Hazánk a Kárpát-medence erős országa - hangzott el a Kereszténydemokrata Estek december 5-ei rendezvényén

Az idei utolsó Kereszténydemokrata Esten Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke és Kató Béla erdélyi református püspök a 15 évvel ezelőtti gyalázatos népszavazás apropóján a mai nemzetpolitika eredményeiről és kihívásairól beszélgettek. Jövőre folytatás következik!

A 15 évvel ezelőtti gyurcsányi hazaárulást, a 2004. november 5-ei népszavazást is felidézték a decemberi Kereszténydemokrata Estek rendezvényén. A budapesti Városliget Caféban megrendezett találkozón komoly nemzetpolitikai helyzetelemzéseket hallgathattak a meghívottak.

Kereszténydemokrata Estek

Katonadalokat játszott a vonós Tokos zenekar. A muzsikusok a Kolozsvári Zeneakadémián végeztek néhány évvel ezelőtt. Budapestre egy kárpátaljai körútról érkeztek, hogy a verbunkos ritmusokkal – énekkel és hegedűszóval – élményt szerezzenek a kereszténydemokrácia híveinek, mielőtt hazautaznak a kincses városba. A közönség vastapsa igazolta, hogy a próbálkozás sikerrel járt.

Kereszténydemokrata Estek

A kereszténydemokrata politika természetes gondolatokkal él: „férfinak és nőnek teremtette őket” – idézte az ember teremtését a Szentírásból Harrach Péter, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség elnöke a közönséget köszöntve. A szembenálló extrém politika sok természetellenes elemet próbál ráerőltetni a közgondolkodásra, ilyen eltorzított eszme a „klímavédelem” is, amely eredeti tartalmával maga a teremtésvédelem. A kereszténydemokrata felfogásban a közösség az egyik legfontosabb érték: a család, az egyház és a nemzet. Az egyén ezekben a közösségekben teljesedhet ki.

Lelki Trianon – így minősítette a 2004. december 5-ei népszavazást Kató Béla erdélyi református püspök, rámutatva, hogy az akkor szavazók többsége a nemzet egysége mellett voksolt, ám a gyér részvétel miatt a referendum érvénytelen lett, így az ellenzék azt nemzetromboló propagandára ki tudta használni.

Kereszténydemokrata Estek

A protestáns főpap úgy véli: ennek a drámának pozitív következménye, hogy 2010 után az ellensúlyozás céljából erőteljes nemzetpolitikai tevékenységet fejtett – és fejt mai is – ki a magyar kormány. Sokszor egy-egy sorscsapás után nyolcvan évvel derül ki, hogy annak az építő hatása fontosabb volt, mint a korábban elszenvedett megpróbáltatás. Ezért is isteni ajándék, hogy mi, emberek vissza tudunk menni a múltba: a történelem tanulmányozása révén akár évszázadokra is. Így elkerülhetjük a felejtés bűnét.

Az eltelt tíz évben sok minden jó irányban változott – mondja Kató Béla. Rendkívül nagy jelentőségűnek tartja a templomfelújításokat: a tetőkön díszlő új, piros cserepek messzire látszanak, és ezek a piros cserepek a népnek azt üzenik: új kort élünk. Nem csak az újabb és újabb szenvedéseket kell túlélni, odafigyelnek ránk a segíteni akarók és segíteni tudók is, ezáltal nyílik esély a fölemelkedésre.

A nemzeti kisebbségben élők megmaradásának nélkülözhetetlen föltétele, hogy legalább egy magyar intézményhez tartozni tudjanak. Ez lehet párt, lehet kórus, dalárda, futballcsapat, de lehet vendéglátóhely is – ez utóbbiak fontosságára is sorakoznak a példák, köztük a kolozsvári Bulgakov kávéház. Kató Béla világosan kimondta: a bukaresti parlament önként soha nem fogja megszavazni a székely autonómia létrehozását, ennek eléréséhez nagyon erős külföldi nyomás kell. Ezen kell dolgoznia a magyar államnak és a magyar civil szervezeteknek szerte a kontinensen, sőt a tengerentúlon is.

Kereszténydemokrata Estek

Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke a nemzetstratégia műhelymunkájába vezette be a közönséget. Rámutatott, hogy az autonómia igényéről nem szabad lemondanunk sehol a Kárpát-medencében. Ugyanakkor a majd megszerzett autonómiákat működtetni kell, erre most kell fölkészülni és a csapatokat összeállítani. Azt is fontos hangsúlyozni, hogy a nemzetiségi és nyelvi jogok közösségben gyakorolhatók, tehát közösség jogként kell rájuk tekinteni. Ebben pedig kizárólag a helyi etnikai pártok lehetnek a szövetségeseink: a vegyes pártokban könnyen fölénybe kerülhetnek a többségi nemzet tagjai. Egy román, szlovák vagy szerb párt magyar tagozata vagy néhány magyar képviselője pedig végképp nem tud hatékonyan nemzeti érdeket képviselni, hiszen a pártfegyelem felül fogja írni a magyar érdeket, amint arra láttunk már példát az elmúlt évtizedekből. Az is fontos ugyanakkor, hogy ne legyen megosztottság az etnikai magyar pártok között, mert az a parlamenti képviselet elvesztésével járhat.

Ami az autonómiaformákat illeti, ott, ahol tömbmagyarság él, a területi autonómiát kell megvalósítani. Ez nem kegy a többségi állam részéről: Európán belül a már megszerzett jogok a Székelyföldre is érvényesek kell, hogy legyenek: ami egy dél-tiroli osztráknak jár, az Hargitában, Kovásznában és Maros megye egy részében is meg kell illetnie a székelyeket. Olyan vidékeken, ahol a magyarság aránya 30 százalék körüli, a kulturális autonómiát kell megvalósítani, mintaként a délvidéki példa szolgálhat. A szórványvidékeken a személyi autonómia lehet a megoldás.

A kereszténydemokrata pártelnök rögzítette: a nemzetárulás a legnagyobb bűn, amit magyar politikus elkövethet. Ennek mintáját adta egy liberális hungarofób párt, amelynek egyik vezetője Erdélyben egy román nacionalista mellett kampányolt, a másik extrém politikusa pedig azt ajánlotta felvidéki magyarjainknak, hogy legyenek „büszke szlovákok”. Ezt a szélsőséges magatartást a Máért nyilatkozatában a résztvevő hazai ellenzéki pártok is elítélték.

Kereszténydemokrata Estek

Semjén Zsolt kifejtette: jövőre, a trianoni tragédia századik évfordulóján három követelmények mindenképp meg kell felelni. Az első a gyász: nemzetünk harmada, országunk területének hatalmas – a megmaradtnál jóval nagyobb – része más népek fennhatósága alá került. A szükségessé vált gyászmunkát el kell végeznünk. A második feladatunk, hogy a trianoni leltárt pontosan meg kell írni, s ezt le kell fordítani a „nagy nyelvek” mellett az utódállamok nyelvére is: az ottani fiatal nemzedékek is legyenek tisztában a történelmi tényekkel. A harmadik, talán elsőre meglepőnek ható feladat: meg kell ünnepelnünk, hogy ezt a tragédiát túléltük. Hiszen dacára Trianonnak, ma a mi hazánk a Kárpát-medence több szempontból is legerősebb országa.

A kereszténydemokrata politikus sorra vette az utódállamokat, rávilágítva, hogy a területszerzés fölötti öröm mellett különösebb ünneplésre a 100. évfordulón nekik sincs okuk: Csehszlovákia, Jugoszlávia és a Szovjetunió már nem is létezik, s a helyükön létrejött államoknak nincs okuk a száz éve mesterségesen létrehozott országok iránt nosztalgiát táplálni. Romániának pedig szintén megvan a maga problémája: miközben az ugyancsak románok lakta Moldáviának esze ágában sincs keleti szomszédunkhoz csatlakozni, Romániának szembe kell néznie több millió fiatal polgára Nyugatra vándorlásával – akik többsége sohasem fog hazatérni szülőföldjére.

Az eseményről szóló, háromrészes képriportunkat ide kattintva tekintheti meg.

Latorcai JánosLatorcai János, az Országgyűlés alelnöke, a KDNP Országos Választmányának elnöke (k) a Kereszténydemokrata Esten (Budapest, 2019.12.06. KDNP fotó: Váli Miklós)

Semjén ZsoltKereszténydemokrata Est(Budapest, 2019.12.06. KDNP fotó: Váli Miklós)

Juhász Hajnalka

Juhász Hajnalka miniszteri biztos, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője az idei utolsó Kereszténydemokrata Esten (Budapest, 2019.12.06. KDNP fotó: Váli Miklós)

Semjén ZsoltKereszténydemokrata Est (Budapest, 2019.12.06. KDNP fotó: Váli Miklós)