A jubileum alkalmából Erdő Péter bíboros, Esztergom–budapesti érsek és a rend magyarországi elöljárói mutattak be hálaadó szentmisét szerdán a budapesti Szent István-bazilikában.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára köszöntőjében kiemelte: a premontrei rend része Magyarország történelmének, múltjának, jelenének és jövőjének is.
Az államtitkár megköszönte a közösségnek, hogy diákokat nevelnek, rászorulókat ápolnak és gondoznak, egyben „hitet adnak” és „irányt mutatnak”.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, a KDNP alelnöke (Fotó: MTI / Máthé Zoltán)
Hozzátette: a kormány 2017-ben döntött arról, hogy a jubileum alkalmából támogatja a rend törekvéseit. Így épülnek és újultak, illetve újulnak meg épületek Csornán, Türjén, Szombathelyen, Gödöllőn, Zsámbékon, Keszthelyen és a határon túli Váradhegyfokon.
Soltész Miklós az egykori csornai prépostot, Kunc Adolfot idézve jellemezte a premontrei nevelés lényegét: „Istent és a hazát szolgálni nemzeti nevelés által”. Meglátása szerint erre a szolgálatra óriási szükség van a mai világban is.
Úgy fogalmazott: vissza kell utasítani a keresztény értékek, a keresztény szimbólumok elleni támadásokat, és „bizonyítanunk kell, hogy a kereszténység az embereket szolgálja, és nem a másik ember ellen tevékenykedik”. Ebben a küzdelemben pedig nagy szükség van a premontrei rendre is – tette hozzá Soltész Miklós.
Erdő Péter homíliájában arról beszélt: a mai egyházi életben különösen aktuális a rend örökségéből a liturgia tisztelete és szeretete. A premontreiek fontos küldetése az „apostoli tevékenység” és a rend női ágának szolgálata, vagyis a szegények és rászorulók gondozása, amelyet példamutatóan végeznek.
A lelkipásztori szolgálatot végző kanonokrendek olyan modellt jelenítenek meg, amely alternatívája lehet a plébániai rendszer hagyományos formájának, illetve kiegészítheti azt. A „papi közösség a hozzá csatlakozó világiakkal, a kiváló liturgikus és imaélet és az aktív lelkipásztori jelenlét” vonzó életforma lehet – mondta a bíboros.
Ha pedig egy ilyen közösség „nem az elzárkózó életet választja, hanem lelkipásztori felelősségtudattal megnyílik a környező világ felé, akkor a mai idők jelévé válhat és lényeges részt kaphat az egész egyház küldetésének teljesítésében” – fogalmazott Erdő Péter.
Balogh Péter Piusz gödöllői apát a szentmise végén elmondta: a jubileumi év programjait a koronavírus-járvány miatt a tervezettnél később, de megtartják. Kiemelt program a Magyar Nemzeti Múzeumban várhatóan tavasszal megnyíló rendtörténeti kiállítás és az októberi zenei gála.
A jubileum alkalmából a Magyar Posta emlékbélyeget bocsátott ki.
A premontrei rend alapításának 900. évfordulója alkalmából tartott szentmise résztvevői a Szent István-bazilikában 2021. február 10-én (Fotó: MTI / Máthé Zoltán)
A premontrei kanonokrendet Szent Norbert alapította 1120-ban a franciaországi Prémontrében. A pápai jóváhagyást 1126-ban kapta meg a közösség, amely ezután gyorsan elterjedt Nyugat-Európában. A premontreiek feladata a prédikálás és a lelkipásztori szolgálat ellátása volt, így kolostoraikhoz sok plébánia tartozott.
Magyarországra a hagyomány szerint II. István király (1116-1131) hívására érkeztek és Nagyvárad mellett építettek monostort 1130-ban. Az egyik legrégebbi nemzetségi alapítású premontrei monostor a csornai, amelyet a hagyomány szerint 1180-ban alapítottak. Az Árpád-korban a monostorok száma 40 körül lehetett.
A premontrei prépostságok a tatárjárás során meggyengültek, a török hódoltság, majd a protestantizmus következtében kihalttá váltak. A török uralom után osztrák és morva segítséggel éledtek újjá.
1789-ben II. József a premontreiek működését és a rend jogi státuszát is megszüntette. 1802-ben I. Ferenc császár visszaadta a premontreiek jogait, és a rend feladatául jelölte meg a lelkipásztorkodás mellett a tanítást is.
Nagyváradon 1808-ban indult el a gimnáziumi oktatás és zavartalanul folyt 1923-ig, amikor a román hatóságok bevonták a premontrei gimnázium működési engedélyét.
A 19. században premontrei középiskola működött Lőcsén, Eperjesen, Kassán, Rozsnyón, Szombathelyen és Keszthelyen, a 20. század első felében Gödöllőn, Budafokon és Csornán is.
A kommunizmus idején feloszlatott rend a rendszerváltozás után újjászervezte a Gödöllői Premontrei Apátságot és a Csornai Premontrei Prépostságot, valamint a határon túl a Váradhegyfoki Prépostságot, továbbá női rendházat alapított Zsámbékon.
Premontrei iskola van jelenleg Szombathelyen, Keszthelyen, Gödöllőn és Zsámbékon, szociális intézetük pedig Zsámbékon működik a női kanonokrend fenntartásában.
