SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): - Államtitkár Úr! 2017. október 4-én a kormány megújította a Magyarországi Református Egyházzal hitéleti, közcélú, valamint közéleti és társadalmi tevékenységek ellátásával kapcsolatos megállapodását. A korábbi, 1998-ban kötött megállapodásban a kormány és a Magyarországi Református Egyház közötti viszony alapelvei kerültek megerősítésre. A megállapodás kimondta, hogy az állam és az egyházak viszonya a demokratikus államrend visszaállításával új alapokra helyeződött. Ennek megfelelően a korábbi ideológiai szembenállás helyett a vallásszabadság biztosítása, valamint az állam és az egyház szétválasztásának elve mellett a partneri, kölcsönösen felelős együttműködés időszaka következett. Ezért a megállapodásban a kormány elismerte a református egyház önkormányzatát, irányítására, felügyeletére szervet nem hozott létre.

- A megállapodás kitért a Magyarországi Református Egyház hitéleti, közszolgálati és közéleti tevékenységének az állam általi anyagi támogatásával összefüggő kérdéseire és azok garanciájára is. A református egyház vállalta, hogy hitéleti, közszolgálati, közéleti és társadalmi feladatokat végez. Hitéleti feladatai között gondoskodik hitéleti tevékenységének végzéséről, a hitbeli, vallási meggyőződés kifejezésre juttatásáról, annak nyilvános gyakorlásáról és tanításáról. Közszolgálati feladatai között gondoskodik óvodai, iskolai, szociális intézmények alapításáról, fenntartásáról és működtetéséről; közéleti, társadalmi feladatai között pedig képviseli hagyományainak megfelelően azokat az értékeket, amelyeket megőriztek évszázadokon keresztül.

- Államtitkár Úr! A ’98-as megállapodás megerősítette a Magyarországi Református Egyház működésének feltételeit, éppen ezért kérdezem:

 - Melyek a kormány és a Magyarországi Református Egyház között létrejött megállapodás új elemei?

***

SOLTÉSZ MIKLÓS (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Az ön által feltett kérdésre néhány pontban összegyűjtve a megállapodás fő tartalmi elemeiről szeretnék beszámolni. Az egyik, talán legfontosabb: a református egyház által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmények az állami önkormányzati intézményekkel azonos, a hosszú távon fenntartható működés feltételeihez szükséges működési forrást, illetve fejlesztési forrásokat, pályázati lehetőségeket is megkapják. A kormány jogszabályok, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek megalkotásánál természetes módon figyelembe veszi, hogy az egyház hitéleti, valamint közcélú tevékenysége érdekében adó- és más kedvezményben is részesüljön, illetve részesülhet.

- Kiemelném azt a kérését a református egyháznak, amely természetesen más egyházra is vonatkozni fog, hogy a személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlásával összefüggésben olyan törvényjavaslatot fogunk az Országgyűlés elé terjeszteni, amely biztosítani fogja, hogy az egyház a javára rendelkező magánszemélyek számát településenként, illetve a nyilatkozatot tevő hozzájárulása esetén a nevét és a lakcímét is megismerheti.

- Fontos mindenképp a megállapodásban: a kormány elismeri, hogy a kórházakban és az egészségügyi intézményekben végzett lelkészi szolgálat az Alaptörvényben biztosított testi és legalább ilyen fontos lelki egészséghez való jog érvényesülésének fontos része, ezért a kormány vállalja a lelkészi szolgálatot végzők számára a felsőfokú végzettségüknek megfelelő valamennyi állami juttatás biztosítását az intézményben dolgozó más egészségügyi dolgozókhoz hasonlóan. Legalább ilyen fontos döntés az is, hogy a kormány az egyház által fenntartott gyerekházak, tanodák, roma szakkollégiumok működtetéséhez más egyházi támogatásoktól elkülönített, önálló és tartós, kiszámítható pénzügyi támogatást biztosít az egyenlő finanszírozás elve alapján. Ugyanilyen fontos lépése a megállapodásnak, hogy a kormány elismeri az egyház történelmi kollégiumai által végzett feladatokat, különleges szerepüket, erre való tekintettel számukra speciális támogatást, működési, tudományos kutatást, fejlesztést biztosíthat.

- Mindenképpen fontosak még a felsőoktatással kapcsolatos döntések, illetve a megállapodás részeként ott vannak. A kormány kezdeményezi a Károli Gáspár Református Egyetemnek - mint a református egyház hitéleti és világi képzését is nyújtó egyetemének - kiemelt egyetemként történő elismerését. Ami legalább ilyen fontos és idetartozik, hogy mind a Pápai Református Teológiai Akadémia, mind a Sárospataki Református Teológiai Akadémia kezdeményezi az Oktatási Hivatalnál az alkalmazott tudományok egyetemeként történő elismerésnek a vizsgálatát, amiről később - ha ezt az Oktatási Hivatal támogatja - az Országgyűlésnek kell majd döntenie.

- Képviselő Úr! Köszönöm az ön munkáját, köszönöm a református egyház munkatársainak a munkáját és természetesen mindazoknak a munkáját, akik ebben a széles körű, sok mindenkire  kiterjedő megállapodásban a református egyház, a magyar keresztény hívők életét segítik! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

***

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ: - Államtitkár Úr! Az is fontos, hogy szimbolikus jelentősége van a megújult megállapodás elfogadásának az időpontját illetően, hiszen ebben az esztendőben emlékezünk meg a reformáció 500. évfordulójáról. Óriási jelentősége van annak, hogy ebben a megújult megállapodásban a kormány, illetve a református egyház megerősíti az intézmények egyenlő finanszírozásának az elvét, annak biztosítását, illetve garantálását.

- Államtitkár Úr! A Magyarországi Református Egyház a XVI. század óta szolgálta elkötelezetten és szolgálja a magyar nemzetet oktatási, nevelési, szociális, kulturális és a közösségépítés területét. Mindezek alapján örömmel üdvözöljük a megállapodás megújítását, és sok sikert annak megvalósításában! Köszönöm a válaszát, természetesen elfogadom! (Taps a kormánypárti padsorokban.)