Semjén Zsolt az MTI-nek nyilatkozva elmondta: emberi jogi és alkotmányos alapon minden magyart - és evidenciaszerűen - minden magyar állampolgárt megillet az, hogy a tartózkodási helyétől függetlenül élni tudjon az állampolgárságához kapcsolódó jogaival és az állampolgároknak járó szolgáltatásokkal.

A 21. század elején, a digitális korban tudnunk kell mindezekről nemcsak hagyományos felfogásban és eszközökkel, hanem az új technológiák, a digitalizáció által lehetővé tett formában is gondoskodni - tette hozzá.

Kiemelte:

egy magyar állampolgárnak joga és lehetősége kell, hogy legyen - bárhol éljen és tartózkodjon is épp a világban -, hogy intézményes és kulturális kapcsolatot tartson a magyar állammal;

a magyar identitását megélhetővé téve közvetlen hozzáférése legyen az állam szolgáltatásaihoz és az anyanyelvén rendelkezésre álló releváns információkhoz és digitális tartalmakhoz.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke

Ezek közé tartoznak nemcsak az állam már ma is nyújtott digitális szolgáltatásai (például az Ügyfélkapu, a magyarország.hu szolgáltatásai, a Filmio, a közszolgálati média műsorszolgáltatásának teljes spektruma), hanem potenciálisan a magyar digitális szolgáltatások teljes köre is - mondta Semjén Zsolt.

Hozzátette, az EU és a világ jelentős részének szolgáltatási és szabályozási felfogása jelenleg hagyományos (azaz: egyre inkább elavult) formában közelít ezekhez a kérdésekhez; számtalan példát tudunk arra, hogy még az EU saját - közös és elvileg korlátlan - szolgáltatási keretein belül is az egyes tagállamok állampolgárai és nemzeti kisebbségei nem tudják az anyanyelvükön meglévő tartalmakat korlátozások nélkül fogyasztani, azokhoz egyáltalán hozzáférni.

A "nemzeti digitális/virtuális tér" létrehozásával, a digitális kor lehetőségeit teljes mértékben kihasználva a magyar állampolgársággal járó jogi és szolgáltatási lehetőségeket elválasztják a hagyományos földrajzi-tartózkodási elvektől és gyakorlattól, azaz

bármely magyar állampolgárnak a pillanatnyi tartózkodási helyétől függetlenül egy "digitális platformon" keresztül egyszerű és ingyenes regisztrációt követően hozzáférést biztosítanak a Magyarországon elérhető mértékadó digitális tartalmakhoz

- jelezte a politikus.

A magyar digitális szolgáltatások földrajzi korlátainak úgynevezett VPN technológia segítségével történő feloldásával terveik szerint 2024. január 1-től minden magyarnak "magyarországi" IP-címet biztosítanak, azaz állampolgári jogon biztosítják a magyar nemzeti digitális tér elérését - ismertette.

Közölte azt is, a magyar jogalkotó számára

a digitális közszolgáltatásokat igénybe vevők "digitális magyar állampolgárok",

akik, noha földrajzilag nem tartózkodnak belföldön, mégis úgy tekintendők, mint akik belföldön vannak.

Mivel maga a VPN szolgáltatás eleve ezen a "fikción" alapul, a megoldás nem pusztán technikai-műszaki, hanem jogi értelemben is megfelel a 21. század összes digitális kihívásának és lehetőségének - fogalmazott Semjén Zsolt.

Rámutatott arra, május közepén az Országgyűlés a Hungarikum-törvény módosításával megteremtette a feltételeit annak, hogy végrehajtási rendeletekben megszülessenek a "digitális közszolgáltatásról" szóló jogszabályok, amelyek kimondják, hogy a magyar állam a külhoni magyarság tájékoztatására virtuális magánhálózatot (VPN) üzemeltet, amelyhez a külhoni magyarok ingyenes regisztrációval kapcsolódhatnak.

E törvényi felhatalmazás alapján megkezdték a rendszer kiépítését, amelyet 2024. január 1-től minden magyar állampolgár ingyenesen igényelhet majd.

Mert

identitásunk megélése emberi jogunk, nemzetünk fennmaradásán munkálkodnunk pedig alkotmányos kötelességünk"

- hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.