Ha a kisebb nemzetek a nagyhatalmak általi elnyeletéstől meg nem óvhatnak, Európában nem lesz szabadság, nem lesz nyugalom.

Nemcsak Monok, hanem Magyarország egyik leghíresebb férfiújának, az egy és negyed évszázada elhunyt Kossuth Lajosnak ma is aktuális gondolataival köszöntöm:

Tisztelt Polgármester Asszonyt, Országgyűlési Képviselő Urat, Elnök Urakat és Asszonyokat és minden kedves megjelentet!

Ha 125 év távlatából visszatekintünk Kossuth Lajos hosszú, 91 éven át tartó életére és annak legfontosabb pillanataira, akkor azt látjuk, hogy a magyar történelem egyik legkimagaslóbb alakjának sorsa, életútja tulajdonképp hazánk krónikájának olyan sűrűn írott lapja, amelyből egy egész korszak megismerhető.

Tevékeny alakítója volt az 1830 és 1848 közti reformkornak, főszereplője az 1848-as forradalomnak majd a szabadságharc vezetését is magára vállalta. Végül sokakhoz hasonlóan emigrációba kényszerülve küzdött hazánk sorsának jobbrafordulásáért.

Sokan jártak végig ehhez hasonló életutat a XIX. században, de csak nagyon kevesen értették meg, hogy a század közepén a korábbi társadalmi viszonyokat alapjaiban átformáló változások érték el Európát, melyeket feltartóztatni erőszakkal is csak ideiglenesen rövid időre lehetett.

Kossuth ezt nemcsak megértette, hanem irányt, célt és értelmet is adott ezeknek a változásoknak.

A reformkor vezető gondolkodójaként, politikusként, majd államférfiként a modernitásba történő átlépés legfontosabb feladatának a rendiség megszüntetését és a népből nemzetté válást tekintette.

Népből, nemzetté válni alávetettségben és függőségben lehetetlen! Kossuth ezért is hangsúlyozta a kezdetektől a nemzeti függetlenség fontosságát és ezért vállalta a fegyveres harcot, ezért tartott ki a nemzeti függetlenség eszméje mellett a legnehezebb, legkétségesebb pillanatokban is.

Pontosan ezért és nem politikai féltékenységből emelte fel szavát Deák Ferenc politikai szándékaival szemben és írta meg elhíresült Kassandra levelét a kiegyezés ellen.

Soha nem szűnt meg hinni Magyarországban, a nemzet erejében, a haza önállóságában.

Ezért válhatott a független Magyarország szimbólumává, a nemzet száműzetésben élő lelkiismeretévé.

És pontosan ezért nem engedélyezte 125 éve Ferenc József az ünnepélyes állami temetést és pontosan ezért búcsúztatta többszázezres ünneplő tömeg Hazánk egyik legkiemelkedőbb államférfiját nemzeti történelmünk soha el nem feledhető egyéniségét.

Tisztelt Ünneplő Közösség!

A reformkor törekvései végül beértek és ha nem is oly tökéletesen, ahogy Kossuth megálmodta, de a századfordulóra megindult a nemzetté válás folyamata. Az áhított függetlenség is eljött később, de olyan áron, amit bárcsak ne kellett volna megfizetnünk.

A XX. század mostohán bánt velünk. Nemzeti függetlenségünk, szuverenitásunk hosszú évtizedeken át csak látszólagos volt.

Világrengető háborúk pusztították országunkat, hamis ideológiák ásták alá nemzetünk erkölcsét és egységét, nem egyszer Kossuth Lajosra hivatkozva, annak ellenére, hogy Kossuth Lajos életének máig ható legfontosabb üzenete éppen az, hogy képesek legyünk népből nemzetté válni és biztosítani nemzeti függetlenségünket.

Ma újra a nemzetté válás folyamatát építjük, de ez most, a XXI. század elején sem könnyű feladat.

Nekünk, magyaroknak, bárhol is éljünk a világban, egymásra kell találnunk, hogy valódi egységes nemzetté válhassunk. Meg kell találnunk azokat az ideákat, amelyek politikai megosztottságunkon túlmutatnak, mert az oly sok vér és szenvedés által kivívott nemzeti függetlenségünk olyan sarokpont, mely minden a magyarság jövőjét szem előtt tartó ember számára megkérdőjelezhetetlen kell, hogy legyen.

Kétségünk ne legyen, aki a nemzet boldogulásának útját egy önfeladással járó Európai Egyesült Államokba történő integrálódásban látja, az nem nemzetben gondolkodik és elárulja mindazt, amiért 48-as hőseink és Kossuth az életüket áldozták.

Kétség ne férjen hozzá, mi magyarok mindig is európaiak voltunk, de ez számunkra soha sem az önfeladást, hanem a keresztény kultúrán, a nemzeti öntudaton és az emberi méltóság alappillérein nyugvó európai közösséget jelentette és jelenti.

Orbán Viktor miniszterelnök úr szavait idézve még a legborzalmasabb rémálmainkban sem gondoltuk volna, hogy bő másfél évszázaddal a márciusi forradalmi eseményeket követően Európa újra birodalomépítő célkitűzéseknek lesz kitéve, amelyek már nem kívülről, hanem saját belsejéből fakadnak.  

Európa nem egy olvasztótégely, hanem a különböző nemzetek hazája. Hiszünk egy olyan Európában, amely a kisebb nemzetek, országok számára is megadja a tiszteletet és az egyenlő elbírálás feltételét és amely támogatja a nemzetek függetlenségének és sokszínűségének továbbélését.

Ma azért kell dolgoznunk, hogy a magunk útját járva szabadságban és békében azokkal élhessünk, akikkel szeretnénk és akarunk is élni e sokat szenvedett Hazában.

Ezekkel a gondolatokkal hajtok fejet Monok szülöttének, Kossuth Lajosnak a történelmi nagysága és országépítő szellemisége előtt.

Isten éltessen valamennyiünket!

Éljen a világ magyarság, éljen a Haza!

Latorcai János

(Fotó: 123RF)