Konszenzusosnak minősítette a nemzetiségek jogairól szóló törvény módosításáról szóló javaslatot az annak vitáját előterjesztőként megnyitó Ritter Imre bizottsági elnök csütörtökön a parlamentben. Bizonyos feltételek megléte esetén az országos önkormányzatok döntésétől függne, mely településeken írnak ki nemzetiségi önkormányzati választásokat - áll az indítványban.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára
Előterjesztő: ez ismét konszenzusos előterjesztés
A nemzetiségi törvény módosításának általános vitájában előterjesztőként felszólaló Ritter Imre, az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottságának elnöke emlékeztetett arra: most is csak olyan pontok kerültek a javaslat szövegébe, amellyel minden érintett tárgyalófél egyetértett az egyeztetések során.
Elmondta: a módosításban éppúgy szerepelnek pontosító passzusok, mint például az országos önkormányzatok választását követő átmeneti időszakra vonatkozóak, de olyan pontok is, amelyek egyértelműsítik az egyes kormányhivataloknál eltérő joggyakorlatokat. Egy másik kitétel egyes intézmények vagyonkezelői joga helyett tulajdonjogot ad a nemzetiségeknek megfelelő garanciák mellett.
Kiemelte: az országos önkormányzatok döntésétől függne, mely településeken írnak ki nemzetiségi önkormányzati választásokat. Kivételként említette, ha legalább 25-en vallották magukat a népszámláláson az adott közösséghez tartozónak és már működik ilyen önkormányzat a településen.
Ritter Imre szerint ezzel kerülhető el a valós nemzetiségi szándékoktól eltérő struktúra kialakulása.
Jelezte: a közeljövőben további, a területet érintő törvénymódosítás kerül a parlament elé, amely szabályozza a nemzetiségi önkormányzatok beleszólását a nemzetiségi köznevelési intézmények egyes ügyeibe.
Államtitkár: szükséges az átfogó felülvizsgálat
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára azt emelte ki: szükség van a jogszabály átfogó módosítására, a kormány pedig támogatja az előterjesztést.
Hangsúlyozta: az őshonos közösségek tagjai egyszerre vallják magukat magyarnak és az adott nemzetiséghez tartozónak, „hazánk dolgos és hűséges polgárai", Magyarország pedig elismeri és kiemelt módon támogatja az őshonos nemzetiségeket.
Bár minden állam és kormány úgy támogatná az őshonos nemzetiségeket, ahogy mi tesszük, bár Brüsszel is így gondolkodna ebben az irányban - fogalmazott, megjegyezve, tíz év alatt ötszörösére nőtt az önkormányzatok támogatása, megsokszorozódott az általuk működtetett oktatási intézmények száma, támogatásuk pedig a 2021-es költségvetés tervezésénél is kiemelt szempont.
Soltész Miklós megemlékezett a nemzetiségi szószólók intézményének bevezetéséről, valamint arról, hogy a kedvezményes kvóta révén a német nemzetiségnek 2018 óta saját képviselője van a magyar törvényhozásban.
Abban, hogy Magyarország kormánya nem elviseli, hanem kifejezetten támogatja és nagyvonalúan segíti a velünk élő őshonos nemzetiségek identitásának megőrzését és továbbadását, erős közös alapot jelent valamennyi nemzetiségünkkel az azonos keresztény kultúra is - jegyezte meg Soltész Miklós, kiemelve az egyházak e területen betöltött szerepét.
