Aradszki András: 1956-ban folytatódott a keresztényüldözés

Aradszki András arról beszélt a Országgyűlésben a napirend előtti felszólalásában, hogy 1956 novemberétől - rövid szünet után - folytatódott Magyarországon a keresztényüldözés, „egy istentelen politikai rendszer megszilárdításának lett emblematikus figurája" Kádár János.

Megemlítette: ez a gyűlölet 1918-ban és 1919-ben „már kimutatta a foga fehérjét", majd 1945 után "Rákosit felhasználva fokozatosan nyelte el áldozatait".

Aradszki András, a KDNP országgyűlési képviselője, frakcióvezető-helyettes
    
Hozzátette: a Nyugat-Európát 1968-tól, Magyarországot pedig „a rendszerváltozás kisiklatásától" birtokba vevő liberalizmusváltozat „az új, globális etika sunyi, de nagyon hatékony kialakításával folytatta a kereszténység üldözését".
    
Kifogásolta, hogy az érzékenyítő programok nem foglalkoznak a keresztények üldözésének kérdésével, és jelezte: ezeken az embereken állami szinten segít Magyarország.
    
Válaszában Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára arról beszélt, 62 éve „az országot kiszolgáltató szűk bűnözői csoport" érkezett vissza tankok élén, hogy eltiporja a szabadságért folytatott harcot, és kicsit változó személyi összetételben visszaszerezze a hatalmat.
    
Az ötvenedik évforduló „nem méltó keretek között" folyó eseményeit, a védtelen emberek elleni lovasrohamot felidézve azt közölte, az MSZMP jogutódja mind a mai napig parlamenti párt, a többi ellenzéki erő megemlékezése pedig sok esetben abból állt, hogy az utódpárttal "miként fognak össze, miként indulnak közösen választásokon" vagy kormányoznak együtt.
    
Az államtitkár kitért a Hungary Helps program keretében az üldözött keresztények érdekében kifejtett magyar kormányzati tevékenységre.

Hogyan alakul az idén a települési önkormányzatok finanszírozása?

Aradszki András a későbbiekben arról érdeklődött, hogyan alakul idén a települési önkormányzatok finanszírozása. Milyen fejlesztéseket, milyen mértékben támogatnak? Kitért arra, hogy a vonatkozó pályázati források felhasználására az önkormányzatoknak két évük van, s megjegyezte: a keretösszeg megduplázódott, tavaly már majdnem 7,5 milliárd forintra rúgott.
    
Pogácsás Tibor, a belügyi tárca államtitkára közölte: 2010 előtt nagyon nehéz helyzetbe kerültek az önkormányzatok, ezért úgy döntöttek, konszolidálják őket, átvállalják hiteleiket. Az új finanszírozással elérték, hogy az önkormányzatok nullszaldós költségvetést terveznek, a többlet is megjelenik náluk, s képesek önerős fejlesztésekre is. A keret folyamatosan nőtt - erősítette meg, hozzátéve: idén először öt-, majd újabb hárommilliárdot tudtak biztosítani a fejlesztésekre, s a programot folytatni kívánják.