Oktatási és gazdasági kérdésekről, valamint nemzeti sorskérdésekről a parlamentben

A KDNP országgyűlési képviselői ezekben a témákban is kifejtették álláspontjukat az elmúlt héten az Országgyűlésben.

kdnp.hu - Bartha Szabó József

Az oktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról

Az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításának célja a hatékony, a köznevelési rendszer minden szereplőjének megelégedésére szolgáló jobb működés biztosítása, egyes gyakorlati tapasztalatokra való reagálás  érdekében a jogalkalmazás egységesítése, egyszerűsítése.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítását gyakorlati tapasztalatok, jogalkalmazóktól kapott visszajelzések alapján pontosítások szükségessége, joghézagot

jelentő rendelkezések pótlása, időközben bekövetkezett egyéb törvénymódosításokkal történő koherencia megteremtése indokolja. További célja a felsőoktatás támogatását szolgáló szabályrendszer megújítása, különös tekintettel arra, hogy biztosítsák a felsőoktatási intézmények alaptevékenységének egységes szemléletű finanszírozását. Több javaslat a köznevelési ágazathoz kapcsolódóan tesz javaslatot a törvények módosítására. Ezek célja a hatékony, a köznevelési rendszer minden szereplőjének megelégedésére szolgáló jobb működés biztosítása, egyes gyakorlati tapasztalatokra való reagálás a jogalkalmazás egységesítése és egyszerűsítése érdekében. (Előterjesztő: emberi erőforrások minisztere. Szövege: PDF.)

HOFFMANN RÓZSA (KDNP): - Tisztelt Országgyűlés! Közhelyszámba megy, de annál igazabb az a kijelentés, hogy rendkívül gyorsan változó világban élünk. Változnak a külső és belső körülmények, a szabályok, új eszközök jelennek meg, és ezt a gyorsuló változást a törvényalkotásban, a szabályozásban is követni kell, különösen az oktatásról szóló törvényekben, hiszen az oktatásnak hosszú idők óta megvan az a kettős feladata, hogy nemcsak követni kell az eseményeket, hanem a jövőt is elő kell készíteni. Rámutatnék néhány olyan pontra, ami az elmúlt években bekövetkezett változásokra adott helyes válasz ebben a törvénymódosításban.

- A magyar politikának talán a legfontosabb eleme az a nemzetpolitika, amely mintegy szimbolikusan megjelent 2010-ben az egységesen megszavazott állampolgársági törvényben és egyéb mozzanatokban. Hiszen ahhoz, hogy Magyarország erős legyen, erősödjék és erős maradjon, elengedhetetlen az, hogy a Magyarországon kívül élő magyarok is erősödjenek, és ugyanezt a jogot, lehetőséget, bizalmat megadjuk a Magyarországon rekedt vagy más módon itt élő nemzetiségeinknek. Ezért ez a törvénymódosítás nagyon helyesen reagál azokra a hiányokra, amelyek eddig valamilyen oknál fogva kimaradtak a törvényből. Tudniillik bevezeti a kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatást mint alapfeladatot azokban az intézményekben, ahol ezt végzik. Rendelkezik arról, hogy az ilyen intézmények intézményi tanácsába meg kell hívni a nemzetiségi önkormányzatok képviselőit, és az is nagyon helyes, hogy ahol nem létezik vagy nem elégséges az a hazai szakképzés, amely biztosítaná a nemzetiségi iskolákban a megfelelő pedagógus-utánpótlást, lehetővé teszi, hogy határon túli pedagógusok is végezhessék a munkát.

- A második ilyen fontos csomag a gyermekekről szól. Való igaz, hogy szó szerint az a fogalom, hogy a gyermekek mindenekfelett való érdeke kimaradt a 2011‑es törvényből, de meglátásom szerint ez rágódás a szavakon. Hiszen aki veszi a fáradságot, hogy nemcsak ilyen szólamokat hangoztat, hanem végigolvassa figyelmesen a törvényt, és annak paragrafusait értelmezi, annak pontosan látnia kell, hogy a 2011-ben megalkotott, köznevelésről szóló törvény a gyermekek érdekeit szolgálja. Éppen azért neveztük át köznevelési törvénynek a korábbi közoktatási törvénnyel szemben, mert a gyermek, a kisgyermek és az ifjú bizony olyan, még fejlődésben lévő egyén, akinek a nevelése állami feladat, és semmi olyat nem tudnak kimutatni a ’11‑es törvényből, ami ez ellen szól. Most azon lovagolnak, hogy a miniszteri vagy államtitkári expozéban előkerült ez a kifejezés. Megértem persze az ellenzéki képviselők görcsös igyekezetét, hogy mindenáron azt bizonyítsák be, hogy kudarcot vallott az oktatáspolitika, de ez nem igaz, ezt tudja tanúsítani az ország sok ezer iskolájának sok tízezer pedagógusa és sok százezer gyermeke.

- A gyerekek érdekeit szolgálja ebben a törvénymódosításban, és az időközben bekövetkezett változásokra adott jó válaszról szól a 16. §, amelyből kiolvasható, hogy a nem magyar állampolgárságú ‑ értsd alatta: akár a migráns gyerekek ‑ iskoláztatását is biztosítani kell. Jó érzéssel olvashatjuk ezt a szöveget. Az Európa Tanácsban éppen most tárgyalunk egy olyan jelentést, amely a kíséret nélkül maradt migráns gyerekek jogainak biztosításáról, így oktatási jogairól is szól. Büszkén kihúzhatjuk majd magunkat Strasbourgban, amikor beszámolhatunk arról ‑ egyébként már én is jeleztem a strasbourgi parlamentben ‑, hogy Magyarország fölkészül arra, bármilyen kevés számú migráns gyerek van is itt az országban, hogy minden jogot és minden lehetőséget megkapjanak. Ugyancsak a gyermekek mindenekfelett való érdekét szolgálja az, hogy a magántanulói státuszt rendezte a törvényjavaslat a 15. §-ban, igyekezvén kikerülni azt a helyzetet, hogy ellenőrizetlen, esetleg nem megfelelő szakmai színvonalú intézményekben teljesítsék a tankötelezettségüket azok a magyar gyerekek, akiket a szüleik valahová külföldre visznek. Tehát ez is megnyugtató.

- Nagyon helyeselhető a 12. § azon rendelkezése is, hogy a fegyelmi eljárásokban hogyan kell segítenie a kormányhivatalnak azokat a családokat, ahol a szülő esetleg nem tud egy iskolaváltásról szóló döntés után más iskolát keresni a gyermeknek, hiszen a tankötelezettséget teljesítenie kell. Ez nemcsak kötelessége, hanem joga is minden gyereknek, még akkor is, ha olyan súlyos fegyelmi vétséget követett el, ami miatt más iskolába helyezik.

Ugyancsak a gyermekek mindenekfelett való érdekéről szól a 4. §, amely határozottan kimondja azt az evidenciát, amit évek vagy évtizedek óta betartott vagy mindig is igyekezett betartani a mindenkori oktatási kormányzat. Azt tudniillik, hogy az érettségi szabályok változásának időben kell megtörténnie, legalább két évvel az előtt, hogy a gyerekeknek, a fiataloknak joguk, módjuk legyen felkészülni az új követelményekre, elvárásokra. Ami persze nem zárja ki, hogy akár négy évvel korábban is meg lehet hozni a rendelkezéseket. Ez azt jelenti, hogy ha mondjuk, a napokban dönt az oktatási kormányzat egy érettségiszabály-változásról, akkor ‑ most 2016-ot írunk, 2017-ben kell jelentkezni az érettségire ‑ legközelebb a ’19‑es érettségiben lehet érvényesíteni ezeket a változásokat. Igen, ez is a gyerekek mindenekfelett való érdekét szolgálja!

- Biztosan állíthatom azt, hogy egy törvény sokkal inkább szolgálja a gyermekek mindenekfelett való érdekét akkor, ha a részletszabályokban olyan megállapításokat tesz, olyan döntéseket hoz, amelyek valóban a gyermekek érdekét szolgálják, mintha szépen deklarálja ezt a mondatot, de olyan intézkedéseket tesz a törvényben, amelyek a gyerekek érdekei ellen szólnak. Erre számos példát láttunk az előzőekben, de most nem az a dolgom, hogy a korábbi oktatáspolitika kritikáját elmondjam.

- A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ átszervezését másképp látjuk természetesen, mint az ellenzéki képviselők. 2013-ban döntött úgy az Országgyűlés és a kormány meg az oktatáspolitika, hogy az állami fenntartásba vételhez szükséges létrehozni egy olyan intézményt, amely a feladatokat ellátja. Ez tény, ez 2013 nyarán történt meg. 2014. január 1-jén már működőképes volt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Vagyis pár hónap leforgása alatt állt fel az a nagy szervezet, amelynek az évtizedes berögződéseket megmásítva az állami fenntartásba vétel feladatait el kellett látnia. Ilyen gyors munka eredményeképpen működőképes volt már januárban a szervezet. Sosem állítottuk, én magam sem állítottam, hogy a működés hibátlan volt. Hiszen rendkívül gyorsan kellett lépni, hogy időben elkészüljön. Az elkövetkezett hónapok megmutatták a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ működésének hiányosságait. Erre rárakódott egy költségvetési hiány. Erről szólt a 2016. január 1-jével kezdődött tiltakozássorozat. Ez is tény. Az viszont nem tény, hogy tízezrek vonultak többször az utcára. De ne vitatkozzunk utólag a számokon. Azok a pedagógusok, azoknak a sokasága, akik akkor a nemtetszésüknek ilyen módon adtak hangot, ma békében és nyugodtan tanítanak az iskolákban. Csöndben vannak, mert tudják, hogy sok tízezer forint fizetésemelést kaptak, és azt is tudják, hogy a köznevelési kerekasztal mellett lehetőségük van arra különböző szervezetek révén, hogy a véleményüknek hangot adjanak, és nemcsak hogy hangot adjanak, hanem azokat meg is hallgassák. November 30-ra föláll, januártól pedig már működik a KLIK,  ezen tárgyalásoknak az eredményeképpen került be a törvénybe.

- Az ellenzéki pártoknak kezdettől fogva nem tetszett az állami intézményfenntartó, és viszont nem tudok elképzelni olyan szervezeti felállást, és nevű intézetet, amely az állami fenntartás feladatait elvállalja, végzi, és amelyet ne illetnének kritikával. Mert eleve attól a szótól, hogy állam, és az állam gondoskodik, felelősséget vállal, és segít, valamilyen reflex folytán egyes ellenzéki politikusoknak és pártoknak már mindjárt viszket a tenyerük, és elkezdenek csúnyákat vagy olyan dolgokat mondani, amik nem felelnek meg a valóságnak.

- Azt kívánom, hogy ez a mostani átszervezés történjék meg sikeresen. Tudok róla, hogy már hónapokkal ezelőtt elkezdődött, hiszen a tavaszi köznevelési kerekasztali tárgyalásokon már kirajzolódtak a körvonalak. Ez nem tegnap pattant ki a kormány fejéből, és ahhoz, hogy január 1-jétől valóban gördülékenyen, jól működjék az új KLIK, ami örömömre megőrizte Klebelsberg Kunó kultuszminiszter nevét, teljes erővel és kapacitással kell ezt a munkát végezni. Szeretném remélni, hogy az új KLIK-ben nagyobb hangsúlyt helyeznek majd a munkatársak és a vezetés is a szakmai feladatokra, mert azért ne felejtsük, hogy a gyerekek mindenekfelett való érdeke nemcsak azt kívánja, hogy elegendő pénz legyen a feladatokra, hanem azt is, hogy a pedagógiai munka megfelelő szakmai színvonalon történjék. A javaslat a felsőoktatási törvény módosításáról is szól: hasonlóképpen olyan változásokat vezetne be, amelyeket az idő produkált. Itt is a gyermekek, a fiatalok érdekeinek képviseletét érhetjük tetten.

- Nagyon helyes, hogy a fogyatékkal élő fiatalok támogatási idejét meghosszabbította ez a törvényjavaslat, és bízom benne, hogy ebből valóban törvény lesz. És így is lesz, mert a társadalmunkban nagy örömünkre erősödik az a szemlélet, és ez visszatükröződik a jogalkotásban is, a mindennapi életben is, hogy a fogyatékkal élő emberek különös gondoskodást, segítséget, az átlagtól eltérő támogatást igényelnek, hiszen nehezített körülmények között élnek. Erre van szükségük ahhoz, hogy teljes jogú állampolgárként élhessék meg az életüket.

- Tisztelt Országgyűlés! Üdvözöljük a két új egyetemet,  - amelyek nem újak, csak az elnevezésben és bizonyos szerkezeti változásban nyilvánul meg -  a Magyar Táncművészeti Egyetemet és a Soproni Egyetemet. A Kereszténydemokrata Néppárt értelemszerűen támogatja a törvénymódosítást.

 

Kiemelt cél az adminisztráció csökkentése, az adózás egyszerűsítése

Egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosítása célozza a köztehercsökkentést, egyszerűsítési intézkedéseket, a versenyképesség növelését, szolgálja a vállalkozások előmenetelét, a családok jobb megélhetését, elfogadásával csökkenhetnek a közterhek, mérséklődik a bürokrácia, növekedhet Magyarország versenyképessége.

A fontosabb intézkedések közé tartozik: nő a kisadózó vállalkozások tételes adójának bevételi határa, jelentősen egyszerűsödik az egészségügyi hozzájárulás fizetése és a jövő évtől a magányszemélyek személyi jövedelemadó-bevallását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal készíti el, ha az adózó nem kért munkáltatói adómegállapítást vagy azt a munkáltató nem vállalta.

A javaslatban szereplő módosítások kiemelt célja az adminisztráció csökkentése, az adózás egyszerűsítése, valamint egyes kiemelt célokat ösztönző adópolitikai intézkedések bevezetése.  A felvetődött problémákkal összefüggésben tartalmaz számos jogtechnikai módosítást, pontosítást, valamint kiegészítést az egyértelmű jogalkalmazás érdekében, továbbá jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését is szolgálja

A személyi jövedelemadóban például pontosításra kerül a kiküldetés fogalma, az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás szabályaival összefüggésben a méltányolható lakásigény és az együtt költöző, együtt lakó családtagok meghatározása.

Ezen túlmenően a jogszabályi, intézményi környezet átalakulásához igazodva néhány új adómentességet is megfogalmaz. Adómentesnek minősülnek például a Balassi Bálint-ösztöndíjprogram keretében folyósított ösztöndíjak. A 2017-es Úszó, Vízilabda, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megrendezésével összefüggésben nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítéseként új jogcím biztosítja a rendezvénnyel összefüggésben kifizetett, illetve természetben biztosított ellátások adómentességét.

A társasági adóban is új jogcímekkel bővül a kedvezmények köre: , bevezeti az élőzenei adókedvezményt és az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások adókedvezményét, emellett egyes meglévő kedvezmények szabályai is kiegészülnek, illetve egyértelműsítésre kerülnek, így például pontosítja a műemlékvédelmi adóalap-kedvezmény szabályait is. (Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF.)

HARGITAI JÁNOS (KDNP):  - Tisztelt Országgyűlés! Természetesnek tekintem, hogy az adótörvények vitája során társadalompolitikai kérdéseket is felvetnek képviselőtársaim. Burány képviselő úr szocialista vezérszónokként az egész hozzászólását ennek szentelte, ami nem kifogásolható. De szeretném a képviselő urakat emlékeztetni arra, hogy azt az adórendszert, amit ők működtettek mi követni nem fogjuk, Az országot ugyanis többek között az a társadalompolitika és az azt szolgáló adórendszer tette tönkre, amit ők képviseltek.

- Mi jellemezte azt az időszakot, amikor átadták nekünk az ország irányítását a választók jóvoltából? Zsugorodott a gazdaság abban az időben, a munkanélküliség az egekben volt. Akik dolgoztak, azok jó része pedig adót nem fizetett, ezzel a feketegazdaságot ösztönözték. Ezt akarják visszahozni, mi meg azt mondjuk: az egy érték, hogy mindenki adózik. És az is érték, amit az adópolitikánk kapcsán érvényesíteni tudtuk, a személyi jövedelemadó csökkentését.

- Azokat a koncepcionális változtatások, amit az Orbán-kormány végrehajtott a szocialista kormányok adópolitikájához képest jelentősnek bizonyulnak. A személyi jövedelemadó csökken, a fogyasztás adója növekszik, és én ezt jónak gondolom, és követendőnek is tartom az elkövetkezendő időszakban. Abba az irányba, ahonnan eltértünk oda visszaút nincs, mert az zsákutcának bizonyult. A kormány nem is törekszik erre.

- Ha visszagondolok a szocialista kormány időszakára, amikor a parlamenti ciklus második felében jártunk, a választások előtt már következetesen az volt a gyakorlat ebben az országban, hogy megindul a költségvetési lazítás, és elindul valamifajta osztogatás, és ennek persze a következő kormány itta meg a levét. Most ennek nyomát sem látjuk. Ha azt nézem, hogy az egyik legfontosabb költségvetést jellemző cél, a hiánycél hogy alakul elmondhatom: amit az Európai Unió elvár tőlünk, a kormány következetes költségvetési és gazdaságpolitikájával minden évben teljesíti. 2018-ra, tehát a választások évére a hiány 1,8 százalékban van meghatározva, 2019-re 1,5, 2020-ra 1,2 százalékról szól a kormány víziója szerint a GDP arányában. Tehát ez azt jelenti, hogy a kormány úgy képes tartani az eddigi gazdaságpolitikáját és a szigorú költségvetési politikáját, hogy nem kényszerül a korrekciójára, és mégis képes kedvezményeket hozni az adórendszerbe, mert ez a törvény, ami előttünk van, csak kedvezményekről és egyszerűsítésekről szól. Nem találnak benne egy olyan mondatot, ami más irányba vinné az országot.

- Az adótörvényeket most tárgyaljuk, a kormány javaslatára módosító indítványokon keresztül további egyszerűsítéseket vagy ne adj’ Isten, könnyítéseket tudnunk bevezetni azon a területen, amiről a gazdaságpolitika a napokban is szólt. Bérnyomás alatt van a közép-kelet-európai gazdaság, és ennek a bérnyomásnak engedni kell ebben a gazdaságban. Egyik módja nyilvánvalóan a járulékok csökkentése.

- Ez a törvényjavaslat, ami előttünk van, egyes adótörvényeket pontosít, módosít, és ebből következően hozzányúl kapcsolódó törvényekhez is, és ott is pontosításokat és módosításokat határoz el. Céljai között szerepel, az adminisztráció csökkentése, további egyszerűsítések bevezetése, egyes adópolitikai intézkedések, kedvezmények bevezetése. Nyilvánvaló,  ennek megint csak örülni tudnak a gazdaság szereplői. Csak néhányat emelek ki az idővel való gazdálkodás fontossága miatt is.

- A társasági adóval kezdem, azokkal a kedvezményekkel, amit ebben a törvényben megcélzunk: élőzenét alkalmazók, energetikai beruházásokat megvalósítók és innovatív vállalkozásokat érintő további kedvezmények bevezetése. Mivel eddig is sokat beszéltünk a kicsi jövedelmű emberekről, érdemes beszélni azokról is, akik vállalkozóként ennek a világnak tagjai. 

- Fontosak azok a változások, amik itt jönnek a kata kapcsán: 6 millióról 12 millió forint bevételi összeghatárig alkalmazható lesz ez az adónem. Fontos változás az is, hogy 6 millióról 8 millióra emelkedik az alanyi adómentesség határa. Ez alatt az értékhatár alatt nemhogy áfát nem kell fizetni, hanem áfabevallást sem kell tenni.

- Fontosak azok az egyszerűsítések, amelyek az egészségügyi hozzájárulás kapcsán jelentkeznek ebben a törvényben. Öt adókulcs alkalmazása helyett, ami az eddigi gyakorlat volt, kettőre térünk át.

- Érdemes szót ejteni a kamatjövedelmeket és a tartós befektetéseket megvalósítani tudókat érintő kedvezményről. Ez azért is fontos, mert ma mindenki azon gondolkodik, hogy a megtakarításait hogy hasznosítsa. Az alapkamat szinte már a nulla felé közeledik még Magyarországon is, ezért kamatjövedelmet nehéz ma elérni ebben az országban. Ebben a helyzetben indokolt és észszerű a kormánynak az a kedvezménye, amit biztosít, hogy a 6 százalék ehót, egészségügyi hozzájárulást megszünteti ebben a jövedelmi kategóriában.

- A személyi jövedelemadóban adminisztratív csökkentéseket és egyszerűsítéseket is bejelentette a kormány. Nyilvánvalóan ez csak helyeselhető.

- A fehérítési célt szolgálja, a gépkocsi-értékesítés esetén, mondjuk, az alvázszám megadása, hogy nyomon követhető legyen mindaz, ami ezen a piacon történik.

- Úgy tudtunk adóbevételeket növelni és ezzel a költségvetés eszközeit támogatni, hogy fehérítettük a gazdaságot. Itt azokra az intézkedésekre gondolok, amely eredmények következtében nagyságrendekkel több áfa folyt be évek óta most már a költségvetésbe, de az elektronikus árukísérő rendszer alkalmazását és más eszközöket is említhetnék. És azt is, amit most kormány megcéloz, ebbe a körbe sorolandónak tartom.

- A kapcsolódó törvények kapcsán csak ráerősítek: a NAV-dolgozókat érintő életpályamodellben bekövetkező pontosításokra vagy azokra az egyszerűsítésekre, amelyek a vámtörvényben érintettek.

- Összességébe azt mondhatom: ez a törvénymódosítás, ez a csomag természetesen támogatható, még akkor is, ha pár hónappal az általános adótörvény elfogadása után van előttünk, mert további kedvezményeket és könnyítéseket jelent az adózók körének, legyenek azok magánszemélyek, vagy vállalkozások. Engem az sem zavarna, ha a törvényalkotás menetében ez alatt a pár hét alatt esetleg újabb  módosító indítványokkal még további kedvezményekről tudnánk dönteni. Soha jobb hírrel ne zavarjuk az adózókat!

 

A civil szervezetek és a cégek nyilvántartásával összefüggő eljárások módosításáról és gyorsításáról

A civil nyilvántartást érintő kérdések szoros összefüggésben állnak az Alaptörvény szerinti egyesülési szabadsággal, ennek alapján mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni és joga van szervezetekhez csatlakozni.

Az elmúlt évek jogalkalmazói visszajelzései azt mutatták, hogy a civil nyilvántartási törvényben szabályozott eljárás a gyakorlatban nehézkes, kiszámíthatatlannak tűnő és meglehetősen hosszadalmas. Mindez már az Alaptörvényben is garantált egyesülési jog gyakorlását, a mindennapokban történő érvényesülését is veszélyeztette. Mindenképpen indokolt tehát a nyilvántartó szerv szemléletén, a nyilvántartásba-vételi szabályokon változtatni annak érdekében, hogy a bejegyzési eljárás a közhiteles nyilvántartás vezetése szempontjából érdemi jelentőséggel bíró elemekre terjedjen ki, és a tagok kompetenciájában maradjanak azok a kérdések, amelyek a privát autonómiája körébe tartoznak.

A javaslat e céloknak megfelelően több ponton gyorsítja és módosítja a nyilvántartásba-vételi, illetve változásbejegyzési eljárásokat. A civil nyilvántartáshoz kapcsolódóan a törvényességi felügyelet területén a cél az, hogy a civil szervezetek feletti törvényességi felügyeleti eljárás egységes nemperes eljárásként kerüljön a nyilvántartó bíróság hatáskörébe. Fontos eleme a javaslatnak, hogy az egyesületek és a sportegyesületek esetében a bíróság csak a legszükségesebb törvényi feltételek meglétét vizsgálhatja a jövőben, jelentéktelen, apróbb hibák miatt bírósági hiánypótlásra már nem kerülhet sor.

Fontos változás, hogy a cégeljáráshoz hasonlóan, az egyesület, az alapítvány és a sportegyesület esetén a nyilvántartásba-vételi, illetve a változásbejegyzési kérelemnek helyt adó, továbbá a közhasznú nyilvántartásba vételt elrendelő végzés ellen nem biztosít fellebbezési jogot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kérelemnek helyt adó elsőfokú bírósági döntés azonnal jogerős lesz.

Annak érdekében pedig, hogy a tőkepiaci és a cégjogi folyamatok zökkenőmentesen illeszkedjenek egymáshoz, a javaslat megoldja a zártkörűen működő részvénytársaságok működési formájának megváltozásához kapcsolódó cégeljárási kérdéseket is. (Előterjesztő: igazságügyi miniszter. Szövege: PDF.)

RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): - Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatot a kereszténydemokraták támogatják, de azért szeretnénk leszögezni, hogy nem tartjuk elegendőnek. Van a kezünkben egy összehasonlítási alap. Nagyon furcsa lesz, de az Igazságügyi bizottság gyakorlatából vagyok kénytelen a példát venni. Az Igazságügyi bizottság tárgyalta a Habsburg Alapítvány létrehozásáról és a bírósági bejegyzésről szóló törvényjavaslatot. Ez a törvényjavaslat arról győzött meg, hogy az Igazságügyi Minisztérium pontosan ismeri azokat a problémákat, amelyek a bíróságon vannak. Erre való tekintettel, egy önálló eljárási szabályt alkotott az alapítvány bejegyzésének. A problémám ezzel kapcsolatban a következő: a jelen törvényjavaslat leglényegesebb része az, hogy az ügyészséget az eljárásból ‑ ügyfélként tekintve ‑ most kivesszük. Ezzel egyetértek, rendben van, korlátozódik az ügyészi tevékenység, nehogy az legyen, hogy a civil szervezetek bejegyzési eljárása az ügyészek részvétele miatt húzódjon el. Üdvözlendő ez a lépés, ami most megtörtént, csak én tisztelettel azt kérem: ez ne az ügy befejezése, hanem az első lépése legyen, folytatni kellene, ezeket a gyorsító intézkedéseket.

- Örülök annak, hogy nem lehet újabb hiánypótlással az eljárást tovább elhúzni. Egyetlenegy dolog, amit azért felvetnék, és ami bennem kétségeket vált ki: ez pedig a törvény erejénél fogva történő bejegyzés. Egyszerűen ezt összekapcsolnám azzal, hogy ha a bírósági ügyintéző határidőt késik, akkor beszámol a főnökének, megmagyarázza, hogy az ügy be van fejezve. Ez nem megoldás; tisztelettel, nem megoldás! Valami olyat kell találni, ami a bíróságokat sarkallja arra, hogy a munkájukat jól végezzék el. Mi lesz az eredménye annak, ha a törvény erejénél történő bejegyzés, azért, mert a bíróság határidőben nem intézte el a bíróság felé, semmilyen szankció nincs? Az lesz az eredménye, hogy ‑ már elnézést kérek a kifejezésért ‑ a civil szervezetek nyilvántartásába zöldségek kerülhetnek be, ami nem biztos, hogy a célunk lehet ebben az ügyben. Tehát ez egy nagyon-nagyon drasztikus lépés, de rettenetesen meggondolandó, hogy ennek teret adjunk. Megítélésem szerint inkább a bíróságot kell kényszeríteni arra, hogy az alkotmányban biztosított és önálló hatalmi ágként végző feladatát teljesítse is.

- Tisztelt Országgyűlés!  Ilyen körülmények között, mint az Igazságügyi bizottság tagja, én is részese voltam éveken keresztül a bírósági vezetők meghallgatásának. Szeretném közölni: e hónap 15-én kerül sor a 2015. évről szóló beszámoló meghallgatására. Ott is szóba fogjuk hozni, és remélem, hogy a bíróság is aktív lesz azon a területen, hogy ezeket a civil szervezeti ügyeket gyorsítani tudjuk. Örülök annak, hogy egyszerűsíti a polgári törvénykönyv az egyesületekkel kapcsolatos gondot. Annak idején az jelent meg, hogy adatokkal, aláírással rendelkező tagjegyzéket kellett volna beadni, ami egy politikai párt tekintetében, naprakész állapot tekintetében szinte a lehetetlenséggel azonos. Ez nem ugyanaz, mint egy nyolctagú kft.; itt tízezrekről van szó.

- Tisztelt Országgyűlés! Szeretném lezárni a hozzászólásomat azzal, hogy a gyorsítás feltétlenül indokolt. Megítélésem szerint, tökéletesen ismeri az Igazságügyi Minisztérium a problémákat, ezért az a kérés, hogy ezt első lépésként tekintve folytassuk indokolt. Ezt a mostani lépést természetesen ‑ mint első lépést ‑ a kereszténydemokraták meg fogják szavazni.

 

 

Hogyan segítjük az Ukrajnában, Kárpátalján élő rászorultakat? - címezte azonnali kérdését Firtl Mátyás kereszténydemokrata képviselő az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkárához

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): - Államtitkár Úr! Tavaly az ukrán-orosz helyzet elmérgesedésekor számos kezdeményezés indult útjára, amelyek közös célja, hogy a kárpátaljai és ukrán humanitárius helyzeten javítson. A háború sújtotta kelet-ukrajnai területek viszontagságai hamar továbbgyűrűztek az ország nyugati részeibe is, ahol az ukrán, ruszin, orosz kisebbség mellett jelentős magyar kisebbség él. A családok mindennapi megélhetése nemcsak az általánosan alacsony bérek miatt forog veszélyben, hanem az egész országban tapasztalható infláció miatt is. A tavalyi páratlan, hazai és más, határon túli magyarlakta területekről érkező összefogás valamelyest enyhíteni tudta a lakosság nélkülözését, és a segélyszállítmányok küldése azóta is rendszeres, de azt gondolom, hogy most a tél közeledtével kiemelkedően szükség van a keleti határainkon túl élő magyar és más nemzetiségű embertársaink megsegítésére. A múlt héten 56 tonnányi, 5 kamionnyi segélyszállítmány indult útjára, melynek összeállításában a Karitatív Tanács tagjai, így a Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Református Szeretetszolgálat, a Baptista Szeretetszolgálat vettek részt, de számos egyéb karitatív és civil szervezet, helyi közösség is közreműködött a segélyek összegyűjtésében.

- Államtitkár Úr! Mindezek alapján kérdezem: milyen összefogás valósult meg Ukrajnában a Kárpátaljára eljuttatott segélyszállítmányok sikere érdekében, és milyen egyéb segítséget nyújt a kormányzat az érintett térségben élő rászorulóknak?

***

SOLTÉSZ MIKLÓS (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, KDNP): -  Képviselő Úr! Valóban, az embereket nem az ellenzéki alátámasztott hazugságok érdeklik, hanem az, hogy segítünk-e a rászorultakon, az elesetteken. Valóban nem az érdekli őket, hogy mit mondanak a baloldali pártok, hanem hogy mit cselekszenek az emberek. Az biztos, hogy 2004. december 5-én ők megtagadták a nemzettestrészeket, ennek következtében eltaszították őket Magyarországtól. Az biztos, hogy a baloldal annak idején a karitatív szervezeteket kivéreztette, és nem adott nekik támogatást, pedig hatalmas nagy a feladat, és szükség is lenne rá.

- A magyar kormány az elmúlt évek során kibővítette a Karitatív Tanácsnak adott támogatást, ennek eredményeképpen nemcsak a határ mentén, nemcsak a közel-keleti keresztényeken, hanem valóban Ukrajnában, ukrán, ruszin és természetesen magyar embereken is tudunk segíteni. Nem véletlen, hogy meg tudtuk szervezni most már másodszor azt a segélykonvojt, amelynek legutóbbi szállítmánya 56 tonnával most jutott el Ukrajnába. Nem véletlen, hogy a magyar kormány dönteni tudott olyan egészségügyi segítségnyújtásban, amely egyrészt önzetlen, másrészt a szükséges oltóanyag a támogatást is lehetővé teszi. Nem véletlen, hogy mindazoknak az ukrán  gyermekeket, akik édesapjukat elvesztették a háborúban, vagy adott esetben megsérültek segítjük, - most már a két év alatt összességében 1300 gyermeket. És  nem véletlen az sem, hogy a karitatív szervezetek összefogásával, illetve az önkormányzatok és a megyei jogú városok összefogásával sok száz millió forint támogatás jutott el a rászorultaknak, amelynek eredményeképpen egyébként enyhíteni tudtuk azt a nehéz gazdasági helyzetet és nyomort, ami Kárpátalján és Ukrajnában van. És kiemelném azt is, hogy a szocialista Szeged egy fillért nem adott ehhez a támogatáshoz.

***

FIRTL MÁTYÁS: - Államtitkár Úr! Köszönöm a válaszát. Köszönöm az értékelését is, amit ezzel kapcsolatban megfogalmazott a múltra vonatkozóan, mert valóban be kell mutatni azokat a tényeket is, amelyek a múltban ilyen vonatkozásban történtek. Azt is fontos megállapítanunk, hogy valóban, a kormány a karitatív szervezetekkel, a Karitatív Tanáccsal közösen megfelelő módon gondoskodik a kárpátaljai emberekről, és  nemcsak a magyar embereken, a magyar nemzetiségűeken segít, hanem valóban a rászorulókon próbál segíteni Ukrajnában. Külön szeretném felhívni arra is a figyelmet, amit a választókerületemben, Sopronban a miniszterelnök indított útjára 2015. március 25-én, amikor arra hívta fel a városok, önkormányzatok, cégek figyelmét, hogy szerezzenek maguk mellé egy települést, mentorálják, patronálják őket, ennek kapcsán Sopron és a különböző települések - Fertőszentmiklós, Fertőd - és nagyvállalatok is segítik, mentorálják a kárpátaljaiakat. Köszönet érte mindazoknak is akik ebben részt vesznek. 

***

SOLTÉSZ MIKLÓS: - Képviselő Úr! Még hozzátenném azért a Jobbiknak a szerepét is, mert nem elég magyarkodni, kimenni Kárpátaljára, Erdélybe vagy bárhova, ott különböző zászlókat lobogtatni és szítani az ellentétet egyébként a többségi társadalommal, hanem amikor a nemzetet meg kell menteni, akkor ki kell állni a nemzet mellett, legyen az határon belül vagy határon túl. Sajnos, ezt a Jobbik sem teszi meg.

- Azokkal a segítségnyújtásokkal kapcsolatban, amelyeket  Kárpátaljának tettünk az elmúlt hónapokban, két dolgot is el tudtunk érni. Az egyik az, hogy a helyben maradást segítjük, hiszen érzik az ott élő magyarok, hogy a magyar kormány, a magyar karitatív szervezetek, a magyar nemzet kiáll mellettük, és ami legalább ilyen fontos, hogy a többségi társadalom is kiáll a magyar támogatás mellett a magyarokért. Ilyen eredmény például, hogy Beregszászon, hiába kevesebb már a magyar, magyar polgármestert választottak az ott élő ukránok, ruszinok, mert érzik a magyar segítséget. És nem óbégatni kell egyébként, mint ahogy a Jobbikos képviselők teszik, hanem tenni kell a dolgunkat, és nem fölhergelni az ott élőket, hanem segíteni rajtuk. 

Fogadj örökbeegy keresztet!

Országos akciónk célja az utak mentén, a települések közterületein álló keresztek megmentése, felújítása és állaguk megóvása az utókor számára.

Ha Ön is szeretne részt venni az akcióban, az alábbi gombra kattintva tájékozódhat a Fogadj örökbe egy keresztet! program részleteiről!

Hernádkércs
Bárdudvarnok
Sopron
Sopron
Sopron
Magyarszerdahely külterület
Felsőörs
Lőrinci
Újnéppuszta külterület

Kérdése van? Írjon nekünk!

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Küldjön üzenetet munkatársainknak az alábbi lehetőségre kattintva!
Készséggel állunk rendelkezésére!