„Európa csak akkor lehet erős, ha erősek a tagállamai és szabadok"

Megkezdte négynapos ülését kedd délután az Országgyűlés. Napirend előtt a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője, Harrach Péter az ötven évvel ezelőtt elhunyt Konrad Adenauer kereszténydemokrata politikusról, Nyugat-Németország kancellárjáról emlékezett meg és kiemelte: a német politikus szerint Európa csak akkor lehet erős, ha erősek a tagállamai és szabadok. Ezt követően a kormány képviselőit interpellálták a képviselők.

kdnp.hu – MTI

A KDNP Adenauerre emlékezett


Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. április 18-án. (MTI Fotó: Kovács Attila)

Harrach Péter (KDNP) az ötven évvel ezelőtt elhunyt Konrad Adenauer kereszténydemokrata politikusról, Nyugat-Németország kancellárjáról emlékezett meg, kiemelve Adenauer szerepét az Európai Unió elődjeinek, a Európai Szén- és Acélközösségnek, valamint az Európai Gazdasági Közösségnek a megalapításában. Hozzátette: a német politikus szerint Európa csak akkor lehet erős, ha erősek a tagállamai és szabadok.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára arra emlékeztetett, hogy az egykori német kancellár az európai külpolitika lényegét a nemzeti önrendelkezésben látta, Európát a szabad nemzetállamok közösségeként írta le.


Napirend előtt

Fidesz: Brüsszel miatt emelkedhet az áram ára


Kósa Lajos (Fidesz) arról beszélt, az Európai Bizottság egy olyan rendelettervezetet készít elő a villamos energiával kapcsolatban, amely alapján az ármeghatározás nemzeti helyett uniós szinten történik majd. Úgy értékelt, nem egyszerűen csak sokkal többet kell majd fizetni az áramért, de a terv veszélyezteti az ország versenyképességét és a GDP növekedését is. Az ellenzéki pártokhoz szólva azt mondta, lehet támogatni mindenféle megmozdulást, lehet tüntetni a migránsok beengedéséért Röszkénél, az áram árának emelkedése azonban „minden egyes díjfizető bukszáját drámaian fogja érinteni". A rendelettervezet ellen minden erővel fel kell lépni – hangoztatta.

Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyi államtitkára kijelentette: a kormány mindent elkövet azért, hogy Magyarországon ne emelkedjen jelentősen az energia ára és ne szűnjön meg a villamos energia árának hatósági megállapítása. Közölte, a brüsszeli tervek súlyosan sértik a szubszidiaritás és az arányosság elvét. Az államtitkár azt is problémának tartotta, hogy az uniformalizált, európai szintű szabályozás nem veszi figyelembe a tagállamok eltéréseit, így azt, hogy kelet-európai tagállamok lakosainak jövedelme 70 százaléka az uniós átlagnak.

Napirend

A napirend elfogadása előtt a parlament – 140 igen és 18 nem szavazattal – hozzájárult a házszabálytól eltéréshez annak érdekében, hogy az Országgyűlés szerdán megtárgyalhassa az európai ügyek bizottságának előterjesztését a villamos energia belső piacáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet ügyében az indokolt vélemény elfogadása feltételeinek fennállásáról.

Interpellációk

Fidesz: mit köszönhet Soros Györgynek Macedónia?


Tilki Attila (Fidesz) arról beszélt, hogy egy amerikai korrupcióellenes szervezet dokumentumai szerint Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa által pénzelt civil szervezetek több mint 5 millió dollárt költöttek a macedón konzervatív kormány destabilizálására az elmúlt években. Példaként hozta: az egyiknek az volt a feladata, hogy a konzervatívok kormányzása alatt évente kiadjon egy pamfletet, amelyben „a sajtószabadság egyre romló helyzetén kesereg". Macedóniában azóta megalakult az Állítsuk meg Sorost! mozgalom – jelezte, majd feltette a kérdést: vajon miért áll a macedón kormány Soros útjában? Szerinte egyedül a pénzről van szó, mivel a Soros-szervezetek „nagyot szakítanak a migránsbizniszből", ám a migráció sújtotta macedón-görög határon a szkopjei kormány kerítést építtetett.

Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára azt válaszolta: Macedóniában általános vélekedés, hogy részben Soros-szervezetek állnak az ország destabilizációját eredményező belpolitikai helyzet mögött, és a válságot előidéző utcai tüntetések felszólalóit ismerve ez megalapozottnak is nevezhető. A helyzetet bonyolítja, hogy az ellenzéki macedón szociáldemokraták választási listáján több olyan ember is szerepel, aki kötődik a Nyílt Társadalom Alapítványhoz – tette hozzá. Közölte: a magyar diplomáciának aggasztó a macedón belpolitikai helyzet, nyolc hónapja nincs működőképes kormány, éppen akkor, amikor az ország a migráció szempontjából a balkáni útvonal egyik legfontosabb állomása.

KDNP: mi tesz a kormány a várólisták csökkentéséért?

Firtl Mátyás (KDNP) azt mondta, hogy az korábbi kormányoktól öröklött problémák leküzdésének érdekében 2012. nyarán be kellett vezetni az egységes, országos intézményi várólisták rendszerét, hogy csökkentsék az ellátásra várók számát. A kormány forrást is biztosított, hogy évente 12-13 ezer többletműtétet lehessen végrehajtani – tette hozzá. Szintén a várólisták csökkenését célozza, hogy az OEP honlapján elérhető a szabad műtéti kapacitással rendelkező kórházak listája – hangsúlyozta. A képviselő azt akarta megtudni, hogy milyen hosszúak jelenleg a várólisták és a kormányzat mit tesz azok csökkentése érdekében.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt mondta, hogy 2010. előtt nem lehetett egységes kimutatásról beszélni, ezért a kormányzat 2012-ben vezetett be egy átlátható rendszert. Miután szembesültek azzal, hogy több mint hetvenezren vannak a várólistákon, beindították az azokat csökkentő programot – tette hozzá. Jelenleg csak valamivel több mint 27 ezer szerepel a várólistákon, miközben a várakozási idő is lecsökkent - tette hozzá.

Fidesz: hogyan vált be a jogi határzár?

Csizi Péter (Fidesz) a jogi határzár szigorításának eredményeire kérdezett rá. Emlékeztetett: március 7-én léptek hatályba az azt megteremtő jogszabályok. A lépést a politikus szükségesnek ítélte, mert szerinte fel kell készülni egy akár százezres migrációs nyomásra is. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy magukat jogvédőnek nevező szervezetek már az jogszabály elfogadásakor lejárató kampányt kezdtek Magyarország ellen, pusztán azért, „mert nem hagyjuk", hogy az ide érkezők azt csinálják, amihez kedvük van. Szólt a migráció belbiztonsági kockázatairól is, a terrorcselekményekről, amelyek szerinte Kelet-Közép-Európa felé tolódhatnak. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára közölte: a szigorítást bevált, azóta senki sem tudott illegálisan az országba lépni, akiket pedig az ország belsejében  fogtak el, azokat a tranzitzónába kísérték. Már a Frontex is arra figyelmeztet, hogy a migránsok között terroristák érkezhetnek Európába – ismertette, hangsúlyozva az ellenőrzés szükségességét. Magyarországon rend van, a magyar emberek a lehető legnagyobb biztonságban vannak – szögezte le, megjegyezte ugyanakkor: a szigorításnak terelő hatása is van, ezért ha kell, további intézkedéseket hoznak. 

Fidesz: sikert hozott a szakmai párbeszéd a patikusokkal

Nyitrai Zsolt (Fidesz) a 2010-es fenntarthatatlan gyógyszerellátási modellre emlékeztetett, a patikaliberalizáció okozta állapotokra. Az elmúlt hét évben azonban a kormány és a gyógyszerészi kamara együttműködésének köszönhetően a 8300 gyógyszerész és asszisztensei a patikáik többségi tulajdonosai lehettek, így újra a magyar középosztály megbecsült tagjaivá válhattak. Ezzel stabilizáció indulhatott, a szakmai kompetenciák kerültek előtérbe – jelentette ki. A képviselő a sikert a szakmai párbeszédnek tulajdonította. Feltette a kérdést: mire számíthatnak a gyógyszerészek?

Rétvári Bence azt mondta: a megelőző kormány puszta üzletként tekintett a hivatásra, csak a profitot nézték, nem azt, hogy patikusok kezében legyenek a patikák. A kormány és a gyógyszerészek stratégiai szövetségének eredményeként írták elő, hogy idén januártól már többségi tulajdont kellett szerezniük a patikusoknak a gyógyszertárakban, hogy azok ne spekulációs társaságok tulajdona legyen. Ehhez kedvezményes hitel is rendelkezésre állt. Külön támogatást kapnak a kistelepülési patikák – tette hozzá.


Azonnali kérdések

Fidesz: nem működik a szisztematikus határellenőrzés


Simon Miklós (Fidesz) azt mondta, hogy az EU képtelen kezelni vagy legalábbis valamilyen szinten megfékezni a migránshelyzetet. Terrortámadások és egyéb atrocitások sora kellett ahhoz, hogy legalább megpróbáljanak valamilyen érdeminek látszó intézkedést hozni az ügyben – tette hozzá. Látszik, hogy a szisztematikus határellenőrzés bevezetése a schengeni zónában nem fog úgy működni, ahogy a „brüsszeli bürokraták" elképzelték, mert már az első napokon hatalmas sorok alakultak ki a határokon és ezek a sorok a nyári időszakban csak nőni fognak – közölte.

Kontrát Károly belügyi államtitkár azt mondta, hogy a szisztematikus határellenőrzést egy uniós rendelet vezette be a tagállamokban. A kialakult helyzet tükrözi a szakmai várakozásokat, a határátkelőhelyek nem bírják a nyomást, ennek következtében Olaszország és Horvátország között már fel is függesztették azt – közölte. Magyarországon megnövelték az útlevélkezelői létszámot, de ennek ellenére Horvátország és Szerbia felé a csúcsidőszakban áttértek a szúrópróbaszerű ellenőrzésekre – mondta. A belügyi tárca azt fogja javasolni, hogy nyáron függesszék fel a szisztematikus határellenőrzést – hangsúlyozta.

A KDNP az energiahatékonysági programról

Móring József Attila (KDNP) hangsúlyozta, hogy 2014-ben indult el az az energiahatékonysági program, amelynek során csaknem 23 milliárd forint támogatással majdnem 120 lakás energetikai korszerűsítését oldották meg. A közeljövőben újra lehet majd pályázni mosógép és hűtőgép, illetve gázkazán és gázkonvektor cseréjére – tette hozzá.

Szabó Zsolt, a nemzeti fejlesztési tárca államtitkára a kormány kiemelt céljának nevezte a magyar családok gazdasági megerősödésének segítését. Hozzátette, hogy március 9-én jelent meg a családi és társasházak fűtéskorszerűsítésére kiírt három és fél milliárd forint keretösszegű pályázat. A mosó- és hűtőgépek cseréjére 25-45 ezer forintot lehet személyenként igényelni a mintegy 600 millió forintos keretből – közölte.

A kormány partnerként tekint a nem „politikai nyomásgyakorló" civil szervezetekre 

A Fidesz-frakcióból Demeter Zoltán kérdezte a kabinetet a civil szervezetek állami támogatásáról. A kormánypárti politikus úgy fogalmazott, sokat ártanak a civil szektor megítélésének a külföldről pénzelt „politikailag motivált szervezetek".

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára válaszában kijelentette, a kormány fokozottan támogatja és partnerként kezeli a civil szervezeteket, nem számítva „a politikai nyomásgyakorló csoportokat, amelyek más céllal jöttek létre". A kormány képviselője szerint ezt támasztja alá, hogy a civil szervezetek támogatása 2010 és 2015 között 144 milliárd forintról 202 milliárd forintra emelkedett.