Erőt meríteni a nagy nemzetépítők munkájából - lezárult a Mátyás király-emlékév

Szentmise, koncert és kiállítás zárta a budapesti Szent István-bazilikában szombaton a Mátyás király-emlékév programsorozatát, amelyet Hunyadi Mátyás születésének 575., uralkodása kezdetének 560. évfordulója alkalmából hirdetett meg 2018-ra a nemzetpolitikai államtitkárság.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a szombati ünnepségen kiemelte: az emlékévekre azért van szükség, mert illő megemlékezni elődeinkről, hőseinkről, kötelességünk, hogy megismertessük őket a következő generációval. Ezen felül „ezek a nagyszerű emberek megérdemlik, hogy megemlékezzünk róluk”, továbbá a ma emberének is szüksége van rá, hogy erőt meríthessen a nemzetépítők munkájából.

Semjén ZsoltA Mátyás király-emlékév Szent István-bazilikában tartott záróünnepsége (KDNP Fotó: Váli Miklós)

„Nagy királyunk szerepe és jelentősége, megítélése az évszázadok során szinte semmit sem változott” – emelte ki. Hozzáfűzte: ezért is öröm, hogy hivatalos és protokollprogramok helyett igazi tartalommal sikerült megtölteni az emlékévet.

Semjén Zsolt felidézte, hogy az egyéves sorozat kínálatában többek között koncertek, kiállítások, színházi programok, tudományos konferenciák, öltözet- és fegyverbemutatók szerepeltek, a Magyar Nemzeti Bank emlékérmét bocsátott ki, de elkészült a Merre járt Mátyás király? című internetes alkalmazás is. „Méltó módon ünnepeltük meg nagy királyunkat” – jelentette ki.

Csibi Krisztina, a programsorozat lebonyolításával megbízott Magyarság Háza igazgatója elmondta, hogy az emlékév januárban a szegedi dómban kezdődött. Az álruhás Mátyás utazása című programmal nemcsak a Kárpát-medence több mint százötven pontján jelentek meg iskolákban, óvodákban, kulturális intézményekben, polgármesteri hivatalokban, hanem a kanadai magyar közösségeket is felkeresték. 

Semjén ZsoltA Mátyás király-emlékév Szent István-bazilikában tartott záróünnepségén az ünnepi szentmisét Snell György Esztergom-budapesti segédpüspök és Kémenes Lóránt kolozs-dobokai főesperes celebrálta (KDNP Fotó: Váli Miklós)

Az igazgató kiemelte a Mátyás király – Mecénás és katona című vándorkiállítást, amely bejárva az országot az emlékév végén Budapestre érkezett. A tárlat – amely elsősorban a kultúrát támogató és a hazát védő királyt mutatja be - szombattól január 20-áig a Szent István-bazilika mellett tekinthető meg. Csibi Krisztina elmondta, hogy elkészült egy tíznyelvű katalógus is a kiállításhoz, valamint megjelent az országjáró Mátyást és a Magyarság Háza programjait bemutató képes album is.

Semjén ZsoltA Mátyás király-emlékév Szent István-bazilikában tartott záróünnepségén koncertet adott a Lux Aurumque kamarakórus és a Madéfalvi Schola (KDNP Fotó: Váli Miklós)

A Magyarság Háza az emlékévben több szakmai szervezet segítségével egyebek mellett mesemondóversenyekkel, tanulmányi vetélkedőkkel, tudományos konferenciákkal, zarándoklatokkal, szabadtéri programokkal, öltözet-, fegyver-, étel- és italbemutatókkal, jótékonysági rendezvényekkel emlékezett meg a királyról – foglalta össze.

Az emlékévet záró ünnepségen koncertet adott a Lux Aurumque kamarakórus és a Madéfalvi Schola, majd ünnepi szentmise következett, amelyet Snell György Esztergom-budapesti segédpüspök és Kémenes Lóránt kolozs-dobokai főesperes celebrált.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke a Szent István-bazilikában tartott záróünnepségen (KDNP Fotó: Váli Miklós)

Semjén Zsolt beszéde a Mátyás-év záróünepségén

2018. december 22., Budapest, Szent István-bazilika

Tisztelettel köszöntöm a Szent István-bazilikában megjelenteket, hogy ünnepélyesen lezárjuk a Mátyás-évet.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Feltehetjük a kérdést, mi szükség van emlékévekre, miért választ ki a kormány évek óta történelmi személyeket, hogy aztán egy esztendőn át különböző rendezvényeken rájuk emlékezzünk. Többféle, egymással is összefüggő választ adhatunk.

Semjén Zsolt

Először is tudatosítanunk kell: itt, Európa közepén a Gondviselésnek köszönhetően több mint ezer éves államban élünk, ami önmagában is egy csoda. Illő hát megemlékezni elődeinkről, hőseinkről, hírességeinkről. Nekünk, ma élőknek a kötelességünk és felelősségünk, hogy megismertessük őket a következő generációkkal, hogy ők is megbecsüljék őket, s velük a magyar múltat.

Másodszor: ezek a nagyszerű emberek, királyok, hadvezérek, vitézek, katonák, hősök megérdemlik, hogy emlékezzünk rájuk, megérdemlik, hogy tetteiket és küzdelmeiket évszázadok múltán se felejtsük el. Tudatosítanunk kell magunkban: ha mi nem tesszük, akkor helyettünk senki sem fog rájuk emlékezni. Nem várhatjuk el más népektől, hogy megtegyék azt, ami a mi dolgunk.

Harmadszor pedig a ma emberének is szüksége van arra, hogy nagyjainak példájából erőt merítsen a jelen kor nemzetépítő munkájához.

Boldog az a nemzet, melynek az Úr az istene – olvassuk a 33. zsoltárban. És boldog az a nemzet – tehetjük hozzá –, melynek heroikus, küldetéses, ezeréves történelme van. Könnyen belátható, hogy a kettő összefügg.

A több mint ötszáz évvel ezelőtti eseményeket a történettudomány feldolgozta, nagy királyunk szerepének és jelentőségének megítélése az évszázadok során szinte semmit sem változott, különböző politikai szándékok nem relativizálták és nem tudták kisajátítani.

Ezért is öröm, hogy 2018-ban méltóképpen sikerült megrendezni az emlékévet. Hivatalosság és protokoll helyett igazi tartalommal töltöttük meg az évfordulót.

Kanadától a moldvai Magyarfaluig több mint 150 helyszínen rendeztek programokat a Mátyás király emlékév keretében, amelyet a király trónra lépésének 560. és születésének 575. évfordulója alkalmából hirdetettünk meg. Szakmai szervezetek segítségével koncertek, kiállítások, színházi előadások, mesemondó versenyek, tanulmányi vetélkedők, tudományos konferenciák, szabadtéri reneszánsz programok, öltözet-, fegyver-, étel- és italbemutatók, jótékonysági rendezvények során emlékezett meg a királyról a magyarság.

A Magyar Nemzeti Bank nagyméretű, ezüst- és színesfém érmét bocsájtott ki, mely motívumválasztásával Mátyás uralkodását átfogóan mutatja be. Az uralkodó kalligrafikus kézjegye az emlékérme hátlapján szerepel, ahol megjelenik aranyforintja is, utalva a király által bevezetett pénzreformra, és az aranyforintok érmeképét hosszú időre meghatározó újításra, a Madonna-ábrázolás bevezetésére.

Az emlékév szervezői a legmodernebb technikát is igénybe vették: Merre járt Mátyás király? címmel internetes alkalmazást készítettek, amely a fiatalok számára is szórakoztató formában jeleníti meg azokat a helyszíneket, amelyeket az uralkodó a történelmi források szerint felkeresett. A térképet elsősorban azzal a céllal készítették, hogy segítse a történelem oktatását a középiskolákban, hiszen az alkalmazás segítségével könnyen megismerhetők a korabeli hadtörténet Mátyáshoz kapcsolódó fontos állomásai. Ez a térkép 555 helyet jelöl meg, ahol igazolhatóan megfordult az uralkodó.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Mátyás király alakja irodalmi és néprajzi szempontból is különleges rangot vívott ki magának. Soha senkiről ennyi népmese, monda, anekdota nem született, mint róla az évszázadok során: ő az álruhában a nép közé menő, a jókat és a szegényeket megsegítő és felemelő, a kapzsikat és gonoszokat megbüntető király. A XVI. századi krónikás, így fogalmaz:

Mátyást mostan választotta

mind ez ország királyságra,

Mert ezt atta Isten nekünk

menyországból oltalmunkra

Semjén Zsolt

Mátyás tehát az Ég ajándéka, aki a nemzet védelmére rendeltetett. Legfőbb történelmi jelentősége a keresztény Magyarország és Európa megvédése az Oszmán Birodalom terjeszkedésével szemben. És ezt a mai világban, a mai Európában nagyon fontos megjegyeznünk, mert szembeötlő párhuzam van az ötszáz évvel ezelőtti nagy uralkodó helyzete és mai helyzetünk között. Ha nem is az Oszmán Birodalom, de a politikai iszlám veszélyezteti ma kontinensük jövőjét. Nagy királyunk egykoron felvette a harcot és sikerrel védte meg hazánkat és Európát. Kérdés, hogy a ma vezetőinek van-e ilyen szándékuk, van-e bátorságuk és erejük.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Advent örömében és a Mátyás-év végén térjünk vissza a folklórhoz. Ennyi mese és anekdota csak arról születik, akit nagyon szeretnek. És Mátyás királyt a magyar nép szívébe zárta, mindörökre. Ezért az emlékév zárásaként idézzünk fel egyet.

Mi van legtöbb a világon?

Mátyás királynál voltak az urak, sok főúr volt a társaság közt, elkezdtek beszélgetni: mi van legtöbb a világon? Találgatták: ez van, az van! Beszólt az udvari bolond is: ő tudja, mi van legtöbb a világon!

– Hát, mi van, bolond? – kérdezik tőle –. Ha megmondod, tíz forintot kapsz, ha nem tudod megmondani, botot kapsz! No, hát mi van a legtöbb a világon?

– Mi volna más – mondja a bolond –, mint orvos.

– Az nem igaz! Menj be a szobádba, gondolkozzál, aztán mondd meg!

Bement a bolond a szobájába, alighogy beért, elvetette magát, keservesen nyögött. Viszik Mátyás királynak a hírt, hogy meghal a bolond.

Megijedt Mátyás király és a főurak, szaladnak a szobájába, nézik, hát, csakugyan el van terülve. Nagyon sajnálták, mert sokat lehetett rajta nevetni. Mindjárt komendáltak neki, ki mit tudott. Az egyik komendálta neki a vizes borogatást, a másik az érvágást, a harmadik a piócát, szóval mindnyája komendált valamit. Mikor mindet kivárta, hogy mit ajánl, fölugrik, és a király elébe fordul:

– Fölséges királyom! Kié a nyereség? Mert ha egy palotába ennyi doktor van, hát akkor mennyi van az egész világon?!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Természetesen a most idézett anekdotában nem az a lényeg, hogy megtörtént-e, vagy sem, hanem az, hogy Mátyást a magyar nép ennyire a szívébe zárta.

Örömmel mondom, hogy a Mátyás-emlékévvel méltó módon ünnepeltük meg nagy királyunkat.

Ezzel a hivatalos Mátyás-emlékévet lezárom. Éljen nagy nemzeti királyunk, Hunyadi Mátyás!

Semjén ZsoltA Mátyás király-emlékév Szent István-bazilikában tartott záróünnepsége (KDNP Fotó: Váli Miklós)