A Kereszténydemokrata Néppártnak nem pusztán az az ambíciója, hogy jó oktatáspolitikát hirdessen, hanem az is, hogy az értékek irányába mozdítsa el a társadalmat – mondta Semjén Zsolt, a KDNP elnöke az Iskola – erkölcs – tudás címmel rendezett konferencián. „Köszönet illeti a Kereszténydemokrata Néppártot és a Barankovics Alapítványt, hogy nekiláttak az alapok kiásásának, Szerencsére kiváló segítők csatlakoznak a munkához: a polgári erők oktatáspolitikusai mellett számíthatunk a műveltség iránt elkötelezett, hivatásuknak élő, a rossz intézkedések bénító ereje ellenében is dolgozó pedagógusokra. Kívánom, hogy a mai, Iskola – erkölcs – tudás című konferencián és fórumon hasznos, bölcs gondolatokra jussanak!” – írta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a tanácskozást üdvözlő levelében.
Semjén Zsolt kijelentette: ahhoz, hogy az oktatáspolitika sikeres legyen, mélyreható változásra van szükség a társadalomban és a kulturális környezetben egyaránt. A politikus szerint ma az oktatásnak a média-lobbi nyomása következtében „morális ellenszélben kell hajóznia”. A kereskedelmi média negatív hatásait részletezve azt mondta: abban versenyeznek, hogy minél aberáltabb és perverzebb dolgokat mutassanak be, amelyek egy idő után vonzó példaként jelennek meg a társadalomban.
„Egy ilyen társadalmi közegben hogy lehet azt mondani egy gyereknek, ne hazudjon, ha a korábbi miniszterelnök önfeledten hazudott egy országnak? Hogy ne emeljen el egy sportszeletet a boltból, miközben a kormány a fél országot ellopta?” – tette fel a kérdést.a KDNP elnöke.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke levélben köszöntötte a tanácskozást. Orbán Viktor üzenetét Rétvári Bence, a KDNP országgyűlési képviselője ismertette a hallgatósággal.
„A világ egybehangzó vélekedése szerint az információ korát éljük. De Vajon hol van, s hol lesz holnap az ember, aki biztos kézzel halássza ki az információ-tengerből a hasznos, jó tudást, és hajítja szemétre a sok ócska limlomot? Sajnos Magyarországon a Gyurcsány—Bajnai-korszak iszonyatos pusztítást végzett az oktatás területén is. Minden nap kétségbe ejtő hírek özönlenek ránk az olvasási készségek romlását-ól, az alapismeretek hiányáról, a rossz érettségi eredményekről, gyenge nyelvtudásról” – írta a Fidesz elnöke.
„El akarják hitetni velünk, hogy csak arra a csekély tudásra van szükségünk, amivel megtaláljuk a bevásárlóközpont bejáratát és a pénztárcánkat a hitelkártyánkkal a zsebünkben. Az ismereteket tehernek tekintő szemlélet — amely alól fel kell szabadítani a diákokat — intézményesítette a félműveltséget, a töredékes tudást, amelyhez a munkaerőpiacon használhatatlan diploma is dukál” – folytatódott Orbán Viktor levele.
„A gyerekeknek „kompetenciája” már van, csak tudása nincs hozzá. Pedig akinek nincs megbízható, mindig előhívható ismeretanyaga az emberről, a világról, az védtelen és kiszolgáltatott, könnyen megvezethető lesz. Elveszíti a kritikus szemlélet, a mérlegelés, az okos választás képességét az élet minden területén! Németh László szavaival: „A műveltség nem egy ünneplőruha, amit hordani kell. A műveltség a helytállás segédeszköze, a kifejezés szerszáma, a vállalkozás fegyverzete.” Vagyis olvasni, tanulni kell, mert olvasás nélkül az ember feje olyan lesz, mint a sorvadó, gyenge izomzat: nem visz el már minket semeddig – hangsúlyozta a pártelnök.
„Hatalmas munka előtt állunk tehát: megfordítani a rossz folyamatokat, rendbe tenni a magyar iskolák dolgát még nehezebb lesz, mint újraindítani a gazdaság motorját. Hiszen ez utóbbi egy jóféle gépezet: okos döntésekkel, jó olajozással csodákra képes. Az előbbi azonban maga az ember: félelmeivel és reményeivel, rossz beidegződéseivel és jóra való hajlamával. Miként azt láthatjuk, rombolni, kitépni, felgyújtani elég gyorsan lehet, de felépíteni csak gondosan, szakszerűen átgondolva.
Mondják, diófát az unokájának ültet az ember. Nekünk azonban gyorsabbnak kell lennünk — ültessünk hát műveltséget, még mielőtt további nemzedékeknek kell lemondania a tudás terméseiről!” – írta Orbán Viktor.
„Köszönet illeti a Kereszténydemokrata Néppártot és a Barankovics Alapítványt, hogy nekiláttak az alapok kiásásának, Szerencsére kiváló segítők csatlakoznak a munkához: a polgári erők oktatáspolitikusai mellett számíthatunk a műveltség iránt elkötelezett, hivatásuknak élő, a rossz intézkedések bénító ereje ellenében is dolgozó pedagógusokra.
Kívánom, hogy a mai, Iskola-erkölcs-tudás című konferencián és fórumon hasznos, bölcs gondolatokra jussanak!”– zárul a pártelnök levele.
A tanácskozáson áttekintették a KDNP készülő oktatási programjának fő téziseit.
Hoffmann Rózsa, a KDNP országgyűlési képviselője kifejtette: a Kereszténydemokrata Néppárt határozott álláspontja, hogy az oktatásügy állami feladat és kötelezettség, nem szolgáltatás, mint azt a kormány vallja. Az oktatás értékteremtő és kultúraközvetítő ágazat, az ország talpra állítását az iskolában kell megkezdeni, és kiemelt hangsúlyt kell fektetni a nevelésre – tette hozzá.
A keresszténydemokrata szakpolitikus célként jelölte meg, hogy minden gyermek képességeinek és adottságainak megfelelő iskolába járjon, amihez rugalmas, átjárható iskolaszerkezetre van szükség. Szólt arról is, hogy „vissza kell adni a kistelepülések iskoláit”, ahol a szülők ezt igénylik és „elfogadható létszámú gyermek van”.
Seregély István nyugalmazott püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia volt elnöke arról beszélt, hogy tudás nélkül nem lehet emberi életet és alkotó tevékenységet folytatni. A tudás helyes felhasználását is el kell azonban sajátítani – mondta.
A KÖZNEVELÉSI, SZAKKÉPZÉSI, FELSŐOKTATÁSI
ÉS FELNŐTTKÉPZÉSI RENDSZER ÚJJÁÉPÍTÉSE
BEVEZETÉS
A magyar iskola 996-os Szent Márton hegyi megnyitása óta az embernevelést tűzte maga elé célul. A nevelést a teljes személyiség és általa a közösség (család, nemzet, egyház, emberiség) fejlődésének szolgálatába állította. Pedagógiai kultúrájának köszönhetően volt sikeres és vívta ki magának Európa és a világ elismerését.
A rendszerváltoztatást követően a tradíciókkal szemben megjelent, majd megerősödött az az oktatásirányítási filozófia, amely szolgáltatásnak tekinti az iskolai működést, és a humán szférától idegen közgazdasági, minőségirányítási, mérési-értékelési-elszámoltatási mechanizmusokat érvényesít és kényszerít rá. E felfogás szerint mindig a szolgáltatást igénybe vevőknek (a gyereknek és a szülőnek, illetőleg a fogyasztói társadalmat megtestesítő multinacionális cégeknek) van igazuk, minden tevékenységet az ő elvárásaikhoz kell igazítani, a partneri elégedettséget mindenáron megszolgálni, engedve a könnyebb ellenállásnak, az igénytelenségnek.
Ilyen kártevést tapasztalhattunk meg az utóbbi évek oktatásirányításában. A fogyasztók (a választók) kegyeit kereső, gyakran szakmailag hibás intézkedések sorozatát szenvedték el az iskolák. A kötelességteljesítést, az élhető rend és fegyelem megkövetelését száműzték a „reformintézkedések”. Eközben évről évre kevesebb pénz jutott a költségvetésből az oktatási rendszerre. Az eredmények mára a köz- és a felsőoktatásban egyaránt annyira leromlottak, hogy az már legnagyobb nemzeti kincsünket, a szellemi értékeink fennmaradását és erősödését veszélyezteti.
A társadalmi és értékrendbeli változásokkal szemben az iskola is felkészületlen volt. Azonban képes lett volna megőrizni eredményeit, ha a politikától megkapta volna a szükséges segítséget. Mint ahogyan gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter idején, amikor Trianon után Magyarország a többség támogatását élvező nemzeti oktatás- és kultúrpolitika eredményeképpen volt képes talpra állni.
A kormányváltás után ezt az utat kell követnünk. Késlekedés nélkül visszafordítani a kártékony folyamatokat, és megkezdeni az oktatásügy újraépítését a közmegegyezésen nyugvó európai humanista értékek, a természetjog, a kereszténységben gyökerező erkölcsiség talapzatán.
A Kereszténydemokrata Néppárt az oktatásügyben ránk váró feladatokat az alábbiak szerint foglalja össze.
AZ OKTATÁSI RENDSZER
– kiemelt értékei az erkölcs, a rend, a tudás, az igazságosság, a szabadság, a szektorsemlegesség, minden hátrányos megkülönböztetés elvetése, a „mindenkinek igényei, képességei és törekvései szerint” elv és az ellenőrzött minőség teljes körű érvényesülése;
– megőrzendő értéke az intézmények szakmai autonómiája ésszerű szabályozottság és korszerű ellenőrzés mellett;
- értékteremtő, kiemelt ágazat, a társadalom megújító- és hajtóereje, nemzeti és egyetemes kultúránk alkotó eleme, amely sok más terület előtt elsőbbséget élvez;
– a közjót és az egyéni célokat egyaránt szolgálja, tiszteletben tartva mások jogait;
– egyensúlyt teremt a hagyományok és a folytonos megújulás között;
– igénybe vétele ingyenes és a gyermekek részére legalább 16 éves korig kötelesség;
– fenntartása az állam elsődleges kötelezettsége és felelőssége, amelyből jogok is következnek.
– Az ember áll a középpontjában: a gyermek és a pedagógus, továbbá a szülő, akiknek kötelességeik és jogaik egységet alkotnak.
– A köz-, a szak- és a felsőoktatás, valamint a felnőttképzés az oktatási rendszer egymásra épülő szerves része.
– tudás-, érték- és kultúraközvetítő nevelő intézmény, amely a gyermekek érdekeit szem előtt tartva pedagógiailag szükséges szolgáltató funkciókat is betölt;
– feladata az értékelvű nevelés a családdal együttműködve és azt segítve, valamint a műveltség alapjainak elsajátíttatása;
– célja a test, a lélek és a szellem arányos fejlesztésével a személyiség és a közösségek harmóniájának elősegítése.
– az oktatási rendszer szerves része, amelyben érvényesül valamennyi alapelv;
– kitüntetett feladata a munka becsületének helyreállítása, az újítások serkentése, a társadalom szakmai munkaerőigényének biztosítása.
– az ország szellemi, morális és kulturális építésének kiemelt terepe;
– kitüntetett feladata a szellemi tőke gyarapítása, a tudományok művelése, az oktatás, a kutatás és az innováció egységén a fejlődés előmozdítása, a közjóért cselekedni kész értelmiség képzése és az ország felsőfokú szakemberigényének biztosítása;
– az oktatási rendszer szerves része, és a pedagógusképzés révén a közoktatás minőségének megalapozója.
– példamutató személyiségével az oktatási rendszer első számú működtetője, a gyermekek (diákok) mellett legfontosabb szereplője, akit megilletnek az ehhez szükséges anyagi és morális társadalmi létfeltételek;
– az alapelvek csak akkor érvényesülhetnek, ha azokkal a többségük azonosul;
– a célokat csak akkor érhetjük el, ha azokat a többségük magáévá teszi és munkájával elősegíti.
Az intézményekben valósuljon meg az ismeretek, a kompetenciák és az erkölcsi rend harmóniája, ezen értékek elsődlegessége.
Az oktatási rendszer sikeres működésének eredményeképpen a végzettek legyenek képesek és készek személyiségük és közösségeik gazdagítására, tudásuk megújítására egész életükön át. Ismerjék meg önmagukat, és legyenek képesek megóvni-megerősíteni személyiségük harmóniáját.
Minél több tehetség bontakozzék ki, minél több területen, hogy alkotómunkával javakat tudjanak teremteni. Senki se kallódhasson el.
Minden egyes fiatal végezhesse el a képességeinek megfelelő sikerességgel az iskoláit.
A korosztályok egyre növekvő hányada fejezze be eredményesen a középiskolát.
Minden korosztály közel felének legyen lehetősége felsőfokú tanulmányokat folytatni államilag finanszírozott formában.
A felső-, a köz- és a szakoktatás mérhető teljesítménye emelkedjék a világranglista élvonalába;
A felső- és a közoktatás, különösen a szakképzés társadalmi presztízse emelkedjék ismét a leginkább megbecsült kategóriák közé.
Minden intézmény rendelkezzék rendeletben szabályozott infrastruktúrával, eszközökkel, sportlétesítményekkel;
Az oktatási rendszer finanszírozásának GDP-arányos százaléka haladja meg az EU legfejlettebb országaiét.
A pedagógus pálya váljék vonzóvá és keresetté, mert a célokat csak így érhetjük el.
1. Teljes ember nevelése erkölcsre, tudásra, egészségre
2. A szakképzés eredményes és funkcionális működésének lehetővé tétele
3. Tehetségek felkutatása és fejlesztése
4. Leszakadás megakadályozása
5. A pedagógusok, oktatók megbecsülésének és tekintélyének helyreállítása
A magyar közoktatás javától szerkezetileg és tartalmilag idegen, ideológiai alapon erőltetett, hatalmi szóval elrendelt átalakítások helyett a neveléstörténetünkben bevált, régóta sikeres hagyományos értékeket őrizzük és fejlesztjük, visszaállítjuk az „esélyegyenlőség” jegyében újabban lefelé nivellált magyar közoktatás egykori „felemelő” szerepét a széles és igényes szakmai közvéleménynek és az értelmiségnek a döntések előkészítésébe történő bevonásával.
A leszakadt vagy leszakadóban levő rétegek gyermekeinek eredményes tanulásához, fejlődéséhez új esélyt teremtünk.
A nevelést-oktatást nem közgazdasági értelemben vett szolgáltatásként kezeljük, hanem mint a társadalom megbízásából és felhatalmazásával, szakmai felkészültségük és emberi kvalitásaik alapján a köz bizalmát és tekintélyét élvező, szolgálatot teljesítő szakemberek által végzett és irányított közfeladatot.
I. KÖZOKTATÁS
– Gyermekek, tanulók, diákok, akik kötelességeiket teljesítik és jogaikat élvezik. Emberi méltóságukból eredően sem lelki, sem fizikai értelemben nem alázhatók meg. Jogi nagykorúságuk eléréséig vezethetők és vezetendők.
– Pedagógusok, oktatók, akik a rendszerben kiemelt szerepet játszanak, hogy teljes személyiségükkel és munkájukkal a gyermekek, ifjak egészséges fejlődését szolgálhassák. Szakmai érdekvédelmükről regionális és országos szinten szervezett szakmai köztestület (Pedagóguskamara) gondoskodik. A pedagógusok kötelező továbbképzését legalább 80 százalékban a központi költségvetés fedezi. A közoktatási rendszer céljainak szolgálatába állított pedagógus-politika (kiválasztás, képzés, bérezés, továbbképzés, életpálya) a programunk egyik sarkköve.
– Szülők, akik a nevelés eredményességéért első helyen viselik a felelősséget, és akik a közoktatási intézmények kiemelt partnereiként véleményező és javaslattevő szerepben kapcsolódnak be az iskolák tevékenységébe.
– Egyéb dolgozók, akiknek munkáját az oktatási rendszer céljai, alapelvei és prioritásai határozzák meg.
– A szereplőik érdekeit össze kell egyeztetni úgy, hogy a gyermekek, tanulók közös érdekei mindig elsőbbséget élvezzenek.
2. Iskolaszerkezet
Minden településen, ahol legalább 8 ilyen korú gyermek szülei igénylik, működnie kell legalább egy csoportnak.
Az óvodáskor kezdete a 3. életév, vége a 7. életév.
A bölcsődéskor kezdete az 5 hónapos életkor, vége a 3. életév.
A bölcsőde alapfeladata a gondozás és az életkornak megfelelő szokások kialakítása.
Az óvoda legfontosabb feladata az anyanyelvi készségek fejlesztése és a játékos tanulás.
Szükség esetén óvoda és bölcsőde összevontan is működtethető.
Általános iskola
Négyéves alsó és négyéves felső tagozata, összesen 8 évfolyama van.
Kilencedik (továbbképző) évfolyam területi szervezésben működhet a középfokú oktatásra történő felkészítés céljából.
Az alsó tagozat kiemelt célja és feladata az alapvető kompetenciák életkornak megfelelő fejlesztése.
A második évfolyam végétől ismét lehet osztályozni, és megszűnik az évismétlés tilalma.
A felső tagozat kiemelt célja a kompetenciák fejlesztésének folytatása a szaktárgyi tanulmányokba történő fokozatos bevezetéssel.
Az általános iskola együttesen (integráltan) nevel minden gyermeket, de a sajátos vagy speciális nevelési igényűekkel való foglalkozást – akiknek létszáma nem haladhatja meg a 10százalékot – külön szakemberek segítik.
A 10 százaléknál magasabb arányszám illetve súlyos fogyaték esetén a sajátos nevelési igényű gyerekeket 5, legfeljebb 8 fős csoportokban lehet nevelni. Emellett fenn kell tartani és szükség szerint fejleszteni a speciális intézményhálózatot.
A hátrányos helyzetű zónák iskolái az államtól kiemelt szakmai és anyagi segítséget kapnak.
Minden településen, ahol legalább 8 gyermek szülei igénylik, működnie kell alsó tagozatnak.
Alacsony létszám esetén az alsó tagozat összevont osztállyal is működhet.
Alsó tagozatos osztálylétszámok: 8 és 24 között.
Felső tagozatos osztálylétszámok (kivéve a kistelepüléseket): 16 és 32 között.
A 4. évfolyam után szükség esetén továbbképző évfolyam szervezhető.
Gimnázium
Funkciója a széles alapműveltség megszerzésének elősegítése, az értelmiségi pályákra, felsőfokú továbbtanulásra történő előkészítés. Felkészít az érettségi vizsgára. Többféle (például humán, reál) gimnázium szervezhető.
Csak megfelelő tanulmányi eredmény birtokában nyerhető felvétel.
Össze kell vonni a gimnáziumi felvételi vizsgákat és az általános iskolában folytatott méréseket.
A gimnáziumnak általában négy évfolyama van.
Osztálylétszámok: általában 18 és 36 között.
A hat és a nyolc évfolyamos gimnáziumok mélyebb tudást közvetítenek és magasabb követelményeket támasztanak a diákokkal és a tanárokkal szemben. A kritériumokat az érdekeltek bevonásával szakemberek dolgozzák ki, és ezeket jogszabály rögzíti.
Az általános iskola és a hat vagy nyolc évfolyamos gimnázium megfelelő évfolyamain az átjárás rugalmas.
Az esetleges lemaradást a tanulónak külön munkával kell pótolnia, amiben a fogadó iskola tanárai egyéni foglalkozások keretében és türelmi idővel segítik.
Szakközépiskola
Funkciója az alapműveltség megszerzésének elősegítése, a munkavállalásra és elsősorban szakirányú felsőfokú továbbtanulásra történő előkészítés. Felkészít az érettségi vizsgára.
Biztosítja az általános műveltség alapjainak megszerzését és felkészít a szakmai specializáció megkezdésére.
Az általános iskolát eredményesen elvégzett tanulók felvételi vizsga nélkül, esetenként sikeres alkalmassági vizsga után kezdhetik meg tanulmányaikat a szakközépiskolában.
Osztálylétszámok: általában 18 és 36 között.
A szakközépiskola és a gimnázium megfelelő évfolyamain az átjárás szabad. Az esetleges lemaradást a tanulónak külön munkával kell pótolnia, amiben a fogadó iskola tanárai egyéni foglalkozások keretében és türelmi idővel segítik.
Szakiskola
Funkciója a középfokú szakképesítés megszerzésének elősegítése az alapműveltség szélesítése mellett.
Az általános iskolát eredményesen elvégzett tanulók felvételi vizsga nélkül, esetenként sikeres alkalmassági vizsga után, szükség szerint felzárkóztató év után kezdhetik meg szakiskolai tanulmányaikat.
A szakiskolának legfeljebb öt, kivételesen minimum 2,5 évfolyama van, belső szerkezete változó.
Osztálylétszámok: általában 18 és 32 között.
A szakmai gyakorlatot a tanulók az alapozás időszakában általában iskolai tanműhelyben, a specializáció szakaszában döntően cégeknél, vállalkozóknál végzik.
A térségi integrált szakképző központok helyét és feladatait szervesen be kell illeszteni a közoktatás, a szakképzés és a munkaerő-piaci képzés rendszerébe.
A szakképzésben részt vevő valamennyi diák tanulmányi eredményétől függő mértékben ösztöndíjat kap.
A hiányszakmákban az ösztöndíj mértéke jelentősen meghaladja az átlagot.
A vállalkozásokat jelentős adó- és egyéb kedvezményekkel kell ösztönözni a gyakorlatok befogadására és a pályakezdők alkalmazására.
Az ösztöndíjakat és az egyéb támogatási formákat az ösztöndíjrendszer és a munkaerő-piaci alap aktív eszközeiből integrált új rendszerben kell biztosítani.
A szakiskola és a középiskolák megfelelő évfolyamain az átjárás szabad. Az esetleges lemaradást a tanulónak külön munkával kell pótolnia, amiben a fogadó iskola tanárai egyéni foglalkozások keretében és türelmi idővel segítik.
A szakiskolában és szakközépiskolában folyó szakképzés a közoktatás kiemelt feladata.
Kollégium
Önálló nevelőintézmény, amely iskolával összevontan is működhet.
Funkciója a lakóhelyétől távolabb tanuló vagy szociális okok miatt a családtól elszakadt fiatalok nevelésének, alapműveltségük megszerzésének, egyéni és közösségi céljaik elérésének segítése a családdal és az iskolával együttműködve.
A kollégiumok jellemzően országos beiskolázással, átlagban heti hat napon keresztül működnek, aminek fedezetét a központi költségvetés biztosítja.
A férőhelyek számát növelni, az épületek állagát és a felszerelések színvonalát gyors ütemben javítani kell.
Alapfokú művészetoktatási intézmény
A művészeti nevelés elengedhetetlen a harmonikus személyiségfejlesztésben, kitüntetett eszköz a leszakadás megakadályozásában. Mindkettő a közoktatás kiemelt feladatai között szerepel.
Az alapfokú művészetoktatási intézmény funkciója a művészeti nevelés kiegészítése minden azt igénylőnek, továbbá a művészetek terén tehetséges gyerekek, fiatalok felkutatása és fejlesztése.
A szülők csekély mértékű térítéssel járulnak hozzá az alapfokú művészetoktatási intézményben folyó művészeti neveléshez.
A művészetoktatási intézmények alkotó- és előadóművész tevékenységét külön pályázati rendszer segíti.
Pedagógiai szakmai szolgáltató
A pedagógiai szolgáltatásokat (szaktanácsadást, tájékoztatást, tantárgygondozást, információs szolgáltatásokat, továbbképzéseket, versenyek szervezését stb.) döntő mértékben a megyei közgyűlések és országos szakmai intézet irányításával működő pedagógiai intézetek látják el. Az intézetek szolgáltatásai az igénybe vevő iskolák és pedagógusok részére ingyenesek. A nem kötelező keretbe vont továbbképzéseket üzleti alapon egyéb szervezetek is végezhetik.
Pedagógiai szakszolgálat
A regionális, megyei vagy kistérségi szinten szervezett szakszolgálat funkciója mindazoknak a kisegítő feladatoknak a szakszerű ellátása, amelyek meghaladják a képzett pedagógusok kompetenciáit. Kiemelt feladatai: nevelési és pályaválasztási tanácsadás gyerekeknek és szülőknek, logopédiai szakszolgálat, fejlesztő pedagógusi szakszolgálat, gyógypedagógiai tanácsadás, gyógytestnevelés, gyógytorna, szakértői és rehabilitációs bizottságok működtetése az eltérő képességű gyerekek diagnosztizálására, krízistanácsadás.
A pedagógiai intézet és a pedagógiai szakszolgálat egy intézmény keretében is működhet kétféle profillal.
Többcélú intézmény
A közoktatási rendszer intézményei alapesetben önállóak és egyprofilúak, a gyermekek, tanulók létszáma átlátható az intézmény vezetősége és pedagógusai számára.
A kölcsönös megelégedésre működő többcélú intézmények létszámuktól függetlenül továbbra is folytatják tevékenységüket. További nagy intézmények létrehozása, szervezése lehetséges, de nem cél.
3. Tartalmi szabályozás
Funkciója minden magyar iskolába járó gyermek és fiatal számára az egységes nemzeti alapműveltség legfontosabb elemeinek neveléstudományi megalapozása és rendeleti úton történő biztosítása.
A kerettantervek készítőinek szóló szakmai-irányítási dokumentum.
A NAT ismét kiegészül a mindenki számára kötelező minimális tananyaggal.
A tantervek újrafogalmazásakor egyensúlyt kell teremteni az értékhordozó hagyományos és a mai kor által megkövetelt új tartalmak között, s azt öt-tízévenkénti korrekcióval fenn kell tartani.
Kerettantervek
A NAT alapján készülő, kötelező érvénnyel bíró, többfunkciójú szakmai-irányítási dokumentumok.
Az általános iskolára két-háromféle, a gimnáziumra ugyanennyi, a szakközép- és szakiskolára négy-ötféle kerettanterv készítése indokolt.
A kerettantervek kijelölik a tankönyvek meghatározó tartalmát.
Legalább10 százaléknyi időkeretben szabadságot biztosítanak az iskolának a tananyag kiválasztásában.
Az iskolák egyedi engedéllyel eltérhetnek a kötelező kerettantervtől.
A kerettanterveket a szakmai köztestület javaslatára az oktatási miniszter adja ki.
Helyi tantervek
A helyi tantervek alapesetben csak a mintegy 10 százalékos szabad keretről rendelkeznek.
Azok az iskolák, amelyek önálló kísérletbe kezdenek vagy egyik kerettantervet sem tudják elfogadni, helyi tantervet alkothatnak, és szakmai akkreditáció (egyedi engedély) esetén jogosultak a szerint tanítani.
Érettségi vizsga
Az érettségi egységes állami záróvizsga, amely alapfeltétele a legtöbb munkakör betöltésének.
Felsőfokú tanulmányok megkezdéséhez emelt szintű érettségi szükséges.
Az emelt szint minden tantárgyból magában foglalja az alapszintet: a felkészülés és maga a vizsga nem válik időben és térben ketté.
A vizsga objektivitását és összemérhetőségét megőrizzük.
Megszűnik az előre hozott, megmarad a javító-, pótló- és a szintemelő vizsga.
Az érettségi követelmények a közismereti és szakképzési tárgyak szabályozott konvertálhatóságával biztosítják a közoktatási és a szakképzési rendszer rugalmas átjárhatóságát.
Az érettségi tárgyak összetétele és száma szakmai vita eredményeképpen változhat.
A választható vizsgatárgyak száma jelentősen csökkenni fog.
Egyszerűbbé válik a vizsga adminisztrációja.
A változások két év türelmi idő után léphetnek érvénybe.
Tankönyvek és taneszközök
Megmarad, de egyszerűsödik a tankönyvjóváhagyás rendszere. Az engedély általában öt évre szólhat.
Egy tantárgyhoz egy-egy évfolyamon alapesetben legfeljebb három tankönyvet lehet engedélyezni.
Támogatás a szerzőnek jár, nem a kiadónak.
A szakképzési tankönyvek zömének helyét fokozatosan a digitális tananyag veszi át.
A nemzetiségi és a gyógypedagógiai tankönyvek ingyenessé válnak 2011-től.
Minden jóváhagyott tankönyv ingyenes lesz.
Mérési, értékelési és vizsgarendszer
A gazdasági válság éveiben átmenetileg csökkenteni kell a nemzetközi méréseken való részvételünket.
Az általános iskolai mérések rendszerét össze kell kapcsolni a középiskolai felvételikkel.
Az iskolai helyi vizsgarendszerek fejlődését pályázatokkal kell ösztönözni.
Az emelt szintű érettségi mellett az egyetemek szóbeli felvételi vizsgát is tarthatnak.
4. A közoktatási rendszer intézményeinek működése
A teljes ember nevelése erkölcsre, tudásra, egészségre a közoktatás első számú feladata.
Kiemelt figyelmet és támogatást élveznek a közelmúltban elhanyagolt nevelési feladatok: az erkölcsi, a közösségi, az egészségnevelés, valamint a hazaszeretetre nevelés.
Az intézmény működési szabályai a rendnek, a fegyelemnek és a kötelességteljesítésnek kedveznek.
Meg kell teremteni a normaszegő tanulók büntetésének lehetőségét: a közösségre bizonyítottan veszélyes fiatalokat kis létszámú osztályokban kell nevelni, képezni.
Meg kell teremteni a fiatalkorú bűnelkövetők intézményes nevelésének kereteit.
Tanítás–tanulás
A tanítás célja a tanulás elősegítése, amelyhez a pedagógus saját szakmai döntése szerint választ az iskola pedagógiai programjához illeszkedő estközöket és módszereket.
A házi feladat módszertani kérdés, azt törvény útján nem kell szabályozni.
A tanítás-tanulás folyamatának szakszerű megtervezése, a tanmenetek írása és folyamatos felülvizsgálata a tanár alapvető szakmai kötelessége.
Az értékelés, osztályozás kérdésében a neveléstudomány eredményeinek mérlegelésével intézményi szinten kell dönteni az osztályozás általános érvénye mellett.
A nem szakrendszerű oktatás szakmailag hibás bevezetése és kiterjesztése helyett valamennyi tanítási órán hangsúlyos szerepet kell kapnia a képességek és készségek fejlesztésének, amire a külső szakmai ellenőrzés mellett az új, kötelező kerettantervek és jóváhagyott tankönyvek jelentik a biztosítékot.
A digitális taneszközök használata kívánatos, arról a tanár szakmai mérlegelés alapján szabadon dönthet az iskola pedagógiai programjában foglaltak szerint.
Döntéshozatal
A közoktatás működési alapelve a demokrácia érvényesülése minden szinten, amit az előkészítésben zajló széles körű konzultáció, a testületi döntések prioritása és a megfelelő kontroll biztosít.
Az érintettek véleményét mind az intézményekben, mind az oktatáspolitikai döntések esetében már az előkészítés folyamatában ki kell kérni, s azt mérlegelve kell az intézkedéseket meghozni.
A közoktatási intézmények döntés-előkészítés folyamatába a nevelőtestület minden tagját be kell vonni.
Országos szakmai ügyekben kitüntetetten a szakmai köztestületé, a Közoktatás-politikai Tanácsé, a felsőoktatásban a professzorok választott testületeié és a parlamenti pártoké a javaslattétel, majd a véleményezés joga.
A döntéshozatali mechanizmusokat és szinteket törvénynek kell rögzítenie.
Tehetséggondozás
A tehetségek felkutatása és fejlesztése a közoktatás kiemelt feladata.
Az iskolák minden tanévben regisztrálják az e körbe tartozó tanulóikat és egyéni fejlesztésükre tervet készítenek. Az eredményekről évente meghatározott rend szerint számot adnak.
A tehetségfejlesztésben együttműködnek a Nemzeti Tehetségsegítő Tanáccsal.
A tehetséggondozásban szükséges egyéni bánásmód pénzügyi kereteit a költségvetés biztosítja.
A nyolc és hat évfolyamos gimnáziumok a kognitív tehetség fejlesztésének szolgálatába állított intézmények, működésüket ez a feladat határozza meg.
Egyéb tehetséggondozó intézmények létrejöttét a kormányzat segíti.
Felzárkóztatás
A leszakadás megakadályozása a közoktatás kiemelt feladata.
A hátrányos helyzetű térségek közoktatási intézményeinek eredményesebb működésére, a gyerekek leszakadásának megakadályozására szakmailag megalapozott és ellenőrzött programokat és forrásokat biztosítunk. Előnyt élvez e téren a hagyományőrzés, a művészeti és az egészségnevelés, valamint a szakképzés kiemelt támogatása.
Az iskolák minden tanévben regisztrálják az e körbe tartozó tanulóikat és egyéni fejlesztésükre tervet készítenek. Az eredményekről évente meghatározott rend szerint számot adnak.
Cél, hogy a legtöbb gyermek integráltan nevelhető-képezhető legyen, mire középiskolába kerül.
Cél, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok legalább 90 százaléka megszerezze első szakmáját 18-20 éves korára, vagy tovább tudjon tanulni.
A tehetséges cigány gyermekek értelmiségi pályákra irányítását külön ösztöndíj-programmal kell segíteni és annak hasznosulását évente ellenőrizni.
5. A közoktatási rendszer irányítása
Az ágazatot irányító és felügyelő miniszter egyetemleges felelősséggel tartozik a köz-, a szak- és a felsőoktatás, valamint a felnőttképzés törvényes, eredményes, a fenti alapelveknek és céloknak megfelelő működéséért. E felelősségéből adódó vezetési funkcióit, kötelezettségeit és jogait a minisztérium és más szervezetek útján, valamint egyénileg gyakorolja.
Fenntartók
Intézményfenntartó lehet az állam, az önkormányzatok, az egyházak, alapítványok, és más jogi vagy magánszemélyek.
Feladataik, jogaik és kötelezettségeik elsősorban a szabályos működés biztosítására, a fejlődés előmozdítására, az igazgatók kinevezésére és az intézmények helyi vagy egyéb sajátosságainak megjelenítésére vonatkoznak.
Oktatási Hivatal
Feladatai: a törvényességi (hatósági) ellenőrzés, az akkreditációs (engedélyeztetési) eljárások szervezése, a külső szakmai ellenőrzés és a vizsgarendszer működtetése.
A külső szakmai ellenőrzést a szakértői hálózaton és az országos mérési-értékelési mechanizmusokon keresztül végzi.
Országos szakmai intézetek
Feladatuk az oktatási rendszer szakmai munkájának tudományos megalapozása, segítése.
Szakmai testületek és szervezetek
Az eredményesen működő szakmai szervezetek mellett a Pedagóguskamara kitüntetett feladatává kell tenni a szakmai érdekképviseletet a döntés-előkészítésben és döntéshozatalban.
6. A közoktatási rendszer finanszírozása
A finanszírozás alapja a tanulói létszám, a csoportszám és a feladatok együttesen.
A pedagógusbéreket a központi költségvetés biztosítja közvetlenül, szektorsemlegesen.
Az önkormányzati intézmények működési és fejlesztési költségein az állami költségvetés és a fenntartó arányosan osztozik.
Az egyházi oktatási intézmények működési és fejlesztési költségeit a központi költségvetés fedezi az állami, önkormányzati intézményekkel azonos mértékben
Az alapítványi és egyéb iskolák működési és fejlesztési költségeiről a térítési díjak, önkormányzati támogatások és pályázati források mellett a fenntartók gondoskodnak.
A nem kötelező feladatok ellátásának fedezetére pályázatok nyújtanak részben vagy egészben anyagi támogatást.
Felül kell vizsgálni és a prioritások szolgálatába kell állítani az EU-forrásokat.
7. Az összmagyarság szolgálata és nemzetközi kapcsolatok
Az állam a központi költségvetésen keresztül ösztöndíjakkal, továbbképzésekkel, kollégiumi férőhelyek biztosításával és pályázati rendszerrel segíti az összmagyarság nyelvi és nemzeti identitásának őrzését és erősödését az országhatáron kívüli területeken is.
Minden tanulónak legalább egy alkalommal támogatott tanulmányi kirándulás keretében el kell jutnia határon túli magyarlakta területekre.
A nemzetközi kapcsolatokat ösztöndíjakkal és pályázatokkal, a testvérintézmény-rendszer támogatásával, itthon szervezendő nemzetközi rendezvények ösztönzésével és a nemzetközi szervezetek munkájában való intenzívebb részvétellel erősítjük.
Kiemelt szerepet kapnak a szomszédos országokkal ápolt szakmai kapcsolatok.
II. FELSŐOKTATÁS
Az egyetemek feladata az új értelmiségi nemzedék oktatása, képzése, továbbá a tudományos kutatás. Az oktatók munkaterhelése és díjazása e szempontok szerint történik.
A főiskolák alapfeladata a gyakorlatorientált három- vagy négyéves alapképzés.
Az ún. bolognai rendszer felülvizsgálatát az első végzett évfolyam tapasztalatai alapján 2011-ben meg kell kezdeni.
A felülvizsgálat hangsúlyos területe a tanárképzés és a szakoktatóképzés. Az esetleges átalakítás célja, hogy az az alapelveket és a prioritásainkat szolgálja.
Rövid távon az adott korosztály több mint fele államilag finanszírozott helyen végezzen felsőfokú tanulmányokat, s nagyobb hányaduk szerezzen mesterfokú diplomát.
A bekerülés az emelt szintű érettségi mellett – szakoktól függően – a szóbeli felvételi vizsga eredményétől függ. A munka világából jelentkezők eltérő felvételi szabályok alapján is bekerülhetnek a felsőoktatásba.
Az állami finanszírozás jelenlegi – fejkvótára alapított – szabályozása felülvizsgálatra szorul, amelynek alapját több más elem mellett az adott képzés költségei, az adott szakma munkaerő-igénye és a felsőoktatási intézmény kutató-fejlesztő tevékenysége képezik.
A költségvetésen kívül és az EU-források mellett érdekeltté kell tenni a gazdasági szférát a felsőoktatás finanszírozásában. Meg kell szüntetni a PPP programokat azok hosszú távon előnytelen feltételei miatt.
Az egyetemi, főiskolai vezetők vezetői megbízásának időtartama három év, a megbízás egy alkalommal (egy újabb ciklusra) meghosszabbítható.
Az egyetemi autonómia a szenátus, illetve a kari, egyetemi tanácsok szuverenitásában, önálló szakmai döntéshozatalában testesül meg tantervi, tartalmi, személyi és költségvetési kérdésekben.
A MAB működését egyszerűbbé kell tenni, felépítését racionalizálni.
Felül kell vizsgálni az intézményi integrációt, és lehetővé kell tenni az esetleges módosításokat.
III. FELNŐTTKÉPZÉS
Célja a társadalom haladásának, mobilitásának, az egyéni életutak segítésének, a fejlődő gazdaság igényei kielégítésének biztosítása az egész életen át tartó tanulás útján.
A felnőttképzés a közoktatás alapelveit, céljait és prioritásait követi.
Irányítása és koordinálása az oktatásért felelős miniszter feladata.
Az iskolarendszerű felnőttképzésben az első szakma megszerzése ingyenes.
Az át- és továbbképzések forráshelyei szükség szerint megoszlanak a képző helyek, a munkáltatók, a munkavállalók és a költségvetés között.
ZÁRSZÓ
Az oktatási rendszer gyors átalakulásához és ezen elveknek megfelelő működéséhez nem csak törvénymódosításokra, hanem új, keretjellegű törvényekre is szükség van.
Budapest, 2009. október
+
által szervezett konferencián (2009. november 7.)
„Amikor Isten eltűnik, elkezd kiüresedni az a képességünk is, hogy felismerjük a természetes rendet, a célt és a jót.”
/XVI. Benedek: Caritas in Veritate 18./
Nemrég olvastam a KDNP oktatási programját, majd részt vettem az azt bemutató oktatási konferencián. Az elmúlt években nagyon hiányoltam, hogy amikor oktatásról beszélünk, soha nem ejtettünk szót arról, hogy ki az ember, kivé kell nevelnünk a ránk bízott gyermekeket. Éppen ezért volt nagyon nagy felüdülés számomra ez az oktatási koncepció. Nagyon tömör a megfogalmazása. Nem ír hosszasan az emberképről, de mégis minden mondatában érezni, hogy milyen alapos megfontolás áll mögötte. Mindez a konferencián az előadások filozófiai, teológiai megalapozását hallgatva teljesen egyértelművé vált számomra. Nagy öröm volt végre hallani erről is. Nagyon komoly munka.
Mottónak XVI. Benedek pápát idéztem. Jelenleg pont e jelenségnek vagyunk tanúi. Az elmúlt nyolc év oktatási kormányzata pontosan ezt példázza. Eltűnt az Isten, és elvesztettük a célokat, a rendet, a jót. Ezért lehetett olyan gyakran változtatni a jogszabályokat, módszereket. Ezért lehetet a normatíván tetszőlegesen faragni, mert hiányzott az a vezérelv, amely strukturálja a teendőket, nevelési-oktatási feladatokat. Reméljük, a KDNP oktatási elképzelései megvalósulhatnak, és újra lehetőség lesz a megalapozott, a teljes embert alakítani kívánó nevelésre.
Ugyanakkor egy komoly ténnyel szembe kell nézni. Hiába az alapos elképzelés, hiába azt kidolgozó jól képzett szakembergárda, ha a tanárok és a szülők nem lesznek társak a megvalósításban. Ezért különösen nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy mind a tanárokat, mind a szülőket megerősítsük emberségükben. Fel kell emeljük őket arról a szintről, ahova az elmúlt évtizedek minden erkölcsöt, emberi tartást, hagyományt megkérdőjelező, leromboló, nevetségessé tevő hatása juttatta őket. A pedagógusok számára olyan továbbképzéseket kell szervezni, amelyek nem csak új módszerekre tanítanak, hanem bemutatják az ember valódi értékeit. Azt gondolom, a pedagógusokban megvan ez az igény. Ki kell aknázni ezeket a lehetőségeket. Az egyházi iskolák szakember gárdájának ebben nagyon nagy feladata van, mert ha úgy tud fordulni a többi tanár felé, hogy az nem egy új kurzus kényszerítő ereje lesz, hanem meghívás a teljesebb emberi életre, sokakat megnyerhetnek ennek a munkának.
A szülők meggyőzése sokkal nehezebb feladat. Egyrészt nehezebb őket elérni, főleg azokat, akik a legjobban rászorulnának. Másrészt az ő emberi tartásuk sokkal jobban meggyengült a média, a hétköznapok gondjai és mind nagyobb szellemi bizonytalanság hatására. Ezek az emberek belefáradtak a politikai csatározásokba, a reklámok áradatába, mégsem tudják kivonni magukat azok hatásai alól. A liberális eszmék, amelyek a szülői és gyermeki jogok mellé nem állítanak kötelességeket, nagyon mélyen beléjük ívódtak. Ezen felülről, közvetlen módon nem lehet változtatni. A kiút a helyi civil, vagy egyházi közösségek létrehozásában van. A közösség mindig egymásra figyelést, elfogadást, közös célokat és cselekvést szül. Egyszóval emberi értéket teremt. Ezért a szülők megnyerésének útja a helyi közösségek megerősítése. Ehhez egyrészt ki kell alakítani a megfelelő támogatási formákat, amellyel anyagilag segítjük ezeknek létrejöttét, másrész fel kell kutatni, ki kell képezni azokat az embereket, akik e szerveződésnek gócpontjai lehetnek. Az iskola természeténél fogva közösségteremtő hely. Nemcsak a diákok alkotnak osztály közösségeket és iskolai közösséget, hanem a szülők is gyermekeik kapcsán kapcsolatba kerülnek egymással, a tanárokkal és a többi gyermekkel. Ezt a természetes helyzetet kell felhasználni arra, hogy az iskolát körülvevő társadalmi háttérnek megfelelő programokkal, kultúrával a szülőket is bevonjuk a közösség életébe, és fokozatosan feltárjuk nekik egy gazdagabb élet lehetőségét.
Kívánom, hogy a KDNP oktatási programja ne csak a keresztény-konzervatív értékek iránt elkötelezetteknek, hanem minden jóakaratú ember számára elfogadható, belsőleg gazdagító programot adjon.
iskolaigazgató
Örömmel vettem részt a KDNP által rendezett „Iskola – erkölcs – tudás” konferencián. Külön köszönöm a felszólalási lehetőséget.
1. A konferencián is elhangzott, hogy nevelésünk-oktatásunk eredményességének legfontosabb szereplője a pedagógus. Már évekkel ezelőtt látszott, hogy néhány tantárgy esetében hiány lép fel a nyugdíjba vonulások után. A fizikát, kémiát, matematikát, biológiát, valamint a szakmai elméletet tanítók körében már évek óta betöltetlen álláshelyek vannak, vagy visszahívott nyugdíjasok végzik a tanítást. A természettudományos tantárgyak tanítása ellehetetlenül néhány éven belül. A személyi feltétel mellett a gyakorlati bemutatáshoz szükséges eszközök hiánya még tovább növeli a gondokat. Jelenleg nem tudjuk megszerettetni a diákok körében a természettudományos tantárgyakat.
Az egységes tanárképzésben látom a megoldást, ami kétszakos. Ösztöndíjjal és egyéb támogatásokkal kell vonzóvá tenni a tanári munkát a legfelkészültebb fiatalok számára. A pályán maradást elengedhetetlen követelménynek tartom, ha ezt nem sikerül elérni, az egész elképzelés megbukik.
A nők száma lassan 100 százalékos lesz egy-egy tantestületben. A negatív hatások pedig a férfiak számának csökkenésével egyre jobban elősegítik az agresszív viselkedés előretörését.
2. A pedagógusok jövedelme a családok megélhetéséhez, gyermekeik felneveléséhez nem elegendő. Az elhívatottak a délelőtti munkájuk után egyéb kereseti lehetőséget keresnek. A túlterhelés jelei figyelhetők meg a másnapi munkájuk során.
Nem lehet több területtel terhelni a tanárokat. Nem oldhat meg minden társadalmi problémát az iskola. A tanárok egyre fásultabbak, elkeseredettebbek. Amennyiben nem kerülnek felkészült pedagógusok az iskolákba, a minősítés felesleges. Azzal kell ellátni a feladatot, aki vállalja és még a pályán dolgozik.
3. A szakképzésben – az elkészített dokumentum szerint is – elkerülhetetlen az azonnali cselekvés. Egyre kevesebb diák választja a szakiskolai képzést, aki érkezik, az pedig szociálisan a leghátrányosabb környezetből jön. Felkészültségük rendkívül alacsony szintű. Az alternatív képzés nem megoldás, mert a felkészületlen diákokat jutalmazza a 3 éves képzéssel. A vizsgára történő felkészítésük nehezen elképzelhető ennyi idő alatt, amikor a legnagyobb hiányosságokkal érkeznek a képzésbe. Részképzettség megszerzését esetleg elképzelhetőnek látom, de nem ez a megoldás.
A moduláris képzéshez nincsenek tankönyvek. Jó elképzelés a digitális anyag, de valami jegyzetnyi írásos anyag szerencsés lenne.
A jelenlegi bizonyítványokba és anyakönyvekbe beírhatatlanok a tantárgyi nevek. Az ellenőrzőktől kezdve az iskolai dokumentumok sokfélesége nehezíti a pedagógusok munkáját.
A TISZK nagy pénzen létrejött korszerű objektum lett a jelentősebb városokban, de mi lesz a kis települések szakképző iskoláival? A TISZK működtetése, oktatói létszáma biztosított-e? Hogyan jutnak el ide a kis települések diákjai?
A vidéki, egy-egy szakmai tanárral működő iskolák előbb-utóbb nem maradnak működőképesek, mert nem rendelkeznek jól felszerelt gyakorlati hellyel. A vállalkozók nem a moduláris vizsgákra készítik fel a diákokat, hanem ingyen munkásként alkalmazzák őket. Az iskolák nem felügyelik, csak szakmai segítséget nyújtanak az oktatóknak. A vizsgák szervezéséért azonban az iskolák igazgatói felelnek. A jó kapcsolat fenntartása kényszer is, mert a diákok csak az adott helyen tudnak – helyben – gyakorlati foglalkozáson részt venni. A gyakorlati képzés szerencsésebb lenne az iskolában, de ehhez jól felszerelt tanműhelyre lenne szükség. Kisebb vagy az ipari üzemekből kiadott oktatógépekkel és biztosított oktatóval is el tudom képzelni a felkészítést.
A szakképzésben tanuló diákok 10 százaléka nem jár iskolába! A jegyzők tehetetlenek, nem alkalmazzák a törvényi előírásokat. Miért nem? Több összetevője van ennek is. Egy-egy szülői értekezleten 3-5 szülő jelenik meg a szakiskolai osztályokban. Elérhetetlenek, az iskola postai költségei az egekben járnak.
Az RFKB meghatározhat szakmákat, de a tanulók nem maradnak azokon a területeken. (Ösztönzéssel talán, de nem mernék mérget venni rá.)
A cigányság integrációs tanítása sok esetben kudarcokkal jár és károsan hat a közösségek életére. Sok tanuló sérül az agresszív ráhatások során. A magántanulói jogviszonyt sok esetben a szolgálatok is kényszerből javasolják. A követelményeket így pláne nem teljesítik az iskolakerülő tanulók.
4. A gimnáziumi képzésről: Az előrehozott érettségi vizsgát az adott tantárgy befejezését követően lehetségesnek tartom (kémiából, földrajzból, NYEK-es osztályok esetén idegen nyelvből és informatikából). Ez kevesebb vizsgatárgyat eredményezhet a rendes érettségikor. Egységes érettségire van szükség, amit helyben kell lebonyolítani. Jelentős költségcsökkentést lehet vele elérni. A feladatlapok (csökkenteni kell a feladatszámot és az oldalszámot) megíratása külön-külön teremben biztosítható. A kérdező tanárok képzettsége a tanításhoz, felkészítéshez megfelelő, a vizsgáztatáshoz nem? A bizalmatlanságot és leminősítést jelentő magatartás rendkívül sértő – a még hivatástudattal – a pályán szolgáló pedagógusokkal szemben.
Az emelt szintű vizsga többletpontjait nagyobb mértékben kellene elismerni. A kiemelkedő tudást honorálni illik. Talán nagyobb ösztönzést is jelentene ez a diákok körében.
Az írásbeli és szóbeli pontarányán el kellene gondolkodni, hogy ne következzen be a felkészületlen megjelenés a szóbeli alkalmával. A követelmény minimumát emelni szükséges, mert így az érettségi leértékelődése megállíthatatlan.
5. Az iskolai dokumentumok sokfélesége már követhetetlen. Vezetésük, megírásuk sok gondot jelent az osztályfőnököknek. Nincs elég hely pl. az iskolák hosszú nevének a beírásához. A tantárgyak sorrendje és neve változatos, téveszthető a beíráskor stb. A bizonyítvány alsó és középfokon különböző színű lehetne, de egységes alkalmazását – mint állami okmány – el lehetne érni. Borítója, minősége jelenleg nem méltó és igényes egy állami okmányhoz.
Az elkeseredés mellett – én hiszem – azért mindenhol és minden évben sok örömük is van a tanároknak. A folyamatok negatív irányát meg kell változtatni, mert ha ez nem történik meg, beláthatatlan következményei lesznek. Az „Újjáépítés” összeállítást jó kiinduló anyagnak ítélem. A lebontása és a tartalommal történő megtöltése az adott szakmai csoportok dolga. Késlekedésre nincs idő.
Isten áldja meg a munka folytatását és megvalósítását vállaló szolgatársakat.
Igazgató
Nagykőrös
Bár Önök pedagógusok, én meg orvos vagyok, de ha a gyerekekről van szó, akkor bizony kollegái vagyunk egymásnak. Képzeljék el, hogy a karomban tartok egy gyermeket, pontosabban minden gyermeket: és arra kérem Önöket, hogy tegyék meg mindazt az iskolában, amit a gyermekek egészsége érdekében meg kell tenni. Persze a családoké is a felelősség, de a pedagógusoké is: hiszen az Önök kezei között töltenek el 8-10-12 évet. Önök akkor is hatnak a gyerekek egészségre, ha nem akarnak, mégpedig jól, vagy rosszul hatnak. Bánjanak úgy a gyerekekkel, szóljanak úgy hozzájuk, hogy azzal az egészségüket szolgálják – bár tudom, ma sokszor nem könnyű ez.
Örömömet, köszönetemet és hálámat is ki szeretném fejezni. Sok évvel ezelőtt egy másik konferencián kértem a pedagógusokat, hogy könyörüljenek a rájuk bízott gyerekek egészségén – és ma megvalósulni látszik mindez.
A konferencia előadóit és hozzászólóit hallgatva egy egész listát írtam össze azokból a felvetett, megoldanó súlyos problémákból, amikról szó esett – és amikre az iskolai hatékony egészségfejlesztés (=teljeskörű iskolai egészségfejlesztés) a megoldás egyik hatékony eszköze. Most nincs idő ezt a listát végigmondani, így csak egyet emelek ki: Orbán Viktor elnök úr levelét.
Orbán Viktor elnök úr a mindig előhívható tudást, a kritikus szemléletet, mérlegelést és okos választást írta a konferenciát üdvözlő levelében, mint a közoktatás-köznevelés fontos céljait. A mindig előhívható tudás a két agyfélteke harmonikus fejlesztése, azaz a művészetek alkalmazása, a Kodály módszer újra-bevezetése által érhető el, és egyúttal a lelki egészség elérésének is egyik eszköze; a kritikus szemlélet, mérlegelés, okos választás pedig az érett, autonóm személyiség jellemzője – ezek nélkül nincs is egészség.
Alább pedig most már a KDNP honlapja részére felsorolom a listámon szereplő további probléma-felvetéseket, melyekre a hatékony azaz teljeskörű iskolai egészségfejlesztés megoldást nyújt:
Semjén Zsolt elnök úr említést tett a média-hatásokról, melyeknek a társadalom, köztük a gyerekek is ki vannak téve. A média egészség-romboló hatása ellen az egészségfejlesztés részeként lehet és kell is tenni: a gyerekeknek fel kell fedezniük, hogy milyen manipulációs- azaz marketing-technikákat vet be egy-egy műsor. Miért csak a marketing-szakemberek tudhatják ezeket a technikákat? – A médiatudatosságra nevelés az iskolai egészségfejlesztés részét képezi.
Hoffmann Rózsa képviselő asszony szólt az átlag alatti és az átlag feletti tehetségű gyermekekről, akik ma egy iskolában vannak. – Tudományosan bizonyított tény, hogy a Kodály módszer alkalmazása (vagy külföldön más módszer szerinti intenzív iskolai zenélés-éneklés) azonos időben, egyszerre fejleszti a gyenge képességű tanulók tanulmányi eredményeit és a kimagasló tehetségűekét is. (Itt nem a zenei tehetségről van szó.)
Hoffmann Rózsa képviselő asszony beszélt az integrált oktatásról is.
A két agyfélteke harmonikus fejlesztése, a művészetek alkalmazása az érett, autonóm személyiség és a szellemi egészség elősegítése révén része az iskolai egészségfejlesztésnek.
Seregély István érsek úr beszélt a családi életre nevelés hiányáról. – Ez a lelki egészség alapvető meghatározójaként részét képezi az iskolai egészségfejlesztésnek.
Dux László egyetemi tanár úr az erkölcs nélküli tudás veszélyéről beszélt. – Az erkölcs más szóval a közös társadalmi normák betartásával is leírhat, ez pedig részét képezi az iskolai egészségfejlesztésnek, mint a lelki és szellemi egészség eleme. Az érett autonóm személyiség egyik fő jellemzője, hogy a közös társadalmi normákat ismeri és betartja, és bízik abban, hogy a többiek is így tesznek – ez a társadalmi tőke (l. Kopp Mária és Skrabski Árpád munkássága).
Sróka József kereskedelmi igazgató úr nemzetgazdasági érdeknek nevezte azt, hogy alkalmazkodni képes munkaerő váljék a szakképzésből kijövő fiatalokból. Nem beszélt róla, de nyilván ős is beleérti az alkalmazkodóképes munkavállaló fogalmába, hogy az illető jó testi-lelki-szellemi egészségben legyen (ezek hiánya csökkenti az alkalmazkodó képességet is).
Markhard József igazgató úr a szakképzésben tanulók 35 százalékos lemorzsolódásáról beszélt.– A lemorzsolódás elleni egyik hatékony eszköz a teljeskörű iskolai egészségfejlesztés (benne a művészetek alkalmazásával), mivel a tanuló sikeres iskolai szereplését segíti.
Papp Viktor tanár úr arról beszélt, hogy a szakképzésben résztvevők egy része nem tud írni, olvasni. Ez azt feltételezi, hogy sok éven át görgetett sikertelenség van a tanuló mögött, ami nyilván a lelki egészséget nem javítja, hanem rombolja. A tanulási sikertelenség és a lelki egészség hiánya egymást rontó ördögi kört alkot, amit az egészségfejlesztés bevált eszközeivel át lehet törni (persze minél előbb, annál jobb lenne).
Bakota Éva ügyvezető a jól képzett, megfelelő szakembereket várja a szakképzéstől. Nem fejtette ki, de nyilván a „megfelelő” szóba beleérti a testi-lelki-szellemi egészséget is, hiszen enélkül sokkal nehezebb „megfelelőnek” lenni.
És végül mi is ez a hatékony, azaz teljeskörű iskolai egészségfejlesztés?
Az iskolai egészségfejlesztés akkor hatékony, ha teljeskörű. A teljeskörűség (angol szakszövegekben: holistic) az alábbi 5 vonatkozásban is érvényes követelménye a hatékonyságnak:
A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés az alábbi 4 egészségfejlesztési alapfeladat rendszeres végzését jelenti (minden tanulóval, a teljes tantestület és a szülők bevonásával, szakmai ellenőrzés és megfelelő finanszírozás mellett):
A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés az idevágó nemzetközi és hazai szakirodalom bizonyítékai szerint az alábbi részterületeken jelentkező hatások révén eredményezi a hatékonyságot:
Mivel minden iskola nem tudná azonnal vállalni a teljeskörű iskolai egészségfejlesztés szakmai feladatainak rendszeres végzését, bevezetése csak fokozatosan történhet, nyilván az iskolák önkéntes bekapcsolódása alapján. A néhány kistérségben történő elindítást követően fokozatos elterjesztés szükséges a többletfeladatok finanszírozását jelentő forrás központi költségvetésben történő biztosításával. Így érhetjük el a mindannyiunk számára fontos nevelési és népegészségügyi célt: néhány év múlva minden gyermek részese legyen az iskolai egészségfejlesztési feladatok hatékony megvalósulásának.
prevenciós igazgató
Országos Gerincgyógyászati Központ
Tisztelt Képviselő Asszony, Elnök Úr, Kedves Kolléganők és Kollégák!
A délelőtti előadásokból egyértelműen kiviláglott, hogy a következő polgári-nemzeti, kereszténydemokrata értékelvű kormány oktatáspolitikájának célkitűzése a Klebelsbergi mű helyreállítása és továbbfejlesztése lesz. Ezzel messzemenően egyetértek és szinte az egyetlen járható útnak tartom. Én magam elsőéves egyetemi hallgató korom óta dolgozhatok egy olyan épületben, a szegedi Dóm tér sarkán, amely szintén a Klebelsbergi életmű része, ahogy a közeli emléktábla felirata mondja. „Te saxa loquuntur” (Rólad a kövek beszélnek). De a Klebelsbergi életmű nemcsak kövekből, épületekből, a bennük elhelyezett műszerekből állt. Még fontosabb szerepet kaptak benne azok a személyek, akik cselekvő értelmet adtak az előbbiek létrehozásának.
17 éve vezethetem azt az intézetet, melynek vezetője 1930 és 1945 között a Klebelsberg miniszter által hazahívott Szent-Györgyi Albert volt. Szent-Györgyi életútja számos megragadó példát mutat a kutató, egyetemi oktató – sokszor a saját karrierjét és akár személyes biztonságát, életét is kockára tevő – kötelességtudatára, társadalmi felelősségvállalására.
Ezzel a megtisztelő, súlyos örökséggel szeretnék röviden hozzászólni a legmagasabb szintű szervezett oktatási forma, a doktori képzés előtt álló kihívások témájában. A doktori képzés, a doktori iskolák és ösztöndíjak létrehozása az Antall kormány egyik legsikeresebb, máig működő kezdeményezése volt az oktatás területén. Ennek révén mára többezres számban szereztek fokozatot a kutatás-fejlesztés szakember utánpótlásának tagjai. Hiba lenne elfelejteni azonban, hogy a vezető egyetemi, főiskolai oktatói állások betöltésének is feltétele a PhD doktori fokozat, így jelenleg a szemünk előtt, a kezeink között mennek keresztül a következő generációk értelmiségének oktatói, nevelői, vagyis az „őrzők őrizői”.
Szakmai képzésük színvonala nagyrészt megfelelő, ezt a Magyar Akkreditációs Bizottság rendre ellenőrzi. Az anyagi feltételek természetesen javíthatóak. Meggyőződésem hogy a kutató egyetemeknek szánt plusz támogatások legjobban és leghatékonyabban a doktori iskolákhoz rendelten használhatóak fel.
A doktoranduszok értelmiségi felelősségtudatának alakítása, erkölcsi nevelésük azonban meglehetősen hiányos, esetleges. Ahol formális etikai képzés egyáltalán zajlik, annak hatásait ott is gyorsan lerombolja a „mindegy hogy mit csinálsz, csak sikeres legyél” szemléletmód rejtett kurrikuluma. A saját kutatási terület sajátos erkölcsi dilemmái, a kutatási támogatások, a pénzszerzés-pénzköltés rendszere, a mesterek, tanárok iránti, illetve a doktorjelöltek egymás közötti viselkedési normái, a verseny és együttműködés egészséges egyensúlya, a társadalom, az emberiség, a jövő generációk, a környezet iránti felelősségtudat kérdéseivel való szembesülés, elmélyült gondolkodás hiányában hamar kialakulhat az erkölcs nélküli tudás veszélyes kombinációja.
A tudományetika szcientista és a prakticista megközelítése egyaránt zsákutcának bizonyult. Az előbbi leegyszerűsítve annyit tesz, hogy ha valamit a tudományban meg tudunk csinálni, akkor az biztosan nem erkölcstelen, hiszen – a Jóisten úgysem hagyta volna hogy megtegyük, ha nem lelné örömét benne. Ezen gondolkodásmód tarthatatlanságára II. János Pál pápa Fides et Ratio enciklikájában már 1998-ban rávilágított. A genetikai, molekuláris biológiai, őssejt és más kutatások az azóta eltelt évtizedben szinte naponta vetnek fel korábban elképzelhetetlen, súlyos erkölcsi dilemmákat.
A prakticista álláspont kényelmesen a jogszabályok mögé bújik: Amit a jogszabályok engednek azt etikailag is elfogadhatónak tartja. Ez különösen ott veszélyes, ahol a jogszabályok erkölcsi megalapozottsága gyenge lábakon áll. Gondoljuk el amint Mózes lehozta a kőtáblákat a hegyről, ha akkor, ott szavazást rendez a tíz parancsolatról, aligha kapta volna meg az ötven százalék plusz egy szavazatot a jelenlevőktől.
A legmagasabb szintű értelmiségi képzés leendő oktatóinak és a tudományos kutatás szakember utánpótlásának erkölcsi felkészítése, nevelése nem megkerülhető és nem halasztható feladatunk. Akkor is ha a morális szempontok tiszteletben tartása gyakran nem a karrierépítést, a gyors előmenetelt garantálják és nem a kutatási támogatások bőséges, könnyed hozzáférését jelentik. Olyan szakmai-morális közeg kialakítását és fenntartását igényli, ahol a majdan kiválasztásra jogosultak kiválasztása a tudományos teljesítmények, publikációk mellett, szilárd erkölcsi alapokon, emberi kvalitások alapján történik.
Ennek fontosságát az Európai Unió is felismerte. A Hetedik Keretprogram összes kutatási programtervét fokozottan szigorú etikai bírálatnak és nyomon-követésnek vetik alá. Helyesen és tudatosan vállalva akár az ezzel járó versenyképesség romlást más földrészek (Ázsia, Észak Amerika) kutatóival, kutatási programjaival szemben. (Európa keresztény gyökerei talán mégsem vesztek el teljesen?)
A leendő kutatók, vezető egyetemi főiskolai oktatók erkölcsi nevelése egy kereszténydemokrata indíttatású oktatáspolitika fontos eleme kell hogy legyen Magyarországon is.
Figyelmüket megköszönve.
SZTE ÁOK Biokémiai Intézet
+
Az elmúlt évek oktatáspolitikája számos olyan változtatást hajtott végre, amelyek nélkülözik a tudományos megalapozottságot. A reformok másik csoportja általános érvényűvé tett néhány olyan pedagógiai paradigmát, amelyek az adott problémának legfeljebb egyik megoldását jelentik. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a gazdasági-pénzügyi diktátumok előtt meghajolva az oktatási kormányzat ezeket ideológiai igazolásul használta föl (csak egy példa a sok közül az integrált nevelés kimérája). A reformdöntések végrehajtását nem előzték meg szakmai-tudományos viták, az előkészítésbe nem vonták be a pedagógustársadalmat, így felhasználatlanul maradtak a gyakorló pedagógusok tapasztalatai. Mindezek eredményeként ideologisztikus reformdiktatúra valósult meg.
Egy majdani demokratikus oktatáspolitikának tehát óvakodnia kell attól, hogy ideológiai önigazolást keressen intézkedéseihez, sőt hangsúlyoznia kell, hogy visszatér ezek szakmai-tudományos megalapozásához, a konszenzuskereséshez. A közoktatás további leépülésének megakadályozásához viszont ezt az előkészítést a lehető legrövidebb időn belül el kell végezni azon korábbi intézkedések visszavonásához, amelyek nyilvánvalóan megalapozatlanok tudományosan-pedagógiailag, vagy egyoldalúságuk miatt alkalmatlanok a problémák megoldására.
Az idő rövidsége miatt csak felsorolom azokat a területeket, ahol az így értelmezett azonnali intézkedések szükségesek:
– A közoktatás műveltségi anyagának terjedelme. Nyilvánvaló, hogy az iskolának nem lehet célja az ismeretek minimalizálása, s az sem, hogy a növendékeket leszoktassa a szellemi erőfeszítésről, hanem éppen az, hogy rászoktassa őket. Foglalkozni kell tehát a lexikális anyag és kompetenciák viszonyával, kiemelten a memoriter kérdésével.
– Ezzel összefüggésben felülvizsgálandók: a követelmények teljesítésének mérése, az osztályozás, értékelés, kvalifikáció kérdései. Különösen érvényes ez az érettségi vizsga vonatkozásában.
– A természettudományos tárgyakat nem megszüntetni kell science címszó alatt, hanem biztosítani szükséges az oktatásukhoz szükséges tárgyi és személyi feltételeket. – A szakrendszerű oktatás időtartamának lerövidítése tudományosan nem indokolható, az ezzel kapcsolatos változtatások revízió alá veendők.– Az integrált nevelés eszköze csak olyan mértékig alkalmazható, amíg nem veszélyezteti a tanulók többségének minőségi foglalkoztatását, iskolai életük biztonságát.
– A nevelési eszköztárban visszahelyezendő jogaiba a pedagógiailag indokolt, tényleges büntetés, ezzel kapcsolatban sürgősen fölül kell vizsgálni a tankötelezettség korhatárát, az igazolatlan, illetve túlzott mértékű mulasztások következményeit.
– Vissza kell állítani a szabad iskolaválasztás demokratikus jogát, megszüntetendő a felvételi követelmények központi előírása.
– Valódi feladatfinanszírozási rendszer kialakításával biztosítani kell az iskola-fenntartási szándékhoz szükséges eszközöket, a pedagógiailag indokolt létszámú osztályok és csoportok működtetését.
A normális iskolai működéshez szükséges normatívák biztosításának nem lehet akadálya a gazdasági-pénzügyi válság. Befejezésül a teljesség igénye nélkül felsorolok néhány olyan közoktatáshoz kapcsolódó területet, melyekről a közoktatás érdekeinek sérelme nélkül jelentős eszközök vonhatók ki: tankönyvkiadás és terjesztés, minőségbiztosítás és minőségirányítás, háttérintézmények és hivatalok, a tanártovábbképzés jelenlegi rendszere, stb.
nyugalmazott gimnázium-igazgató
Nagy öröm volt részt venni ezen a konferencián, mert reménytadó volt.
Iskola, erkölcs, tudás.
Az utóbbi kettő kialakítója, befolyásolója régebben elsősorban a család és az iskola volt. Mára ez megszűnt, már nem csak a család és az iskola, hanem egy sokkal szélesebb tér az, ami a közfelfogást, viselkedési normákat, egyebeket meghatározza, irányítja. Nem részletezem. Ezért a kulturális politika nem állhat meg az iskola, az oktatás témakörénél, hanem ha valóban embereket akar nevelni, értéket adni, akkor az egész társadalmat átszövő kulturális környezetre kell hasson, illetve azt kell megváltoztatnia.
Öröm volt Semjén Zsolt elnök úr beszédét hallgatni, mert ezt a témát is érintette, nevezetesen a médiát, hogy mennyi gonosz gondolat és viselkedési mód áramlik azon keresztül az emberek, a védtelen gyermekek felé. Ezen változtatni kell! Nem gondolom, hogy máról holnapra eredményt lehet elérni, hiszen hatalmas pénzek és érdekek lehetnek a háttérben, de okos törvényi szabályozással, korlátozásokkal stb. talán mégis elérhető, hogy egy ország közerkölcseit mégse a pénz határozza meg.
Ahhoz, hogy valamire igent tudjunk mondani, hogy bármilyen témában jó döntést tudjunk hozni, sok nemet is ki kell mondanunk. Ha útkereszteződéshez ér az ember, akkor dönt, hogy nem erre, erre, erre, hanem amarra megy. Ahhoz, hogy építeni lehessen, a romboló erőket ki kell küszöbölni. Meg kell szűrni a TV műsorokat: szellem-, közösség-, és közerkölcs romboló műsorok helyett, értéket nyújtani. Ne a cinizmus, a minden értékről, tekintélyről való ocsmány beszéd, gondolat legyen az uralkodó. Úgy gondolom, ez azért oldható meg, mert az agresszív, vagy erkölcstelen filmeknél – amiket perifériális időben sugároznak (hatnak) – sokkal nagyobb problémát jelent a léhűtő, színvonaltalan, proli műsorok szórása fő műsoridőben. Ezek eredményezik az igénytelenséget, cinizmust, trágár, fennhéjázó beszédmodort, stílust, végső soron a gondolkozásra, többre vágyásra való igényt öli.
Az alábbiakban a programfüzet egyes gondolataihoz fűzök néhány továbbit.
1. Az alapelveknél megemlíti a kiadvány az ellenőrzött minőség teljes körű érvényesülését, továbbá a korszerű ellenőrzést. Hoffmann Rózsa is említette, hogy 1985 óta nincs külső ellenőrzés, szakszerű segítő tevékenység. Igaz, hogy a KPSZTI élenjárva elkezdett egy katolikus iskolákra kiterjedő szakértői rendszert, de ez még nagyon kevés. Ott gyakorló pedagógusok, saját iskolájukból hiányozva, nem kevés többletmunkát vállalva tették, amit tudtak, heroikusan. Ez nem elég. Országos szakértői, ellenőrző rendszer szükséges. Olyan pedagógusokból, akik fő munkakörként ezt teszik. Természetesen üdvös, ha maguk sem esnek ki a tanítási gyakorlatból, de mégis szükséges, hogy legyenek, akik ezt vállalják első feladatként, hiszen ez két különböző munka, esetleg más-más adottságokat is kíván. A szakértők maguk is sokat tanulnak egy-egy látogatás alkalmával, amit továbbvihetnek. Amikor én láttam idegen iskolákat, mindig szereztem olyan tapasztalatokat, amiket akár saját iskolámban, akár másoknak ajánlva tudtam hasznosítani. Az sem mellékes, hogy nem csak szűk körzetben mozoghatnának, hanem az egész ország oktatásáról, neveléséről átfogó képet nyerhetnének, amit a felsőbb vezetés szintén hasznosítani tudna.
2. Szintén még az alapelveknél található, hogy a közoktatási intézmény feladata az értékelvű nevelés a családdal együttműködve és azt segítve. Igen. Tapasztalataim szerint szükség van a szülők „nevelésére” is, az igazi párbeszédre, a szülők bevonására az iskola életébe (az iskola képzési palettája növekszik, ha a szülők által megosztják tudásukat és tapasztalatukat, de az iskola mellett való érzelmi elköteleződésük sem lebecsülendő – tapasztalataim szerint).
A szülőket meg kell erősíteni szülői hivatásukban! Bátorítani és dicsérni kell őket. Talán ez a családi életre nevelés első lépcsője.
Meglátásom szerint itt nagy hiányosságai vannak a pedagógus társadalomnak. Tanítótól miniszterig nem tudunk a szülőkkel kommunikálni. (Hiller miniszter úr soha nem írt levelet a szülőknek, csak most a vírus elleni oltás kapcsán. Miért?) Osztályfőnök, iskolaigazgató, miniszter akarjon szólni a szülőkhöz! Legyen közlendője értékről, célról, emberről, ifjúságról! A szülői értekezletek sokszor csak események, farsangok stb. megbeszélése, ahelyett, hogy megerősítés, igazi dialógus lenne. Igazgatóknak fontos, hogy összevont szülői értekezletet tartsanak nevelési kérdésekről, stb. Ebben segíteni kell a pedagógus társadalmat.
Továbbá tanórákon a családi életre való nevelésnek helyet kell kapnia. Erre a pedagógusokat fel kell készíteni (maguk is sok sebből véreznek talán).
3. Cél a test, a lélek és a szellem arányos fejlesztése. A test. A sport hatalmas pedagógiai erő: szabályok megismerése, hovatartozás, veszteni tudás, akaraterő nevelése, stb. De nem elég a tornateremépítés, mindennapos testnevelés. Az átkos szocializmusban a sport még nagyobb szerepet kapott: 1990-ben 20000 edző volt, többségük tisztességes, jóakaratú, gyermekre figyelő pedagógus. Ez pénzhiányból 1998-ra 5000 főre zsugorodott. Fontos lenne a fiatalság pozitív lekötése érdekében ezt visszaállítani!.....
4. Talán ide kapcsolódik az ifjúsági mozgalmak kérdése. Ami nincs. Régen volt az úttörő. Nem szerettük, soha nem voltam táborban, mert nekem volt családom, – jó. De mi van az utcán kallódó fiatalokkal, deszkásokkal, stb.? Hatalmas az űr… Van cserkészet, Regnum, az egyházi iskolásoknak evezős, kerékpáros, gyalogos nyári túra. De ez kevés. És még ez is esetleges. A Regnum pl. önerőből képzi a saját vezetői bázisát, hatalmas jól bevált tapasztalattal és lelkesedéssel. Lehetne használni az ő tapasztalatukat az ifjúság szervezésében, vagy legalább támogatni, megerősíteni. Orvosok, papok, pedagógusok maradék csepp idejüket is a fiatalokra szentelik. Hogyan lehetne az ő nyomdokaikon szélesíteni a bevont ifjak körét? Tehát az ifjúsági mozgalmak terén is valamit tenni kellene!
5. A felsőoktatás feladata az ország felsőfokú szakemberigényének biztosítása. Igen, de itthon maradnak? Elvégzik az orvosi egyetemet állami költségen, majd egyéni érdekből külföldön kamatoztatják az itthon ingyen szerzett tudásukat. Ez nem erkölcsös cselekedet.
Az jó, ha külföldön tapasztalatot szereznek. De jöjjenek haza! A legnagyobb értéket, amit Magyarország előállíthat: a tudást, itthon kell tartani! Törvényi úton, vagy akár szerződéssel biztosítani kell, hogy aki állami finanszírozású felsőbb képzésben részesül, egy bizonyos időt hazájában szolgáljon.
6. A pedagógust megilleti a morális társadalmi létfeltétel.
Ma mindenki jobban tudja, mint a pedagógus. Vagy a tanár tehetetlen. A gyerek kerüli az iskolát: a szülő is, a jegyző is széttárja a kezét, – még mindig így a jobb, semmint állami gondozásba tenni. Csak akkor valósulhat meg az idézett elv, ha az iskolának lesz szankcionáló jogköre. Buktatás, eltávolítás…stb. Ezek persze barátságtalan intézkedések, de nem is kell belőlük sok. Csak éppen annyi, hogy mindenkinek nyilvánvalóvá váljék, hogy az iskolában, ebben az országban mindennek van következménye.
7. Az átjárás a különböző típusú iskolák között rugalmas. Hogyan?
Természetes, hogy a pedagógus minden segítséget megad, ami tőle telik, de ez akkor is nehéz, elsősorban az iskolát váltó diáknak. Szülőként és pedagógusként is többször átéltem. Csak nagyon indokolt esetben ajánlott. Vagy…, vagy a kerettanterveket kell még jobban összehangolni.
8. Megszűnik az előrehozott érettségi? Miért? Természetes, hogy vannak árnyoldalai, de vannak előnyei is. Van olyan diák akinek ajánlható és hasznos, van akinek nem. Esetleg kérvényhez kötötten, a tantestület döntése alapján engedélyezhető egyes diákoknak. ???
9. Minden tanulónak legalább egy alkalommal támogatott tanulmányi kirándulás keretében el kell jutnia határon túli magyarlakta területekre.
Ez nagyon jó! Bár ha már elindul a közoktatás ezen az úton, nem érném be ennyivel. Nem elég, ha ki tudja milyen társadalmi, családi háttérből érkező fiatalok, mint turisták érkeznek a határon túli magyarlakta területekre. Szükséges, hogy az ottani diákok életében is részt vegyenek, belekóstoljanak mindennapjaikba, kapcsolatok szülessenek. Akár úgy, hogy a támogatás csak akkor jár, ha az elhelyezés családoknál történik. Ezzel az ottani magyarságot anyagilag is lehet támogatni. Amikor Japánban jártam, a fogadó családok költségeit a Japán Alapítvány fizette.
igazgatóhelyettes, Ward Mária Általános Iskola, Gimnázium
és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Piliscsaba
Az Iskola – erkölcs – tudás című konferenciához és programhoz kapcsolódva
1.Keveset hallunk ennek a területnek a megújításáról vagy rehabilitálásáról, pedig ez is az egész oktatási rendszer fontos része. Hallhatnánk-e az ezzel kapcsolatos elképzelésekről.
Igazgató, Rum
A prioritások között szerepel a leszakadás megakadályozása.
Viszonylag konkrétabb megközelítést olvashat az alábbi fejezetekben:
Általános iskola
A 4. évfolyam után szükség esetén továbbképző évfolyam szervezhető.
Cél, hogy a legtöbb gyermek integráltan nevelhető-képezhető legyen, mire középiskolába kerül.
A feladatok további konkretizálását és időrendiségét a későbbiekben tematikusan szerveződő munkacsoportokban fogjuk kidolgozni. Ebben a munkában való részvételét előre is megköszönjük.
2. Integráció (általános iskola)
Tervezik-e az iskolák számára egy olyan lehetőség biztosítását, melynek értelmében az iskolák autonóm módon eldönthetik, hogy intézményükben teljes avagy részleges integrációt kívánnak-e megvalósítani?
fejlesztő pedagógus, Nyáregyháza
Az általános iskola együttesen (integráltan) nevel minden gyermeket, de a sajátos vagy speciális nevelési igényűekkel való foglalkozást – akiknek létszáma nem haladhatja meg a 10 százalékot – külön szakemberek segítik.
A fentiekhez még hozzátesszük a konferencián elhangzottakat, amelynek lényege az, hogy minden iskolának együtt, azaz integráltan kell nevelnie, de csak azokat a gyerekeket, akik integrálhatók, és a fentiekből következően csak a szükséges szakmai feltételek biztosítása mellett. Az integrálhatóság kérdésében szakértői bizottságoknak kell évente megalapozott döntést hoznia. Erről a pedagógiai szakszolgálatok és a felzárkóztatás c. fejezetek alatt még további részletek olvashatók.
A feladatok további konkretizálását és időrendiségét a későbbiekben tematikusan szerveződő munkacsoportokban fogjuk kidolgozni. Ebben a munkában való részvételét előre is megköszönjük.
3. 2100 fős településről jöttem. A nevelési és oktatási intézményeink intézményfenntartó társulás keretei között végzik feladataikat. Az egyik általános iskolában 143 gyerek, a másikban 105 gyermek tanul. Mindkét iskola 8 évfolyammal működik, amelyek mindegyikén 1-1 osztály van. Azért hoztuk létre a társulást, hogy elkerüljük a felső tagozat felszámolását, a diákjainkat ne kelljen utaztatni, hogy átvészeljük a Magyar-Hiller-féle érát. Jelenleg több olyan felsős osztály is van, amelyek létszáma nem éri el a 16 főt. Az új rendszerben mi lesz a sorsa az ilyen, 16-nál kisebb létszámú felsős osztályoknak vagy a felső tagozatnak?
Odajutunk-e megint, hogy az iskola megmaradásáért, vele együtt a falu megmaradásáért kell küzdenünk, mint az elmúlt években? Csak az alsó tagozat nem fogja helyben maradásra ösztönözni a fiatalokat. Elköltöznek, utaztatni nem fogják a gyerekeket. Lesznek majd 1000 fő alatti és 2500 fő fölötti lélekszámú települések.
Azt gondolom, hogy a felső tagozat osztályainak minimális létszámát inkább 10 és 12 között kellene behatárolni.
Igazgató, Rózsaszentmárton
A tézisekben szereplő felső tagozatos létszámot irányszámnak tekintjük. A felső tagozatok ügyében mindenütt egyedi döntést kell majd hozni a racionalitás és a minőség jegyében.
4.Kuruczné Dr. Szaffnes Emília
Tervezik-e
1. a pedagógusok bérezésének differenciálását a továbbképzéseken szerzett többlettudás, valamint többletmunka (korrepetálás, szakkörök, stb.) magasabb fokú elismerésével?
A vizsga objektivitását és összemérhetőségét megőrizzük.”
7. a szakképzés hatékonyabbá tételét, pl. a tanműhelyek korszerűbb felszerelését, a helyi munkaerőpiac igényeinek felmérését, versenyképes szakmák felvételét a tanrendbe, a vállalatokkal való kapcsolat erősítését (különösen a gazdaságilag elmaradottabb térségekben), a le- és kimaradó tanulókra való nagyobb odafigyelést, sőt a diákok alapkészségeinek (írás-olvasás, számolási-logikai és szociális jártasságok) felzárkóztatását? És ugyanezt a felnőttképzés keretein belül?
