Harrach Péter: Az ellenzéki kepviselők messze túlléptek jogaikon az MTVA-székházban – Interjú

A KDNP a Fidesszel szövetségben dolgozik, a legtöbb kérdésben közösen döntünk, és közösen képviseljük a döntéseinket. Elsősorban a családok ügye fontos a számunkra. A kialakult és jelenleg is fejlődő családtámogatási rendszer kidolgozásának aktív résztvevői voltunk. Ennek részeként vezettük be a legnagyvonalúbb otthonteremtési támogatást, a CSOK-ot is. Ez – részben a nemzeti konzultáció eredményeként – reményeink szerint a későbbiekben erősödni fog - válaszolta Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője az Azonnali.hu portálnak  KDNP idei sikereit firtató kérdésére. Az alábbiakban az interjú további része olvasható.

Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője

Ha Fidesszel közösen döntenek az ügyek nagy részében, Kósa Lajos megkereste önöket a túlórajavaslattal?

Ebben a javaslatban nem voltunk benne, de annak benyújtása előtt természetesen kaptunk tájékoztatást.

És mit szólnak hozzá? Hiszen a KDNP az a párt, ami szolidaritásra, a családok együttlétére hivatkozva szorgalmazta a vasárnapi boltzárat.

Nem a boltzárat, hanem a szabad vasárnapot.

Igen, szabad vasárnapként hivatkoznak rá. De nem éreznek némi ellentmondást az akkor képviselt álláspont és a túlórajavaslat között?  

Az előterjesztés akkor vált számomra elfogadhatóvá, mikor megjelent benne az önkéntesség szempontja, vagyis, hogy a munkavállaló hozzájárulása kell a túlórához. A törvény figyelembe veszi a gazdaság szempontját, ami számomra azért fontos, mert ettől függ a költségvetésből juttatott különböző támogatások mértéke, például a szociális ellátórendszeré vagy az egészségügyé. Sok kis- és középvállalkozóval beszéltem a törvényről, akik azt jelezték: eddig az alacsony plafon miatt az alkalmi túlóráztatás kifizetésének törvényi akadálya volt, ezt csak trükközéssel tudták megoldani. Ezentúl nem kényszerülnek erre.

A munkaadó azért belekényszerítheti túlórázásba a munkavállalót.

Abban igaza van, hogy a multinacionális cégek hajlamosak arra, hogy a kiskapukat megkeressék. Ezért elképzelhető, hogy a munkavállalók a szigorú munkaügyi felügyelet védelmére szorulnak, bár egy ilyen munkaerőhiányos időszakban nem látom annak veszélyét, hogy ne vennék figyelembe az önkéntességet.

De ha mégis kirúgják az embert, akkor azért nem kellemes munkahelyet váltani.

Korunk sajátos fejlődési üteme azt diktálja, hogy egy ember ne csak egy szakmát tanuljon meg élete során, hanem többet is. Ezzel általában munkahelyváltás is jár, ami ma már-már megszokottá vált. Így nem érzem ezt olyan nagy problémának.

Kósa Lajos a törvény elfogadása napján azt mondta az Azonnalinak, nem érez népharagot emiatt. Azóta szokatlan intenzitású tüntetéshullám indult az ügyben, ön érez népharagot?

Népharagot én sem érzek. Azt érzem, hogy van egy nagyon erős, ellenzéki pártok részéről indított kezdeményezés, aminek az ő sajátos helyzetük az oka: a politikai tehetetlenségüket próbálják agresszivitással pótolni. Természetesen nekik vannak támogatóik, azonban ez távolról sem nevezhető népharagnak.

Nem arrogancia a kormánypárti kommunikáció részéről a tüntetőket „Soros-vandálokként” feltüntetni?

Több oka van a tüntetéssorozatnak, nemcsak az ellenzéki pártok frusztrációjából fakadó agresszivitás. Vannak fiatalok, akik nem politikai indíttatásból tüntetnek, hanem azért, mert az ő korukban megszokott a szülők és a mindenkori hatalom ellen lázadni. Illetve van egy harmadik réteg is, amelyre nagy hatást gyakorolnak akár nemzetközi, akár hazai erők, amik kormányváltást szeretnének.

Utóbbiak a sorosisták?

Nevezzük, ahogy gondolja, én azt mondom, hogy olyan politikai erők tolják őket maguk elé, akiknek fontos az, hogy a jelenlegi kormányzat helyett egy másikat ültessenek a hatalom csúcsára.

Bencsik Gábor, a Magyar Krónika főszerkesztője szerint viszont sok ezer ember dühös a Fideszre, a kormányra, Orbán Viktorra személyesen, mert úgy érzik, semmibe veszik őket és a kormány mindent erőből visz át. Jogos a kritika?

Bencsik Gábortól kellene megkérdezni, hogy mit értett ezen. Kétségtelen, hogy a társadalomban különböző politikai elkötelezettségű emberek vannak, és egy részükben sikerült elültetni az Orbán-fóbiát. De hogy ez azért lenne, mert a kormány erőből viszi át a szándékait, azt nem hiszem.

De hát most nem ez történt?

Egy politikai erő a saját támogatottságának megfelelően dolgozik: ha kétharmad van, az nyilvánvalóan egy határozottabb ütemet diktál. Az nem igaz, hogy nem történt semmiféle egyeztetés, de az igaz, hogy viszonylag gyorsan jött ez az előterjesztés, amit a kezdeményezője még karácsony előtt szeretett volna átvinni. De én nem érzem az erőből való átvitel kritikáját jogosnak.

Akkor az minek nevezhető, ha az ellenzéki képviselők mikrofonját kikapcsolják felszólalás közben?

A parlamentnek van egy házszabálya: például, ha egy képviselő öt percet kap, ennek elteltével figyelmeztetik, majd kikapcsolják a mikrofonját, akkor is, ha kormánypárti politikusról van szó.

A kormánypártiaknál is kikapcsolják?

Természetesen. Öt perc után nekem is megkocogtatják a csengőt. Ilyenkor rögtön befejezem. Én nem tehetem meg, hogy átlépjem az időkeretet.

És az elfogadható, hogy ellenzéki képviselőket erővel dobjanak ki az MTVA székházából?

A képviselőknek joguk van bemenni bármelyik közszolgálati intézménybe és kérdéseket feltenni, de ahhoz már nincs joguk, hogy erőszakosan lépjenek fel és megfélemlítsék az ott dolgozókat. Nemcsak a törvényi kereteket lépték át, hanem a jóízlés határát is.

Mivel félemlítették meg az ott dolgozókat?

Elsősorban szavakkal, de volt ott dulakodás is.

Igen, például a DK-s Varju László feljelentést, miután a látleletet vetett a sérüléseiről, ami azt állapította meg: megütötték és megrugdosták. Normális, hogy ellenzéki képviselőket vernek?

Nem tudom, mi szerepel a látleletben, ráadásul nem látta senki pontosan, hogy mi történt. Én némi dulakodást láttam, de hogy ki volt ebben a ludas, az nem derült ki a látottakból. Nyilván ki fogják az ügyet vizsgálni, ez a kérdés számomra még eldönthetetlen. A felvételeken látható, hogy a képviselők nem a képviselői megbízatásuknak megfelelő módon viselkedtek: követelőztek, és azzal fenyegetőztek, hogy majd bejön a tömeg.

A képviselők kimentek a tömeghez, és azt mondták nekik, hogy legyenek békések.

De bent azzal fenyegették a dolgozókat, hogyha a kérésüket nem teljesítik, bejön a tömeg. Ezt egy képviselő nem teheti meg, a közszolgálati média ugyanolyan védettség alatt áll, mint a paksi atomerőmű.

Ennyi erővel a fideszesek nem követnek el bűncselekményt, amikor a migránsokkal és Soros Györggyel fenyegetik a lakosságot? Ez nem egy ugyanannyira komolyan vehető fenyegetés volt?

Az valóság, hogy ha kinyitjuk a határokat, bejönnek a migránsok. Arra pedig ne legyen esély, hogy a tüntetők bemenjenek a székházba, főleg egy képviselő ne mondjon ilyet. Tehát törvénysértés, erőszakosság történt.

A biztonsági szolgálat részéről történt erőszakosság.

Védekezés volt és kötelességteljesítés.

Megtámadta őket Hadházy Ákos? A felvételen azt látni, hogy felmászott egy lépcsőre.

Nem mászhat fel a korlátra azzal a céllal, hogy bejusson egy munkaterületre.

De ez nem támadás. És nemcsak a lépcsőről szedték le, hanem erőszakkal ki is rakták az épületből.

Törvénysértés történt, ezt az állapotot szüntették meg. A képviselők nem mehetnek be engedély nélkül olyan helyiségekbe az MTVA-ban, ahol munka folyik.

Nem mehetnek be egy közpénzből fenntartott intézménybe, amelynek feladata a hiteles tájékoztatás, és amely előtt épp egy tüntetés folyik?

Az intézménybe bemehetnek, de a munkaterületre engedély nélkül nem.

Az MTVA-nak nem kellett volna mégiscsak beolvasni az ellenzéki képviselők öt pontját?

Ezt döntsék el ők.

Politikailag veszélyes lett volna a Fidesz-KDNP-re, ha elhangzik ez az öt pont? Elpártoltak volna a szavazóik?

Nem hiszem. Miért kellett volna beolvasni?

Hogy tájékoztassanak a közélet eseményeiről.

Lehet, hogy előbb-utóbb idézni fognak belőle, de mondják: egy agresszív ellenzéki képviselő döntse el, hogy a médiában mi jelenjen meg?

Most meg az agresszív kormánypárt dönti el.

Semmi agresszív nincs abban, ha valaki a jogosítványait gyakorolja.

Ezt szerették volna megtenni az ellenzéki képviselők is.

Az ellenzéki képviselők messze túlléptek jogaikon, súlyos törvénysértést követtek el.

Az nem törvénysértő, hogy mikor a rendőröket hívták, az MTVA nem engedte be őket intézkedni?

A részleteket nem ismerem, ezt nyilván az MTVA meg tudja magyarázni.

Érvényesül a jogállamiság az MTVA székházán belül?

Hát hogyne érvényesülne.

Gondoltak rá, hogy kinézzenek valamelyik tüntetésre, és beszélgessenek az ottlévőkkel, hogy miért mentek ki?

Azok a tüntetések, amik a parlamenti események után történtek, semmi újat nem jelentettek.

Nem láttam annak értelmét, hogy ugyanazokat halljam az utcán, amiket a parlamentben hallottam.

De mégis: ők az állampolgárok, nem az önök politikai riválisai.

Én nagyon sokat forgolódok az emberek között és ismerem a véleményüket, ami elég színes. De ebben az esetben nem hiszem, hogy ki kellett volna mennem a tüntetésre.

Ha januárban sztrájkot szerveznek a szakszervezetek, ahogy ígérik, akkor át fogják gondolni, hogy esetleg törvényt módosítsanak?

Én a szakszervezetek erejében nem hiszek, gyengék és hiteltelenek: már jó ideje nem képviselték megfelelően az emberek érdekeit.

Van elég kompromisszumkészség a kormányban?

A kompromisszumkészségre volt példa eddig is, például mikor egy rossz intézkedésnek hiányos volt a társadalmi támogatottsága – az internetadóra gondolok –, akkor azt a kormány megváltoztatta. Vagy például a már említett szabad vasárnap visszavonása – a társadalmi igény miatt, és baloldali kezdeményezésre – szintén kompromisszumkészséget mutatott. Megjegyzem, én ezzel nem értettem egyet, nem is szavaztam meg, éppen a legalább százezer munkavállaló közös családi pihenőnapjának újbóli elrontása miatt. Ez persze belefér a szövetségen belüli sokféleségbe.

A netadóból kiindulva: százezer tüntető kell a kormány kompromisszumkészségéhez?

Nem. Értelmes érvelés szükséges, majd meglátjuk, hogy ez meglesz-e.

Mit szól ahhoz, hogy nemzetstratégiai jelentőséget kapott a nemrégiben létrehozott kormánypárti médiaholding, a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány?

Kezdjük azzal, hogy milyen médiatúlsúly van: bal- vagy jobboldali? Nyilván a baloldal azt mondja, jobboldali. De ha megnézzük azokat a felméréseket, amelyek arról szólnak, hogy hány emberhez jut el a baloldali média, és hányhoz a jobboldali, akkor azt kell mondani, ennek a fordítottja igaz. Nem hiszem, hogy a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány változtatna a nem létező egyensúlyon.

Nem tart attól, hogy olyan propagandagépezet jön létre, ami erkölcsileg nem vállalható?

Ha rossz kezekben lenne, akkor tartanék.

Liszkay Gábornál jó helyen van az alapítvány?

Mindegy, hogy ki képviseli a kormányoldalt, annak van annyi kritikai érzéke, önkritikája, hogy ne éljen vissza a helyzettel.

Az nem megy szembe a keresztény szellemiséggel, hogy a médiaholding esetében közérdekre hivatkozunk, miközben az nyilvánvalóan pártpolitikai célokat szolgál?

Ha a párt a közérdeket szolgálja, akkor egybeesik a kettő.

Mi az, ami már nem a közérdeket szolgálná?

Ha nem lenne sajtószabadság.

Mikor nem lenne már sajtószabadság?

Akkor, ha a Népszava, az ATV, az RTL Klub, a Klubrádió és a többi médium nem mondhatná azt, amit mond. De ha megnézzük a nézettségi, illetve a hallgatottsági adatokat, kiderül, hogy ezek a médiumok a társadalom több, mint felét elérik.  

Akkor ön nem lát kifogásolnivalót ebben az új médiaholdingban?

Nem, mivel ez technikai kérdés, és nem érinti a sajtószabadságot.

A Liszkay-féle médiaholdinghoz viszont hozzátartozik az a Bayer Zsolt is, aki 2016-ban azt írta Ferenc pápáról, hogy egy migránsok lábát mosdató farizeus. A köz érdekét szolgálja ezek szerint, hogy a pápát szidjuk?

Természetesen Bayer Zsolt ezen megjegyzésével nem értek egyet. Ha megnézik, hogyan nyilatkoztam a pápát ért – sok esetben a jobboldalról érkezett – kritikákról, akkor azt hiszem, világos az álláspontom. Katolikus vagyok, a mindenkori pápát tisztelem. Ő egy lelkipásztor, aki a nehéz helyzetbe került, üldözött egyén szempontjait képviseli. Mi viszont elsősorban az önvédelmet kell képviseljük, ami egyúttal az európai kultúra védelmét jelenti. A közel-keleti, elsősorban keresztény közösségek védelméért az európai országok közül Magyarország tesz a legtöbbet, ennek koordinálására külön államtitkárság jött létre. Magyarország tehát sokat tesz az üldözöttekért, ott, ahol az üldöztetés történik.

Nikola Gruevszki sem helyben kapott segítséget a magyar kormánytól. Hacsak nem azt jelenti a helyben történő segítség, hogy segítünk neki valahogy eljutni Magyarországra.

Más országok igazságszolgáltatásának politikai szempontjairól nem szeretnék nyilatkozni.

Arról sem, hogy jól tette-e Magyarország, hogy befogadta Gruevszkit?

Szerintem a hatóságok, akik ezt a döntést meghozták, jól ismerik a hátteret, és bizonnyal jó döntést hoztak.

Szóval nem játszott közre a politika?

Itthon nem. Abban csak reménykedni tudok, hogy Macedóniában sem.  

Ha azt mondjuk, hogy a hatóság azért döntött így, mert problémák lehetnek Macedóniában, akkor nem kéne újra átgondolni Macedónia mint biztonságos ország besorolását?
 
Nincs ellentmondás, a migráció szempontjából biztonságos országnak tekinthető Macedónia. Ott néhány ismert, politikai indíttatású döntést leszámítva nem történik üldözés.
 
A napokban tett parlamenti felszólalásában azt mondta, a politikai kultúra mélypontja, ami ott történik.

Nem gondoltam, hogy az ellenzék a felszólalásom után bizonyítja is ezt. Márpedig bebizonyította.

A kormánypártoknál megfelelő színvonalú a politikai kultúra?

Mire gondolnak?

Mondjuk arra, hogy Orbán Viktor pár éve azt mondta a Jobbikra, hogy csicskapárt.

Nem érzem magam felhatalmazva arra, hogy a miniszterelnök szavait kommentáljam. Ennél sokkal keményebb szavak is elhangoznak a parlamentben.
 
A kormánypárti részről nem hangoznak el ilyen kemény szavak?
 
Nem. Nehéz lenne összehasonlítani a tolvaj, gazember meg hasonló megjegyzéseket a kormánypártiakéval.

Jobb hely lesz Magyarország, ha a nemzeti ünnepeken nem lehet majd tüntetni?

A tüntetéshez való jog alapvető állampolgári jog. De a nemzeti ünnepek méltóságát tönkretenni méltatlan viselkedéssel nem szabad.

Az mennyire szükségszerű, hogy a karácsonyra hivatkozva egy egész hónapig ne lehessen tüntetni a Kossuth téren?

A Kossuth tér mégiscsak a nemzet főtere, ahol olyan eseményeket kell lebonyolítani – mint például a zászlófelvonás vagy hasonló nemzeti események –, amik egyfajta méltóságot adnak annak a térnek. A karácsonyi és az adventi időszakot is illik tiszteletben tartani.

Most is, amikor láthatóan van állampolgári igény arra, hogy a Kossuth térre is be lehessen menni tüntetni.

Ez nem állampolgári, hanem néhány törvényt nem tisztelő tüntető igénye. Ha jól tudom, a tüntetők és a szervezők közül is többen úgy vélték, hogy ez nem volt helyes.

2006-ban is lezárták a Kossuth teret a tüntetők elől.

A 2006-os eseményeket nem lehet a maihoz hasonlítani.

De az elv nem ugyanaz, hogy igenis bármikor lehessen tüntetni a nemzet főterén?

Lehessen, de ne bármikor.

Miért ne?

Mert vannak időszakok, események, amiket méltatlan dolog tüntetéssel megzavarni.

Lehet tüntetni, az utca rendelkezésre áll, miért pont a Kossuth teret kell erre használni?

Mert ott van a parlament, a demokrácia egyik szimbóluma. És nem csupán a Kossuth térről beszélünk ugye, az önkormányzatok, ha akarják, helyi rendelet útján betilthatják ezeket a tüntetéseket. Mint mondtam, a tüntetés önmagában véve állampolgári jog, bizonyos keretek között. Az önkényeskedés nem illik egy eszményi világba.

De amúgy sem egy eszményi világban élünk, nem?

Arra kell törekedni.

Ez sikerül a KDNP-nek?

Igyekszünk. Nem vagyunk tökéletesek, de igyekszünk.

Miben kellene önkritikát gyakorolniuk?

Rengeteg dologban, mint ahogy az embernek az egyéni életében is ezt kell tennie. A munkánkat igyekszünk elvégezni, de biztos, hogy lehetne jobban is.

Például hogyan?

Most nyilvános gyónást vár?

Akár.

Legyen. A prioritásaink megvalósításában lehetnénk jobbak is.

Mik ezek a prioritások?

A KDNP világnézeti párt, így a világnézeti kérdések fontosak számunkra. Európában, de részben Magyarországon is olyan törekvések érvényesülnek, amik a mi hagyományos, európai értékrendünkkel ellentétesek. Ilyenek például a szélsőséges gender-megnyilatkozások. A velük való küzdelem nem mindig eredményes. A szociális kérdésekben sem tudjuk mindig érvényesíteni szempontjainkat. A világot nem a politika irányítja, ezt ön is tudja. A gazdaság és a pénz világával való küzdelem nem mindig hozza meg a várt eredményt. A bankokkal, a kilakoltatásokkal szembeni fellépés nagyobb eredményeket kellene, hogy hozzon. Ez volt az önkritika, érjék be ennyivel.

Lesz a jövő évi európai parlamenti választási kampány más üzenetük is a migránsokon és Soros Györgyön túl?

Az előbb említettem a világnézeti kérdéseket. Fontos a normalitás képviselete egyes nyugat-európai jelenségekkel szemben. Ha nagyobb távlatba helyezzük a migránskérdést és Soros Györgyöt, két világ ütközését látjuk. Az egyik a nyílt társadalom elméletén alapszik, a másik a kereszténydemokrácián. Az előbbi azt mondja, hogy a kultúrák képesek egymás mellett élni, és az egyén szabadon választja meg az identitását. Ezzel szemben pont az bizonyosodott be, hogy párhuzamos társadalmak képződnek, és a kultúrák nem tudnak egymás mellett élni.

Soros György már 1989 környékén is ebbe az irányba akarta vinni a világot, amikor még nem volt rosszban Orbán Viktorral és a Fidesszel, vagy csak az utóbbi tíz évben?

Húsz év alatt romlott az öregúr állapota.

De akkor ezt hogy kell elképzelni? A ’89-es Soros György még a kereszténydemokráciáért küzdött?

Azt nem mondanám, de akkor a Fidesz irányultsága is inkább a liberális világ felé fordult. Az embereknek és a szervezeteknek is meg kell adni a változás lehetőségét.

Még Soros György is változhat?

Ebben a korban már nem olyan könnyű változni, de azért ne adjuk fel!

Ha Soros György cserélhet identitást, akkor a migránsok vagy bárki miért ne tehetné ugyanezt?

Azért ’89-ben még nem volt migránskérdés, akkor más volt a világ. Akkor még nem bontakozott ki Soros Györgynél a nyílt társadalom elmélete.

Akkoriban több halálos áldozata volt a terrortámadásoknak, mint most.

1989 környékén a legfontosabb kérdés a szabadság volt. A szabadság, amit akkor Soros is képviselt, mindenki számára felüdítő volt. Az egypártrendszeri szocializmus után mindenki a kiteljesedő szabadságot képviselte. Döntő kérdés, hogy mit gondolunk a szabadságról. Azt, hogy a döntés szabadsága önmagában fontos – ugye ez a liberális felfogás –, vagy azt, hogy a döntés iránya is fontos – ami hagyományos, évezredes keresztény tanítás, és azt mondja, hogy a jó választás teszi teljessé a szabadságunkat.

Volt olyan pont, ahol kibékült a miniszterelnökkel, aki egy időben azt hangsúlyozta, hogy az egyházakat minél távolabb kell tartani minden mástól, például a politikától?

Én is azt gondolom, hogy az egyházakat a politikától távol kell tartani, ellenben a társadalomtól nem szabad. Ezt vallja a miniszterelnök is.

Akkor a KDNP nem az egyházat képviseli?

Azokat az értékeket képviseljük, amiket az egyházak vallanak. Tegyük hozzá, hogy az egyház alkalmas az értékek képviseletére, de ahhoz, hogy ezek az értékek a társadalom szolgálatában, a szociális igazság kérdésében, vagy az oktatásban is érvényesüljenek, ahhoz kell a politika segítsége. Az egyházaknak meg kell adni a lehetőséget, hogy az általuk képviselt értékeket tettekben is megvalósítsák.

Lesz újévi fogadalma?

Elég öreg vagyok már ahhoz, hogy levonjam a tapasztalatot az újévi fogadalmakról, amelyek általában nem valósulnak meg. Ezért tartózkodom tőlük. Viszont úgy gondolom, az embernek folyamatosan gondoznia kell magában a megújulás képességét.