Új törvényt fogadtak el a Quaestor-károsultak helyzetének rendezésére, amely az Alkotmánybíróság korábbi észrevételei alaapján az érintettek körének meghatározása mellett a kártalanítás mértékén is változtat.

Megszavazták az országgyűlés az önkéntes pénztárakra vonatkozó szabályozás módosítását is tartalmazó salátatörvényt. A módosítás értelmében mind a nyugdíjpénztárak, mind az egészségpénztárak szolgáltatási köre bővül januártól, a változtatások egyértelműen pozitívak a tagok számára.

Több szociális és családi juttatásról is döntött az Országgyűlés. Kötelező önkormányzati feladatként határozták meg a család- és gyermekjóléti központok létrehozását. Jövőre megemelik a szünidei étkeztetésre fordított összegeket és kibővítik a gyed extrát. 2017. január elsejétől mini-, családi- vagy munkahelyi bölcsődét is választhatnak a szülők. Míg korábban a tízezer lakos feletti településeken volt kötelező a bölcsődei ellátás, a jogszabály-módosítás hatályba lépése után minden olyan településen gondoskodni kell erről, ahol negyvennél több három év alatti gyermek él, vagy van legalább öt olyan gyerek, akinek a szülei igénylik az ellátást. Kibővítették a gyed extrát, így január elsejétől már a hat hónapos korától igénybe vehető a támogatás. Emellett a jövő évtől egyszerre lehet igényelni a csecsemőgondozási díjat és a gyedet.

A hagyományos dohánytermékekkel azonos szabályokat is meghatározott az Országgyűlés az elektromos cigarettákra, így ezeket a termékeket is csak a nemzeti dohányboltokban lehet majd megvenni. A cigarettához hasonlóan a dohányzást imitáló elektronikus eszközöket sem lehet a jövőben használni középületekben, a közösségi közlekedési eszközökön vagy munkahelyen.

***

Három kétharmados többséget igénylő, a kormány, illetve kormánypárti politikusok által kezdeményezett törvénymódosítási javaslat is zátonyra futott. Nem fogadták el az egyházi törvény átírását, a közös önkormányzati hivatal kijelölésének jogorvoslati lehetőségeit tartalmazó módosítást, és nem kapott elég voksot a kistelepülések polgármestereinek 30 százalékos illetményemelése sem.

ELFOGADVA

A tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről.

Az Alkotmánybíróság a tavasszal elfogadott Quaestor-törvény több rendelkezését is eltörölte, miután úgy foglalt állást, hogy nem lehet kimondottan egy cégre vonatkozó jogszabályt alkotni, a jogszabály diszkriminatívan határozta meg a kárrendezésre jogosultak körét. Az  indokolás szerint az akkori szabályozás azért is aggályos volt, mert a károsultak a piacinál lényegesen magasabb hozamokra is igényt tarthattak volna.

Az új törvény a Quaestor-károsultak helyzetének rendezésén túl az Alkotmánybíróság korábbi észrevételei alapján az érintettek körének meghatározása mellett a kártalanítás mértékén is változtat. Egyszeri, méltányossági alapon azoknak a károsultaknak nyújt segítséget, akiknek olyan befektetési szolgáltató okozott kárt, ahol a brókerjelleget kihasználó cégcsoport kötvényt bocsátott ki.

A jogos követelések rendezésére létrehoz egy kárrendezési alapot, amelybe a károsultak kétsávos ellenérték fejében, önként léphetnek be. A Quaestor-károsultaknak nem kell ismételten benyújtani kérelmüket.

A kárrendezésben kifizetett összeget úgy állapítják meg, hogy a befektetett összegből elsőként levonják a korábban realizált hozamot, majd a befektetési kockázat megjelenítéseként a 3 millió forint feletti befektetésekből egy 11 százalékos önrészt is. A kifizetett kár nem haladhatja meg a 30 millió forintot.

Az alap a kárrendezést saját forrásból, valamint a jegybanktól, hitelintézettől felvett kölcsönből, kötvénykibocsátásból vagy egyéb bevételeiből fedezheti. Ha az alap kötelezettségei gyors teljesítése érdekében áthidaló kölcsönt vesz fel a Magyar Nemzeti Banktól, annak megfizetése érdekében egy alkalommal, legfeljebb tizenkét éves futamidőre fix kamatozású kötvényt bocsáthat ki vagy kölcsönt vehet fel.

A jogszabály évente egy alkalommal állapít meg az alapba történő befizetési kötelezettséget a Befektető-védelmi Alap  tagjainak. A pénzintézetek a befizetés összegével csökkenthetik a fizetendő társasági adót, illetve a bankadót és a tranzakciós illetéket. Az érintett befektetőknek a fenti kárrendezésről lemondással lehetőségük  lesz arra is, hogy követelésüket önállóan, peres úton vagy a felszámolási eljárásban érvényesítsék.(Előterjesztő: igazságügyi miniszter. Szövege: PDF.)

Az országgyűlés a törvényjavaslatot 154  igen szavazattal, 11 nem ellenében, 31 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Egyes törvényeknek a gazdasági növekedéssel összefüggésben történő módosítása.

A törvénymódosítás a jelenlegi 27 százalékról 5 százalékra csökkenti az új építésű lakóingatlanok forgalmi adóját a 2016-2019 közötti négy évre. A csökkentett áfakulcs a jövő év első napjától olyan lakásokra vonatkozik, amelyek hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert, továbbá az olyan családi házakra is, amelyek hasznos alapterülete legfeljebb 300 négyzetméter. Az áfaszabályok értelmében újnak tekinthetők azok a már elkészült ingatlanok is, amelyek használatbavétele még nem történt meg, vagy a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év.Emellett kimondja, hogy a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új családi ház építésekor építési engedély helyett elegendő lesz az építési hatóságnak tett egyszerű bejelentés, vagyis illetéket és igazgatási szolgáltatási díjat sem kell fizetni.
A javaslat a minimálbér tárgyalások eredményes lefolytatása érdekében módosítja a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. törvény azon rendelkezéseit is, melyek a tagok mandátumáról szólnak, lehetővé téve azt, hogy megbízatásuk meghosszabbításra kerüljön.

A jogalkalmazók és a jogkereső állampolgárok, szervezetek számára a bírósággal való kapcsolattartás elektronikus úton megvalósuló módja egy új eljárás bevezetését jelenti, erre a megfelelő felkészülést a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt módosító rendelkezései tartalmazzák.

A javaslat rögzíti a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény szükséges módosításait, valamint egyszerűsíti és gyorsítja a közműellátás biztosításának eljárási szabályait is.

Célja továbbá a moziüzemeltetőkre és a mozikra vonatkozó, a nemzetközi gyakorlattal összhangban álló statisztikai rendszer kialakítása, valamint a mozgóképszakmai célok támogatásával kapcsolatos rendelkezések megállapítása. Rendelkezik a besorolási eljárás pontosításáról, a mozielőzetesekre vonatkozó szabályoknak az adathordozón közzétettekre történő kiterjesztéséről, az elszámolható közvetlen magyar filmgyártási költségek körének az adórendszer változásaival történő összhangba hozásáról. (Előterjesztő: a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter és a nemzetgazdasági miniszter.  Szövege: PDF.)

Az országgyűlés a javaslatot 154  igen szavazattal, 8 nem ellenében, 7 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól.

A törvényjavaslat célja – a XXI. század technikai fejlődéséhez igazodva – az elektronikus úton történő ügyintézés kiterjesztése; az ehhez szükséges jogi feltételek és a technikai fejlesztések jogalapjának megteremtése, valamint az ügyfelek széles körének ügyintézési szolgáltatásokat nyújtó állami és nem állami szervezetek egységes elvek mentén történő elektronikus ügyintézésre szorítása. (Előterjesztő: belügyminiszter. Szövege: PDF.)

Az országgyűlés a törvényjavaslatot 136  igen szavazattal, 34 nem ellenében, 29 tartózkodás kíséretében elfogadta.

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény, valamint az azzal összefüggő törvények módosítása.

A közbeszerzési törvény módosítása olyan szándékot tükröz, ami az Európai Unió mind a 28 tagállamában egységes és egyirányú törekvés, hogy miként tudjuk a közpénzeket, legyenek azok a hazai költségvetésből származó források vagy akár az Európai Unió által nyújtott támogatások, a lehető leghatékonyabban, ellenőrzötten  felhasználni. Az ehhez kapcsolódó rendelkezések lehetővé teszik azt is, hogy az uniós szabályok maradéktalan betartása mellett egyre több magyarországi kisvállalkozás kerülhessen be azokba a beruházásokba, amelyeket közforrásokból valósítanak meg. A javaslat  tartalmaz továbbá a Központi Statisztikai Hivatal feladatkörét érintő uniós jogszabályi rendelkezés alapján meghatározott nyilvántartásokhoz való hozzáférést biztosító rendelkezéseket is. (Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.)

Az országgyűlés a törvényjavaslatot 131  igen szavazattal, 68 nem ellenében, tartózkodások nélkül elfogadta.

A választójoggal nem rendelkező személyek nyilvántartásával kapcsolatos egyes törvények módosítása.

A választójog fennállásának vagy az abból való kizárásnak a megállapítása a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása alapján történik. Ezért kiemelkedő fontosságú, hogy ez a nyilvántartás naprakészen és pontosan tartalmazza a választójogból kizárt vagy fogva tartásuk miatt passzív választójoggal nem rendelkező személyek adatait.

A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása egyrészt a gondnokoltak nyilvántartásából, másrészt a bűnügyi nyilvántartásból építkezik.  A javaslat célja, hogy az egyes nyilvántartások közötti kommunikációt hatékonnyá tegye, továbbá a gondnokoltak nyilvántartásában jelenleg meglévő hibákat, hiányosságokat megszüntesse. (Előterjesztő: igazságügyi miniszter. Szövege: PDF. )

Az országgyűlés a törvényjavaslatot 136  igen szavazattal, 34 nem ellenében, 29 tartózkodás kíséretében elfogadta.

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása.

A törvény módosításának célja, hogy a nemzetiségi önkormányzatok, azok társulásai és a nemzetiségi önkormányzatok intézményei — mint közfeladatot ellátó szervezetek — a nemzeti vagyon lehetséges vagyonkezelőiként meghatározásra kerüljenek a törvényben. (Előterjesztő: Magyarországi nemzetiségek bizottsága.  Szövege: PDF.)

Az országgyűlés a törvényjavaslatot 194  igen szavazattal, 1 nem ellenében, 1 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Egyes közjogi jogi személyekkel összefüggő törvények módosítása.

A javaslat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépése óta eltelt időszakban felmerült azon dogmatikai kérdésekkel kapcsolatos vitákat kívánja rendezni, amelyek a jogi személy valamely szerve által meghozott határozat bírósági felülvizsgálata során a perindítási joggal, valamint a bírói döntés hatályával függnek össze. Célja, hogy a fennálló jogalkalmazási nehézségeket, illetve a törvényi szabályozási hiányosságot megszüntesse azzal, hogy a törvényben vagyonkezelőként nevesíti a nemzetiségi önkormányzatokat, azok társulásait és intézményeit is, ezáltal átlátható szervezetnek minősülnek. (Előterjesztők: dr. Gulyás Gergely, dr. Vas Imre, - Fidesz.  Szövege: PDF. )

Az országgyűlés a törvényjavaslatot 132  igen szavazattal, 60 nem ellenében, 4 tartózkodás kíséretében elfogadta.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása.

A javaslat célja, hogy a hosszú távra kötött haszonbérleti szerződésekben a haszonbérmódosítási jogot a törvény a korábban elfogadott módosításához képest még megfelelőbben, és a felek érdekei közti egyensúly még hatékonyabb megteremtésével biztosítsa. (Előterjesztő: Győrffy Balázs, - Fidesz. Szövege: PDF.)

Az országgyűlés a törvényjavaslatot 131  igen szavazattal, 68 nem ellenében, tartózkodások nélkül elfogadta.

A nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény módosítása.

A törvényjavaslat célja, nemzetközi kötelezettségeinkre tekintettel az új, egységes nemzeti akkreditálási rendszer kiépítése. Az akkreditálási eljárás értékelési és döntéshozatali szakaszból áll. Az értékelés során szakértőként kirendelt, minősítőkből és szakértőkből álló értékelő csoport jár el, véleményezi a benyújtott dokumentumokat, feltárja az esetleges hiányosságokat, helyszíni szemlén vesz részt, szakvéleményt fogalmaz meg. A hatóság az értékelő csoport szakvéleménye alapján végzést bocsát ki. Ezt követően az eljárás a döntéshozatali szakaszba lép, ahol - a hivatkozott szabvány és uniós rendelet előírásaira tekintettel –  független testület, az akkreditáló bizottság vizsgálja meg az értékelő csoport által összeállított iratanyagot.

A javaslat szerint az akkreditált területek szűkítésére vonatkozó kérelem megadásáról– a hatályos szabályokkal ellentétben – az akkreditáló szerv saját hatáskörben dönthet, s azért díjat nem számolhat fel. Minden egyéb esetben az akkreditáló szerv az akkreditáló bizottság szakvéleményének birtokában hozhat döntést. (Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF. )

Az országgyűlés a törvényjavaslatot 129  igen szavazattal, 35 nem ellenében, 30 tartózkodás kíséretében elfogadta.

A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőit érintő törvények jogharmonizációs célú módosítása.

A módosítások elsősorban az európai uniós jogszabályok hazai jogba történő átültetését célozzák. A hiteltanácsadásra, továbbá a hitelezők és a hitelközvetítők alkalmazottainak szakmai ismereteire vonatkozó szabályok új kormányrendeletben kerülnek rögzítésre. A reklámnak és a szerződéskötést megelőző tájékoztatásnak is külön kockázati figyelmeztetéseket kell tartalmaznia, például a jelzálogfedezet kikötésének következményeire. A javaslat alapján a reklámban minden esetben fel kell tüntetni a teljes hiteldíjmutató értékét, ami biztosítja az összehasonlítás lehetőségét más hitelező termékeivel. Annak érdekében, hogy a fogyasztó átgondolja és mérlegelje a jelzáloghitel felvételét, akár jogi, pénzügyi tanácsot is kérhessen, a törvényjavaslat előírja, hogy a szerződés tervezetét legalább három nappal a szerződéskötést megelőzően át kell adni. A hitelezőnek az ajánlatát 15 napig fenn kell tartania, de a fogyasztó korábban is elfogadhatja azt.

A javaslat szükségszerűen a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény rendelkezéseit is módosítja. Főként eljárásjogi kérdéseket és az eljárás során alkalmazható intézkedési jogosítványokat rendez Egyik legfontosabb újítása, hogy a felügyeletként eljáró MNB számára ismét lehetővé teszi a közérdekű keresetindítás lehetőségét a fogyasztó és a pénzügyi intézmény közötti szerződés részévé váló, tisztességtelen általános szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítása iránt.

A törvényjavaslat módosítja a kereskedelmi kommunikációra, a szerződéskötést megelőző tájékoztatásra vonatkozó szabályokat is: kiegészíti a hitelképesség vizsgálatára vonatkozó előírásokat, új rendelkezéseket vezet be az árukapcsolásra és a devizahitelekre. Az uniós kereteknek megfelelően szigorodnak a szankciós szabályok, szélesednek a szankcionálási jogkörök.

Tisztázódnak a letétkezelők felelősségére vonatkozó szabályok is. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény módosítását tartalmazó javaslatok a pénztártagok megtakarításainak biztonságát, a pénztári szolgáltatások rugalmasságát, a pénztári működés hatékonyságának elősegítését célozzák. (Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter.  Szövege: PDF. )

Az országgyűlés a törvényjavaslatot 135  igen szavazattal, 1 nem ellenében, 59 tartózkodás kíséretében elfogadta.

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, valamint a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása.

A szerencsejáték szervezéséről szóló törvényt módosító rendelkezés biztosítja, hogy az állami játékszervező a vagyoni értékű jogra megkötött szerződés ellenértékét a sorsolásos és fogadási játékok, távszerencsejáték játékadójából az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül levonja.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló  törvényt érintő módosítás a sportfejlesztési programok a pénzügyi megvalósítás a biztosítását és tervezhetőségének garanciális feltételeit szabályozza.

A sportról szóló törvény módosítása egyértelművé teszi, hogy a sporttal összefüggő reklám- és marketingjogok a közvetítéssel, illetve versenyrendszer (bajnokság) kiírásával, szervezésével és lebonyolításával összefüggő jogok azonos módon vagyoni értékű jogot képeznek. (Előterjesztő: Gazdasági bizottság. Szövege: PDF.) 

Az országgyűlés a törvényjavaslatot 128  igen szavazattal, 59 nem ellenében, 5 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény módosítása.

Az építőipari lánctartozások felszámolására 2013. július 1-jével létrehozott Teljesítésigazolási Szakértői Szervezet elmúlt két éves működése során szerzett tapasztalatok alapján született a módosítás. Célja a Teljesítésigazolási Szakértői Szervezet tevékenységének kiterjesztése, annak érdekében, hogy az eljárás még több vállalkozás számára legyen elérhető, gyorsabb és hatékonyabb legyen. A fontosabb módosítások az alábbiak:

- ha nincs megfelelő igazságügyi szakértő, az építési műszaki ellenőri jogosultsággal és szükséges szaktudással, illetve tapasztalattal rendelkező személyek is a TSZSZ tagjai lehetnek,

- a szakértői eljárás olcsó és gyors jellegének erősítése céljából a kevésbé vitatható és kisebb ügyértékű eljárások esetében lehetőség lesz három helyett két szakértőből álló tanács kijelölésére is, a tanács elnöke ebben az esetben mindig a TSZSZ vezetője vagy helyettese,

- meghatározott konkrét esetekben mellőzhetővé válik a helyszíni szemle, így gyorsítva a szakértői eljárást,

- a szakértői eljárás során lehetőség lesz a laboratóriumi műszeres vizsgálat mellett helyszíni műszeres vizsgálatra is, amely hatékonyabbá és olcsóbbá teheti az eljárást,

- a szakértői tevékenység és annak díjazása áfa-köteles tevékenység, amely a vonatkozó jogszabályban egyértelműen szabályozásra kerül a bruttó összegek szövegszerű leírásával. (Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF. )

Az országgyűlés a törvényjavaslatot 156 igen szavazattal, 29 nem ellenében, 6 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény és egyes adótörvények módosítása.

A törvényjavaslat célja a bankadót érintően, hogy az aggályosnak ítélt kedvezményi lehetőségek helyett, az uniós versenyjognak megfelelő intézkedéseket vezessen be, amely a hitelezési aktivitásukat növelő hitelintézetek esetében kedvezőbb adózást tesz lehetővé.  (Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter.  Szövege: PDF. )

Az országgyűlés a törvényjavaslatot 127  igen szavazattal, 24 nem ellenében, 40 tartózkodás kíséretében elfogadta.

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása.

A  javaslat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás területén az Európai Unió által előírt hasznosítási kötelezettségek teljesítése érdekében elkülöníti az önkormányzati és az állami hatásköröket, meghatározza az önkormányzati és az állami feladatokat.

Állami feladat meghatározni a hulladékgazdálkodás országos céljait, fejlesztésének irányait, ellátni az önkormányzatok közötti és a regionális koordinációt. A hulladékgazdálkodás országos szintű céljainak és fejlesztési irányainak teljesülése érdekében feladata ellátni az infrastrukturális erőforrások optimális elosztását, használatát, kezelni az önkéntesen rábízott vagyont, beszedni a közszolgáltatási díjat és kifizetni a közszolgáltatóknak a szolgáltatási díjat, valamint kezelni a közszolgáltatás keretében keletkező kintlévőségeket. (Előterjesztő: földművelésügyi miniszter.  Szövege: PDF.)

Az országgyűlés a törvényjavaslatot 128 igen szavazattal, 62 nem ellenében, 3 tartózkodás kíséretében elfogadta.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása.

Az önkormányzati jogalkotást igénylő zajvédelemi feladatok jelenleg széttagoltan, több törvényben jelennek meg. A környezet védelmének általános szabályairól szóló  törvény módosításával a törvényi szabályozást igénylő önkormányzati zajvédelmi feladatok egy jogszabályban, a környezetvédelmi törvényben kapnak helyet. A módosítással egyértelművé válik továbbá, hogy a Margitsziget vonatkozásában a fővárosi önkormányzat alkothat helyi zajvédelmi rendeletet.

A törvényjavaslat emellett előírja: a jövőben csak azokhoz a környezetvédelmi tárgyú miniszteri rendeletekhez szükséges az egészségügyért felelős miniszter egyetértése, amelyek a miniszter feladatkörét ténylegesen érintik. (Előterjesztő: földművelésügyi miniszter. Szövege: PDF. )

Az országgyűlés a törvényjavaslatot 180 igen szavazattal, 11 nem ellenében, 2 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Egyes közúti és vasúti közlekedéssel, valamint fogyasztóvédelemmel összefüggő törvények módosítása.

A törvényjavaslat elsődleges célja az új útkategória jogszabályi bevezetése, a gyorsutakra vonatkozó törvényi szintű szabályozás megteremtése. Megteremti a nemzeti tengelysúlymérő rendszer, mint informatikai rendszer kialakításának törvényi kereteit, az adatkezelés szabályait. Biztosítja a túlterhelt járművek engedély nélküli, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő közlekedésének visszaszorítását, a szabálytalanul közlekedő járművek szankcionálását. A gyakorlati tapasztalatok figyelembe vételével, az ellenőrzés hatékonyabbá tétele érdekében a közúti forgalomban végzett ellenőrzés szabályait is részletezi.(Előterjesztő: nemzeti fejlesztési miniszter. Szövege: PDF. )

Az országgyűlés a törvényjavaslatot 129 igen szavazattal, 34 nem ellenében, 31 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosítása. 

A módosítások célja egyrészt a kisgyermekek napközbeni ellátásának – különös tekintettel a 3 éven aluli gyermekek ellátására, felügyeletére – koncepcionális átalakítása új, rugalmasabb szabályozás bevezetésével, másrészt a gyermekétkeztetés szabályainak módosítása. , a szünidei gyermekétkeztetés kötelező önkormányzati feladattá tétele. A gyermekétkeztetés újraszabályozása ezentúl kiterjed az iskolai szünidő, valamint a bölcsőde és óvoda zárva tartása esetén biztosítandó szünidei gyermekétkeztetésre is.

A javaslatban számos olyan pontosítás kerül átvezetésre a családok által igénybe vehető támogatásokat szabályozó két fő törvényben – a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben és a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényben  –, amelyek az elmúlt 17 év jogalkalmazói tapasztalata alapján megkönnyítik az egyes ellátások igénylését, folyósítását vagy a visszaélések kiküszöbölését, illetve még jelentősebb segítséget nyújtanak a család és a munka összeegyeztetéséhez.

A hátrányos helyzetben élő gyermekek számára való esélyteremtés, mint kiemelt társadalompolitikai cél megvalósítása érdekében a javaslat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény módosításával megerősíti a családsegítést és a gyermekjóléti szolgáltatást, mint a gyermekvédelem első védvonalát, továbbá méltányos és igazságos feladatmegosztást alakít ki a települések és a járások közt. (Előterjesztő: emberi erőforrások minisztere. Szövege: PDF. )

Az országgyűlés a törvényjavaslatot 189 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 7 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosítása.

A salátának becézett törvényjavaslat a gyakorlati tapasztalatok alapján az alábbi fő célkitűzések megvalósítására tartalmaz számos módosítást.

Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosítása a  megvalósítandó ágazati informatikai infrastruktúra és kapcsolódó központi szolgáltatások működtetéséhez szükséges feltételeket biztosítja.

Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolt személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása a megvalósítandó ágazati informatikai infrastruktúra és kapcsolódó központi szolgáltatások működtetéséhez szükséges javaslatokat tartalmazza.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása révén a  társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető gyógyszerek árához az Országos Egészségbiztosítási Pénztár egyedi kérelmek alapján méltányosságból támogatást nyújthat.  Tartalmazza az elektronikus kiállítású beutalóra és elektronikus időpont-foglalásra vonatkozó, törvényi szabályozási szintet igénylő keretszabályok megalkotására felhatalmazó rendelkezés kiegészítését is. 

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénymódosítása a betegek jogtudatosságát, illetve az önrendelkezéshez való jogát kívánja erősíteni. A dán donorsperma behozatala kapcsán indult vizsgálat világított rá, hogy a donorsejtek levételének, illetve fagyasztva történő tárolásának jogszabályi hátterét szükséges biztosítani.

A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításának célja az elektronikus cigarettákra vonatkozó szabályainak rendezése, az utántöltő flakon, valamint a dohányzást imitáló elektronikus eszközök használatának, forgalmazásának szabályozása.

Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény módosítása az egyes egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók illetmény- vagy bérnövelésének, valamint az ahhoz kapcsolódó támogatás (ügyeleti díj, készenléti díj, túlmunka díja, műszakpótlékok) igénybevételének részletes szabályait rendezi. A módosítás célja, hogy 2016. január 1-jétől is meglegyen a törvényi feltételrendszere annak, hogy az egészségügyi dolgozók mozgóbér elemei az egészségügyi ágazati béremelés során megemelt alapilletményhez igazodhassanak, ezáltal a végleges szabályozás kialakításra kerülhessen.

Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosításának célja  az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet  egyes engedélyezési és ellenőrzési tevékenységének egyértelművé tétele, ellenőrzési lehetőségeinek bővítése a kereskedelmi gyakorlat (gyógyszer, tápszer rendelésének, beszerzésének, értékesítésének vagy fogyasztásának előmozdítására irányuló bármely tájékoztatás, tevékenység, megjelenítési mód, marketing vagy egyéb kereskedelmi kommunikáció) szempontjából.

A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény  módosításának célja a gyógyszertámogatás kiadásainak betarthatósága érdekében a gyógyszerekkel és a gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos kereskedelmi gyakorlat (gyógyszer, tápszer, illetve gyógyászati segédeszköz rendelésének, beszerzésének, értékesítésének vagy fogyasztásának előmozdítására irányuló bármely tájékoztatás, tevékenység, megjelenítési mód, marketing vagy egyéb kereskedelmi kommunikáció) szabályainak szigorítása a visszaélések elkerülése érdekében.

Mindezeken túlmenően számos felhatalmazó, pontosító és egyéb, a hatálybalépésre vonatkozó rendelkezést is tartalmaz a módosítás. Javasolja többek között az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló jogszabály-módosítását és tovább egyszerűsíti a várólisták nyilvántartási rendszerét is. (Előterjesztő :emberi erőforrások minisztere.  Szövege: PDF. )

Az országgyűlés a törvényjavaslatot 158 igen szavazattal, 5 nem ellenében, 32 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Horvátország Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevételével egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság között létrejött szabadkereskedelmi megállapodáshoz csatolt Kiegészítő Jegyzőkönyv kihirdetéséről.

A nemzetközi megállapodásokhoz csatolt jegyzőkönyveket a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásokról szóló 2005. évi L. törvény alapján törvénnyel kell kihirdetni. Tekintettel arra, hogy Horvátország 2013. július 1-jén csatlakozott az Unióhoz, a kiegészítő jegyzőkönyvet ettől az időponttól ideiglenesen alkalmazni kell. (Előterjesztő: külgazdasági és külügyminiszter. Szövege: PDF. )

Az országgyűlés a törvényjavaslatot  ellenszavazatok és tartózkodások nélkül 196 igen szavazattal elfogadta.

Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről, - 2013. február - 2015. február – szóló beszámoló. 

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény alapján a kormány kétévente áttekinti a Magyarországon élő nemzetiségek helyzetét, és arról az Országgyűlésnek beszámol.

A törvényi kötelezettségnek eleget téve a 2013. február – 2015. február közötti időszakra vonatkozóan a következőkben számol be az Országgyűlésnek. Jelen beszámoló átfogó képet kíván nyújtani mindarról, ami a hazai nemzetiségpolitika területén az elmúlt két év során történt. Összegezni kívánja a kormányzati kezdeményezések sorát, a nemzetiségi közösségek aktivitásának irányait. Emellett természetesen kitér hazánk nemzetközi dokumentumokból fakadó kötelezettségeinek a végrehajtására, a nemzetiségpolitikai együttműködés nemzetközi eseményeire is.(Előterjesztő: emberi erőforrások minisztere. Szövege: PDF. )

Az országgyűlés a beszámolót 159 igen szavazattal, 35 nem ellenében, 1 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Az Európai Uniónak a szomáliai biztonsági erők kiképzésére irányuló missziójához - EUTM Somalia -  történő további magyar katonai hozzájárulásról szóló beszámoló.

Az Alaptörvény 47 . cikke alapján a kormány dönt a Magyar Honvédségnek az Európai Unió vagy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete döntésén alapuló alkalmazásáról, amely döntéséről a kormány haladéktalanul beszámol az Országgyűlésnek. A beszámoló benyújtásával az Alaptörvényben foglalt kötelezettség teljesült. (Előterjesztő: honvédelmi miniszter. Szövege: PDF. Határozati javaslat a beszámoló elfogadásáról: Honvédelmi és rendészeti bizottság. Szövege: PDF.)

Az országgyűlés a beszámolót 166 igen szavazattal, 25 nem ellenében, 2 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Az ENSZ Közép-afrikai Köztársaságbeli Többdimenziós Integrált Stabilizációs Missziójában ("MINUSCA") történő további magyar katonai szerepvállalásról szóló beszámoló.

Az Alaptörvény 47. cikke alapján a kormány dönt a Magyar Honvédség és a külföldi fegyveres erők határátlépéssel járó csapatmozgásairól, amely döntéséről haladéktalanul beszámol az Országgyűlésnek. A beszámoló benyújtásával az Alaptörvényben foglalt kötelezettség teljesült. (Előterjesztő:  honvédelmi miniszter. Szövege: PDF. Határozati javaslat a beszámoló elfogadásáról: Honvédelmi és rendészeti bizottság. Szövege: PDF.)

Az országgyűlés a beszámolót 175 igen szavazattal, 25 nem ellenében, 1 tartózkodás kíséretében elfogadta.

ELUTASÍTVA

A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról.

A javaslat le kívánta zárni azokat a nyitott kérdéseket, amelyek a jelenleg hatályos szabályozás kapcsán hazai – Alkotmánybíróság  – és nemzetközi – Velencei Bizottság, Emberi Jogok Európai Bírósága fórumokon felmerültek. Ezen túlmenően hosszú távú megoldást kínált a lelkiismereti és vallásszabadság maradéktalan érvényesüléséhez, valamint az állam és a vallási közösségek Alaptörvény szerinti különvált, de a közcélú feladatok ellátása terén együttműködésen alapuló működéséhez.

A szabályozás a nemzeti alkotmányos és európai identitás tisztelete mellett a jogállamiság keretei között a lehető legszélesebb körben kívánta biztosítani a lelkiismereti és vallásszabadság érvényesülését, a vallási közösségek önrendelkezési jogát és egyenjogúságát, a diszkrimináció tilalmát, valamint az állam semlegességét.

Indoklása szerint alkalmas arra, hogy megnyugtató módon rendezze a vallási közösségek működésének kereteit és az egyes közösségekkel való állami együttműködés feltételrendszerét, lezárva az ennek kapcsán évek óta újra és újra felmerülő alkotmányos és nemzetközi vitákat. Alapelvként rögzítette, hogy minden, magát vallási közösségként definiáló közösség (jogi személyiség nélkül is) jogosult mindazon alkotmányos védelemre, amelyet az Alaptörvény a vallási közösségeknek a szabad vallásgyakorlás keretében biztosít.

Az államot az alkotmányos és nemzetközi jogi sztenderdek szerint mérlegelési jog illeti meg a közfeladatok ellátásának támogatása körében, amelyet azonban tárgyilagos és ésszerű feltételek mellett kell gyakorolnia. A javaslat ezért a közösségi feladatok megoldása, a vallási közösségek számára hozzáférhetővé tett anyagi támogatások, illetve az állam és a vallási közösségek közösségi együttműködése körében a társadalmi támogatottság, súly és feladatvállalás tárgyilagos és ésszerű feltételeinek figyelembevételét írta elő, így biztosítva a gazdasági racionalitás, a társadalmi súly és a diszkriminációmentesség együttes érvényesülését. (Előterjesztő:  Fidesz-KDNP frakció. Szövege: PDF.)

A törvényjavaslat egyes szakaszai az Alaptörvény vonatkozó szakasza alapján sarkalatosnak minősültek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen” szavazatára lett volna szükség. A minősített többséget igénylő rendelkezések 131 igen, 39 nem és 29 tartózkodó szavazatot kaptak, így a javaslat többi részére e nélkül már senki sem voksolt igennel.

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvénynek a közös önkormányzati hivatalokkal összefüggő módosításáról.

A törvényjavaslat arra irányult, hogy - összhangban az Alkotmánybíróság határozatával és  a helyi önkormányzatok európai chartájával - szabályozásra kerüljön a döntéshozatali eljárás során az önkormányzat véleményének kikérésével kapcsolatos eljárásrend. A helyi önkormányzatoknak mind a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések kijelölése révén, mind a közös önkormányzati hivatalról szóló pótolandó megállapodás tekintetében jogszabályban biztosított lehetőséget ígért a véleménynyilvánításra. (Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.)

A törvényjavaslat egyes szakaszai az Alaptörvény vonatkozó szakasza alapján sarkalatosnak minősültek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen” szavazatára lett volna szükség. A kétharmados többséget igénylő passzusok 131 igen és 68 nem szavazatot kaptak, így a zárószavazáson már a törvénymódosítás egészére legyintve, egyhangúlag 199 nemmel voksoltak.

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról.

A módosítás lehetővé tette volna, hogy az 1500 lakosnál kisebb települések legfeljebb 30 százalékkal megemeljék polgármesterük illetményét, vagy tiszteletdíját. (Előterjesztők: Varga József, Budai Gyula, dr. Vas Imre, dr. Répássy Róbert, B. Nagy László, Csöbör Katalin, Pócs János, Vigh László, Gyopáros Alpár,  - Fidesz. Szövege: PDF.)

A törvényjavaslat egyes szakaszai az Alaptörvény vonatkozó szakasza alapján sarkalatosnak minősültek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen” szavazatára lett volna szükség. A minősített többséget igénylő rendelkezések 131 igen, 37 nem és 31 tartózkodó szavazatot kaptak, így a javaslat többi részére e nélkül már senki sem voksolt igennel.

Tárgysorozatba-vételi kérelmek

- A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosításáról. (Előterjesztők: dr. Staudt Gábor, Volner János, Szilágyi György, Apáti István, -  Jobbik. Szövege: PDF.)

Az országgyűlés a tárgysorozatba vételt 167 nemmel, 24 igen kíséretében tartózkodások nélkül elutasította.

- A hazai hulladékgazdálkodási rendszer problémáinak azonnali megoldásáról. (Előterjesztő: Heringes Anita, - MSZP. Szövege: PDF.)

Az országgyűlés a tárgysorozatba vételt 125 nemmel, 65 igen kíséretében tartózkodások nélkül elutasította.

- A Magyar Honvédség létszámhiányának megszűntetéshez szükséges halaszthatatlan intézkedésekről. (Előterjesztők:  Demeter Márta, dr. Harangozó Tamás, -  MSZP. Szövege: PDF.)

Az országgyűlés a tárgysorozatba vételt 124 nemmel, 66 igen és 1 tartózkodás  kíséretében elutasította.

- A közpénzből finanszírozott társadalmilag káros propaganda megtiltásához szükséges törvénymódosításokról. (Előterjesztő: dr. Schiffer András, - LMP. Szövege: PDF.)

Az országgyűlés a tárgysorozatba vételt 125 nemmel, 65 igen kíséretében tartózkodások nélkül elutasította.

- Az Egyenlő Bér Programról. (Előterjesztő: dr. Szél Bernadett, - LMP. Szövege: PDF.)

Az országgyűlés a tárgysorozatba vételt 124 nemmel, 66 igen kíséretében tartózkodások nélkül elutasította.