Újabb elképesztő követelés - Magyarország a holokauszt-hiénák célkeresztjében

A MÁV elleni kártérítési perhez kapcsolódva újabb keresetet nyújtottak be Chicagóban a magyarországi holokauszt áldozatai vagy azok örökösei, ezúttal több magyar bank ellen. Az öt alperes a Magyar Nemzeti Bank, az OTP, az Erste Bank, az MKB illetve a Bank Austria által felvásárolt Creditanstalt. A magyar igazságszolgáltatás a felperesek szerint egy követ fúj az alperesekkel, ezért indították az eljárást Amerikában. Mai forintra átszámítva akár többezer milliárd forintot is követelhetnek.

Másfél hónappal a MÁV-val szembeni holokausztper megindítása után újabb keresetet adott be Chicagóban ugyanaz az ügyvédi iroda, a Monico, Pavich és Spevack. A csütörtökön az ottani szövetségi bíróságon iktatott kereset formailag is kötődik a Magyar Államvasutak peréhez, és ugyanahhoz az örmény származású bíróhoz, Samuel Der-Yeghiayanhoz adták be – jelentette a Népszabadság washingtoni tudósítója.

A holokauszttúlélő felperesek, illetve áldozatok örökösei – zömükben ezúttal is amerikai és izraeli illetőségűek; magyar állampolgárt a beadványban nem említenek – gyűjtőperben követelnek kétmilliárd dollárt (1944-es értéken), plusz kamatos kamatot magyar bankoktól, illetve a hazai bankpiacon aktív külföldi szereplőktől.

Ugyanakkor a kereset nem zárja ki, hogy a követelést kiterjesztik több tucat, a beadványban szintén felsorolt, 1944-ben működő pénzintézetre, takarékpénztárra és jogutódjaikra is. Csakúgy, mint a MÁV elleni perben, az 1944-es árfolyamon, dollárban adják meg a követeléseket, mai értékre való igazításukat kérve a chicagói bíróságtól. (Ennek összege több tízmilliárd mai dollárt jelenthet.) A nem vagyoni, büntető-kártérítés összegére a szöveg szerint később térnek vissza.

A kereset szerint a második világháború idején Magyarországhoz visszacsatolt területekkel együtt számítva a lakosság tizede volt zsidó, a nemzeti vagyon 20-25 százaléka volt zsidó kézben. Ennek értékét Randolph Braham történész mértékadónak tartott munkájában 7-9 milliárd aranypengőre becsülte, amit a keresetet benyújtó ügyvédek és a hozzájuk csatlakozott két egyetemi jogászprofesszor szerint még meg is kell kétszerezni, egy dollár akkor öt aranypengőt ért. A vagyon jórészt ingatlanban volt.

A beadvány fő érvelése ugyanúgy a zsidóság kifosztása – csak ezúttal a bankok részéről. A holokauszt után visszatérő túlélők vagy örököseik a számlájukon semmit nem találtak, a széfekben elhelyezett értékeik helyett üres dobozokat láttak viszont. Egy példa: az egyik felperes apja, aki a vészkorszak előtt sikeres ügyvéd volt Budapesten, a Magyar Országos Központi Takarékpénztár Banknál helyezte el családja ékszereit. Ennek bizonylatát ma is őrzi, ám hiába próbálta visszaszerezni a javait.

A perirat szerint a szóban forgó bankok vagy elődeik a magyarországi holokauszt "gazdasági karjaként" szolgáltak, A bankok kifosztották ügyfeleiket: eltulajdonították a zsidók bankszámláin levő vagyont, valamint a széfjeikben őrzött értékeket, köztük ékszereket, műtárgyakat és értékpapírokat.  A kereset szerint a bankok 1944-ben összeesküvésben vettek részt a nácik által megkezdett genocídium befejezésére. A nemzetközi jogot megsértve, jogtalanul gyarapították vagyonukat a zsidóktól elrabolt értékekkel. A bankok és utódaik mindmáig folytatják az érintett zsidó csoport "népirtó megsemmisítését" egyebek mellett azzal, hogy törvényt sértve elutasítják a zsákmányolt vagyon visszaadását, azt hazudják, hogy nem szerezték meg azt, valamint szándékosan és jogtalanul titkolják az egykori vagyoni kimutatásokat. Az ellopott vagyonból a bankok befektettek, profitáltak, és tagadják, hogy tudtak annak létezéséről vagy nagyságáról.

A dokumentum szerint 1944-ben zsidó vagyont őriztek mintegy hatvan pénzintézetben, amelyek nevét felsorolják. A keresetet 25, többségében amerikai és izraeli állampolgár nevében nyújtották be, felsorolva milyen értékekkel rendelkeztek: vagyonos üzletembereket, kereskedőket és bankárok fosztottak meg személyes és üzleti vagyonuktól.

Mint korábban arról a hvg.hu beszámolt, összesen közel 1800 milliárd forintnyi kártérítést követelnek a Magyar Államvasutak Zrt.-től azok a holokauszt-túlélők, illetve a túlélők leszármazottai, akik szerint a vasúttársaság – illetve jogelődje – 1944-ben aktívan részt vett a náci népirtásban, hiszen szerelvényein 437 ezer magyarországi zsidót szállított az auschwitzi haláltáborba. A keresetlevél 95 Egyesült Államokban, Izraelben, Nagy-Britanniában, Brazíliában és Magyarországon élő felperest sorol fel.

Magyar történészek már ezt a keresetet is megalapozatlannak, történelmi tévedésektől hemzsegőnek, felületesnek nevezték. A hvg.hu utánajárt, az akkori keresetben felsorolt izraeli állampolgárok egy része nem is tudta, hogy neve szerepel a keresetben. Másokat amerikai ügyvédek kerestek fel, és biztosították az illetőket, ők intéznek mindent. Az egyik túlélőnek említették a peren kívüli megegyezés lehetőségét is. AMonico Pavich & Spevack ügyvédi iroda egyébként – a felperesek keresetlevele szerint – a megítélt kártérítési összeg egyharmadában részesülhetne.

MÁV-ügyben egy hónap múlva lesz a meghallgatás
 
A chicagói bíróság április 22-re meghallgatást tűzött ki abban a perben, amelyben a magyarországi holokauszt áldozatainak örökösei beperelték a MÁV-ot, és jóvátételt követelnek, amiért a cég a második világháború idején közreműködött zsidók deportálásában.
A MÁV Zrt. kommunikációs igazgatósága csütörtökön közölte, hogy a cég jogi képviseletére a vasúttársaság ajánlattételi felhívást juttatott el 13, az Egyesült Államokban működő ügyvédi irodához. Mint a közleményben írták, azt szeretnék elérni, hogy a kereset elutasítsák, illetőleg a pert jogerősen megszüntessék.

A pályázók ajánlatában meghatározott ár – az ügyvédi munkadíj vállalt maximuma és az esetleges sikerdíj együttes összege – nem haladhatja meg a 45 millió forintot.

Az ajánlatokat pontozási rendszer alapján bírálják el. Az ötfős bíráló bizottságban az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium által delegált tagokon kívül a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója, valamint jogi igazgatója vesz részt.

A MÁV Zrt. közölte, hogy a felperesek keresete 2010. március 24-én megérkezett az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumba, de a MÁV Zrt.-nek hivatalosan még nem kézbesítették.

A vasúttársaság arra számít, ha a chicagói bíróság a pert érdemi vizsgálat nélkül, eljárásjogi alapon nem szünteti meg, akkor a MÁV Zrt. hosszadalmas és költséges jogi eljárásnak néz elébe az Egyesült Államokban. Ebben az esetben a perben eljáró ügyvéd kiválasztására – a becsült ügyvédi díj nagysága miatt – a vasúttársaság közbeszerzési eljárást fog lefolytatni.

Forrás: hvg.hu, NOL, MTI, stop.