Az elvilágiasodás, a szekularizáció teoretikusai azt hirdették, hogy a vallás nyomtalanul kihal a modern társadalomból. Ezzel szemben a mai világban a vallások elevenebbek, mint bármikor korábban. „Tévedtek, tévedtünk” – mondta nemrég a münsteri egyetemen Peter Berger világszerte ismert vezető amerikai vallásszociológus. Mivel a modernitás aláásta a korábbi bizonyosságokat, s a bizonytalanságot az emberi természet hosszútávon nem viseli el, az emberek tömegei visszatérnek a bevált évezredes vallásokhoz, hitekhez. Ezért a mai kutatók globális prognózisa a „deszekularizációról”, az elvilágiasodás megtorpanásáról, illetve a vallások eddig nem tapasztalt 21. századi fellendüléséről szól. Mintha ezt a prognózist megértették volna Lengyelországban, ahol kísérletképpen közel egy éve sugározza adásait a Radio dla Ciebie/Rádió Neked nevű vallásközi adó. Forrás: evangelisch.de.
A világstatisztikák és a szociológusok véleménye megegyezik –
vallási neoreneszánsz jön
Kétségtelenül sokat kellett várni arra, hogy a vallásszociológusok, meg a „levitézlett” marxista ideológusok elméleti fikciói megdőljenek a valóság megcáfolhatatlan tényein. Peter L. Berger vezető amerikai szociológus szerint jó másfél évszázada indult az ideológiai és tudományos versenyfutás azért, hogy kinek a „jóslatai” jönnek be hamarabb a vallás mint a „nép ópiuma” vagy a vallás mint kihaló kulturális jelenség tekintetében. Erre az „eszement” versenyfutásra látványosan és egy nemzedék alatt rácáfoltak a világvallások – vagy inkább a modernitás tikkasztó ürességében önmaguk igazi igényeire rádöbbent embermilliók? Mindenestre az amerikai Boston Egyetemén már évtizedek óta, s a német Münster Egyetemén pár hónapja működik az a két kutatóintézet, amiket hasonló nevük és kutatási céljuk kapcsol össze, nevezetesen a világvallások, illetve a 21. századi emberiség vallási neoreneszánszának a kutatása. A Center for Religions and Modernity nevű amerikai és német intézet hatalmas kutatói állománnyal vizsgálja a „deszekularizációnak”, azaz „elvilágiasodástalanságnak” nevezett jelenséget, ami az összes földrészen tapasztalható. Az angolszász és német szakemberek egyöntetűen így fogalmaznak: a 21. századik egyáltalán nem lesz vallástalanabb, mint a korábbi század(ok). Sőt! A vallások soha nem látott „piaca” alakul ki az előttünk álló évtizedekben, hiszen a világszerte ideológiailag, politikailag, egzisztenciálisan, kulturálisan és gazdaságilag elbizonytalanodott ember-milliárdok lelki állapota hosszú távon nem bírja elviselni a bizonytalanságot. Kapaszkodókat, szellemi-lelki ugródeszkákat, fix pontokat keresnek az emberek, s ezeket leginkább az évezredes, jól bevált vallási alapzaton vagy humuszban találják meg. Hiszen ez jelentette eleiknek a tartást és a megmaradást. A 2009-ben készített táblázat szerint a világvallások megoszlása statisztikailag így nézett ki (azóta pedig szinte valamennyi vallásban pozitív irányú elmozdulás figyelhető meg): a keresztyének száma a világ legnépesebb vallásaként 2,1 milliárd, utána jönnek az iszlám közösség tagjai 1,5 milliárdnyi lélekkel, őket a hinduk követik 1 milliárdnyian. Aztán a buddhisták következnek 350 millióval, majd a kisebb vallások. Az ateisták vagy agnosztikusok számát 2009-ben 750 millióra becsülték. Ennek a vallási új-reneszánsznak egyik érdekes, hozzánk földrajzilag közeli megnyilatkozása a lengyelországi Radio dla Ciebie növekvő népszerűsége.
Rádió Neked – vallásközi műsorszerkezettel – O moj Boze
Legutóbb a varsói stúdióban egy katolikus prelátus, meg a reformált zsidó közösség rabbija, aztán az ortodox teológus, és az evangélikus lelkész, s az iszlám közösség imámja ült mikrofon elé. „Nagyszerű, akkor indulhat az adás” – kezdte a felvezetést a varsói stúdióban Grazyna Luber-Halbersztat szerkesztő. A műsorvezető most éppen a varsói egyetem filozófia-professzora, Tomasz Wisniewski, aki a beszélgetés címét így adja meg: O moj Boze/Ó, Istenem. A különböző vallások és felekezetek képviselői hetente egyszer ülik körül így a stúdióasztalt. Eddig már több olyan téma is feldolgozásra, megvitatásra került, ahol a vélemények nagyon is megoszlottak, s olykor parázs vallási vita is kialakult a beszélgetőpartnerek között. Ilyen témák voltak: „Mi is a monoteizmus/egyistenhit lényege”? Vagy: „Mi Jézus titka?”. „A büntetés arányban áll-e az elkövetett bűnnel – vallási értelemben?”. Büntető Istene van a vallásoknak vagy irgalmas Istene? Ha az, meddig tűri el az emberi „szemtelenséget”, lázadást, a sokarcú bűnt?
De éppen nemrég szólalt meg az adásban a lengyel igazságügyi miniszter is, Jaroslaw Govin, s kifejtette álláspontját a tervezett EU-s törvényről, ami a családon belüli, otthoni erőszakot tervezi büntetni. Mindegyik felekezet és vallás képviselője megegyezett abban, hogy Isten az embert családi életre teremtette, s ha a családban erőszak üti fel a fejét, akkor az a teremtésbeli méltóság elleni bűn, s igazából így a a férfi/nő kifordul eredeti rendeltetéséből.
Nem csak a katolikus rádió szól – fontos megismerni mások véleményét
Az adás szerkesztőnője elmondja: sok visszajelzést kapnak a hallgatóktól, akik igen pozitívan értékelik, hogy nem csak a katolikus egyház rádióhangját hallják, hanem a különböző felekezetek és vallások nézeteit is megismerhetik a nagyon is mai és fontos gyakorlati kérdésekben. Persze, éppen az ezt megelőző műsoregységben meg csak kizárólag katolikus lelkészek és újságírók szólaltak meg. Ez nem meglepő, hiszen az is vallásstatisztikai tény, hogy Lengyelország lakosságának több mint 90 %-a római katolikus. A ortodoxok hívők száma csaknem fél millió, de élnek az országban evangélikusok (80 ezer), reformátusok, zsidók és muzulmánok is, ez utóbbiak pár ezres nagyságrendben. De a Radio dla Ciebie-ben rendszeresen megszólalnak ők is, s ez igen nagy lépés a vallások közötti egyensúly, aránytartás és nyitás megteremtésében.
A család értelmezésének sokfélesége is adástéma
Érdekes és nagy hallgatottságot hozó téma volt a műsorban nem régen az a sorozat, amit a családról tartottak. Melyik felekezet és vallás hogyan is értékeli a család szerepét a modern társadalomban és az emberi életben? És hogyan definiálják, írják le a család lényegét? A vezető evangélikus teológus az egyházi élet alapvető formájának nevezte a családot, a katolikus szerzetes a legkisebb szeretetközösségnek. A zsidó rabbi a hagyományok átadásának, a zsidó nép története megőrzésének elemi iskolájaként mutatta be a családot. Az imám pedig szóba hozta azt a tapasztalatot, hogy az eredeti rendtől eltérően mind’ több asszony kezd „uralkodni” a családban. A lutheránus lelkész szerint a patriarkális, eredetileg még Luther családszemléletét is jellemző apaközpontúságnak vége. De a szabadságnak is meg vannak a határai, az azonos neműek házasságkötésének megáldása még nincs napirenden a lengyel evangélikusoknál (sem).
És vannak azért vallási konfliktusok is?
Ez a kérdés is visszatérően szerepel a vallásközi műsorprogramban. Nagyon hasznos ez, hiszen a hallgatókat, s a közvéleményt egyre fogékonyabbá, illetve érzékenyebbé neveli mindenfajta vallási negatívum, diszkrimináció, hátratétel felismerésére, jelzésére, kimondására, s az egészséges vallási közvélemény kialakítását segíti. Tomasz Wisniewski műsorvezető azon a véleményen van, hogy a világvallásokban és a különböző felekezetekben is fellelhetők olyan közös értékek, amelyek növelik az egymás iránti nyitottságot, bizalmat, odafigyelést és megbecsülést. És ez az ilyen rádiós adásoknak igen pozitív társadalomlélektani eredménye, hatása, amiért igen csak érdemes fenntartani a vallások közötti párbeszédet a média szintjére felemelő vallásközi rádiót.
Jó lenne, ha legalább erről a varsói expresszről nem késnénk le
Mindezen nekünk és nálunk is érdemes (lenne) elgondolkodni. Hogy legyen olyan adó, ami a világvallások/felekezetek hallatlanul gazdag témakörében valóban Neked, Érted, Rólad szólna, s ahol az infókkal nem mángorolnák ki óránként a lelkeket. Itt valami egészen másról van ugyanis szó, mint politikáról vagy médiapolitikáról. Ez a rádió a lélekről, az alapvető belső emberi szükségletekről, s azok betöltéséről szól. Márpedig ez az, amivel kapcsolatban a legnagyobb vallásszociológiai véleménybomba éppen nemrég robbant az USA-ban és Németországban: „Tévedtünk… A vallások nem halnak ki, sőt a 21. században még nagyobb fellendülésükkel kell számolni, mint korábban bármikor…Mert az emberek biztonságra és bizonyosságra vágynak”. Lengyelországban már elébe mentek ennek a belső, elemi szükségletnek. Jó lenne, ha legalább ezt a varsói expresszt le nem késnénk!
Írta: Dr. Békefy Lajos
