A kitűzött cél az, hogy az eddigi versenyjogi rendelkezések tényleges, hatékony és eredményes érvényesítését szolgáló eljárási szabályok rendszere  az új eljárási szabályrendszer keretében is a jelenlegivel egyezően tényleges és hatékony jogérvényesítést biztosítsa. Elkerülendő, hogy e téren bármiféle törés következzen be az eljárásokban, de biztosítva egyúttal, hogy az eljárásjogi reformtól remélt kedvező fejlemények e területen is a lehető legnagyobb mértékben érvényesülhessenek.

Az új szabályozás alkalmas lesz arra, hogy az e téren a jövőben esetlegesen bekövetkező, az európai uniós jogból vagy nemzetközi kötelezettségből eredő bármilyen speciális versenyjogi eljárási szabályozási szükséglet esetén olyan módon lehet majd az eljárási szabályokat alakítani, hogy ahhoz az általános szabályrendszert ne kelljen újra módosítania. Az ügyfelek számára kedvező módon az eddigi szabályozáshoz képest újításként jelenik meg, hogy a javaslat szerint a kiszabott bírság, egyéb pénzfizetési kötelezettség vonatkozásában nem csak határozatban lesz módja az eljáró versenytanácsnak fizetési kedvezményt engedni, hanem a törvényben előírt feltételek teljesülése esetén a teljesítési határidő lejárta előtt minden esetben, azt követően pedig akkor is, ha a végrehajtás elrendelésére még nem került sor. (Szövege: PDF) Előadó: Trócsányi László igazságügyi miniszter

***

HOLLIK ISTVÁN, a KDNP vezérszónoka a javaslat parlamenti vitájában hangsúlyozta:

- A magyar gazdaság, illetve a piaci verseny védelme kiemelt érdek, és az is fontos, hogy a versenyszabályok igazodjanak a gazdaság pillanatnyi elvárásaihoz, azok átláthatók legyenek. Ebben a tekintetben azt kell mondanunk, hogy a versenyjog egy kikövezett út mindannyiunk számára, az Európai Unió működéséről szóló szerződés versenyszabályai ugyanis közvetlenül hatályosak és alkalmazhatók a tagállamokban, így Magyarországon is. Így hát tulajdonképpen ettől nagyon eltérni nem tudunk, a végrehajtásban lehetnek csak egyes tagállamokban kisebb különbségek.

- A versenytörvény módosítása több szempontból is szükséges. Fontos megemlíteni: a társadalmi egyeztetés lezajlott e törvény esetében is, véleményt szinte mindegyik érintett szakmai szervezet adott, a Magyar Versenyjogi Egyesülettől kezdve a Joint Venture Szövetségen át egészen az AmCham, Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamaráig. Ezek a beérkezett észrevételek is hozzájárultak egy hatékonyabb és a gyakorlatban jobban alkalmazható versenytörvény kialakításához.

- A versenytörvény eljárási szabályainak módosítása azért szükséges, hogy igazodjon az új közigazgatási és a polgári perrendtartáshoz. Az elmúlt évek jogalkalmazási tapasztalataiból adódó, az eljárási szabályok korrekciójával járó módosítások nem jelentenek koncepcionális változást, ugyanakkor kisebb beavatkozások révén hozzájárulnak az ügyféli jogok, illetve a hatékony eljárásvezetés szempontjaihoz. Ezeket a szempontokat érvényre kell juttatni, ezt a célt fogalmazta meg ez a módosítás. Ennek megfelelően teljes egészükben a versenytörvényben kerülnek szabályozásra a következő kérdéskörök: a kizárás szabályozása, az ügyfél fogalma, az adatok kezelése, az iratbetekintés, a tényállás tisztázása körébe eső legtöbb rendelkezés. Ez az egyik fontos változás. A másik: az európai uniós szabályrendszerhez közelítés érdekében, a vállalkozások számára kiszámíthatóbb szabályozási környezet megteremtése céljából a piaci részesedési küszöb tekintetében elválik egymástól a horizontális, tehát a versenytársak közötti és a vertikális, nem versenytársak közötti megállapodásra vonatkozó limit vagy küszöbszám, és az utóbbiak tekintetében ez valóban 15 százalékban, azaz a jelenleginél kedvezőbb szinten.

- Az európai uniós joggal való összhang megteremtése önmagában is növeli a jogbiztonságot, mivel így kizárható, hogy pusztán a tagállamok közti kereskedelem érintettsége miatt eltérően minősüljön egy-egy megállapodás a gazdaság szereplői között, másrészt a piaci versenyre eleve csekélyebb hatást gyakorló vertikális megállapodások esetén indokolt magasabb piaci részesedés mellett is lehetővé tenni a „de minimis” kivétel alkalmazását. Ezzel érdemben csökkennek az alacsony piaci részesedéssel bíró vállalkozások versenyjogi megfeleléssel kapcsolatos problémái, illetve azok a terhek, amelyek korábban őket így sújtották. Fontos részlet, hogy új eljárástípus jelenik meg a törvényben arra az esetre, amikor valószínűsíthető, hogy a hatóság összefonódást tudomásul vevő, engedélyező vagy kötelezettségvállalást elfogadó határozata az ügyfél félrevezető magatartásának volt a következménye; ez az e visszaélést feltáró önálló versenyfelügyeleti eljárás, amelynek végén kerülhet sor a jelenleg is a törvényben foglalt határozat-visszavonás jogkövetkezményének az alkalmazására. Az önálló eljárás keretében történő vizsgálat és visszavonás az ügyfeleknek nagyobb garanciát, a hatóságnak pedig erősebb jogosítványokat ad, így például érdemi bírság kiszabására is lehetőséget teremt a korábbi rendszertől eltérően.

- Még egy olyan változást említenék, ami az ügyfelek számára kedvező módon, az eddigi szabályozáshoz képest újításként jelenik meg: a javaslat szerint a kiszabott bírság, egyéb pénzfizetési kötelezettség vonatkozásában nemcsak a határozatban lesz módja az eljáró versenytanácsnak fizetési kedvezményt engedni, hanem a törvényben előírt feltételek teljesülése esetén azt követően is. Tehát a teljesítési határidő lejárta idő előtt minden esetben, azt követően pedig akkor, ha a végrehajtás elrendelésére még nem került sor.

- Ezek a legfontosabb részletek. Azt gondolom, hogy az előttünk fekvő módosítás valóban közelíti az uniós versenytörvényhez a hazai szabályozást, és egyben átláthatóbb viszonyokat teremt, illetve könnyebbé teszi az ügyfelek, valamint a Gazdasági Versenyhivatal működését és eljárásait is. Éppen ebből adódóan, a Kereszténydemokrata Néppárt támogatni tudja! (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 133 ”igennel” (Fidesz-KDNP-Jobbik + 1 LMP: Demeter Márta), 31”nem” (MSZP+ 5 független) és  1 ”tartózkodás (Fodor Gábor, független) kíséretében elfogadta.