Soltész Miklós azt mondta: a nemzetiségi közösségek megmaradásához egyaránt szükség van a hitre, az anyanyelv ápolására, kultúrájuk megőrzésére és a színvonalas oktatásra.

A Magyarországon élő nemzetiségeknek a kormány biztosítja a feltételeket, a rendelkezésére álló minden eszközzel segíti értékeik megőrzését

 

– hangoztatta az államtitkár.

Soltész Miklós úgy fogalmazott: „ha más országokban azt tapasztaljuk, hogy az ottani magyaroknak mindenféle módon próbálják az életét háttérbe szorítani, adott esetben elnyomni, akkor is igyekeznünk kell” jó példát adni, bizonyítva, hogy lehet egymást tisztelve és segítve, egymással összefogva együtt élni.

Az államtitkár példaként hozta fel, hogy Erdélyben, a Gyimes-völgyben adminisztrációs okok miatt Gyimesbükk már nem Hargita megye része, a szomszédos román megyéhez sorolták.

Fiatalokkal jártam éppen Erdélyben, akik megtapasztalhatták, hogy a gyimesbükki csángó magyaroknak ez az intézkedés milyen nehézséget, mennyi szenvedést okoz

 

– mondta.

Soltész Miklós hangsúlyozta: azok az eredmények, amelyek az utóbbi évtizedben például a Rába-vidéken megvalósultak, a közös munka gyümölcsei, amelyek nagymértékben múltak a helyi nemzetiségi közösség vezetőin is.

Apátistvánfalván 2021-ben belülről, idén pedig kívülről is felújították a plébánia épületét, amely zarándokszállásként is működik majd amellett, hogy közösségi helyiségeit és étkezőjét a szomszédos nemzetiségi általános iskola diákjai használják.

Tóth Tibor, az apátistvánfalvi Harding Szent István-templom plébánosa elmondta: a külső és belső felújításra 40 millió forintot fordítottak, az egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárságtól kaptak támogatást.

A templom rekonstrukciója számításuk szerint egymilliárd forintba kerülne, amihez szlovén és magyar részről is állami támogatásban reménykednek – tette hozzá.