Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára azt mondta: a koronavírus-járvány elleni küzdelemben még inkább kikristályosodik, hogy a szociális gondoskodás mindenkinek közös ügye. Nagy teher és felelősség hárul a szociális ágazatra, a cél a hatékonyabb szolgáltatásnyújtás kialakítása ebben a helyzetben is – tette hozzá.

Elmondta: az előterjesztésben foglalt módosítások célja a szociális és gyermekvédelmi területen a magas szintű szolgáltatások, a hatékony feladatellátás és a családközpontú gyermekvédelem biztosítása, valamint a fogyatékossággal élők rehabilitációra és társadalmi beilleszkedésre irányuló törekvéseinek támogatása.

Hangsúlyozta:

a kormány szakított azzal a gyakorlattal, hogy a szociális terület csak a sajnálat kifejezéséről szóljon, ehelyett esélyekre kell építeni, nem segélyeket, hanem esélyeket kell teremteni.

Ismertette: a javaslat szerint módosul az ápolási célra adható települési támogatás szabályozása, így az önkormányzatok által nyújtható juttatás maximális összege a nyugdíjminimum helyett az ápolási díj alapösszegére emelkedik.

Módosulnak az otthonteremtési támogatás felhasználási céljai is – folytatta – amivel megteremtik a lehetőségét annak, hogy a tartósan beteg vagy fogyatékos fiatalok az otthonteremtési támogatásból kifizethessék a kisebb, családiasabb támogatott lakhatásba való a belépési hozzájárulást.

Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára  (Archív fotó)

Az államtitkár közlése szerint pontosítják a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó szabályozást is, így a speciális, különleges vagy kettős szükségletű gyermekek ellátását végző nevelőszülőknek járó többletdíj havi mértéke a minimálbér 5 százalékáról, annak 7 százalékára emelkedik.

Közölte azt is: a járvány miatt meghosszabbítják a határidejét a nevelőszülői központi oktatási programnak, ebben a nevelőszülők térítésmentesen vehetnek részt.

Emellett – mondta – a javaslat értelmében már nemcsak a felsőfokú tanulmányokat folytató, utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek esetében lesz lehetőség 30 éves korukig az utógondozói ellátás meghosszabbítására, hanem a középfokú tanulmányokat folytató, illetve szakképző intézményben tanuló fiatal felnőttek esetében is.

Az államtitkár a módosítások közül kiemelte azt is: megteremtik a fogyatékosságügyi tanácsadásra vonatkozó szolgáltatás jogszabályi alapjait. A család- és gyermekjóléti központokban elérhető fogyatékosságügyi tanácsadó speciális szaktudással és több szakterületre kiterjedő, széleskörű kapcsolati hálóval rendelkezik – tette hozzá.

Elmondta: a javaslat emellett elősegíti a bejegyzés nélkül működő szociális szolgáltatások felszámolását, azzal, hogy a Szociális- és Gyermekvédelmi Főigazgatóság számára hatósági jogkört ad az ilyen ügyekben történő eljárásra.

Fülöp Attila hangsúlyozta: a javaslat célja az is, hogy eredményesebbé, sikeresebbé tegyék a megváltozott munkaképességűek munkavállalását, hogy az, aki képes, tudjon munkát végezni és ehhez minden segítséget megkapjon.

Kifejtette: a járvány miatt az élet- és a gazdaságvédelem az év két kiemelt területe, és a járvány ellenére is folyamatosan bővül a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása.

Közölte: a kormány célja a munkahelyek megtartása és újak létrehozása a járvány idején is, mert a munka esélyt, lehetőséget jelent, és ez különösen igaz a megváltozott munkaképességűek esetében. Nem segélyeket kell adni, hanem esélyeket kell teremteni,

Magyarországon 2010 óta segélyezés helyett munkaalapú gazdaság épül

– emlékeztetett.

A kereszténydemokrata államtitkár arról is beszélt, hogy a megváltozott munkaképességű emberek is értéket teremtenek munkájukkal. Az elmúlt években hozott intézkedések hozzájárultak, hogy jelentősen bővült a foglalkoztatási ráta e célcsoportban – mondta.

Úgy vélte, fontos támogatni a megváltozott munkaképességűeket az elhelyezkedésben, illetve a meglévő munkahelyük megtartásában. A legtöbb ember számára a megélhetés alapját jelenti a munkavégzés, a megváltozott munkaképességűek esetében azonban nemcsak a megélhetést biztosítja, hanem a társadalmi elfogadottság és az alapvető önbecsülés záloga is – fogalmazott.

A kormány mindig lépésről lépésre tud haladni ezen a területen, és megérti, hogy a képviselők többet szeretnének, de tavaly is volt ilyen témájú javaslatuk, és a jövőben is lesz.

Azt mondta: az egyeztetést eleve nem is lehetne megkerülni ezen a területen, nincs más megoldás. Kitért rá: az ápolási díjat illetően olyan élethelyzetek fordulnak elő, amelyeket pénzzel lehetetlen kifejezni, de az elmúlt időben jelentősen emelték az erre a célra fordítandó összeget, és indokolt is e díjak emelése.

Nacsa Lőrinc, a KDNP frakciószóvivője  (Fotó: MTI / Balogh Zoltán)

Nacsa Lőrinc (KDNP) kiemelte: ez egy fontos javaslat, és jó, hogy kezd konszenzus kialakulni erről a Házban, hiszen közös feladat a leginkább rászorultak és kiszolgáltatottak védelme. Természetesen ennél többre van szükség, de ez még nem a vége, nem az utolsó ilyen intézkedés – jelentette ki.

Elmondta, még mindig vannak olyanok, akik nem dolgoznak, de szeretnének és tudnának munkát vállalni. A törvényjavaslat ezért bővíti a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alóli mentességre jogosító munkavállalók körét – részletezte. Hozzátette: a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség szempontjából a sajátos nevelési igényű fiatalokat is figyelembe kell venni 23. életévük betöltéséig. Ismertetése szerint eltörölik azt a korlátot, hogy a rokkantsági és rehabilitációs ellátás mellett végzett  keresőtevékenységért kapott jövedelem három hónapon keresztül nem lehet magasabb a minimálbér másfélszeresénél.

A KDNP frakciószóvivője megjegyezte: az egyházak hatékonyak a szociális feladatok ellátásában, az egyházi fenntartású intézmények magas színvonalon működnek. A képviselő köszönetet mondott a szociális dolgozók helytállásáért a járványhelyzetben.

Nacsa Lőrinc szerint a megváltozott munkaképességű emberek társadalomba történő visszailleszkedésében nagy szerepe van annak, hogy amelyikük tud, az dolgozhasson is – közölte. Hozzátette:

Magyarországon a 360 ezer aktív korú megváltozott munkaképességű 44 százaléka végez keresőtevékenységet, ez jelentős bővülés a 2011-es 18 százalékhoz képest.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezető-helyettese (Archív fotó)

Harrach Péter (KDNP) kiemelte: különösen most, a koronavírus-járvány idején nagy elismerést érdemelnek, akik a szociális ágazatban dolgoznak. A mostani törvénymódosításokról azt mondta: nem csak a „karbantartás” volt szempont az előterjesztésnél, az ugyanis az emberről szóló, humánus változtatásokat is tartalmaz. Kiemelte a nevelőszülői jogviszonyt érintő pontosítást, valamint az utógondozói ellátás meghosszabbítását, az ápolási díj ügyében pedig a komoly emelésre hívta fel a figyelmet.

A liberális oldalról felvetett alapjövedelemmel nem ért egyet, mert az egy olyan segélyezési forma, amely nem szolgálja a munkavállalási kedvet – tette hozzá a kereszténydemokrata frakcióvezető-helyettes.