Annyira gyorsan és durván váltakoznak az események mai világunkban a Közel-Keleten és Európa határterületein, hogy szinte csak kapkodni tudjuk a fejünket az újabb és újabb jelentések láttán-hallatán. Hovatovább folyamatos breaking news-ban, rendkívüli híradásban kell élnünk. Mi még csak nézzük, mások viszont elszenvedik a fölpörgött 21. század pokoli változatosságot. Mint mindig, most is az események egyházi, teológiai olvasatát adjuk közre. Mégpedig a leghitelesebb forrásból, azoktól, akik a veszedelmes történelmi örvények, tornádók között élnek Ukrajnában és Irakban.
Alig van nemzetközi, illetve külföldi egyházi sajtóorgánum, ahol ne lenne vezető hír a 21. század két mai pokla: Ukrajna és Irak, illetve Szíria. Az egyik helyen nem vallási motívumok működtetik a fegyvereket, a másik helyen sajátosan félreértelmezett vallási ideológia adja a hátteret a kések, fegyverek gyilkos használatához. Összeállításunkban a katolikus olasz vaticanindider.lastampa.it és a protestáns német sajtó, elsőrenden a pro-medienmagazin.de a forrásunk.
AZ UKRÁN FŐPAP, SHEVTCSUK FŐ ÉRSEK: TESTVÉRHÁBORÚ DÚL – DE EZ MÉG NEM VALLÁSHÁBORÚ!
A mindössze 45 éves Szvjatoszlav Shevtcsuk a századok alatt sokat szenvedett Ukrán Görög-Katolikus Egyház fő érseke a szenvedők nevében és érettük emelte fel szavát nem régen. Abban reménykedik, hogy a pápa konkrét javaslattal fog fellépni a konfliktus megoldása érdekében. A kijevi főpap úgy fogalmazott, hogy ami most történik, „az Ukrajna legnagyobb katasztrófája a II. Világháború óta”. A fiatal főpap ad limina látogatáson járt a Vatikánban, ekkor kérdezte őt a vaticaninsider.LaStampa újságírója hazája helyzetéről. A rohamosan romló humanitárius helyzet kapcsán megállapította, sajnos nem helyi konfliktusról van szó, hanem „testvérháborúról”. Ferenc pápa hangot adott annak a véleményének, hogy ebben a válságban „veletek és mellettetek vagyok”. A pápa Angela Merkel német kancellárral is megvitatta a veszélyes és drámai helyzetet. A fiatal főpap elismerően szólt az Egyházak Világtanácsa és a Vatikáni Pápai Keresztyén Egységtanács fáradozásairól a megbékélés, a konfliktus rendezése ügyében. De azt sem hallgatta el, hogy mértékadó vélemények szerint már több mint ezer katona vesztette életét Ukrajnában. A menekülők száma sok ezer, mintegy 6000 ember – jó részt civil állampolgár – halt meg a háborús helyzetben. S sebesültek száma meghaladja a 12 000-et. A kihallgatáson a katolikus egyházfő arra kérte a donyecki és a krími püspököket, számoljanak be neki személyes tapasztalataikról. A főpapok azt hangsúlyozták, hogy ők nem egy párt, hanem a civil társadalom véleményét, hangját képviselik. A menekülés, a félelem, az otthontalanság leginkább a gyermekeket sújtja, mintegy 140 ezren vannak kifejezetten veszélyeztetett helyzetben. Az a legfontosabb a lakosság szempontjából, hogy megőrizzék hitüket, hiszen a reményt nem politikai fórumok tartják fenn, hanem egyedül az Úr. Ukrajnában a legfontosabb politikailag a még fennálló vallási béke megőrzése. Katolikusok, ortodoxok és protestánsok egyek abban, hogy a legfontosabb ökumenikus tett most az emberi élet megmentése.
I.SAKO RAFAEL LOUIS BAGDADI PÁTRIÁRKA: AZ ISIS NEM HITRE, HANEM IDEOLÓGIÁRA ÉPÜL
A bagdadi káld főpapot idézi a vatikáni sajtó, aki szerint „a hit nem ideológia. A hívő ember nem ideológiákban hisz. Viszont az Iszlám Állam (ISIS) ideológia. A hit szeretetet áraszt, a szeretet pedig életet” – hangsúlyozta az iraki pátriárka, Közel-Kelet egyik legősibb egyházának, a 1. század után alapított asszíriai vagy káld katolikus egyháznak a feje. A babilónai pátriárkátus elöljárója 2013 februárja óta tölti be főpapi tisztét, a legnehezebb időkben vette át az egyház pásztorolását a 2012-ben elhunyt III. Delly Emmanuel utódaként. A zenit-nek adott interjúban a mai iraki, szíriai keresztyénüldözést mártíriumnak nevezte, s idézte Jézus Igéjét: „Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mint ha valaki életét adja barátaiért” (Ján 15,13). Azt is nyilvánvalóvá tette, amit ugyanebben a fejezetben mondott Jézus: „Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak” (Ján 15,20). Nyugatnak ebben a mártíriumban fel kell ismernie a megtérés erejét, a hit erejét. Ezek azok az értékek, amiket a mai nyugati társadalmak elveszítettek, s helyette az individualizmus, az élvezet, a pénz civilizációját élik.
A PÁRBESZÉD KERESZTYÉNEK-MUSZLIMOK KÖZÖTT MINDENNÉL FONTOSABB
A Koránról I. Sako elmondta: abban előfordulnak az ún. kard igéi, amit hamar lehet az erőszak motívumaként vagy igazolásaként felhasználni. Amikor az ISIS kemény eszközökhöz nyúl, akkor ők nem a Korán exegézisén, írásmagyarázatán állnak, hanem az iszlám törvények alapján. Ebben a helyzetben mindennél fontosabb a pátriárka szerint a párbeszéd, egyáltalán a tárgyalás és a megbeszélés fenntartása a keresztyének és a muszlimok között Bagdadban, Irakban és másutt a szomszédos arab országokban, már ahol erre meg van a nyitottság. Nagyon fontos a keresztyén jelenlét Bagdadban, ami közel két ezer évre megy vissza. Ennek egyik étékes mai példája a Szent Rafael kórház, ahol keresztyéneket és muszlimokat különbségtétel nélkül gyógyítanak, s a kórházban gyakorolhatják hitüket.
A pátriárka Itáliára utalva kijózanítóan és felelősségre ösztönzően szólt arról, hogy az ország amennyire csak tudja, tartsa távol magát az ISIS-től. Ma már sok helyütt lehetnek alvó fundamentalista csoportok, melyek bármikor alarmírozhatóak, „hadra, akcióra foghatók”. Jobb nem belekezdeni a háborús harcokba, mert azoknak nem lesz végük – érvelt a bagdadi pátriárka. Nagyon szükséges a nevelés, aminek során mind hazájában, mind másutt megtanítják a felnövekvő nemzedékeket a szabadság, a felelősség és a demokrácia értelmére és megőrzésének elsőrendű kötelességére. A hazai, azaz iraki egyházak legfontosabb teendőjének nevezte, hogy segítsenek a szegényeken, védelmezzék a keresztyén identitást és ne hagyják abba, illetve ahol lehet, kezdeményezzék a párbeszédet az iszlámmal. De legalább ennyire fontos, hogy a nagyvilág felelős keresztyén és politikai vezetői védelmezzék és támogassák Irakban is az emberi jogok tiszteletben tartását, amihez hozzá tartozik ma a keresztyének szabad vallásgyakorlatának a biztosítása is nem csak papíron, hanem a tényleges életgyakorlatban is.
ÉS SZENT ISTVÁN ORSZÁGA, EGYHÁZA MIT TESZ?
A fenti ábra az Irakból elmenekült 1,7 millió „migráns” eloszlását mutatja a szomszéd országokba. Ők nem megélhetési menekültek, hanem az életükért, az életben maradásért menekültek. Vajon közülük hányan érték el hazánk határait? S vajon a menekülő keresztyén százezrek fiai, lányai milyen reményekkel tekintettek Európa és Magyarország felé? Hányan lehetnek közülük a vonaton és a gyalogszerrel államhatárainkon át beérkezők között az iraki és más területek keresztyénei? S hogy lehet ezt kiszűrni? Mert nem mindenki Koszovóból indult! Olyanok például, akik éppen az ISIS elől indultak hosszú útra? Felelősségünk Isten és az emberek előtt nem kevés. Tudom, rettentően nehéz megfelelni kormánynak és menekültügyi szerveknek egyszerre többféle elvárásnak, olykor kemény követelésnek. EU bevándorlási törvénynek, hazai érdekeknek. Csak arról ne feledkezzünk el, hogy akik ide jönnek, nem kevesen végső menedéket keresnek határainkon belül. A szabadság és az üldözés hátuk mögött hagyásának a lehetőségét. Első renden nem megélhetést. És ők bizony sokat szenvedtek már addig is, hogy idáig eljutottak. Feladtak, feladni kényszerültek ősi otthont, rokoni kapcsolatokat, ismert utcákat, kedves helyeket, élő és holt családi kapcsolatokat. Jó lenne nem elfelejteni ma sem Szent István király intelmét fiához, Imre herceghez: „Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsd és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak”.
Írta: Dr. Békefy Lajos, a KDNP PM külügyi koordinátora
