.