„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.

– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban az azonnali kérdések műfaját. A siker egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját! Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva - hangzavarokat, bekiabálásokat udvariasan mellőzve – tallózunk.

Fizessenek végre az embereknek!

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): – Miniszter Úr! Most már egy ideje borzolja a kedélyeket az országban az a példátlan eset, hogy közalkalmazottak százezrei nem jutottak idejében a munkabérükhöz. Azt gondolom, hogy az utóbbi évtizedekben erre nem nagyon volt példa, hogy egy kormány annyira el volt foglalva azzal, hogy kiépítse a lopásalapú kormányzást, hogy közben elfelejtették kifizetni a fizetéseket a közalkalmazottaknak. Százezrek várták idejében a fizetésüket az egészségügyben, a rendvédelemben, a hivatalokban, és nem kapták meg. Én azt gondolom, hogy ez példátlan, és ennek a felelőseit meg kell keresni!

– Miniszter Úr! Ezek a családok nem állnak úgy, hogy akár egy vagy két hetet is ellegyenek a fizetésük nélkül. Ezek a családok ma Magyarországon sajnos az egyik fizetéstől a másikig élnek, és önök óriási zavart és nehézséget okoztak ezeknek a családoknak azzal, hogy képtelenek voltak arra az egyszerű feladatra, hogy időben kifizessék ezeknek a közalkalmazottaknak a fizetéseit. Azt kérem, hogy ezt azonnal pótolják, és azt is kérem, hogy a felelősöket állapítsák meg, és ők vállalják is a felelősséget ezért a hibáért. Kérdezem tehát: 

– Kik azok, akik felelősek azért, hogy közalkalmazottak százezrei hiába várták a fizetésüket Magyarországon?

– Kinek a zsebébe folynak be a ki nem fizetett fizetések kamatai?

– A felelős kormánytagok vállalják-e ezért a felelősséget?

– Illetve a hozzá tartozó tárcáknál kiderítették-e már a felelősséget, és a felelősök felelősségre vonása vajon meddig késik?

– Akkor is ilyen sokáig késtek volna-e ezek a bérek, ha mondjuk, a felelős tárcák vezetőinek a saját vagyonukkal kellett volna helytállni ezekért az ügyekért?

***

VARGA MIHÁLY, nemzetgazdasági miniszter: – Képviselőtársam! Abban önnel természetesen egyetértek, hogy mindenkinek meg kell kapnia tisztességesen a bért, lehetőleg az adott jogszabályokat betartva, határidőre. A Kincstár az elmúlt években ezt a munkát végezte el, és ezt a munkát végzi a jövőben is. Hadd tájékoztassam önt arról, hogy egy-egy hónapban a legutóbbi adatok szerint 849 270 fő fizetését számfejtik intézményekkel együtt a Kincstárban. A Kincstárhoz tartozik 12 895 intézmény, amelynek a számfejtését részben el kell végeznie. Azt gondolom, ahhoz, hogy megértsük azt a problémát, amit ön fölvetett, innen kell kiindulnunk.

– A Kincstár rendszere 2001 óta változatlan. Az elmúlt években egy olyan fejlesztést indítottunk el, amely ezt a számviteli rendszert átállítja egy olyan informatikai rendszerre, amely megfelel a kor követelményének. Ez az átállás november 5-e és 16-a között megtörtént. A Kincstár ennek megfelelően már a november havi béreket is számfejtette a hó végeztével, és ezeket az adatállományokat december 2-ig megküldte ennek a több mint 12 ezer intézménynek. Ettől a pillanattól kezdve az intézményeken múlik, hogy a kifizetéseket milyen ütemben valósítják meg. Nyilván utóellenőrzést végeznek ebben az adatállományban, de amikor ez megtörténik, az utalást meg kell tenniük.

– Amikor pénteken az ön által felvetett hír megjelent, azonnal intézkedtem, hogy a Kincstár minden egyes bejelentést vizsgáljon meg. Ez alapján tájékoztatom a Tisztelt Házat, hogy péntektől elkezdve egészen ma reggelig 21 bejelentés érkezett, ebből a 21 bejelentésből 15 volt értékelhető. A kincstári kollégák megnézték a 15 bejelentésnek a lényegét. A KLIK esetében történt olyan, hogy egy későbbi számfejtés miatt a mai napon kapták meg a dolgozók a pénzüket, de egyébként minden intézményben a kifizetés a szükséges határidőkre megtörtént. Kérem képviselő urat tájékoztatásom tudomásulvételére.

***

LUKÁCS ZOLTÁN: – Miniszter úr, az, hogy több százezer emberből, aki pórul járt önök miatt, összesen 21 fordult önökhöz, mutatja az önök irányába megnyilvánuló bizalmát a közszférának. Ezek a családok rendkívül nehéz helyzetben vannak ma is. Ezek a családok nem tudnak egy-két hetet sem meglenni a fizetésük nélkül, főleg az ünnepek előtt. Ezeknek a családoknak arra kell a pénz, hogy kifizessék a gyereknek az óvodát, hogy befizessék az étkezést, hogy kifizessék a telefonszámlát, kifizessék a villanyszámlát. Ha ezeket ők nem teszik meg, akkor konkrétan kár éri őket, hiszen késedelmi kamatot is kell fizetni.

– Még egyszer azt kérem önöktől, figyeljenek oda arra, hogy ne működjenek annyira jól azok az átalakítások, hogy az emberek ne kapják meg a fizetésüket, működjenek csak olyan rosszul, ahogy eddig, amikor megkapták a fizetésüket. Azt is szeretném újra kérni, hogy a felelősöket és a felelősségre vonásukat is szeretnénk látni.

***

VARGA MIHÁLY: – Képviselő Úr! Én úgy látom, hogy nem figyelt a válaszomra, ezért meg kell ismételnem önnek. Ami bejelentés hozzánk érkezett, és ami nem a Kincstáron működik, még egyszer hangsúlyozom, hanem az intézményeken, azokat kivizsgáltattuk. Ezeknél az intézményeknél a fizetések átutalása megtörtént. Ahol ilyen problémát láttunk, az a KLIK rendszere, és van egy-két olyan intézmény, ahol egyébként a december 5-ei helyett december 10-ei határidővel történnek meg a kifizetések.

– Tehát azt tudom önnek mondani, hogy azt a rémhírterjesztést, amit eddig csinált, fejezze be! Rémhírterjesztésből ötös, kitűnő, de valóságismeretből elégtelen az, amire ön vizsgázott az elmúlt napokban. Az emberek megkapják a fizetésüket. Azon dolgozunk a Kincstárral, hogy ahol bármilyen technikai probléma felmerül, ezt kijavítsuk. Azt kérem öntől, még egyszer mondom, fejezze be a rémhírterjesztést!

Mit tesz a kormány azért, hogy ne csapják be az embereket az árubemutatókon?

VEJKEY IMRE (KDNP): – Miniszter Úr! Az elmúlt időszakban igen sok szó esett az árubemutatóval egybekötött termékértékesítésekről. Jellemzően ezeken az árubemutatókon az idősebb korosztály, a nyugdíjasok vesznek részt. Sajnálatos módon számos vállalkozás kifejezetten az ilyen kiszolgáltatott vásárlói kör megtévesztésére, megkárosítására rendezkedett be. A Fogyasztóvédelmi Hatóság 2013-2014. évi vizsgálati eredményei egyaránt azt mutatják, hogy az esetek több mint 60 százalékában történt valamiféle jogsértés. A vizsgálat alá vont bemutatók több mint 50 százalékában történt valamilyen tisztességtelennek minősülő kereskedelmi gyakorlat.

– Az Országgyűlés 2015. december 1-jén elfogadta a KDNP országgyűlési képviselői által benyújtott törvényjavaslatot, amely szigorú keretek közé szorítja az ilyen tevékenységeket végző cégek működését. A rendelkezések azt célozzák, hogy a terméket értékesítő cégek ne tudjanak eltűnni, a fogyasztók el tudják őket érni a vásárlást követően is, és a vevők a gyakorlatban is élni tudjanak jogukkal. A jövőben tilos lesz az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés során pénzügyi szolgáltatást nyújtani. A gyakorlat ugyanis azt mutatta, hogy a fogyasztók általában nem rendelkeztek megfelelő anyagi erővel a termékbemutatókon kínált fogyasztási cikkek megvásárlásához, ezért a szervezők fogyasztási hiteleket is közvetítettek részükre. Mindezzel összefüggésben kérdezem tisztelt miniszter urat:

– Közös felelősségünk a kiszolgáltatott fogyasztók, különösen a nyugdíjasok védelme, mit tesz a kormány azért, hogy ne csapják be az embereket az árubemutatókon?

– Mit vár a kormány a KDNP országgyűlési képviselői által benyújtott és elfogadott törvény szigorú rendelkezéseinek gyakorlatban történő alkalmazásától?

– A Fogyasztóvédelmi Hatóság tervez-e vizsgálatot kifejezetten az árubemutatóval egybekötött termékértékesítések ellenőrzésére?

***

SESZTÁK MIKLÓS, nemzeti fejlesztési miniszter: – Az idén az Országgyűlés két olyan törvényt fogadott el, amely a képviselő úr által felvetett témát pozitív irányban próbálja befolyásolni. Az egyik a már december 1-jén elfogadott törvényjavaslat. Engedje meg nekem, hogy kiemeljek három olyan elemet, amellyel mindenképp megpróbáljuk visszaszorítani a már-már legnagyobb csalárdságban a gyanútlan nyugdíjasok becsapására szerveződött vállalkozásokat. - Kötelező lesz ügyfélszolgálatot fenntartani a hét minden napján, és ezek közül egy olyan nap lesz, amikor a délutáni, illetve az esti órákban is köteles lesz fenntartani az ilyen vállalkozás az ügyfélszolgálatot. Ezzel azt kívánjuk biztosítani, hogy bármikor, aki elállni kíván a jogügylettől, azt meg tudja tenni, hiszen a legtöbbször ezek elbújtak, eltűntek, nem lehetett elérni ezeket a vállalkozásokat. A másik: tilos lesz az árubemutatóval egybekötött termékértékesítéshez kapcsolódó ajándék és árengedmény adása, és ezeket nem lehet reklámozni ingyenes újságokban. Ezen kívül, amit ön is említett, nem lehet áruhitelt adni ezeket a bemutatókon eladott termékekre. És van még egy érdekes dolog: biztosítani kell a résztvevőknek a hazautazást akkor is, ha nem vásárolt. Hiszen legtöbbször azt mondták, ha nem veszel, nem tudsz hazamenni, és ezért belekényszerítették a nyugdíjasokat.

– Kérdezte, hogy mit tesz a fogyasztóvédelem. Hál’ Istennek, a törvény által adott lehetőségünk most már, hogy ne tudjanak kibújni ezek a vállalkozások a Fogyasztóvédelmi Hatóság eljárásai alól. Kötelezővé tettük a békéltető testületi eljárásban való részvételt, és igenis határozottan tudom állítani, hogy 2016-ban komoly fogyasztóvédelmi eljárások tudnak indulni.

***

VEJKEY IMRE: – Az árubemutatókon történt értékesítések során sajnos a jogsértések valóban rendkívül elburjánzottak, a tisztességtelennek minősülő kereskedelmi gyakorlattal együtt. Ezért volt szükség a vonatkozó törvény kétszeri szigorítására is, legutoljára decemberben. Az árubemutatóval egybekötött termékértékesítések során az ügylet specifikumából adódóan a fogyasztók fokozott védelmet igényeltek, amely fokozott védelem, most már miniszter úr válaszából is kitűnően nemcsak törvényileg, hanem a végrehajtás során a gyakorlat oldaláról is biztosított.

***

SESZTÁK MIKLÓS: – Egy dologra szeretném még felhívni mindenkinek a figyelmét, főleg, akinek a rokonai között elesettek lehetnek. Fontos: a mostani és már elfogadott  módosítások a hatálybalépésének ideje 2016. január 1-je. Itt a karácsony, tudjuk, hogy ilyenkor fokozódnak az ilyen árubemutatók, kérjük, hogy addig is fokozottan figyeljünk a hozzátartozóinkra, hogy ne kerüljenek rokonaink, ismerőseink erőszakos szervezők hálójába.

Meddig púposodik a szőnyeg?

SCHIFFER ANDRÁS: – A büntetőeljárásról szóló törvény 176. § (2) bekezdése értelmében két éven túl a legfőbb ügyész jogosult a nyomozás meghosszabbítására. Én első alkalommal 2014. november 17-én érdeklődtem az úgynevezett NAV-botrány, illetve a trafikmutyi nyomozati állásáról, majd megismételtem a kérdésemet idén március 16-án. Utolsó alkalommal is azt a választ kaptam, hogy minden a legnagyobb rendben halad, komoly tények merültek fel, nincs itt semmi látnivaló. Ehhez képest a helyzet úgy áll, hogy a trafikügyben 2013 júniusában indult meg a nyomozás, és csak egy évvel később, 2014 tavaszán jutottak el odáig, hogy egyáltalán meghallgassák azokat a trafikkárosultakat, akiknek a személyes adatai felmerültek illetéktelen helyen. Akkor is feltettem a kérdést, most is felteszem:

– Megvizsgálták-e az akkori polgármester, jelenleg fideszes országgyűlési képviselő, Horváth István számítógépét?

– Igaz-e az a hír, hogy a között a 34 ügy között, amit az OLAF az előző évben átadott a magyar Legfőbb Ügyészségnek, van a trafikügyet és a NAV-botrányt érintő ügy is?

– A NAV-botrányban odáig eljutottunk, hogy Horváth Andrásnál hátkutatást tartottak még 2013 végén, viszont a mai napig homályba vész, hogy például nyomoznak-e egyáltalán a Kiemelt Ügyek Igazgatóságának megszüntetése, konkrét ügyleállítások dolgában. Csak az előző azonnali kérdésem óta egy év telt el, a nyomozás megindulása óta pedig több mint két év.

– Döntött-e a legfőbb ügyész a nyomozás meghosszabbításáról, ha nem, miért nem, ha igen, mi akadályozza azt, hogy végre érdemi tényeket tudjon felmutatni a közvélemény számára is a Legfőbb Ügyészség?

***

LAJTÁR ISTVÁN, legfőbb ügyész helyettese: – Képviselő úr konkrét ügyekkel kapcsolatban fogalmazott meg kérdéseket, és amennyiben én jól értettem, korábban már ezekre, az ügyek akkori állásának megfelelően, kapott is választ. Általánosságban meg kell jegyeznem: az Alaptörvény rendelkezései szerint az ügyész, az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként a hatályos törvényi és más jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően jár el. Ez nyilvánvalóan a konkrét ügyekben is így történt. Képviselő úr kérdésére a konkrét válaszokat írásban meg fogjuk adni. 

***

SCHIFFER ANDRÁS: – A helyzet viszont úgy áll, legfőbbügyész-helyettes úr, hogy például 2015. március 16-án ugyanúgy nem kaptam választ személyesen az ön főnökétől, a legfőbb ügyész úrtól, mint ahogy öntől sem. Ugyanez a semmit mondás ment, ugyanúgy megígérte Polt Péter, mint ahogy most ön, hogy majd írásban fog tájékoztatni. Az is egy „nesze, semmi, fogd meg jól” volt.

– A trafikügyben két és fél év eltelt, a NAV-botrány kipattanása óta két év eltelt. Joggal kíváncsi a magyar közvélemény arra, hogy miközben a NAV-botránynál nem kevesebb állítás hangzott el, mint hogy 8-10 éve évente több milliárd forint megy ki láncolatos áfacsalásokkal az országból, miközben a kisvállalkozókat folyamatosan nyomasztja az adóhatóság, ezt tétlenül nézték a magyar állami szervek. Hol tart az ügyészség, hogy kibogozza a NAV-botrányban kitett zöld dosszié igazságtartalmát? A trafikkárosultak is joggal kíváncsiak arra, mi tart két évig azon, hogy megállapítsák, jogszerűen szerepelt-e a volt polgármester számítógépén az érintett trafikosok pályázati anyaga vagy sem? Miért nincs eredmény több mint két éve ezekben az ügyekben?

***

LAJTÁR ISTVÁN: – Csak megismételni tudom, amit mondtam: az ügyészség a konkrét ügyben is úgy jár el, ahogy az adott törvényi feltételek mellett ez lehetséges, illetve kötelessége. Az ügyész számára a törvényesség az egyetlen mérce, ez az érték, ami meghatározza a munkánkat. Képviselő úr a kérdéseire írásban fog választ kapni. 

Mennyi pénzt vettek ki a szocialisták Csillebércből?

KOVÁCS SÁNDOR (Fidesz): – Mint ismert, a Fővárosi Ítélőtábla november 4-én pontot tett egy rendszerváltás korabeli ügyre. A szétlopott KISZ-vagyonról jogerősen megállapította, hogy a Magyar Úttörők Szövetségének ajándékozott Csillebérc nem volt ajándékozás, mert nem volt, aki ajándékozzon, hiszen két hónappal a KISZ megszűnése után a Demisznek álcázott új forma, amit már akkor Gyurcsány Ferenc és Varju László neve is fémjelzett, próbálta ezt jogutódként megtenni.

– Érdekesség ebben az ügyben, hogy 2004-ben fel is függesztette a bíróság a pert, és csak 2011-ben indította újra. Úgyhogy nagyon furcsa. Mindezek alapján kérdéses, hogy Rácz főúttörő hogyan adhatta el unokatestvérének azt a 95 milliós vadászházat ‑ amiről abban az időben 95 milliós értékbecslése volt – 14 millió forintért 50 százalékban egy olyan kft.-nek, amiben 50 százalékban az unokatestvére volt tulajdonos. A másik 50 százalékban egy azóta meghalt kínai volt érdekelt, akinek a részéről érdekes módon Varju Lászlóné, Varju László felesége volt megbízva az ügyletek kezelésével és a borítékok átvételével. Érdekes még, hogy a KISZ – nem létezően – az akkori állami OTP-től még hitelt is vett fel, és ez sem lett visszafizetve. Ez évente 170-200 millió forint bevételt hozott annak a cégnek, akik jogtalanul használták ezt az úttörőtábort. Kérem államtitkár urat, válaszoljon arra a kérdésre:

– Mennyit, hány bőrt húztak le, hogyan fosztották ki ezt az értékes vagyont?

***

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:  – Képviselő Úr! Arra az alapkérdésre, hogy mennyi pénzt vettek ki a szocialisták Csillebércből a válaszom: amennyihez hozzáértek, körülbelül azt láthatjuk, ez volt a szándék. Ismerjük a régi mondást, hogy az úttörő nem lop, csak szerez. Azt hiszem, a csillebérci tábor esetében is így van ez. Ön is mondta, hogy rendkívül gyanús körülmények között került a Magyar Úttörők Szövetségéhez: az utolsó nap jegyezte be a földhivatal, amikor még be lehetett ilyen módon jegyezni; egy már két hónapja nem létező szervezet adta oda az úttörőszövetségnek; és 25 évig jogtalanul, a magyar bíróság kimondta jogerősen, hogy jogtalanul, a jogszabályok megsértésével hasznosította ezt a Magyar Úttörők Szövetsége.

– Az az egyik kérdés, hogy mennyit vittek el ebből a szocialisták ‑ de kik elől vették el? 1200-1500 gyermek üdültetésére biztosítana vagy biztosított volna lehetőséget 25 éven keresztül a Csillebérci Úttörőtábor, ehhez képest fizetős szolgáltatásként kínálták fel azt csapatépítőkre, kínálták fel legénybúcsúkra, kínálták fel szálláshelyként, sőt adott esetben szocialista képviselőknek ingyen szálláshelyként kínálták fel, miközben a szocialisták a költségtérítést a szállásra felvették. Ismerjük Nyakó Istvánék esetét a több mint 30 millió forintos költségtérítésükkel kapcsolatban.

– Nagy Nóra, a Magyar Szocialista Párt egykori elnökségi tagja, korábbi országgyűlési képviselője, a legutóbbi időkig vezeti azt az üzemeltető kft.-t, amely évről évre 170 és 210 millió forint közötti összeget termel ki a csillebérci táborból. És ki tudja még, hogy mennyi szocialista háttérbázisa ez, legyen szó akár ingyenes üdültetésről, hiszen amikor hatalmon voltak. Budapesten is és országosan is, akkor ingyen adott a BKV buszokat azért, hogy szocialista képviselők ingyen vihessenek üdülni oda gyerekeket a saját választókörzetükből. Ennek az értékét a következő hónapok vagy évek feladata felmérni, hogy ez mit jelentett, és miért nem a magyar gyerekek, hanem a szocialistákhoz köthető politikusok élvezték a hasznát a csillebérci tábornak 25 éven keresztül jogtalanul. 

***

KOVÁCS SÁNDOR: – Államtitkár úr, azt gondolom, hogy ha ezt a 25 évet beszorozzuk ezzel a 200 millió/körülbelüli éves számmal, akkor ez több mint 5 milliárd forint. Ha ezt hozzávesszük az előbb említett, OTP-től felvett hitelhez, annak kamatát és a vissza nem fizetéssel járó kötelezettséget,  akkor jogos a kérdés: az állam akar-e foglalkozni ennek a pénznek a behajtásával, akar-e foglalkozni azzal, hogy a Nyakó házaspár, ahogy hallottuk, minden fillérért lehajolt, buszokat kértek a BKV-tól, 10 milliókat nyertek a gyerekek üdültetésére, és ehelyett piaci alapon üdültették, illetve adták el a szolgáltatásokat. Tehát summa summarum: ez a több mint 5 milliárd forintos „egyéb bevétel”, ami őket gazdagította, az államnak feladata-e, hogy megpróbáljuk ezt visszaszerezni, és valóban a gyerekek, az 1200-1500 gyerek üdültetésére fordítani?

***

RÉTVÁRI BENCE: – A bíróság jogilag visszaadta a tábort a magyar fiataloknak a magyar államon keresztül, de szükséges, hogy az ott lévő szocialista politikusok adják vissza természetben is ezt, és minél hamarabb magyar fiatalok üdülhessenek ott. Tudjuk, hogyan bántak a közvagyonnal, a rájuk bízott, egykori közösségi vagyonnal az ott lévő szocialisták, tudjuk, hogy a vadászházat, amit ön is mondott, egy 95 millió forintos értéket 14,2 millió forintért adták el, ebből aztán büntetőügy keletkezett és jogerős elítélés. Tudjuk azt, hogy 2000-ben az egész területet eladták, nemcsak a sarkát, nemcsak a vadászházat. Tudjuk, ha a belföldi eladás, ha az offshore-tulajdonban levő cégnek való eladás meghiúsul, egy harmadik módot is kitaláltak a köztulajdonnak a kijátszására: beletették az úttörőszövetség alapszabályába, hogy ha megszűnik az úttörőszövetség, akkor ezt a 4,5 hektáros vagyont egy alapítványnak kell vinnie, egy olyan alapítványnak, amelynek a vezetője az MSZP egykori pártigazgatója. Így akarták a szocialisták a köztulajdont magántulajdonba átfordítani, ingyen!   

A nyugdíjasok megbecsüléséről!

MÓRING JÓZSEF ATTILA (KDNP): – Magyarországon a nyugdíj és egyéb időskori járulékok mértéke mintegy 3 millió ember életét befolyásolja hónapról hónapra. Az idősek erkölcsi és anyagi megbecsülése össztársadalmi érdek, lehetőségeik bővítése pedig kötelességünk is. Magyarország Alaptörvénye szerint a magyar állam ‑ nagyon helyesen ‑ külön védelemben részesíti az időseket, az ő anyagi ellátásuk tehát kiemelten fontos kérdés kell hogy legyen itt a parlamentben is.

– Azt gondolom, a kormány a mindenkori infláció feletti nyugdíjnöveléssel mindannyiunk jogos elvárásának tesz eleget. Emlékeztetőül: 2014-ben a fogyasztói árak átlagosan 0,2 százalékkal csökkentek az előző évhez viszonyítva, 2015. januárban pedig 1,8 százalékos nyugdíjemelés valósult meg. Eredményként élhettük meg, hogy az idei évtől már a politikai rehabilitációs célú ellátások is a mindenkori nyugdíjemelés mértékével megegyezően emelkednek. Ha pedig visszatekintünk a 2010-2014 közötti időszakra, azt láthatjuk, hogy a második Orbán-kormány nyugdíjpolitikája eredményeként összességében több mint 6 százalékkal nőtt a nyugdíjak vásárlóértéke. Ezen időszak alatt vezettük be a nők számára a negyven év jogosultsági idő alapján igényelhető öregségi nyugdíjat, ami elismeri és értékeli a nők többszöri terhelését, kiemelt társadalmi szerepvállalását. A negyven év jogosultsági idő alapján megállapított nyugdíjban részesülők száma a 2011-es bevezetés óta 2015. október végéig meghaladta a 151 ezer főt.

– A magyar kormány intézkedéseinek köszönhetően a 2008-as válságot követő nehéz időszakban is sikerült Magyarországon stabil keretek között tartanunk a GDP-arányos nyugdíjellátások mértékét. Az elmúlt időszak gazdasági eredményei és a rendkívül kedvező inflációs adatok tükrében kérdezem:

– Az időskorúak mekkora nyugdíjemeléssel számolhatnak a jövő év elején, és ez mennyiben fogja megőrizni a nyugdíjak vásárlóértékét? 

***

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – A jövő évi nyugdíjemelés mértéke 1,6 százalékot fog elérni. Ha megnézzük az elmúlt öt évet, akkor azt mondhatjuk, olyan mértékben nőttek a nyugdíjak Magyarországon, hogy nemcsak a nyugdíjak értékét sikerült megtartani, amit a polgári kormány 2010-ben ígért, hanem most már 8,6 százalékkal nőtt a nyugdíjak vásárlóértéke. Maga a nominális érték 21,1 százalékkal magasabb, de ha ebből levonom a pénzromlás mértékét és csak a nyugdíjas vásárlóerőt tekintem, akkor 8,6 százalékra jön ki ötéves távlatban a nyugdíjemelés mértéke. Ez azt jelenti, hogy többet adott vissza ez a kormány, mint amennyit a szocialisták annak idején elvettek, hiszen egyhavi nyugdíjösszegnél magasabb az az összeg, amivel növekedett a nyugdíjak értéke, a Fidesz-KDNP így évről évre, hónapról hónapra visszaadta a nyugdíjasoknak a szocialisták által elvett 13. havi nyugdíjat. Ma már több mint egy hónapnyi értékkel ér többet egy nyugdíj, mint ért ezelőtt négy vagy öt évvel.

– A kormányzatnak ez egy igen fontos célkitűzése volt, hiszen  több mint 2,6 millió embert érint, és több mint három és fél millió ellátásra van befolyással ez a döntés. Ezért fontos, hogy minden évben sikerült megőriznünk. Azt hiszem, ez a 8,6 százalék bármelyik kormányzat büszkeségére válhatna. Ezáltal az átlagnyugdíj értéke is 110 ezer forint környékén van, és ez nettó érték, hiszen ők ebből nem fizetnek adót és járulékot, ez az, amit átlagosan megkapnak a nyugdíjasok. A politikai rehabilitáció kapcsán járó nyugdíj-kiegészítések már automatikusan emelkedtek ugyanolyan mértékben, mint az alapnyugdíj, tehát nem váltak másodrangúvá, mint a Bajnai- és a Gyurcsány-kormány idején, amikor éppen az egykori kommunista időkben politikai okokból elítéltek nyugdíját fagyasztották be, és ebből próbáltak valamennyit megspórolni.