Nacsa Lőrinc interepllációja az Ipar4.0 témájában

A Kereszténydemokrata Néppárt frakciószóvivője szeptember 18-án mondta el alábbi interpellációját.

kdnp.hu - Bartha-Szabó József

Mit tesz a kormány a kutatás-fejlesztés fellendítése érdekében?

Nacsa Lőrinc

NACSA LŐRINC (KDNP): - Tisztelt Ház! A technológiai fejlődés nem áll meg, beléptünk a negyedik ipari forradalom korszakába, a gőz az elektromosság és az elektronika után az ,,Ipar 4.0" lehetőséget teremt arra, hogy az innováció segítségével Magyarország Európa öt legélhetőbb országa közé kerüljön 2030-ra.

- Az ,,Ipar 4.0" az információs technológia és az automatizált berendezések egyre szorosabb összefonódását, illetve a gyártási módszerek alapvető megváltozását hozza el, magyarán a termelés egyre gyorsabb és önműködőbb lesz. Intelligens gépek szervezik és optimalizálják munkafolyamataikat, a termelési döntések pedig többé nem személyi megfontolások, hanem inkább az egyes munkafolyamatok legrelevánsabb, okos gépek által precízen rögzített adatai alapján történnek. A gépek munkafolyamatainak optimalizálásához szükséges folyamatos tanulás nem korlátozódik lokációra.

- Ehhez persze nem elég a kormányzati akarat, tudatos kutatás-fejlesztés stratégiára van szükség, aminek része a bruttó hazai termék (GDP) kutatás-fejlesztésre fordítandó összeg jelentős emelése, az infrastruktúra folyamatos fejlesztése, a XXI. századi kihívásokra hatékonyan reagáló szakképzési rendszer kialakítása, a magyar tulajdonú vállalatok erősítése, hogy magasabb hozzáadott értéket állítsanak elő, növekedjen az exportképességük és termelékenységük.

- Államtitkár Úr! Számos további kapcsolódó területen is elengedhetetlen az átfogó stratégia és a fejlesztés, mint például az energia- és klímapolitika: a megbízható atomerőművi termelésre alapozva szükséges az energiaszektor klímabarát átalakítása, többek között a hazai megújuló energia és szénhidrogén források növekvő felhasználásával. De ugyanilyen fontos a gyorsvasúti és gyorsforgalmi utak fejlesztése, hogy a XXI. századi magyar vállalkozások XXI. századi logisztikai lehetőségekkel vehessék fel a versenyt a külföldi versenytársakkal. A digitalizáció a mindennapunk részévé vált, az ország versenyképességének megőrzéséhez gondolkodásmódunk vezérlő eleme is ez kell, hogy legyen. Éppen ezért kérdezem:
- Milyen intézkedésekkel fogja Magyarország megőrizni és tovább növelni a versenyképességét a versenyképességét?

- Mit tesz a kormány a kutatás-fejlesztés fellendítése érdekében?  (Taps a kormánypárti padsorokban.)

***

CSERESNYÉS PÉTER (az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! A nemzeti célok elérése érdekében a Nemzeti Versenyképességi Tanács idén nyáron több gazdaságfejlesztési elképzelést tárgyalt meg, a jegybank és az iparkamara javaslatcsomagjai mellett az Innovációs és Technológiai Minisztérium által összeállított gazdaságpolitikai stratégiát is. Az e kezdeményezések alapján készülő gazdaságfejlesztési, versenyképességi koncepciót még az ősszel megvitatja a kormány.

- Egy ország kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenysége és az erre szánt források tudatos, jól strukturált, a kiválóságot és a társadalmi hasznosságot egyaránt szem előtt tartó felhasználása meghatározó a versenyképesség szempontjából. Ezért foglalkozik önálló minisztérium a kutatás és tudományos haladás, előrelépés ügyével. A 2010 utáni időszakban helyreállítottuk Magyarország makrogazdasági stabilitását. Folyamatos a növekedés, és biztatóak az üzleti várakozások. Az elért eredményeknek köszönhetően a piaci szereplők egyre nagyobb összeget fektetnek be a kutatás-fejlesztésbe. Ráfordításuk már 2017-ben elérte a 272 milliárd forintot. Ez a teljes hazai kiadások 53 százaléka volt. A jövőben is várható a piaci fejlesztési költségek emelkedése. Az állam mindazonáltal továbbra is a legfontosabb és egyre bőkezűbb támogatója a hazai tudományos kutatásoknak és az innovációnak. Igen komoly súllyal esett latba e szektor az európai uniós operatív programok tervezése prioritásainak kijelölése során. A GINOP és VEKOP keretéből nagyszámú, akár sokévi munkát is magába foglaló kutatás-fejlesztési projekt valósulhat meg. Az uniós támogatás mellett a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap is rendelkezésre áll, amely többek között alapprogramokat és egyetemi kutatásokat is finanszíroz. A kormány szándéka és az innovációs tárca stratégiai célja értelmében a következő években a nemzeti kutatás-fejlesztési ráfordítás még tovább fog növekedni.

- Képviselő Úr! A források gyarapítása azonban önmagában nem elég, arra is figyelnünk kell, hogy azokat felelősen, a lehető leghatékonyabban használjuk fel! E célt szolgálják az innovációs ökoszisztémát ösztönző kormányzati intézkedések is. Szorgalmazzuk tehát a szoros együttműködést az egyetemek, a kutatóintézetek és a vállalati szféra szereplői között. A kooperáció az igényeket közös nevezőre hozza és az erőforrásokat egyesíti. Olyan eredményeket érhet így el, amelyekre az egyes szereplők külön-külön képtelenek lennének. A felsőoktatási intézményi kiválósági program 2018-ban 15 milliárd forinttal segítette e cél elérését. Hasonlóan fontosak a felsőoktatási intézmények szakmai kiválóságát, nemzetközi versenyképességét erősítő pályázati konstrukciók is. Kiemelt cél továbbá a kutatási infrastruktúrák fejlesztése, az állami és a piaci szereplők hozzáférésének javítása, természetesen a minél hatékonyabb munka érdekében.

- Képviselő Úr! A kormány egyre több, stabilan rendelkezésre álló forrás biztosításával és azok észszerű, termékeny felhasználásának elősegítésével minden korábbinál többet tesz azért, hogy a tehetség és a tudomány iránti elkötelezettség Magyarországon is éppúgy kiteljesedhessen, mint Európa legversenyképesebb országaiban. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

***

NACSA LŐRINC: -  Köszönöm a választ, elfogadom! Jó hallani, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak van elképzelése a versenyképesség fejlesztésére. Mindannyian sokat várunk ettől a minisztériumtól. Fontos, hogy emelkedjenek a kutatás-fejlesztésre szánt források, de ez észszerű és célzott keretek között történjen, ahogy ezt az elmúlt években is láthattuk. Nem szégyen, mondjuk ki: az a célunk, hogy az innováció segítségével Magyarország Európa öt legélhetőbb országa közé kerüljön 2030-ra! (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)