Navracsics Tibor arról beszélt, hogy a Herendi Porcelánmanufaktúra híven szimbolizálja az Európai Kulturális Fővárosa program egyik fő célkitűzését, azaz „megmutatja Európának magyarságunkat”.     

Mint mondta,

a manufaktúrák közös jellemzője, hogy a magas minőség révén művészetükkel életminőséget javítanak.   

 

Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója azt hangsúlyozta, hogy a kulturális régió megerősítésén dolgoznak, melyben az összefogásnak és a párbeszédnek nagy jelentősége van.       

Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója azt emelte ki, hogy az európai manufaktúrák azonos ipartörténeti gyökerekkel rendelkeznek, és bár eltérő fejlődési utakra léptek, mégis közös az értékrendjük. A szaktudás, a megújulásra való képesség és az elegancia mindnyájukat jellemzi – tette hozzá.     

A helyszínen kiadott sajtóanyagban az áll, hogy kiállításon a Herendi Porcelánmanufaktúra mellett a németországi Felső-Frankföldről, valamint Fürstenbergből, Bécsből és a szászországi Meissenből származó porcelánalkotások láthatók.

Kiállítottak egyebek mellett egy Bécsből érkezett, kétszemélyes reggeliző készletet gazdag aranyozással, valamint egy 1929-ben készült Melone mokkakészletet, amely Josef Hoffmann munkája és még manapság is gyártják.     

Meissen, az első európai porcelánmanufaktúra nagy klasszikus kollekciót hozott a kiállításra. A kiállított barokk készletet hattyú domborművek díszítik. A pádovai porcelánkakast Johann Joachim Kaendler, Meissen híres szobrásza készítette 1730-ban.     

A Porzelanikon Múzeum gyűjteményéből három európai porcelángyár művei érkeztek Herendre, Rosenthal, Hutschenreuther és Plaue alkotásai.     

A német Fürstenbergből egyebek mellett mitológiai témákkal díszített tányérok láthatók.     A Herendi Porcelánmanufaktúra a Viktória-mintát, a Jardin Zoologique- és a Vieux Herend mintát vonultatja fel alkotásaiban a tárlaton.     

Az európai műhelyekből érkezett alkotások régiónként tematikus válogatásban tekinthetők meg december 15-éig.