Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára beszédet mond a zsinagóga avatásán a XII. kerületi, Alma utcai Orthodox Zsidó Szeretetotthonban 2020. szeptember 6-án. (MTI fotó: Bruzák Noémi)

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára az eseményen kiemelte: a magyarországi zsidóság az elmúlt évszázadokban erősítette, gazdagította és védte a nemzetet. Erősítette a zsidó-keresztény kultúra által, a zsidó hit megőrzésével és továbbadásával, gazdagította kultúrájával, és védte háborúk és forradalmak során, ahogy ezt bizonyítják a zsidó temetők katonasírjai.
    
Felidézte: 1945 januárjában perceken múlott, hogy a János kórháznál lévő orosz katonák nem értek időben a szeretetotthonhoz, így annak lakóit és ápolóit meggyilkolták a nyilasok. „Ezt a tragédiát gyógyítjuk most a zsinagóga átadásával" - fogalmazott az államtitkár.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek beszédet mond a zsinagóga avatásán a XII. kerületi, Alma utcai Orthodox Zsidó Szeretetotthonban 2020. szeptember 6-án.  (MTI fotó: Bruzák Noémi)

Soltész Miklós a „gyávaság, az aljasság és a hatalomvágy legdurvább megjelenési formájának" nevezte, amikor valakik vallási közösségek ellen fordulnak, hozzátéve, hogy még aljasabbak azok, akik idős, elesett embereket bántanak.
    
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt idézte, aki 2017-es budapesti látogatásán azt mondta, a „tradicionális antiszemitizmus mellett megjelent egy új, anarchista antiszemitizmus is, amely a radikális iszlámmal ölelkezik össze".
    
Soltész Miklós hozzátette: a magyar kormány élharcosa az új antiszemitizmus elleni küzdelemnek, és visszautasít minden Nyugatról érkező vádat, amely antiszemitizmussal vádolja a kormányt.
    
Kitért arra is: a kormány a jövőben is együttműködik a zsidó közösséggel, és megadja nekik azt a tiszteletet, szeretetet, amit az elmúlt időszakban. Ez a közös munka a múltra épül és a jövőt építi. Ennek jegyében támogatta és támogatja a jövőben is a kormány a zsidó temetők felújítását, a zsidó közösség oktatási és szociális intézményeinek felújítását, illetve fenntartását, imaházak építését és megújulását - mondta.
    
Deblinger Eduárd, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség elnöke megköszönte az állam támogatását.

Deblinger Eduárd, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség elnöke (b), Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek (k) és Jákov Hadasz-Handelszman izraeli nagykövet a zsinagóga avatásán a XII. kerületi, Alma utcai Orthodox Zsidó Szeretetotthonban 2020. szeptember 6-án. (MTI fotó: Bruzák Noémi)

Hangsúlyozta: külön elégtétel az új imaház azon a helyen, ahol a környező intézményekben 360 zsidó embert gyilkoltak meg a nyilasok 1945 januárjában. Hozzátette, míg Pesten felszabadította a gettót a Vörös Hadsereg, Budán még zsidókat gyilkoltak a nyilasok.
    
Erdő Péter bí„oros, esztergom-budapesti érsek arról beszélt: a szeretetotthonok, zsinagógák, templomok épülése és megújulása mindig ajándék és a „Mindenható irgalmának jele".

Imaterem a zsinagóga avatása napján a XII. kerületi, Alma utcai Orthodox Zsidó Szeretetotthonban 2020. szeptember 6-án. (MTI fotó: Bruzák Noémi)

„Ugyanakkor megszólítja a lelkiismeretünket is, azt követeli tőlünk, hogy újuljon meg bennünk a hit, az összetartozás és a szeretet" - fogalmazott.
    
A zsinagógaavatáson részt vett Pokorni Zoltán (Fidesz), a XII. kerület polgármestere, Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára és a diplomáciai testület több tagja.

Zsinagóga az avatása napján a XII. kerületi, Alma utcai Orthodox Zsidó Szeretetotthonban 2020. szeptember 6-án. (MTI fotó: Bruzák Noémi)

A Városmajor utca és az Alma utca sarkán lévő épületegyüttesben működik az ortodox hitközség szeretetotthona. A vészkorszak idején a nyilas csapatok többször is ki akarták üríteni az otthont, de a Nemzetközi Vöröskereszt delegátusa, illetve a budapesti rendőrség ezt megakadályozta. 1945. január 19-én este megjelent a kerületi nyilas csoport, a férfiakat a helyszínen kivégezték, a nőket pedig a Szamos utca városmajori oldalában lőtték agyon, miközben a szovjet csapatok már a Szent János-kórháznál voltak az utca végén.