A vasárnapi zárva tartásról szóló javaslat szerepelt az országgyűlés napirendjén

Utolsó napirendi pontként éjszakába nyúlóan látott hozzá a T. Ház december 4-én az üzletek nyitva tartásáról szóló törvényjavaslat általános vitájához. A törvényjavaslat egy régóta a közbeszéd középpontjában álló vita végére kíván pontot tenni. 

kdnp.hu - Bartha Szabó József

Az üzletek nyitva tartásáról

Az előterjesztők álláspontja szerint mára már megérett a helyzet arra, hogy számos nyugat-európai példa hazánkban is törvény szabályozza a kereskedelmi elárusítóhelyek nyitva tartását. (Dr. Semjén Zsolt, Harrach Péter, Dr. Latorcai János, Dr. Rétvári Bence, Móring József Attila, Dr. Aradszki András,Soltész Miklós, Dr. Hoffmann Rózsa, Dr. Vejkey Imre, Dr. Simicskó István, Dr. Rubovszky György, Dr. Seszták Miklós,Dr. Hargitai János, Firtl Mátyás, Földi László, SzászfalviLászló KDNP-képviselők indítványa.  Szövege:  PDF.)

ELŐTERJESZTŐ

HARRACH PÉTER, (KDNP): - Tisztelt Ház! Európában a vasárnap mint általános heti pihenőnap, hosszú évszázadok alatt beépült az emberek életritmusába. A vasárnapi pihenőnap az európai társadalmaknak olyan történelmi, szociális vívmánya, amely komoly értéket képvisel. Ennek megfelelően több európai országban általános pihenőnap a vasárnap. A vasárnapokat az emberek hagyományosan pihenéssel, kikapcsolódással, családjuk, barátaik társaságában töltik. A szabad vasárnap a társadalmi kapcsolatok ápolását teszi lehetővé. A rendszeresen vasárnap végzett munka számos esetben tönkreteszi a családi és a társas életet, ellehetetleníti a kikapcsolódást, a feltöltődést. A vasárnapi munka alkotmányos jogokat is érint. Az Alkotmánybíróság egy korábbi döntése szerint a vasárnapi pihenőnap szokása a hagyományokon alapul. Jelenlegi célja az, hogy az állampolgárok számára egységes heti pihenőnapot biztosítson. A vasárnapi munkavégzés tehát csak kivétel lehet, amelyet csak az indokolt esetekben és mértékben, szűken értelmezve lehet elrendelni.

- Jelenleg Magyarországon a vasárnapi munka egyáltalán nem rendkívüli, több tízezer ember dolgozik különböző okoknál fogva vasárnap. A KDNP már többször kezdeményezte a vasárnapi munkavégzés korlátozását, teszi ezt azért, mert a hagyományos szociáldemokrata párt nem teszi; ennek egyetlen oka van, hogy nem létezik Magyarországon. A KDNP négy éve benyújtotta törvénytervezete sokkal tágabb kört ölelt fel, mint ez a mostani. Jelenleg a kereskedelmi dolgozókkal kapcsolatban van mód meglépni ezt a szabályozást. Az előterjesztés szerint mára már megérett a helyzet arra, hogy számos nyugat-európai példa - így az osztrák vagy a német minta - alapulvételével hazánkban is törvény szabályozza a kereskedelmi elárusítóhelyek nyitva tartását. A cél az egyetemes pihenőnap megvalósítása: mindenki legyen szabad, akinek munkája nem igényel folyamatos munkavégzést vagy nem szolgálja a társadalom pihenőnapjának a kiszolgálását. A szabad vasárnap a kereskedelmi dolgozók sokrétű problémáinak egy szeletét hivatott csupán kezelni, mert a kereskedelmi munkaadók jelentős része - elsősorban a multinacionális cégek - visszaél a munkavállalók kiszolgáltatott helyzetével. Minimális bérért, jelentős túlmunkával foglalkoztatják őket. Tehát a javaslat a kereskedelemben dolgozó alkalmazottak érdekvédelmét szolgálja.

- Szükséges, hogy legyen egy olyan nap, amit a család minden tagja közösen tölthet el. Ha a munkáltató által a vasárnapi munka ellentételezésére biztosított pihenőnap hétköznapra esik, amikor például a gyerekek iskolában vannak, akkor egyetlen nap sincs a héten, amikor együtt lehet a család. A törvényjavaslat arra törekszik, hogy a kereskedelmet, amely a nemzetgazdaság húzóágazata, csak ésszerű mértékben, a nyilvánvaló kivételek alkalmazása mellett korlátozza. Nem terjed ki természetesen a törvényjavaslat a vendéglátásra, a szabadidő eltöltésével közvetlenül összefüggő szolgáltatási tevékenységre. Azaz vasárnap is lehet például étteremben étkezni, kávézóba vagy moziba menni, és ugyancsak nem terjedt ki a hatálya a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységre, valamint a szálláshelyen végzett kereskedelmi tevékenységre.

- A törvényjavaslat kizárólag vasárnap és ünnepnapon szabályozza az üzletek nyitva tartását. Különösen indokolt a kivételek körének alapos meghatározása. A törvény hatályát nem terjeszti ki egyes létesítmények tevékenységére - például üzemanyagtöltő állomás, gyógyszertárak, repülőterek, piacok s a többi -, továbbá egyes tevékenységekre: újságárus, virágárus, pék s a többi, másrészt megteremti a lehetőséget arra is, hogy a kormány indokolt esetben - így különösen az érintett település sajátságai, illetve turisztikai szempontok alapján kivételeket állapíthasson meg egy erre külön meghatározott eljárásrendben. Természetesen nem kívánjuk korlátozni a kis családi üzletek nyitva tartását, az egyébként tiltott időszakban, ha az üzlet tulajdonosai, illetve segítő családtagjai maguk végzik a kereskedelmi tevékenységet. A törvénytervezet nem a vasárnapi vásárlást kívánja korlátozni, hanem a munkavállalók jogait védeni.

- Hosszú egyeztetési sorozaton ment át ez a törvénytervezet, a munkavállalók, munkaadók és a családok érdek-képviseleti szerveivel. Ellenvéleményt elsősorban a multinacionális cégek, a riogatást, a félelemkeltést, a hamis és légből kapott adatokat nagy energiával és nagy pénzen próbálták propagálni. Sok esetben a szövegösszefüggésből kiragadott részletek idézetével, csúsztatásokkal, alacsony színvonalú és rosszindulatú megnyilatkozások tömegével jelentkeztek a nyilvánosság előtt. Volt olyan szervezet, amely köpönyegforgató módon állt el annak a törvénytervezetnek a támogatásától, amelynek előtte éveken keresztül élharcosa volt. Sokan, mint ahogy más esetben is teszik, az internetes médiumokat virtuális kocsmának tekintetik, ahol alpári szövegeket ordítanak a szomszéd asztalnál ülőknek. Ez a magyar nyilvánosság betegsége, nem kerülte el ezt a témát és ennek vitáját sem. De úgy gondolom, a lényeg az, hogy a törvénytervezet elfogadása az egészséges családi, elsősorban a munkavállalók családjának életét, illetve az egészséges társadalmi életet szolgálja, ezért kérem minden képviselőtársamat, hogy támogassa.

VEZÉRSZÓNOKOK

BÁNYAI GÁBOR, (Fidesz): - Tisztelt Ház! Hétfői frakcióülésünkön komoly vitát váltott ki a KDNP javaslata. Számos kérdést, gondolom, az ellenzék soraiból is fogunk kapni, igyekszünk majd rá választ adni, hiszen a szándékaink ebben az ügyben tisztességesek és a munkavállalók érdekét szolgálják. De nézzünk ki egy kicsit határainkon túl, hogy hogyan is csinálják ezt a vasárnapi munkavégzést a kereskedelem területén! Németországban szigorúan korlátozott az üzletek nyitva tartása. Vasárnap és ünnepnapokon csak a patikák, benzinkutak, pékségek és a repülőtereken, pályaudvarokon lévő üzletek nyithatnak ki. 2006 óta erről viszont már nem a német állam, hanem a tartományok dönthetnek. Emiatt például Brandenburg tartományban évente hatszor, Észak-Rajna-Vesztfáliában pedig kistérségenként évente 11-szer nyithatnak ki vasárnap az üzletek. A legszigorúbban Bajorországban korlátozzák a nyitva tartást, ott hétfőtől szombatig csak este 8 óráig, vasárnap pedig egyáltalán nem nyithatnak ki a boltok. Ennek ellenére országszerte létezik az úgynevezett „Verkaufsoffener Sonntag”, magyarul a nyílt vásár vasárnapja, ami lehetővé teszi, hogy bizonyos városokban kiválasztott vasárnap és ünnepnapokon kinyithatnak az üzletek. Ausztriában a vasárnapi nyitva tartást tiltó rendelet ’67 óta van érvényben A mostani rendszer egy 2008-as törvénymódosítás szerint működik. A törvény szerint szombat 18 órától hétfő reggel 6 óráig zárva kell hogy legyenek a boltok. A törvény célja főleg a kisebb, korlátozott munkaerőszámmal rendelkező vállalkozások megvédése, valamint az egyszerűbb munkakörülmények megteremtése. Az osztrák magánalkalmazottak szakszervezete által idén októberben Bécsben végzett felmérés szerint a csaknem 5500 megkérdezett alkalmazott 94,3 százaléka a vasárnapi nyitva tartás ellen volt, és ez a szám megegyezik a 2006-os felmérés eredményeivel.

- Magyarországon a törvényjavaslat törekszik arra, hogy a kereskedelmet, amely a nemzetgazdaság húzóágazata, csak ésszerű mértékben, a nyilvánvaló kivételek alkalmazása mellett korlátozza, ugyanakkor elősegítse azt is, hogy a vasárnap valóban az ország döntő része számára pihenőnap legyen, olyan szabadnap, amelyen akár a családi együttlétre nyitva álló rövid időt nem kurtítja meg a vásárlással. Ezen törvényjavaslat esetében különösen indokolt a kivételek körének alapos meghatározása, amit a törvényalkotó számára én is nagyon fontosnak tartok, hogy átgondolják. Ezt egyrészt úgy oldja meg, hogy a törvény hatályát nem terjeszti ki egyes létesítményekre, például a benzinkutakra, az érintett patikákra, továbbá egyes újságárusokra, virágárusokra, pékekre. Másrészt megteremti a lehetőséget arra is, hogy a kormány indokolt esetben - így különösen az érintett település sajátosságai, illetve turisztikai szempontok alapján - kivételeket állapíthasson meg. Igen, néhány kivételes vasárnapi nyitva tartást is támogatna a kormány, előre bejelentett időpontban, így segítve például az adventi időszak kereskedelmi forgalmát, amikor a boltokban, az üzletekben az éves forgalom 30-40 százalékát bonyolítják. A vásárlói forgalom csökkenésére nem számít a kormány, hiszen ez el fog oszlani a hét többi napján. Ennek értelmében leépítésekkel riogatni nem szabad, mivel a megvásárolandó áru mennyisége nem fog csökkeni, csak időbeli eloszlása változna, így ugyanannyi emberre lenne szükség, mint korábban, hiszen a tennivaló mennyisége nem változna. Nem is beszélve arról, hogy a kereskedelmi szektorban a szakképzett munkaerő hiányától szenvednek a vállalkozások.

- A magyar gazdaság már van olyan stabil állapotban, hogy képes a vasárnapi szabályozáson akadályok nélkül átlendülni. A javaslat kizárólag a kereskedelemben dolgozó alkalmazottak érdekvédelmét szolgálná az egységes pihenőnap bevezetésével. A kormány elsősorban a munkavállalók érdekeit szemléli és nem az áruházláncokét. Szükséges, hogy legyen egy olyan nap számukra is, amelyet a család minden tagja közösen tölthet el. A családok összetartásához, a gyermekeink kiegyensúlyozott fejlődéséhez és a megfelelő családkép kialakításához elengedhetetlen a mai rohanó világban az együtt eltöltött közös idő. Nem szabad elfelejteni, mennyire fontos időt szakítani társunkra és a gyermekeinkre. Minél több időt töltünk el gyermekeinkkel, annál szorosabb és mélyebb kapcsolat tudunk velük kialakítani. Így nem a tévé, a számítógép, hanem a szülei lesznek a legfontosabbak gyermekeinknek, személyek, élmények, amelyek a jellemük pozitív fejlődéséhez elengedhetetlenek.

- Fontos célkitűzése a javaslatnak, hogy nem kívánja korlátozni a kis családi üzletek nyitva tartását akkor, ha ezek nem jelentős alapterületű kereskedelmi egységek. Az egyébként tiltott időszakokban az üzlet tulajdonosai, illetve segítő családtagjaik maguk végzik a kereskedelmi tevékenységet. Ha lenne ma Magyarországon egy működőképes, igazi szociáldemokrata párt, akkor annak kellene a vasárnapi zárva tartáshoz hasonló javaslatokkal előállnia. Mivel ez nem adott, ezért kénytelen egy keresztényszociális indíttatású párt felvállalni a dolgozók érdekképviseletét. A Fidesz azt szeretné, hogy vasárnap a közcélú létesítményekben dolgozókon kívül senkit ne lehessen dolgoztatni. Ennek első lépése a kereskedelemre vonatkozó vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény megszületése. A Fidesz-frakció részéről megvitattuk az üzletek vasárnapi zárva tartásáról szóló előterjesztést, amelyet feltételekkel és módosításokkal támogatni fogunk.

+

LUKÁCS ZOLTÁN, (MSZP): - Tisztelt Ház! Benyújtotta ezt a törvényt a Kereszténydemokrata Néppárt, egy gyakorlatilag társadalmi támogatottsággal nem rendelkező, a választáson önállóan még soha el nem indult párt, amely veszi a bátorságot arra, hogy a többi pártot kioktassa. Tulajdonképpen azt is benyújthatták volna, hogy szüntessük meg 20 ezer magyar munkavállaló munkahelyét, ugyanis a mai számítások szerint, ha ezt a törvényt elfogadják és alkalmazni kezdik, körülbelül 20 ezer magyar munkavállaló munkahelye szűnhet meg a kereskedelemben. Ezt nem mi mondjuk, ezt szakmai szervezetek mondják, és a kereskedelmi alkalmazottak szakszervezetei mondják, ők számolták ki. Azt mondja a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete, hogy nem kíván partner lenni egy olyan intézkedésben, amely miatt csökkenhet a munkahelyek száma vagy a dolgozók jövedelme. Szó szerint úgy fogalmaznak: „az elmúlt hetekben előkerült jogszabálytervezetek súlyosan támadják a kereskedelem egészét, az áruházláncok megbüntetésével, fenyegetésével, végső soron Magyarországról történő kiszorításukkal súlyosan veszélyeztetik az ott dolgozók munkahelyeit, az érintett családok létbiztonságát és megélhetését.” Azt is mondják, hogy ha tilos lesz vasárnap dolgozni a kereskedelemben, az kevesebb munkaidőt jelent, a kevesebb munkaidőhöz pedig kevesebb munkavállaló szükséges, ezért aztán ez a törvény családok sokaságát teheti tönkre, hozhatja nehezebb helyzetbe.

- A kereskedelemben jelenleg 330-340 ezer ember dolgozik, és körülbelül 100 ezer kereskedelmi dolgozót érint a vasárnapi nyitva tartás. Tehát ha önök vasárnap bezáratják az üzleteket, akkor ebből a 100 ezer munkavállalóból a kereskedelmi szakszervezetek és a kereskedelmi szakmai szervezetek szerint minden ötödik dolgozót el fognak bocsátani. Hogy miért, az egyszerű: kevesebb munkaidőhöz kevesebb ember kell.  Ezért aztán nem az árbevételt kell ebben a tekintetben nézni, és nem a forgalmat kell ebben a tekintetben nézni, mert ha kevesebb a munkaidő, akkor kevesebb ember kell, és ha hat nap alatt van ugyanaz a forgalom - és nem is csökken a forgalom -, akkor egy műszaknyi ember fölöslegessé fog válni. A vasárnapi forgalom is szombaton fog megjelenni, de ha egy áruházban 12 darab pénztár van, oda nem tudnak 18 darab pénztárost beültetni. Ezt mondja a szakszervezet, ebben teljesen igazuk van. Ebből adódóan hiába mondják, hogy a forgalom nem fog csökkenni - egyébként valamennyit az is csökkenni fog-, de ha egy napot zárva van az üzlet, akkor hiába van egy másik napon nagyobb forgalom, akkor sem tud több dolgozót fölvenni az adott áruház. Ebből adódóan ez az érvelés teljesen hibás. Már most is van 40 ezer olyan munkanélküli, akinek az utolsó munkahelye a kereskedelemben volt, még 15-20 ezer ehhez várható, és hiába mondják, hogy el fognak helyezkedni, és felszívja őket a kereskedelem, mert összesen 2 ezer üres kereskedelmi álláshely van ma Magyarországon. Ha csak a 40 ezer embert nézzük, ha ahhoz hozzájön 10-20 ezer ember, akkor az a 2 ezer kereskedelmi álláshely nem tűnik számukra túl soknak.

- A vasárnapi zárva tartással nagyon sok család létbiztonságát veszélyeztetik. Mindezt miért teszik? Azt mondják, hogy a munkavállalók jogainak a védelmében lépnek föl, és ezért teszik ezt. Nos, a munkavállalók érdekeit akkor kellett volna védeni, amikor elfogadtak egy olyan munka törvénykönyvét, ami gyakorlatilag teljes mértékben kiszolgáltatottá teszi a munkavállalókat Magyarországon. Önök ezt a munka törvénykönyvét megszavazták. Önök voltak, akik megszavazták a munkavállalók jogfosztását. Önök hozták ezt a munka törvénykönyvét. A munkajog mai szabályozása teljes mértékben az önök felelőssége. Önök voltak, akik megengedték, hogy csökkentsék a munkavállalók bérpótlékait, vagy hogy elvonjanak a munkavállalóktól bérpótlékokat. Itt ültünk és több mint 10 órán keresztül vitatkoztunk erről a munka törvénykönyvéről az előző ciklusban, 750 módosító javaslatot adtunk be, önök mind egy szálig leszavazták, mi pedig pontosan elmondtuk, hogy ezek a következmények meg fognak jelenni, akkor önök nem voltak ennyire elkötelezettek a munkavállalói jogok ügyében. Önök szavazták meg azt a munka törvénykönyvet, ami alapján ma kevesebb pénzért többet kell dolgozni a magyar munkavállalóknak. Ezt nem mi, ezt önök szavazták meg!

- Azt mondják, hogy legyenek együtt a családok, minden család legyen együtt vasárnap, kivéve talán advent idején, ez is benne van a törvényben. Tehát azt mondják a magyar kereszténydemokraták, hogy egész évben legyenek együtt a családok, kivéve advent idején. Gratulálok a magyar kereszténydemokratáknak ehhez a javaslathoz! Azt mondják, az a törvény végső célja, hogy vasárnap senki se dolgozzon. Legyenek kedvesek észrevenni, hogy ebben az országban vasárnap nem csak a kereskedelemben dolgoznak, ott körülbelül 100 ezren dolgoznak. Ennek a többszöröse egyéb helyeken dolgozik. Nemcsak a rendőrökről, tűzoltókról, katonákról, egészségügyben dolgozókról beszélek, hanem azokról az ipari parki munkásokról, akiket szombaton éjszaka is, meg vasárnap éjszaka is 12 órában dolgoztatnak, mert indul a kamion, és föl kell tölteni a cuccal. Ezekről az emberekről nem szól ez az előterjesztés. Kizárólag a kereskedelmi dolgozókról szól, nekik kell együtt lenni a családjukkal vasárnap. Az ipari parkban dolgozóknak nem kell együtt lenni a családjukkal vasárnap. A rendőröknek se, a tűzoltóknak se, meg senki másnak nem kell, kifejezetten a bolti eladóknak kell együtt lenni a családjukkal.

- Szóval, kétarcú és álságos a beszéd. Hiába próbálnak önök most a munkavállalók nagy védelmezőjeként megjelenni ebben az ügyben. Önök azt mondják előterjesztői hozzászólásban, hogy kizsákmányolják Magyarországon a munkavállalókat. De ha önök azt mondják, hogy kizsákmányolják Magyarországon a munkavállalókat, akkor szeretném mondani, hogy öt éve önök vannak kormányon, és ha Magyarországon ki lehet zsákmányolni a munkavállalókat, akkor nem a miáltalunk hozott szabályozás miatt, hanem az önök által hozott miatt. Ezzel önök beismerik, hogy Magyarországon önök olyan munka törvénykönyvet fogadtak el, ami alapján ma kizsákmányolják a munkavállalókat.  Köszönjük, hogy végre elismerik azt, amit az ellenzéki pártok hosszú ideje mondanak. Bizony, bizony, önök olyan törvényeket hoztak, hogy ki lehet zsákmányolni Magyarországon a munkavállalókat. Ebben most már végre egy platformra kerültünk, akkor már csak ki kell azt is mondaniuk, hogy új munkajogi szabályozásra van szükség. Örülök egyébként, hogy erre rájöttek, most már csak szólni kellene Lázár miniszter úrnak is, hogy törvénytelenül nem dolgoztatassa 10-12 órákat a minisztériumban a dolgozókat, és akinek nem tetszik, az elmehet a minisztériumból, akkor sokkal hitelesebb lenne ez a kormány ebben az ügyben. Mert ha itt védjük a munkavállalókat, akkor talán ott is kellene védeni és nem cinikusan azt mondani, hogy ő ott a miniszter, és majd ő megmondja, hogy hány órát kell dolgozni a minisztériumban, egyébként törvénytelenül, ám ezt önök is tudják, mint ahogy mi is.

- Látom, nagyon szívesen hivatkoznak a nyugat-európai példákra, azt mondják, hogy ott zárva vannak az üzletek, és ezt a szokást itt is be kell vezetni. Egyetértünk, mi is azt szeretnénk, hogy ne kelljen vasárnap dolgozni. Ne csak a kereskedelemben, hanem az iparban se kelljen vasárnap dolgozni, hogy minél több ember lehessen együtt a családjával vasárnap! Csak,  szeretném elmondani: önök olyan társadalmi, szociális helyzetben lévő országokat hasonlítanak össze Magyarországgal, és olyan munkavállalókat hasonlítanak össze a magyar munkavállalókkal, ami ég és föld. Szociális, jövedelmi és mindenféle tekintetben fényévekkel járnak előttünk ezek az országok. Úgyhogy lehet most azt mondani, hogy mi is csináljuk ugyanazt, holott Orbán Viktor, az önök miniszterelnöke még azt mondta 2011-ben, hogy amíg nem lehet megélni heti ötnapi munkából, addig nincs lehetőségünk az üzletek vasárnapi zárva tartására. Nos, 2011 óta továbbra sem lehet megélni heti ötnapi munkából. Az pedig egy apró matematikai tény, hogy ha a hét napból egyet kiveszünk, az még mindig nem öt, csak hat. De továbbra sem lehet megélni ebből a munkából, ezért nem tudom, hogy a miniszterelnök úr és a kormánya miért gondolja úgy, hogy ezt most már el lehet fogadni.

- Nem azért dolgoznak ma vasárnap emberek Magyarországon, mert nem tiltja a törvény, hanem azért dolgoznak, mert szükségük van arra a kis pótlékra, amit a vasárnapi munkával megkeresnek. Ha egy bolti eladó három vasárnap dolgozik, akkor 15-18 ezer forinttal többet visz haza, és az ő szociális helyzetében az a 15-18 ezer forint pont a túlélést szolgálja. Ezek az emberek ma ilyen állapotban vannak. Ezért aztán azt gondolom, hogy erre a pénzre mindannyiuknak szüksége van. Ha nem lenne rá szükségük, akkor természetesen nem dolgoznának vasárnap. Tudják, mennyit keres egy átlagos magyar kereskedelmi dolgozó? A kereskedelmi dolgozók jelentős része minimálbérre van bejelentve, és a minimálbér nettó összege nem éri el a magyar létminimumot. Akkor ne mondja nekem senki, hogy nincs szükségük arra a vasárnapi bérpótlékra! Nem jókedvükben, hanem muszájból dolgoznak vasárnap. Lehet, hogy annak, aki 180 milliós villát vesz, vagy 1 millióért megy koncertre annak az bonyolult, ha van, akinek 15 ezer forint is fontos havonta, de hát ez így van.

- Lehet azt mondani tizenkétszer is, hogy nincs itt baloldali párt, meg hogy egyébként a baloldali párt miért nem mondja azt, hogy vasárnap nem kell dolgozni. Ez csőlátás! Nem arról van szó, hogy kell-e vasárnap dolgozni, önök több millió vasárnap dolgozó emberből százezret emeltek ki, és így akarják magukat hősnek beállítani. Majd ha meg tudják oldani, hogy a vasárnapi munkavégzés eltörlésével nem lesz kevesebb a jövedelem, nem kerülnek munkahelyek veszélybe, nem lesz állásvesztés ebben az ügyben, és egzisztenciálisan nem érinti hátrányosan ez az embereket, akkor egyet tudunk érteni azzal, hogy vasárnap ne kelljen dolgozni. De az nem megy, hogy azt mondjuk, ne kelljen vasárnap dolgozni, a szociális következményeit egyszerűen nem vagyunk hajlandók figyelembe venni, mert mi eldöntöttük, hogy jól működik a gazdaság. Csak az emberek nem látják, hogy ez a gazdaság olyan jól működik. Ez a nagy magyar igazság, és ezzel a dologgal szembe kellene nézni!

- Tehát mindenki keressen annyit, hogy az ötnapos munkája béréből megéljen, és abban a pillanatban mi a vasárnapi munkavégzést el fogjuk törölni, és boldogan szavazunk önökkel. De amíg ezzel egy szociális válságban lévő országot még nehezebb szociális helyzetbe hozunk, addig meg kéne gondolni, hogy most van-e itt az ideje ennek az intézkedésnek, vagy esetleg ezen még kéne gondolkozni néhány kört. Önöknek megvan a lehetőségük, teremtsék meg a feltételeket! Emelni kéne a béreket, be kéne vezetni a garantált bérminimumot, ezt kéri a szakszervezet is már jó ideje, de nem történik ebben semmi. Újra kell nyitni a munka törvénykönyvét, meg kell nézni a pótlékokra vonatkozó szabályait, meg kell nézni a kötelező pihenőnapokra vonatkozó szabályait. Ezt kéne kinyitni, ezt kéne először újraszabályozni, és onnantól kezdve a vasárnapi munkavégzés ügye teljesen más alapokra tudna kerülni. De önök úgy teszik föl a tetőt a házra, hogy nincsenek készen a falak, ott kezdik a tetején. Nem fog működni, mert szociális válságot fog okozni!

- Mi is szeretnénk, ha ötnapos munkahét lenne, mi is szeretnénk, ha 40 órás munkahét lenne, de mi azt is szeretnénk, hogy az ötször nyolc órában megkeresnének annyit, hogy vasárnap nyugodtan el lehessen menni pihenni. Lehet azt mondani, hogy a családok menjenek moziba, de ez ma egy négyfős családnak körülbelül 12 ezer forint. Ennyit pont három vasárnap keres meg egy bolti eladó. Tehát lehet, hogy együtt van a család, és ha vasárnap nem dolgozhat, akkor biztosan együtt lehet, és nézhetik a négy falat, mert arra már nincs pénz, hogy moziba, fürdőbe vagy színházba elmenjenek. Ezért még egyszer elmondom: egyetértünk azzal, hogy erről beszélni kell, egyetértünk azzal, hogy öt napot kéne dolgozni, de azzal nem értünk egyet, hogy ezt annak az árán teszik meg, hogy az emberek még nehezebb helyzetbe kerüljenek.

+

Dr. RÉTVÁRI BENCE, (KDNP): - Tisztelt Ház! Az MSZP-s képviselő úrtól egy rendkívül szenvedélyesnek látszó beszédet hallottunk. Ez a törvényjavaslat jó alkalom arra, hogy az MSZP elgondolkozzon azon, akar-e baloldali pártként baloldali szavazatot is leadni. Mert amikor szavakról van szó, akár itt a parlamentben, akár valamilyen szakszervezeti gyűlésen, akár valamilyen baloldali majálison, akkor nagyon szép szavakat hallunk a Magyar Szocialista Párt egyes politikusaitól, csak éppen akkor, amikor tettekre vagy szavazatokra lenne szükség, hirtelen mindig kihátrálnak az elől, hogy a munkavállalók érdekében szavazzanak, a munkavállalók, a dolgozók érdekében döntsenek.

- Gondoljuk végig: az előző években hogyan bontotta le saját baloldaliságának képét a Magyar Szocialista Párt, és hogyan vesztette el így a támogatóinak jó részét. Amikor 2008-2009 táján, amikor a gazdasági válság miatt a fizetésképtelenség helyzetébe került a magyar költségvetés, és az IMF-hitelt vette föl, a kormányzat ebből a pénzből, akkor nem az adósokat, a devizahiteleseket konszolidálta, hanem bankoknak küldte az első utalásokat. Amikor a minimálbér emeléséről volt szó, akkor a szocialisták sosem a munkavállalók érdekeit vették elsősorban elő, sosem a dolgozók, a szakszervezetek kérését tartották szem előtt, hanem minden esetben elfogadták a nagy nemzetközi cégeknek azt az érvelését, hogy ne emeljenek nagyot a munkabéreken. Önök éppen ezért mindig sokkal inkább a munkavállalói szervezetek helyett a munkaadói szervezeteknek, a nagy nemzetközi cégeknek a hangját hallották meg, és mindig csak icipicit emeltek a minimálbéren, felét-harmadát annak, mint amennyit a Fidesz-KDNP korábban emelt.

- Nem volt ez másként akkor sem, amikor a lakhatási költségekről volt szó, a rezsidíjakról. Mindig azoknak a nagy cégeknek a hangját hallották meg, a nyolcéves kormányzásuk alatt, akik emelni akartak a díjakon, és sohasem azoknak a szegény, nélkülöző embereknek a hangját, akik azt mondták, az a lehető legnehezebb, hogy a megemelt rezsidíjakat kifizessék. Sosem azoknak a hangjára volt füle a Magyar Szocialista Pártnak, akik kevés pénzből éltek, hanem mindig a nagy tőkével, nagy pénzzel rendelkező cégek hangjára. A minimálbérnél sosem a munkavállalói érdekeket tartotta elsődlegesen fontosnak, hanem mindig a nagy cégek érdekeit. És amikor adósokról, a devizahitelekről volt szó, ott is mindig a bankok érdekét vette figyelembe. A Magyar Szocialista Párt a bankokat konszolidálta, a bankoknak adott pluszjuttatást, nem pedig az adósoknak. És itt vagyunk egy újabb ilyesfajta helyzetben, amikor megint eldönthetné a Magyar Szocialista Párt előbb felszólaló képviselője és az egész frakció, hogy kinek az oldalára áll: azoknak a munkavállalóknak az oldalára, akiknek már a vasárnapi szabad pihenőnapjuk sem biztosított, akinek már 52, vagy a mi javaslatunk szerint 47 biztos vasárnapi pihenőnapjára sincsen garancia Magyarországon, szemben Ausztriával, Németországgal, Olaszországgal, Franciaországgal, Belgiummal és sokmás országgal. Eldönthetik, hogy a munkavállalók érdekeit nézik, vagy pedig megint ugyanúgy, mint eddig, nem figyelnek oda arra, hogy mit mondanak az alkalmazottak, a dolgozók, csak arra figyelnek, hogy a nagy tőkével rendelkező cégeket tömörítő érdekképviseleti szervezetek mit mondanak.

- Nagyon sokféle vélemény hangzott el az elmúlt jó pár hétben, de azt is mondhatjuk, a KDNP szempontjából, most már az elmúlt hat évben, amióta ezt a javaslatot fölvetettük, valahogy a Szocialista Párt csak és kizárólag azokat a hangokat hallotta meg, amelyek a munkavállalói jogok bővítése ellen szóltak. Az MSZP mostani vezérszónokának a felszólalása is csak azoknak az érdekképviseleteknek mondta el a véleményét, ami ebbe az irányba tartott. Egyrészről támadta ezt a törvényjavaslatot azért, mert a kereskedelmi dolgozóknak miért biztosít szabad vasárnapot, elmondta a sok érvét, majd utána elmondta, hogy miért nem biztosít ez a törvényjavaslat a kereskedelmen kívüli dolgozóknak is szabad vasárnapot. Az tehát a gondjuk a javaslattal szemben, hogy a nem kereskedelemben dolgozóknak nem biztosít szabad vasárnapot. Tehát az is rossz, hogyha valakinek ad? Ami Magyarországon van, az az elmúlt 25 év örökségeként inkább vadkeleti viszonyoknak felel meg. De úgy gondolom, hogy ha valaki egy értékében baloldali és szellemiségében nyugatos javaslatot keres, akkor pontosan a szabad vasárnapról szóló javaslatban ezt megtalálja. Aki pedig ezt elutasítja, az elutasítja a munkavállalók fokozott érdekképviseletét, és elutasítja azt is, hogy Magyarországon nyugat-európai, ne pedig vadkeleti szabályozások legyenek hatályban.

- Szerintem mindenki, aki ebben az ügyben egy kicsit elmélyedt, tudja pontosan, hogy szerda és szombat a nagybevásárlási nap Magyarországon, ekkor kiemelkedően magas a kereskedelmi forgalom, vasárnap pedig minden más naphoz képest nagyon nagy mértékben kisebb a kereskedelmi forgalom mértéke. Ha tehát azt nézzük, hogy a kereskedelmi forgalom melyik napról esik ki,  messze a többi naphoz képest elmaradó legkisebb a vasárnapi forgalom. Áttevődik más boltokba, kisboltokba, ahol nyilván munkahelyeket generál, ráadásul olyan munkahelyeket, ahol valaki egyszerre tulajdonosként is és egyszerre ott dolgozó emberként is lép föl. Ezáltal szerintem ez mégiscsak egy helyes irány. 4,5 százalék volt az előző időszakban a kereskedelmi forgalom bővülése, és a következő évi költségvetés is legalább 2-3 százalékos bővülést prognosztizál. Erre van alapunk, hiszen az előző hónapokban már nőtt a kereskedelmi forgalom. Ebből következően, hogyha több forgalom van a boltokban, akkor nyilván több árufeltöltőre van szükség, hiszen több árut kell föltenni a polcokra, többen fogják azt onnan többször levenni, több eladóra van szükség a pultok mögött, több pénztárosra van szükség a pultok mögött. Tehát ha bővül a forgalom a kereskedelemben, ez nyilván több munkahelyet is eredményez. Biztosra veszem, hogy jövő decemberben sem lesz kevesebb kereskedelmi alkalmazott, mint idén decemberben, sőt több lesz.

- Vannak még további tévhitek, amelyeket nyilván önök igyekeznek felnagyítani. Ezek egyike, hogy semmifajta vasárnapi vásárlási lehetőség nem lesz. Ez természetesen nem igaz, hiszen a kisboltok nyitva tarthatnak, nyitva tarthatnak a piacok is, tehát a vásározás ilyen szempontból vasárnap továbbra is mindenki számára lehetőségként fennáll, biztosított. Nyilvánvalóan, aki pékségbe akar menni, az délig elmehet oda, újságosok nyitva lehetnek, nyitva lehetnek virágosok is, nyitva lehetnek azok a boltok, amelyek turisztikailag frekventált helyen vannak, nyitva lehetnek a reptéri vagy vasúti pályaudvarokon levő boltok, ha valaki megáll egy benzinkúton, ott is be tud vásárolni tankolás mellett vagy tankolás nélkül is. Sőt, talán ön is olvasta, képviselő úr, azt a rendelkezést a törvényjavaslaton belül, amely felhatalmazást ad a kormánynak, hogy adott település sajátosságaira vonatkozóan egyéb eltérő nyitvatartási engedélyek részletes feltételrendszerét és mérlegelési szempontjait meghatározza. Tehát, ha ezt a törvényjavaslatot elfogadjuk, nem jelentheti azt, hogy ne lehessen vásárolni a vasárnap. De, nagyon fontos társadalmi kérdés, hogy azzal a sok százezer kereskedelmi dolgozóval szolidárisak vagyunk annyira, hogy azok, akiknek egyébként a szombatja és a vasárnapja biztosított pihenőnapként, az a szombatot választja a bevásárlásra és nem a vasárnapot, hiszen ezzel más embereknek legalább azt az egy vasárnapi pihenőnapját tudjuk biztosítani. Bízunk benne, hogy ezt a fajta társadalmi szolidaritást sokan vallják magukénak, és egyfajta, korábban egyébként nem gyakorolt kényelmi helyzetet tudnak kialakítani a szokásaikban, - ezzel senkinek a fogyasztási lehetőségei természetesen nem csökkennek.

- Az is fontos, hogy kinek az érdekeit képviseljük. Amikor a kereskedelmi dolgozókat kérdezték meg az egyik legnagyobb áruházláncban, hogy támogatnák-e ők maguk, akik a leginkább a részesei, azt, hogy a vasárnapjuk szabad legyen nyilván ennek minden következményével, akkor 87 százalékuk ezt támogatta. Egy nagyon sok alkalmazotti véleményt rögzítő, reprezentatívnak is mondható felmérés volt ez, hiszen sok ezren, úgy emlékszem, nyolcezren töltötték ezt ki a kérdőívet. Ők ismerték ennek minden következményét, minden velejáróját. Ők azt is tudták, hogy azoknak a lózungoknak, amelyeket sokan elmondanak a bírálók közül, egy jó része nem igaz, hiszen a vasárnapi munkavégzéshez járó pótlékot nagyon sok helyen nem fizetik ki, mondván, ha valamelyik bolt folyamatosan nyitva van, akkor nem jogszerű a vasárnapi pótlék kifizetése, más helyen pedig  munkaerő-kölcsönzéssel alkalmazzák az ott dolgozókat. Tehát azok a munkajogi garanciák, amelyek klasszikusan valakit 20-25 évvel ezelőtt megillettek, azok a munkaerő-kölcsönzés miatt, a diákmunkások bevétele miatt vagy a folyamatos munkarend ilyesfajta bevezetése miatt ma már nem illetik meg a munkavállalókat sok helyen. A pihenésük csak és kizárólag ennek a törvényjavaslatnak, a szabad vasárnapnak a bevezetésével valósítható meg.

- Lehet, hogy az MSZP-nek nagyon fáj, hogy ez a kormányzat mégiscsak 400 ezerrel növelte a munkavállalók számát, 150 ezerrel csökkentette a munkanélküliek számát, de ezek a számok mégiscsak azt bizonyítják, hogy ez a kormány érti annak a módját, hogy hogyan lehet a foglalkoztatást bővíteni, hogyan lehet a munkavállalókat megvédeni, hogyan lehet a munkahelyeket bővíteni.  Úgy gondolom, hogy mindnyájunk számára fontos, hogy egy olyan szabályozás legyen Magyarországon, amelyik a német mintához közelít, amelyik az osztrák mintához közelít, amelyik a belga mintához közelít, hiszen azokban az országokban ez egy bevált módszer, és a munkavállalóknak sokkal nagyobb védelmi szintet biztosít.

+

SNEIDER TAMÁS, (Jobbik): - Tisztelt Ház! Nos, mi az álláspontja a Jobbiknak a törvényjavaslattal kapcsolatban? Egyértelmű, hogy a keresztény értékek, a családok, a dolgozók védelme és a multinacionális vállalatok forgalmának csökkentése, illetve egy részének a magyar kisvállalkozókhoz való terelése miatt alapvetően elviekben lehet támogatni a törvényjavaslatot. De máris hozzá kell tennem, hogy csak akkor, ha valóban fontos módosító javaslatok meg fognak jelenni a törvényben, vagy más törvényekben. Ahogy itt a Szocialista Párt képviselője is mondta - mert először megijedtem, hogy nem támogatnák elviekben ezt a törvényjavaslatot -, ha vannak módosító javaslatok, amik nem csökkentik a dolgozók bérét például, akkor ők is tudják támogatni. Én legalábbis ezt vettem ki az itt elhangzott gondolatokból. Igaz, hogy rengeteg kritika volt, aminek egy része jogos, más része egyáltalán nem jogos, de azért alapvetően ezt láttam. Hasonló állásponton van a Jobbik is.

- Mielőtt rátérnék erre, én is szeretnék egy kis európai kitekintést tenni, mert ez sem történt meg, csak két-három ország esetében. Nyilván nem akarom felsorolni a 27 európai uniós országot meg még az azon kívül eső európai országokat, de azért egy kicsit nagyobb kitekintést engedjenek meg a számomra. Kezdjük Belgiummal: ott is általános érvényű, hogy vasárnap zárva vannak. Kilenc alkalommal vasárnap is nyitva lehetnek egyébként az üzletek. Franciaországban, amely nem került szóba, ott is nagyon határozottan vasárnapi zárva tartás van, viszont van egy érdekes kitétel: a bevásárlóközpontok nyitva lehetnek vasárnap, a hipermarketek nem lehetnek nyitva vasárnap. Ez az érdekes szabályozás van jelen pillanatban Franciaországban, illetve a turisztikai területek és két nagyváros van, ahol nyitva lehetnek egyébként vasárnap az üzletek. Németország: ott bizony a tagállami körben tartományi szinten szabályozzák jelenleg, és van, ahol megengednek néhány vasárnapot, hogy nyitva legyenek, van, ahol egyáltalán nem engedik meg a nyitva tartást még vasárnap sem. Hollandia: 2013-ig, ami sajnos megváltozott, a boltok 12 vasárnapon keresztül tarthattak nyitva, a többi vasárnapon zárva volt. Egyesült Királyság: ott vasárnap nyitva lehetnek az üzletek 280 négyzetméter fölött 6 órában, tehát ott is korlátozva van. Norvégia: szinte teljes korlátozás van. Száz négyzetméternél kisebb boltok lehetnek csak nyitva vasárnap, tehát a nagyobbak egyáltalán nem. Svájc: ugyancsak gyakorlatilag szinte teljes korlátozás érvényes, kivéve a turistaközpontokat, és nyilván ott is vannak kivételek. Ausztria: ott még szombaton is szabályozva van a nyitva tartás, szombat délután sem lehet üzleteket nagyon nyitva tartani, vasárnap pedig gyakorlatilag egyáltalán nem. Olaszország: vasárnap nem lehet nyitva tartani, sőt ott még benzint sem nagyon lehet vásárolni vasárnap, mert alig találunk benzinkutat, ahol ezt lehetne. Persze, vannak ellenpólusok is Európában, nem sok, de egy-kettő azért akad. Spanyolországban például liberalizálták a vasárnapi nyitva tartást, és engedélyezték teljes mértékben. Hozzá kell tenni, hogy nagyon komoly tüntetések voltak a kisboltosok, a családi boltosok részéről, hogy ez ne történjen meg. Érdekes módon Dániában is a  jelen pillanatban liberalizálták ezt a lehetőséget. Tehát mind a kettőre találunk példát, de azért a nagy többsége az európai, nyugat-európai államoknak a 80 százaléka ezt szabályozza: van ahol nagyon szigorúan, van ahol kevésbé szigorúan. Nos, ez volt a kitekintés, ami szerintem fontos, hogy elhangozzon, hogy jobban lehessen látni Magyarországon is, hogy mit lehetne itt tenni.

- Akkor rátérnék az érvekre. Alapvetően az ellenzők részéről három dolog merült fel: gazdasági visszaesésről, a munkanélküliség növekedéséről, és a dolgozók bérének csökkentéséről volt szó. Vannak valós és vannak hihetetlenül nagy demagóg aggodalmak, és ebbe tartozik a 20 ezer munkavállaló csökkentése. Ezt körülbelül azzal tudom egyberakni, amikor 23 millió románnal fenyegettek minket. Ettől függetlenül igen, van veszély. Van veszély, hogy kevesebb munkavállaló lesz. Valóban, ha vasárnap nem lesznek nyitva a nagy üzletek, a nagy bevásárlóközpontok, illetve azoknak csak a szórakoztatócentrumai, ugyebár a mozik vagy éppen fitnesztermei, mert azok továbbra is nyitva lehetnek természetesen, és el lehet menni a bevásárlóközpontba, lehet melegedni is, akkor egyszerűen áttevődik a forgalom a másik hat napra. Ettől még nem fogják az emberek a párnába dugni a pénzüket. Annak idején voltam boltvezető, és voltam eladó is egy boltban, tehát azért van némi fogalmam a saját tapasztalataim alapján is a vásárlói szokásokról. Szóba kerültek olyan dolgok, hogy esetleg majd a külföldről ideérkezők, ha nem tudnak vásárolni vasárnap, akkor majd máshol vásárolnak.  Igen, van minimális esélye, hogy aki Ausztriából közlekedik, és mondjuk, Erdély felé vagy Délvidék felé megy, csak Erdélyben vagy Délvidéken tud majd vásárolni vasárnap - mármint nagybevásárlásra gondolok, mert a benzinkutaknál tud természetesen, vagy a kisebb boltoknál továbbra is bármit meg tud venni. Lehet, hogy pár százmillió forinttal kevesebb lesz emiatt a forgalom, de ha valaki, mondjuk, Erdélyből vagy a Délvidékről közlekedik Ausztria vagy Nyugat-Európa felé, hát, ő ott se tud vásárolni vasárnap, tehát nálunk se, úgyhogy igazából ott még csak ilyen kiesés sem lehet, maximum a saját országában, ha éppen van nyitva bolt.

- Nos, a munkanélküliség kérdése: alapvetően a kereskedelemben közvetlenül dolgozók esetében nem kell számítani munkacsökkenésre, hiszen ha a forgalom valóban nem csökken, akkor igenis azt a forgalmat ki kell szolgálni, ahhoz ugyanannyi emberre lesz szükség. Kérem szépen, ha most valaki elmegy egy áruházba, akkor azt látja, hogy lótnak-futnak a dolgozók, bármelyikben szinte, mert jelen pillanatban - ez is egy felmérés - 15 ezer alkalmazott hiányzik a kereskedelemből. Azért hiányzik, mert iszonyúan alacsony, 70-80 ezer forintos bérek vannak a kereskedelemben, amiért tényleg, százszor is meggondolja az ember, hogy elmenjen-e. Persze, amikor szocialista képviselőtársam azt mondja, hogy 40 ezren dolgoztak a kereskedelemben, akik most nem ott dolgoznak, kérem szépen, éppen ez a baj. A nagy cégeknél évente 50 százalékos a fluktuáció. Tehát én azon csodálkozom, hogy csak 40 ezer olyan ember van, aki a kereskedelemben dolgozott és jelenleg nem ott dolgozik. Tehát azért látni kell, hogy mi áll a számok mögött és mi a valóság! Nos, tehát mégis hol lesz kevesebb munkaerő? Hol lesz az, hogy csökkenteni kell a munkások számát vagy a dolgozók számát, mert lesz ilyen. Két terület: a takarító személyzet és a biztonsági őrök. Igen, ott nagy valószínűséggel 15 százalékos leépítésre lehet számolni, de csak a plázáknál vagy nagy bevásárlóközpontoknál, mert ott valóban, ha vasárnap nem kell ott lennie takarítani vagy éppen vigyázni az értékekre, akkor ott ez beállhat. Tehát ezzel számolni kell, és ez valóban jogos. Persze ez pár száz fő a 20 ezer helyett, azért lényeges különbség.

- A bérek kérdése: talán az egyik legfontosabb a munkavállalók szempontjából a vasárnapi bérpótlék. Jogosan volt kritizálva a munka törvénykönyve, amit önök fogadtak el, természetesen, hozzá kell tenni, ez egy csapnivaló törvény, és ezt valóban meg is kéne változtatni, és itt az első alkalom, hogy változtassunk rajta. Ugyanis ha a vasárnapi bérpótlék kiesik, márpedig kiesik - ez egyébként 50 százalékos bérpótlékot jelent, de van, ahol a boltok megadják a 100 százalékot is egyébként, saját maguk -, akkor ez csökkenést jelent, mert átlagosan egy kereskedelmi dolgozó két vasárnap szokott dolgozni egy hónapban. Annak érdekében, hogy ne történjen ilyen csökkenés, egyszerűen nem kell mást tenni, mint a délutáni bérpótlékot kellene törvényi szabályozással megnövelni a munka törvénykönyvében, amire mi be is nyújtottuk a módosító javaslatot. Tehát nemcsak a levegőbe beszélünk, hogy változtatni kéne, meg ez, meg az, hogy jó legyen a munkásoknak, vagy ne legyen csökkenés a fizetésükben, hanem már be is adtuk ezt a módosító javaslatot, azért, hogy elfogadhassa a kormányzat, és akkor ez a veszély egyszerűen elhárul. A másik fontos módosító javaslat, ami inkább a vásárlók érdekét szolgálja: az, hogy 6-tól 10 órás nyitvatartási idő most, a kezdet kezdetén biztos, hogy nem jó; lehet, hogy később sem lesz jó. Miért nem jó? Mert Magyarországon - Nyugat-Európával ellentétben - nagyon sokan járnak 2-3 műszakban dolgozni, ennek köszönhetően nagyon sokan 6 órára mennek dolgozni, és 10 órakor végeznek. Nagyon jelentősen korlátozná az ő vásárlási lehetőségüket, ha vagy munka előtt, vagy éppen munka után ezekbe a nagyobb boltokba nem tudnának bemenni. Tehát a másik módosító javaslatunk, hogy 5-től 23-ig legyen megszabva a nyitvatartási idő, ezzel ezt a nem kis problémát megoldjuk. Képzeljék bele a dolgozó emberek életébe magukat, akik nem tudnak mindig elrohangálni a boltba, mert nem szabad a napjuk, vagy nem tudják úgy beosztani, ott bizony ez igenis problémát jelent, úgyhogy kérjük, hogy ezt a módosító javaslatot is fontolják meg és fogadják el.

- Érdekes dolog még a törvényjavaslatban, hogy a büntetőintézetek boltjai nyitva lehetnek. Ezt egyfajta liberális csökevényként tartjuk itt számon. Miért kell vasárnap a büntetés-végrehajtási intézetekben nyitva lenni a boltnak, ha máshol meg nem kell? Ne adjunk már pluszlehetőséget, jogot a raboknak! Persze, tudom, hogy akkor látogatják őket, s a többi, de majd megvásárolják máshol azt az akármilyen élelmiszert, vagy nem tudom, mit, mint hogy éppen a büntetés-végrehajtási intézetben. Ez egyszerűen a Jobbik szellemével ellentétes, hogy mi a raboknak kedvezzünk azzal, hogy ott ezt külön meg lehet engedni, tehát mi ezt kivennénk ebből az egészből. És még egy nagyon fontos dolog: tényleg hallottuk a szocialisták meg a szakszervezetek megnyilvánulását, sajnos, viszont amikor a Tescóban megjelentek az önkiszolgáló pénztárgépek, megjelentek Magyarországon, senki nem szólalt meg, hogy elveszik a munkát,  mert azok elveszik, kérem szépen, a munkát! Egy önkiszolgáló gép egy ember munkáját elvette. Úgyhogy én mindenképp szeretném, hogyha azt a törvényjavaslatot is megfontolnák, ami ezeknek a visszaszorítására szolgál, mert ez valóban tízezreknek a munkáját veheti el nagyon rövid időn belül Magyarországon.

+

SCHMUCK ERZSÉBET, (LMP)  - Tisztelt Ház! Ebben a késői órában! Nagyon komoly dilemmát okozott az LMP számára, hogy miként viszonyuljon a KDNP által benyújtott, az üzletek vasárnapi zárva tartásáról szóló törvényjavaslathoz. A mérleg egyik serpenyőjében a vasárnapi pihenés, feltöltődés, az egyén és a család védelme áll, míg a másik oldalon a munkahelyek védelme. A KDNP egyáltalán nem könnyítette meg a döntést. A törvényjavaslat beterjesztésének körülményei elfogadhatatlanok. A kisebbik kormánypárt úgy terjesztette be ezt a javaslatot, hogy senkivel sem egyeztetett a javaslat szövegéről. A szakszervezetekkel érdemben nem konzultáltak, azok a javaslat beterjesztése utáni napon kapták kézhez a normaszöveget. A munkaadói oldallal, a kereskedelmi szövetségekkel pedig nyilvánvalóan semmilyen egyeztetés nem volt, holott egy ilyen horderejű lépésnél az lenne a minimum, hogy alapos társadalmi egyeztetés előzze meg minden érintett szereplő bevonásával. A KDNP ezt megspórolta magának, kész helyzet elé állítva gyakorlatilag mindenkit, még magukat a vasárnapi zárva tartás pártján álló szakszervezeteket is.

- Az érintettekkel való egyeztetések hiánya mellett a másik nagy hiba, amit a KDNP elkövetett, hogy nem készített hatástanulmányokat, nem vizsgálta meg a vasárnapi zárva tartás konkrét hatásait. Nem tudjuk, hogyan változik majd a dolgozók jövedelme, várhatók-e és milyen mértékű elbocsátásokkal kell számolni. Ráadásul az elbocsátások területi összetétele milyen lesz, mennyire sújtja majd a hátrányos helyzetű régiókat az országban, s azt sem lehet tudni, hogy ez a lépés milyen hatással lesz az adóbevételekre, a gazdaságra. A várható elbocsátásokkal kapcsolatosan különböző számokat lehet hallani. Az egyik oldal 20-30 ezres nagyságrendű elbocsátásokról beszél a forgalom csökkenésére hivatkozva, a másik oldal viszont azt állítja, hogy nem lesznek elbocsátások, mert már most is körülbelül 20 százalékos létszámhiány van a kereskedelemben, és csak annyi történik majd, hogy optimálisabban oszlik el a létszám a többi napon. Ők azt állítják, a forgalom sem fog csökkenni, csak átterelődik más napokra. Azt is állítják, hogy fél-háromnegyed év kell csak hozzá és megváltoznak a vásárlási szokások. Ellenben, ha igaz, hogy a nagy bevásárlóközpontok, hipermarketek a forgalmuk 11 százalékát vasárnap bonyolítják, és 150-200 ezer embert foglalkoztatnak, akkor valóban megvan a veszélye annak, hogy dolgozóik egy részét elbocsátják.

- Hatástanulmányok hiányában a sötétben tapogatózunk, feltételezésekkel élünk, de azt tudjuk, hogy akit majd érint az elbocsátás, vagy akinek a jövedelme csökken, komoly problémával néz szembe. A plusz 3-4 ezer forintos jövedelem nem mindegy a dolgozóknak, és ha elesnek a vasárnapi bértől és pótléktól, az érzékenyen érintheti őket. Mindezek miatt, nevezetesen, hogy a KDNP nem egy megfelelően előkészített, hatástanulmányokkal alátámasztott, és széleskörűen egyeztetett törvényjavaslatot nyújtott be, az LMP csak feltételekkel tudja támogatni a javaslatot, bár nagyon fontosnak tartjuk a vasárnapi pihenőnapot. Fontosnak tartunk minden olyan javaslatot, amely a munkavállalók kizsákmányolását, kiszolgáltatottságát csökkenti. A dolgozók pihenése, egészségének megőrzése, valamint a családok közös időtöltése fontos érték számunkra, és mindezt a vasárnap mint közös pihenőnap valóban elősegíti.

- A boltok vasárnapi nyitva tartásának korlátozása - mint ahogy már ma ezt többször hallottuk - számos európai országban jelen van - Ausztria, Németország vagy Franciaország -, és a vasárnapi pihenőnap a munkavállalói érdekképviseletek fontos törekvése hosszú ideje Európa-szerte. Sajnos, Magyarországon különösen fontossá vált a dolgozók vasárnapi pihenésének biztosítása a kereskedelemben kialakult gyakorlat miatt. Állandósult a létszámhiány, a dolgozók túlterheltek, agyondolgoztatják őket. A munkáltatók tartósan alacsonyan tartják a létszámot, miközben a meglévő munkaerő törvényes keretek közti foglalkoztatása nem lehetséges. Ezért nagyon magas a munkaügyi jogsértések száma, a munkavállalókat megillető heti két pihenőnapot nem adják ki, megszegik a munkaidőre vonatkozó szabályokat, rendre nem fizetik ki a túlórákat és a pótlékokat, a dolgozók keresete nagyon alacsony, 40 százalékuk minimálbért keres. Ez a helyzet nyilvánvalóan tarthatatlan. De azt is látni kell, hogy ebben súlyos felelőssége van a Fidesz-KDNP-kormánynak is, éppen ezért álságos a javaslat a kisebbik kormánypárt részéről, és ez a munkavállaló-barát póz nem is áll jól a KDNP-nek. Az általa is megszavazott kizsákmányolás törvénykönyve, azaz az új munka törvénykönyve számos esetben törvényesítette azt, ami korábban még jogsértőnek számított, ahogy a kormánypártok akkoriban mondták: a jogszabályt hozzáigazították a gyakorlathoz. Súlyos lépés volt például a délutáni műszakpótlék megszüntetése, amihez a KDNP-nek akkor csak annyi hozzáfűznivalója volt, hogy bár kétségtelen, hogy a tervezet a munka díjazásának területén okozhat hátrányos eredményt, a józan ész mentén az az ilyen szabályozásnak is megvan az indoka. Azt már nem fejtették ki, hogy pontosan milyen józan érv is szól emellett.

- Az új munkajogi szabályoknak köszönhetően csökkentek a fizetések, nőtt a munkaidő, magyarán: többet kell dolgozni kevesebb pénzért. A délutáni műszakpótlék eltörlésén túl, a munkaidő-beosztási szabályok változásával nőtt a legálisan kifizetetlen túlmunka, és például a munkaidőbe már nem számít bele a munkaközi szünet. A munka törvénykönyve és az ahhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről szóló törvény még szélesítette is a vasárnapi munka lehetőségét, utóbbi egyértelművé is tette a vasárnapi munkavégzés lehetőségét a kereskedelemben. A kormánypártok akkor érdekes módon nem aggódtak a munkavállalókért, nem igyekeztek csökkenteni a kiszolgáltatottságukat, és javítani eleve alárendelt pozíciójukat a munkáltatóikkal szemben. Még tovább rontott ezen a helyzeten az, hogy a kormány gyakorlatilag leépítette a munkaügyi felügyeletet, megszűnt az önálló országos munkavédelmi és munkaügyi felügyelőség, csökkent a munkaügyi ellenőrök száma és az ellenőrzések gyakorisága. Az elmúlt években nem változott a munkaügyi jogsértések száma, továbbra is súlyos visszaélések vannak a munkaidő-nyilvántartások vezetésével, a munka-egészségügyi és munkabiztonsági szabályok betartásával, a pótlékok, túlórapénz kifizetésével. Nem véletlen, hogy a Kereskedelemi Alkalmazottak Szakszervezetének egyik fő követelése éppen az, hogy az illetékes hatóságok azonnal kezdjenek ellenőrzést a visszaélések csökkentése érdekében. Azt is látni kell, hogy a kormány adópolitikája is felelőssé tehető a kereskedelmi ágazat bérhelyzetéért. Az egykulcsos adórendszerrel éppen a kiskeresetűek jártak rosszul, az ő nettó bérük csökkent vagy éppen nem nőtt az elmúlt évek során. Már korábban említették, de én is utalok rá, Orbán Viktor 2011-ben még azt mondta, hogy „amint majd meg lehet élni heti ötnapnyi munkából, akkor én is azok közé tartozom majd, akik támogatni fogják a vasárnapi zárva tartást”. Ma a kereskedelmi alkalmazottak 40 százaléka keres minimálbért, ami annyira alacsony Magyarországon, hogy a szegénységi küszöb közelében van most is, 66 ezer forint. Sokan azért kényszerülnek vasárnap is dolgozni, mert egyszerűen nem tudnak megélni heti ötnapi munkából.

- Az LMP nagyon időszerűnek és elengedhetetlennek tartja, hogy Magyarországon is mielőbb megvalósuljon az üzletek vasárnapi zárva tartása, de a KDNP erre vonatkozó törvényjavaslatát csak feltételekkel tudja támogatni. Javaslatainkat és feltételeinket három pontban foglaltuk össze:

1. A dolgozók helyzetét átfogóan rendezni kell, azonnal el kell kezdeni egy bérfelzárkóztatási programot, és meg kell erősíteni a munkaügyi ellenőrzéseket. A vasárnapi pótlék kiesése miatt a jövedelemcsökkenést bérfejlesztéssel kell kompenzálni.

2. A lehetséges elbocsátások minimalizálása miatt, annak érdekében, hogy a kisebb boltok fel tudják szívni a munkavállalók egy részét, azt javasoljuk, hogy a területi határ alá eső boltokban alkalmazottak is dolgozhassanak, ne csak a tulajdonosok. Ez a kisebb boltok megnövekedett forgalma miatt munkaerő-felvételt generálhatna. Számunkra nagyon fontos, hogy a vasárnapi zárva tartás ne járjon elbocsátásokkal. A nagy elbocsátások elkerülése érdekében lehetővé kell tenni, hogy legalább a korlátozás alá nem eső boltokban lehessen vasárnap is alkalmazottakat foglalkoztatni, és ne csak a tulajdonosok árulhassanak. Ezzel a vasárnapi forgalom egy része átterelődne ezekbe a kisboltokba, ami így munkahelyek teremtését is generálná.

3. A kis- és közepes vállalkozások helyzetbe hozása miatt azt javasoljuk, hogy a területi korlátozás ne az árusítótérre, hanem az alapterületre vonatkozzon.

- A KDNP által szorgalmazott 400 négyzetméter árutér már túl nagy méret, ezért az LMP javaslata, hogy a törvény 300 négyzetméterben korlátozza az alapterületet. Ez valóban a kis- és közepes méretű élelmiszerboltoknak kedvezne, ami előnyt biztosíthatna nekik az erőfölénnyel bíró nagyobb láncokkal szemben. Ma ezek a kisebb boltok kénytelenek ugyan kinyitni vasárnap is, de veszteségesen működnek, mert a nagyok elszívják a vevőket. Ha életbe lépne ez a változtatás, akkor jobb helyzetbe kerülnének a nagy láncokkal szemben, bevételük, forgalmuk nőne. Kérjük, fontolják meg javaslatainkat, és támogassák azokat.

KORMÁNY

TÁLLAI ANDRÁS, (nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár): - Tisztelt Ház! Valljuk be őszintén: az üzletek bezárása vagy a munkavállalói érdekek védelme a vasárnapi munkavégzés esetén, ez érdekek harca, érdekek összecsapása. Érdekeké, mert nincs olyan ember Magyarországon, aki vasárnap ne járt volna már üzletben, és ne vásárolt volna, így ne tudná, miről van szó. Hát bizony nagyon-nagyon sok munkavállalót és nagyon-nagyon sok munkáltatót, vállalkozót érint a kérdés, tehát össztársadalmi kérdéssé vált lényegében ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása.

Ha az érdekeket vizsgáljuk, akkor, úgy gondolom, először meg kell vizsgálni a gazdasági érdekeket. Meg kell vizsgálni a kereskedői érdekeket, az állami és a foglalkoztatási érdekeket. Meg kell vizsgálni, hogy a kereskedőknek ebben a kérdésben mi az érdekük. A kereskedők attól tarthatnak, hogy csökkenni fog a forgalmuk, ezáltal csökkenni fog az árbevételük, a nyereségük, a tőkéjük. Úgy gondolom, erre nyilván csak feltételezéseket lehet mondani, de azt hiszem, ésszerű érv és válasz erre a kérdésre az, hogy ha Magyarországon van egy vásárlóerő-paritás, akkor attól, hogy valaki nem hét napon át tudja beszerezni a javait, hanem csak hat napon keresztül, az vélhetően ugyanannyit fog majd elkölteni. Tehát a kereskedői érdekek, úgy gondolom, nem abból a szempontból csorbulhatnak, hogy kevesebb lesz a fogyasztás és az árbevétel, hanem esetleg vásárlói szokások alakulnak át. Ne adj’ Isten, a kereskedők között még ösztönözhet ez a megoldás egy versenyt is. Esetleg még addig is eljuthatunk, hogy visszahat az árkérdésre, ami viszont a vásárlóknak lesz majd jó.

- Az állam szempontjából fölvetődik: ha az emberek nem fognak annyit vásárolni, nem fognak annyit fogyasztani, akkor bizony kevesebb lenne a bevétel, különösen az áfabevétel. Úgy gondolom, az állam ezt a kérdést nem vetheti fel költségvetési szempontból, tehát nem teheti ilyen szempontból mérlegre a döntést. Meg kell vizsgálni azonban, hogy mi a foglalkoztatói érdek. Tehát igaz-e az, hogy egy ilyen irányú döntés esetén kevesebb kereskedelmi dolgozóra lesz majd szükség, és úgy hat vissza a foglalkoztatásra, hogy bizony ezáltal sokan más munka után kell hogy nézzenek? Azonban, ha az első tétel igaz, hogy a vásárlóerő marad ugyanannyi, és ezt fogyasztásra költi, akkor vélhetően az, hogy időben rövidül a vásárlási lehetőség, de az eladott áru és szolgáltatás mennyisége ugyanannyi, akkor vélhetően ahhoz ugyanannyi foglalkoztatottra van szükség. Tehát a foglalkoztatottság szempontjából sincs tartanivalónk. Másrészt pedig tudvalevő: a kereskedelemben eddig is jellemző a szakképzett munkaerő hiánya, tehát esetleg bizonyos átrendezés esetén nem jelenthet országos, nemzetgazdasági szinten olyan problémát, ami külön kezelést igényel.

- Nagyon fontos kérdés a társadalmi érdekek felvetése, a vásárlói szokások megvizsgálása. Egyáltalán az ellátási kérdés, hogy veszélyezteti-e ez a magyar emberek ellátását, kereskedelmi árucikkekkel való ellátását? Úgy gondolom, hogy ebben a kérdésben, ha a vásárlói érdekeket nézzük, tehát azt, hogy kialakult egy szokás Magyarországon, vasárnap üzletbe menni és vásárolni, akkor bizonyára lesznek olyan emberek, akik ezt rossz néven fogják venni, hogy vasárnap esetleg nem lehet majd üzletbe menni. Hallok olyat is, tudok olyat is, hogy az egész család elmegy vasárnap vásárolni, és lényegében az egy kikapcsolódás, mert jó nézelődni, ismerősökkel is lehet találkozni, és közben bevásárolnak. Hát, ez bizony érdeksérelem egy családnak, egy magánembernek, mert át kell alakítania a szokásait, és vasárnapra, a pihenőnapra esetleg egy más jellegű tevékenységet kell kitalálni. Ez azonban semmiképpen nem zavarhatja az ellátás színvonalát, hiszen a végső megoldás nem fehér vagy fekete lesz, lesznek megoldások, tehát ilyen tekintetben semmiképpen nem gondolom, hogy ez össztársadalmi ellátási problémát fölvethet. Egy régi példa: mi is történt akkor, amikor például Magyarországon megszűnt a szombati munkavégzés? . Persze tudom, az más rendszer volt, egy más világ volt, de azért mégis: úgy gondolom szolgáltatások maradtak el, úgy gondolom, csökkent a munkaidő, tehát munkahelyeknek kellett volna megszűnni,  ehelyett a  szokásokat alakítottunk át. Persze, ez mindenkit, az egész munkavállalói társadalmat pozitívan érintette, hiszen jött egy plusz szabadnap, a szombati szabadnap, amihez a gondolkodásmódunkat, a szokásainkat át kellett igazítani. Egy kicsit ehhez tudom a mostani javaslatot is viszonyítani.

- Nos, a gazdasági és a társadalmi érdekek felvetése után nem véletlenül, utoljára fölvetem a munkavállalói érdekeket is. A munkavállalói érdeket, mert úgy gondolom, hogy azoknak a munkavállalóknak, akiket ez közvetlenül érint, egyértelműen az az érdekük, hogy vasárnap ne kelljen dolgozni, természetesen úgy, hogy ez ne okozhasson számukra egzisztenciális kérdést. Úgy gondolom, hogy már van olyan erős a magyar gazdaság, és tovább fog erősödni, hogy ezt a kérdést előtérbe tudja helyezni. Tehát nem gazdasági érdekek mentén és nem társadalmi szokások mentén kell meghozni a végső döntést, hanem alapvetően a munkavállalói érdekeknek a tiszteletben tartása, annak a megbecsülése és annak a lehetőségnek a megteremtése mellett, hogy igenis, a munkavállalónak joga van ahhoz, hogy vasárnap pihenőnap, szabadnap járjon számára is.

- A kormány i a munkavállalói, az emberi érdekeket helyezi előtérbe, ennek a mentén mondja ki a törvényjavaslat támogatását. Természetesen csak abban az esetben, ha megfelelő kompromisszumokat fogunk tudni találni. Keresünk is, például a mai nap is a Nemzetgazdasági Minisztériumban egyeztetések történtek a kereskedelmi dolgozók szakszervezeteivel, az érdek-képviseleti szervekkel. Összességében tehát azt tudom mondani: a kormányzati álláspont kialakítása azt jelenti, hogy mindent mérlegre téve, a munkavállalói érdekek prioritást kapva, a kompromisszumokat megkeresve az elmondott szempontok alapján a kormány támogatni tudja és támogatni fogja ezt az előterjesztést.