Hölvényi György szerint ma Európában nincs vallásszabadság. Soltész Miklós pedig azt hangsúlyozza: a vallás üldözésének bármilyen módja, legyen az nyílt vagy burkolt, elfogadhatatlan, elítélendő. Mindez az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága soros elnöksége idején A modernkori Európa pillérei – a vallási közösségek együttélése címmel Debrecenben rendezett vallásközi konferencián hangzott el pénteken.
Hölvényi György: Európában nincs vallásszabadság
A néppárti frakcióban ülő KDNP-s képviselő, az EP emberi jogi albizottságának tagja az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága soros elnöksége idején A modernkori Európa pillérei – a vallási közösségek együttélése címmel Debrecenben rendezett nemzetközi vallásközi konferencia zárónapján, pénteken úgy vélekedett,
vallás- és keresztényüldözés ugyan nincs a kontinensen, de „vallási diszkrimináció, vallási megkülönböztetés igenis létezik Európában”.
A politikus ugyanakkor meggyőződésének adott hangot, hogy „nagyon végiggondolt európai stratégiával ezen lehet változtatni”, mert – tette hozzá –, „az egyházak (...) társadalmi szerepvállalására égetően szükség van az európai társadalomban”, például az oktatásban a konfliktuskezelésben és a béke megtartásában.
Hölvényi György történelmi példákat sorolva azt mondta, „amiből ma az európai jóléti társadalom van, a kereszténységből táplálkozott”. Ugyanakkor ezt az örökséget „jórészt feléltük, tartalékaink jelentősen csökkentek” – tette hozzá.
Nagy kérdésként vetette fel, mennyire tudatosul az emberekben, hogy Európának igenis keresztény alapjai vannak és ez az a kontinens, amelyik képes más vallásokkal alapvetően együtt élni. A KDNP alelnöke közölte: tapasztalatai szerint „ezek a tartóoszlopok meggyengültek”.
Az EP-képviselő beszélt arról is, hogy
míg Kelet-Közép-Európában a vallás társadalomformáló erejét fontosnak tartják, addig Nyugat-Európában kialakult egyfajta vallási közömbösség.
Ezt a vallási vákuumot kell feloldani intézményi módon Európában – fűzte hozzá megjegyezve: a 2021-es Európáért közös felelősséget kell vállalni, azt tudva, hogy „Európa még mindig a világ legjobb helye”.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, Veres András, a Győri Egyházmegye püspöke, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke és Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára (elöl, alról jobbra) A modernkori Európa pillérei - a vallási közösségek együttélése című konferencián a Debreceni Református Kollégiumban 2021. október 14-én (Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt)
A vallásszabadság, a keresztényekkel és a vallásukban elnyomottakkal való szolidaritás kérdésében Kelet-Közép-Európának sajátos küldetése van az Európai Unión belül is; nélküle nincs megújulás – mondta Hölvényi György a debreceni nemzetközi vallásközi konferencián.
Soltész Miklós: A vallás üldözése elfogadhatatlan
A Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára azt mondta, a hívő embereknek fel kell emelni a szavukat másokért és magukért is. Mindenféle vallás nyílt vagy burkolt üldözését vissza kell utasítani – fűzte hozzá.
Ugyanakkor „nekünk vallásban, egyházban élő embereknek vissza kell utasítani mindenféle olyan vallási radikalizmust, szélsőséget, ami akár szóban, tanításban, akár sajnos tettekben is megjelenik” – hangoztatta az államtitkár.
Soltész Miklós utalt arra, hogy amikor a konferencián erről beszéltek, mások mellett a norvég nagykövet jelenlétében, Norvégiában egy szélsőséges iszlamista öt embert meggyilkolt. Szomorú egybeesés, de talán megerősíti azt a törekvést, mennyire fontosak az ilyen megbeszélések a különböző keresztény, zsidó, muszlim felekezetek között, hogy adott esetben egymást is meg tudják védeni – fogalmazott a KDNP alelnöke.
Az államtitkár arra kérte a résztvevőket: vigyék el a tanácskozás üzenetét, hogy mind a magyar emberek, mind a magyar egyházak és közösségek, mind a magyar kormány fontosnak tarják ezeket a kérdéseket. Ugyanakkor – tette hozzá –
mi nem szeretjük gyakorolni ezt a politikailag korrekt beszédet, mi nyíltan és tisztán szeretnénk fogalmazni, amiért sokszor támadást is kapunk, de úgy gondoljuk ez a becsületes, ez a tisztességes”.
Soltész Miklós zárszavában kitért a tanácskozás egyik hangsúlyos megállapítására, hogy a vallásos emberek is részei a társadalomnak, értéket termelnek egyénileg és közösségben is.
Ebből kiindulva „megéri a kormányoknak, megéri az országoknak támogatni a vallásokat, az egyházakat materiális és lelki értelemben is. Nagy értéket képviselnek, és hozzájárulnak a társadalom megmaradásához is” – hangsúlyozta az egyházügyi államtitkár a debreceni nemzetközi vallásközi konferencián.
