Helye van a modern európai demokráciában a keresztény vallás szabad megvallásának és védelmének, Európa keresztény örökségére lehet és kell hivatkozni a közéletben is - jelentette ki Zsigmond Barna Pál fideszes parlamenti képviselő Strasbourgban, az MTI-nek telefonon nyilatkozva szerdán.
Nacsa Lőrinc, a KDNP frakciószóvivője
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) szerdán 76 szavazattal, 65 ellenében és 29 tartózkodás mellett fogadta el A lelkiismereti és vallásszabadság védelme a munkahelyen című dokumentumot.
Nacsa Lőrinc kereszténydemokrata országgyűlési képviselővel közösen adott nyilatkozatában Zsigmond Barna Pál elmondta, a baloldali liberális pártok képviselői nem tartották fontosnak a dokumentum elfogadását, mert szerintük a vallás semmilyen formában sem jelenhet meg a közéletben. Úgy vélték, önmagában zavaró, ha egy jelentés címében a vallás szó szerepel.
Tájékoztatása szerint az Európai Néppárt (EPP) vezérszónokaként a vita során azzal érvelt, hogy a vallásszabadság védelme nem lehet teljes egészben magánügy, a közjognak is védeni kell a vallás szabad gyakorlásához való jogot.
„A vallás az egyén identitásának fontos része, a vallási meggyőződésünk történelmi örökségünk. Európa az elmúlt évszázadokban a kereszténység bástyája volt, ma pedig azt látjuk, hogy a keresztény kultúra visszaszorul" - fogalmazott.
Nacsa Lőrinc kiemelte, az elmúlt években számtalan esetben volt látható Nyugat-Európában a keresztény szimbólumok diszkriminálása munkavállalók esetében, mások „érzékenységére" hivatkozva.
Elmondta, liberális oldalról a határozati javaslatot folyamatos támadás érte. Szavaikból az tűnt ki, hogy a vallási meggyőződés és szimbólumok már semmilyen védelmet sem érdemelnek, hiszen Strasbourgban a keresztény szó már félig tiltottnak számít a tolerancia és a politikai korrektség jegyében - emelte ki.
„Európának nem megtagadnia, hanem erősítenie kellene a keresztény értékeket és kultúrát" - tette hozzá a képviselő.
