Az amerikai Barna Csoport 30 éve kutatja a felekezetek, vallások befolyását a közéletre. Előző anyagunkban (USA 2016: A VALLÁSOS HITNEK VAN A LEGNAGYOBB BEFOLYÁSA A SZAVAZÓI DÖNTÉSEKRE – 2016.10.31.) beszámoltunk arról friss statisztikai, közvélemény kutatási adataik alapján, hogy az USA-ban még mindig a vallásos hitnek van a legnagyobb befolyása a szavazói döntésekre.
A magyar médiában sok mindenről szó esik, erről azonban alig vagy egyáltalán nem. Mi a hallgatás oka? Tudatlanság, a tájékoztatók tájékozatlansága, tendenciózus hallgatás? Vagy poszt-ateista reflex-közöny? La Noia – unalom, érdektelenség? Pedig a közvélemény bizonyosan mást vár! Nem csak azt, amit szánnak vagy adnak, illetve nem adnak nekik! Október 31-én megjelent és sok helyen, internetes oldalakon publikált cikkünk alapját a Barna Group említett kutatási publikációja alkotja, ami még ma is internetes oldalindító közleményként vezeti a sort. Ma a Trump- és Clinton-„rajongók” hitének és ideológiájának járunk utána… (Forrás: /www.barna.com/)
A TRUMP RAJONGÓK SZEMLÉZÉSE – OLYKOR 30-40%-OS ELŐNY CLINTONNAL SZEMBEN. Az új Barna-kutatás 1 023 személy megkérdezésére terjedt ki, ebből 627 hasonló pártszimpátiával rendelkezik, vagy az egyik, vagy a másik jelölt táborához tartozik.
Donald Trump csoportján belül bizonyos vélemények jelentős többséget alkottak, de voltak eltérések is, mindazonáltal valamennyi a politika konzervatív szemléletét tükrözi. Nem meglepetés, hogy a republikánus jelölt megnyerte a tipikusan jobboldali hívő réteget. Ez a szegmens olyanokat foglal magába, mint az evangelikálok, akik között Trump 55%-kal Clinton 2%-ával szemben magasan vezet. A nem evangelikál, de újjászületett keresztyének között, akiket mi itthon inkább a „történelmi egyházak” kategóriával jelölünk, szintén Trump vezet 49%-os szimpátiamutatóval Clinton 31%-ával szemben. De ide tartoznak azok is, akik protestáns templomba járók, mi úgy mondanánk: „vasárnapi keresztyének”, akik között Trump 47%-kal vezet Clinton 32%-ával szemben. Ebbe a körbe sorolja a felmérés azokat a felnőtteket is, akiknek bibliai nézeteik vannak, közöttük szintén magas Trump támogatottsága: 57%, szemben Clinton 30%-ával. Aztán következnek azok, akiknek meggyőződése, hogy létezik abszolút morális igazság, ezeknek 48%-a Trump-párti, 37%-uk Clinton párti. Még szembetűnőbb a százalékos különbség a két elnökjelölt között azok körében, akik teológiailag konzervatívnak tartják magukat: 60%-uk Trump szimpatizáns, és csak 28% támogatja Clintont.
Érdekes, hogy Trump kik között szimpatikus életstílus tekintetében? A lőfegyvert otthon is tárolók között Clinton szimpatizánsaira 34% jut, Trump szimpatizánsaira 55%. Az életvédők között 54%-kal vezet Trump, Clinton 31%-ával szemben. A hagyományos erkölcsi értékeket preferálók, tartók és terjesztők körében Trump 47%-os aránnyal vezet Clinton 39%-ával szemben. Aztán meglepő lehet, de a széria, azaz gyári autók nemzeti versenyét, a NASCAR-t kedvelők körében is Trump vezet 50%-kal Clinton 39%-ával szemben. És kiugró szimpátiamutatók jöttek be azok köréből, aki jelenleg is és korábban katonai szolgálatot teljesítettek, ezek 57%-a Trump szimpatizáns, Clintonra csak 29% esik. Azok között, akik aggódnak a mai Amerika mint állam jövője miatt, szintén Trump a befutó, 52%-kal. A Clintonhoz húzók aránya ebben a kérdésben 31%. Azok között, akik úgy vélik, az ország rossz irányba tart, szintén Trump vezet 52%:30% arányban. Elképesztően magas azok Trump iránti szimpatizálásának a százaléka, akik fiskális konzervatívok, itt kettőjük aránya: 71% Trumpnak, 19% Clintonnak. A társadalmilag konzervatívok 69%-a áll Trump mellé, míg Clinton mellé 21%.
A CLINTON-RAJONGÓK MUTATÓI – OLYKOR 50%-S VAGY MÉG TÖBB A KÜLÖNBSÉG. A Barna felmérés 14 szavazói szegmensre lelt, ahol Hillary Clinton elnökségének a preferálása csaknem abszolút mértékű. Ők a baloldali szemléletű szavazók. Clinton mögött névleges vagy vasárnapi keresztyének is állnak, de ezek csak alkalmi keresztyének, arányuk Trump szimpatizánsaival szemben 48%:36%. De nem keresztyének is állnak a női elnökjelölt mögött, arányuk 37%, ez Trumpnál 30%. Szembetűnően sok ateista és agnosztikus áll Clinton mellett, arányuk 61% vs Trump 18%-ával. A katolikusok is nagyobb mértékben állnak Clinton mellett, 45%-kal, míg Trump mögött 35%.
Őt is kedvelik bizonyos életmód-csoportok, jelentős arányban környezetvédők, 64%-kal, míg Trump mögött 23% áll. Vagy olyanok, akik a Walmart kiskereskedelmi céget kedvelik, 47%:41%-os vezetéssel Clinton mögött. A „másságot” hirdetők és így élők körében igen magas a szimpatizánsok száma Clinton mellett, 71%-kal, míg Trump táborában 17%.
A demokrata elnökjelöltnő bizonyos csoportoknál, illetve ideológiájú körükben nagyobb táborral rendelkezik. Olyanok között, akik optimistán tekintenek a jövőre, 53%-kal vezet, Trump 32%-kal áll. A fiskális liberálisok között 81% a szimpátia mutatója Trump 6%-ával szemben, ez a leghatalmasabb eltérés a két jelölt között. A társadalmi liberálisok között 76%, Trump 14%-ával szemben, vagy azok között, akik a jelenlegi kormányzást szeretnék a jövőben is látni. 76%-a ezek közül Clinton mögött látható, Trump tekintetében ez a mutató 17%.
Barna értelmezése és véleménye szerint, ha a publikálás időpontjában, tehát 2016. október 10-én lett volna a választás, akkor a Clintonra leadott evangélikál szavazatok 20%-kal alacsonyabbak lettek volna, mint ellenfele esetében.
ISTEN ÉVSZÁZADA A 21! - ÓRIÁSI PÉNZEK MENNEK FOLYAMATOSAN A HIT/VALLÁS ÉS A POLITIKA, KÜLPOLITIKA HATÁSVIZSGÁLATÁRA AZ USA-BAN ÉS MÁSUTT! Mindehhez nagyon is ide kívánkozik az az információ, hogy az USA-ban már évek óta intenzív kutatás folyik sok egyetemen és speciális intézetben a hit és a vallások, valamint a politikai befolyás(olás) összefüggéseinek a kutatására.
Amióta az 1990-es évek kezdetén Peter Berger bostoni vallásszociológus meghirdette antiszekularizációs tételét, azaz nyíltan megbuktatta a szekularizácós tételt és ideológiát (addigra már ennek a hivatalos magyar és kelet-közép-európai kommunista ideológusai, akik a vallás kihalásáról beszéltek nagy hangon évtizedeken át, megbuktak politikailag!) – tehát Berger szerint a vallások nem hogy kihalnának a 21. században, de eddig még nem látott reneszánszuk következik be. Részben ilyen háttérindoklással és tapasztalattal írta meg S. Huntington is a civilizációk küzdelméről könyvét. Mindketten a vallások növekedése révén az ezzel párhuzamosan és arányosan növekvő feszültségek megjelenéséről és várható befolyásáról írtak a 21. században. A vallások világversenyéről, amiben aztán politikai, olykor katonai eszközök is részt vesznek majd. És természetesen pénz is. A bostoni egyetemen a Center for Religion and Modernity intézet hatalmas apparátussal, 200 kutatóval és 20 szakterületen kutatja a vallás és a politika kölcsönhatásának jelenbeni és jövőbeni helyzetét.
Nemrég Németországban, Münsterben is felállítottak egy „Központ a Vallásért és a Modernitásért” nevű tükörmás intézetet a bostonihoz hasonlóan, mivel a 21. század – hangzik az amerikai és német szakértők, kutatók véleménye – egyáltalán nem lesz vallástalanabb, mint a korábbi századok, sőt! Vagy említsem meg a Harvard Egyetem fiatal kutatónőjének, Monica Duffy Toft-nak a kutatásait, aki „Isten évszázada - újjászülető vallás és globális politika” címmel 2011-ben jelentette meg az ilyen irányú kutatások eredményeit? A Harvard Egyetem Belfer Központjában a professzornő létrehozta a „Vallás a Nemzetközi Ügyekben” nevű intézetet a vallások politikai befolyásának kutatására. És miért ne említeném meg a nagyszerű brit J. Micklethwait és A. Wooldridge nevét, akik „God is back”, Isten visszatérése c. könyvükben egyenesen az USA és Európa közötti kulturális háborúról írnak, amiben a modernitás formái ütköznek meg egymással?! Azaz, hogy Amerikának sikerült az, ami Európának nem, nevezetesen a vallás és a hit összekapcsolása a modern szabadsággal, egyenlőséggel és racionalitással. S valahol itt tapintható ki az a fontos megállapítás, amit a Barna Group és a Pew Research Center felmérései is alaposan alátámasztanak, hogy a választásoknál a vallási hitnek döntő befolyása van az eredményekre!
(További érdekes és fontos részteletek olvashatók a világvallások versenyfutásáról a poszt-szekularizmus korszakában a szociáletikai „zöld kézikönyvben”, Dr. Békefy Lajos/Dr. Birkás Antal (szerk.), Napjaink dilemmái - protestáns válaszok, szociáletikai kézikönyv mindenkinek címmel, Barankovics Alapítvány, 2016, valamint Dr. Békefy Lajos, Kereszttűzben – a keresztyénüldözés rövid históriája Jézustól napjainkig, a vallások jövője és szerepe a 21. században, Barankovics Alapítvány, 2015 c. kötetben).
Amiről a magyar sajtó még hallgat vagy nem kellő mélységben tájékoztat, sürgősen pótlandó hiányossága a köztájékoztatásnak. Jó lenne ezt mihamarabb speciális vallási-, és hitismereti projektekkel bepótolni és folyamatos frissítéssel szinten tartani. Különben csak vélekedések, képzelgések szálldosnak az éterben vagy kerülnek kinyomtatásra magyar nyelven, melyeknek a tényekhez és a rohamosan fejlődő valláskutatáshoz, vallásszociológiához, legfőképpen a realitáshoz semmi köze sincs!
Szemleíró: Dr. Békefy Lajos, a KDNP Protestáns Műhely külügyi titkára
