A történelemből tanulnunk kell, a bűnöket nem felejthetjük el – hangoztatta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, a KDNP alelnöke hétfőn Kőszegen, ahol a városban raboskodott és elhunyt közel 2500 munkaszolgálatosra emlékeztek.
Soltész Miklós úgy fogalmazott, hogy a Kőszeg határában történt szörnyű bűnt, ahogy előtte a még nagyobb szörnyűséges bűnöknek a sorozatát, olyan emberiség ellenes ideológiák okozták, mint a nemzeti szocializmus, a fajelmélet, az internacionalista szocializmus és a kommunizmus.
Az 1944 év végétől következő év márciusáig tartó időszakot az önzőség, a hatalom, a nagyravágyás, a más nemzeteken való gazdagodás és azok elnyomása előzte meg“
– tette hozzá.
„Akik a II. világháborút kirobbantották, hagyták, hogy elszabaduljon a pokol (...) és ők felelősek zsidók millióinak a pusztításáért, jogfosztásáért, kisemmizéséért" – mondta.
Soltész Miklós kiemelte:
a legnagyobb bűnöket 1944-ben követték el Magyarországon, amikor az országot március 19-én német nácik megszállták, majd uralomra juttattak egy Szálasi nevezetű pribéket"
Akkor már vesztes háborút folytattak a németek, de a saját önző érdekükben mindent és mindenkit felhasználtak. Munkaszolgálatos honfitársaink szenvedése, gyötrelme, halála ennek a gonosz gépezetnek szinte az utolsó egyik szörnyűsége volt – mondta.
A kérdés az, hogy tanulunk-e mindebből, odafigyelünk-e a történelem intő jeleire“
– fogalmazott az államtitkár. Hozzátette, hogy ezért hangoztatják a béke fontosságát és felbecsülhetetlen értékét.
Néhány perc, nap vagy hónap alatt bekövetkezhet olyan tragédia, olyan változás az életünkben, ami visszafordíthatatlan. Ennek bizonyítékai a Kőszeg határában 80 évvel ezelőtt történtek – emelte ki Soltész Miklós.
Az államtitkár beszédét követően a résztvevők elhelyezték az emlékezés virágait a munkaszolgálatos emlékműnél.
