Isten, haza, család − Mit tart fontosnak a mai magyar társadalom? Papp Miklós és Makláry Ákos görögkatolikus papok társaságában Latorcai Csaba, a KDNP ügyvezető főtitkára járta körül ezt a kérdést a legutóbbi KÉSZ-Fórumon, Veszprémben.
A Kisgazdapárt hosszú ideig mintegy jelmondataként használta az Isten, haza, család hármas hívószót. Ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy okosak voltak a kisgazdák, amikor ezt a hármas jelszót meghirdették, hiszen ez a három szó emberi identitásunk legmeghatározóbb elemeire utal: a transzcendenssel, a nemzetünkkel való kapcsolatunkra, és a vérségi családi kapcsolatunkra is. Latorcai Csaba szerint ebben a három irányban kell egy embernek harmóniában lennie. Akkor, amikor ez megbicsaklik, ha megborul a kapcsolatunk Istennel, a hazával, a családunkkal, az olyan konfliktust eredményezhet, ami akár háborúhoz is vezethet. Ezért kell mindig a harmóniára törekedni.
Papp Miklós e három szó vonatkozásában elmondta, hogy úgy tűnik, mintha konzervatív kifejezés lenne. S úgy gondolunk e fogalmakra, mint három bástyára, amely megvéd minket. Megvédi az értékeinket, az elért eredményeinket. Ám a filozófia és a teológia arról beszél, hogy az ember legfontosabb ideje a jövő idő. E jövőképünk alapján alakítjuk, irányítjuk a jelenünket. A jelenünk olyan, mint egy amőba, azt sem tudjuk, merrefelé megyünk. Az Isten, haza család ezért nemcsak bástya, hanem dobbantó, e fogalmak az innováció alapjai is.
A beszélgetés során megvitatták azt a felvetést, hogy ha az Isten, haza, család és a szabadság, egyenlőség, testvériség hármas megfogalmazását egymás mellé tesszük, akkor az egyik keresztény, a másik pogány? Az egyik jó, a másik rossz?
A szabadság, egyenlőség, testvériség legalább annyira keresztény fogalom is, keresztény hitünk és kultúránk része – emelte ki Latorcai Csaba. A kereszténység a feltétlen emberi szabadság elismerése mellett van. Azt hirdeti, hogy minden ember Isten képére és hasonlatosságára teremtetett, tehát egyenlő. És mindannyian testvérek vagyunk az Úrban, ahogyan Jézus Krisztus is ezt tanította. És minden keresztény konzervatív abban az értelemben, hogy az értékeink átadása a feladatunk. Mondhatnánk azt is, hogy minden keresztény, kereszténydemokrata szükségképpen szocialista is, hiszen megvan bennünk a szociális érzékenység, és minden keresztény szükségszerűen liberális is, mivel hiszünk az emberi szabadságban, de abban a szabadságban, amely az Isten képére teremtettségünkből fakad – mondta Latorcai Csaba.
Amikor a francia felvilágosodás függetlenségi dokumentumát megírták, gyakorlatilag átmásolták az amerikai függetlenségi nyilatkozat szövegét, de kihagyták a bevezető mondatát: „Isten mindenkit szabadnak, egyenlőnek teremtett…” – mutatott rá Papp Miklós. Pedig Isten az origó.
Az Isten, haza család hármasban nagy támadásnak van kitéve a hazaszeretet. Bizonyára sok európai, magyar keresztény fölteszi magának a kérdést: én keresztény vagyok, s tagja egy internacionalista szervezetnek, amelyet katolikus egyháznak vagy protestáns felekezetnek hívunk, akkor mit kezdjek a hazaszeretettel? Lehetnek-e nacionalisták a keresztények, ha megvallott hitükkel az emberszeretet egyetemességét hirdetik? – érkezett a következő témafelvetés.
A Jóisten minden egyes embert tudatosan teremtett oda, ahova teremtett. Kit magyarnak, kit németnek, kit amerikainak, kit kínainak. Mindenkit beleteremtett egy kultúrába, nyelvbe – reflektált Latorcai Csaba. Ezért fontos nemzeti identitásunk erősítése, tovább adása. Ezt kell művelnünk 21. századi körülmények között. Ami viszont a nacionalizmust illeti, ha úgy tekintünk arra, hogy a nemzet felsőbbrendűségét jelenti, az nem fér össze a kereszténységgel. De sokan összekeverik a nacionalizmust a patriotizmussal, pedig az utóbbi keresztény érték.
A beszélgetés közben elhangzott, hogy a hazaszeretet nem más, mint kitágított családi szeretet.
Felvetődött a fórumon még a kivándoroltak helyzete is, akik vágyódnak a hazájuk után. Makláry Ákos elmondta, milyen gyakran hozzák haza gyermekeiket megkeresztelni vagy házasságot kötni a külföldön élő magyarok.
Az est végén beszéltek a kereszténység jövőképéről, utalva egy XVI. Benedekkel készítettek interjúra, amelyben a pápa elég sötét képet festett le.
Ezzel kapcsolatban Latorcai Csaba kiemelte, hogy ilyen helyzetben a legfontosabb a tudatos kereszténység. A XXI. század elején már nem lehet rutinból kereszténynek lenni. Manapság minden nap egy hitvallással kell, hogy felérjen. Politikusként pedig tudatosan ki is kell állni a keresztény értékeinkért. Tettekben, példaadásban és szóban is – mondta a miniszterhelyettes.
***
A Kereszténydemokrata Néppárt és a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége tavaly novemberben indította útjára közös, országos programsorozatát azzal a célzattal, hogy keresztény válaszokat adjon az aktuális közéleti kérdésekre. A csütörtöki rendezvényről készült fotógaléria itt tekinthető meg.
