Jelentős lépések az egészségügyben, a betegek érdekében

Maratoni, több mint nyolc (!) órán át tartó ütközetet hozott a napokban a magyar egészségügy jelenéről és jövőjéről című V/9837. számú országgyűlési politikai vita, amelyet ellenzéki képviselők kezdeményeztek. Folyamatosan vádolták a Fideszt, a KDNP-t és a kormányt, s véleményük kifejtésében a tények sem zavarták különösebben őket. A KDNP frakció álláspontját három képviselő ismertette.

kdnp.hu - Bartha-Szabó József

Forrásnövelés és bérrendezés

HARRACH PÉTER frakcióvezető (KDNP): - Kezdjük az egészségügy személyi kérdéseivel! Az orvosok száma vajon megfelelő, kevés vagy sok-e Magyarországon? Azt látjuk az adatokból, hogy az egészségügyben dolgozó 30 ezer orvos lakosságarányos száma a nemzetközi átlagnak megfelelő. Ami az ápolók számát illeti, az viszont tragikusan alacsony, fele a szükségesnek, 4 ezer új ápolóra lenne szükség a kórházakban. 

A bér természetesen alacsony, nagyon alacsony, hiszen a szakorvosok közalkalmazotti bére kortól függően 200-300 ezer forintos nettó jövedelmet jelent. Az is igaz persze, hogy az orvostársadalom jövedelme differenciált, hiszen olyan kiegészítéseket keresnek sokan, mint a vállalkozói szerződések - az ügyeleteket sok helyen nagyrészt így oldják meg -, a magánrendelések, illetve a magánintézményekben történő munkavállalás - klinikák, diagnosztikai központok -, és a hálapénz rendszere is egyfajta fizetéskiegészítés. De számunkra az a terület fontos, amit befolyásolni tudunk, vagyis a közalkalmazotti bér. Ennek a növelésére különböző lehetőségek voltak eddig is, és lesznek ezután is. Gondoljunk arra, hogy 300 milliárd forintos bérnövekedési lehetőséget ragadott meg a kormányzat az elmúlt öt évben; ez 18 százalékos átlagos emelkedést jelentett. A rezidensösztöndíj-program után a fiatal szakorvosok most 151 ezer forintos kiegészítést kapnak. Ez az orvosok számára az első lépések egyike volt. Az ápolóknak is volt egy béremelése, ez azonban messze nem éri el azt, ami szükséges. És ha a magyar egészségügyben valamit sürgős és fontos intézkedésnek kell látnunk, az az ápolók bérének a növelése, ami talán a létszámukat is növelni fogja. 

- Mi történt eddig, és minek kell történnie ezután? Forrásnövekedés, az elsősorban a beruházásokban jelent meg: az 500 milliárd forintos fejlesztés főleg a vidéki kórházakban történt, az uniós támogatási rendszer sajátossága miatt. Nemcsak az egészségügy területén, hanem az élet minden területén a Budapesthez kötött Pest megye mint központi régió része, elszenvedője ennek a jelenségnek, bár hazai forrásokból kiegészítést kaphat. Az is tény, hogy a 300 milliárdos béremelés is jelentett forrásnövekedést. 

- A mentőszolgálatról: 27 új mentőállomás létesült, és 467 új autó van, amely 2017 végéig még 130-cal fog kiegészülni. Ilyen fejlesztés a Mentőszolgálatnál még nem volt. Úgy gondolom, hogy a sürgősségi ellátás területén ez nagy lépést jelent.

- A várólista is gyakorlatilag a felére csökkent. A háziorvosi rendszer fejlesztésére szintén komoly erőfeszítés történt:  a havi 130 ezer forintos juttatása talán az első lépés volt. De hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy pénzzel nem minden esetben oldható meg a hiányzó háziorvosoknak a vidéki egészségügyi ellátásba való bevonása, hiszen nagyon sok betöltetlen - különösen kistelepüléseken - háziorvosi praxis létezik. És látva megint csak a saját képviselői tapasztalatomat, nem mindig jár eredménnyel az a külön juttatás, amit megígérnek nekik. Nagyon fontosnak tartom azt a százmilliárdos, 2017-re tervezett forrásbővítést, ami lehetőséget ad nagyrészt a béremelésekre.

- A fekvőbeteg-ellátó rendszer kissé túlhizlalt, túlsúlyos, nyilvánvaló, hogy itt strukturális változásokra van szükség. Ennek egyik lényeges eleme a szociális rendszerbe való áttelepítése azoknak az ágyaknak, amelyek nem a gyógyítást, hanem a gondozást szolgálják. Tudom, hogy ez nagyon veszélyes és sok ellenérdeket kiváltó gondolat, de éppen a nemzetközi példák mutatják azt, hogy krónikus ellátás gyakorlatilag nincsen a kórházakban, és az aktív ágyaknak a működőképessége az, amire koncentrálni kell egy fekvőbeteg-ellátó intézményben. Ismerve a szociális ellátórendszer helyzetét, először azt a rendszert kell erre a fogadásra alkalmassá tenni, úgy, hogy a krónikus betegek ne csupán gondozást, hanem ápolást is kapjanak, és a számukra szükséges egészségügyi ellátás is biztosítva legyen. Nem könnyű feladat, csak fokozatosan lehet ezt megtenni, de meg kell tenni, hiszen a kórházi ellátás a legdrágább nemcsak Magyarországon, hanem világszerte, és a megfelelő arányt mindenképpen biztosítanunk kell. Ehhez kapcsolódik természetesen a gazdálkodásnak, és a kancellária-rendszernek a megújítása is, ami gyakorlatilag 6-10 intézmény közös gazdasági irányítását jelenti. A budapesti egészségügyi rendszer megreformálása is egyértelműen szükséges, már csak azért is, mert a finanszírozási rendszer hátrányát ez a terület szenvedte el.

- Mindenképpen két dologra kell koncentrálni, amikor az egészségügy további támogatásáról beszélünk. Az egyik a fekvőbeteg-ellátó rendszer strukturális változtatása, hiszen forrásnövekedést csak akkor lehet a rendszerbe juttatni, hogyha ezek a szervezeti változások megtörténtek, illetve a bérrendezés. Elsősorban az ápolók bérére gondolok.

- Úgy vélem, hogy eddig, az elmúlt öt évben tett erőfeszítések meghozzák azt az eredményt, ami ugyan talán a sok évtizedes lemaradást nem fogja teljesen pótolni, de jelentős lépést jelent majd az egészségügy rendszerében és a betegek ellátása érdekében.

 

Ceglédi helyzet

FÖLDI LÁSZLÓ országgyűlési képviselő (KDNP):  - Én igazából nem a nagy rendszert szeretném most vizsgálni, hanem a mi térségünket, Cegléd és környékét megnézni, hogy a helyi kórházban milyen problémák vannak, voltak, és milyen megoldások születtek, milyen fejlesztések voltak az elmúlt években, és mire lehet számítanunk a következőkben.

- A ceglédi Toldy Ferenc Kórház és annak rendelőintézete az elmúlt években valóban komoly fejlesztéseken ment keresztül. Mintegy 470 millió forintot költött el a kórház különböző energetikai fejlesztésekre, és az idén tavasszal fejeződött be a szolnoki Hetényi Kórházzal közösen egy 600 millió forintos diagnosztikai fejlesztés, ami az utóbbi évek legnagyobb fejlesztése volt a ceglédi kórházban. Azt gondolom, egy ilyen kis - idézőjelben a kicsi - vidéki kórháznak, mint a ceglédi, kulcsfontosságúak azok a tervezetek, amelyeket megfogalmazott az egészségügyi kormányzat, mert Cegléden és környékén is a betegek mindent megérdemelnek annak érdekében, hogy a legjobb gyógyulási lehetőséget kapják meg.

- Amit viszont negatívumként szeretnék itt most felhozni, az nem is olyan régi állapot. A Nagykátai járásban 65 ezer ember él. A 65 ezer ember fekvőbeteg-ellátása és járóbeteg-ellátása az elmúlt száz évben a ceglédi kórházhoz tartozott, és idéntől, úgy néz ki, ez utóbbit átvitték, a megyehatárt átlépve, a Jászberényi Szent Erzsébet Kórházhoz. Nagyon félünk attól, hogy ezt követni fogja majd a fekvőbeteg-ellátás áttétele is, ami a ceglédi Toldy Ferenc Kórházat súlyosan érintené.

Nagyon bízom abban, hogy azok az elképzelések, azok a fejlesztési tervek, amelyek kormányzati szinten, megfogalmazódtak, ha nem is tudják az elmúlt 30-35 év mulasztásait pótolni, de nagyban hozzájárulhatnak ahhoz mind az alapellátásban, mind a járóbeteg-ellátásban, mind pedig a fekvőbeteg-ellátásban, hogy a magyar ember megfelelő módon kapjon tisztes egészségügyi ellátást. 

 

„2010 után sikerült elindulni!”

HOLLIK ISTVÁN országgyűlési képviselő (KDNP): - Gyurcsány Ferenc exminiszterelnök úr nemrég felszólalt, és úgy gondolom, bár sokan elsiklottak felette, hogy egy nagyon fontos mondata volt, és igen veszélyes is. Azt mondta, hogy a magyar egészségügy egyik nagy hazugsága, hogy három alappilléren áll: az egyik alappillér az, hogy mindenkinek ingyen jár az ellátás; a másik az, hogy mindenkinek a legjobb ellátás jár, harmadrészt pedig az, hogy mindenkinek ugyanaz. Ha Gyurcsány Ferenc szerint ez hazugság, és ez a rendszer, hogy mindenkinek ugyanaz az ellátás jár, mindenkinek ingyen és mindenkinek a legjobb, ez hazugság, ebből semmi más nem következik, mint az, hogy a szocialisták újra be akarják vezetni a fizetős egészségügyet. Ebből más nem következhet! Ezért tisztelettel szeretném kérni, ahelyett, hogy Gőgös képviselőtársam bekiabál, hogy tegyék tisztába: ez Gyurcsány Ferenc egykori miniszterelnöknek az újabb agymenése, vagy önök, szocialisták ezzel a javaslattal, hogy újra visszakúszik a fizetős egészségügy kérdése, egyetértenek. Fontos lenne ezt tisztázni. Sajnos az a baj, hogy egyszer ez a gondolat már teret nyert a politikai életben, , amikor az SZDSZ-nek odaadták az egészségügy irányítását. Önök a  koalíciós küzdelem martalékává tették az egészségügyet, ahelyett hogy a felelősséget vállalták volna, és nem hagyták volna azt, hogy a szabad demokraták üzletet csináljanak az egészségügyből.

- A vita eddigi menetét látva azt tudom megerősíteni, teljesen egyértelmű, hogy az egészségügy helyzete nem érdekli az ellenzéket, egy dolog érdekli őket csupán: támadni szeretnék a kormányt. Semmi más céljuk nincs ezzel az egészségügyi vitanappal. Sajnos az a baj, hogy ezeknek a pártpolitikai érdekeknek tették eszközévé ezt a mai vitanapot, illetve a magyar egészségügyet. Ennek ellenére akkor járunk el helyesen, ha a mérleg egyik serpenyőjébe beletesszük, mi történt 2002-2010 között, a másik serpenyőjébe pedig belehelyezzük az elmúlt hat év munkáját és az eredményeit.

- Hadd mondjak egy konkrét példát a saját lakókörnyezetemből. Jómagam Nagymarosról származom, ami a Dunakanyar egyik legszebb települése, és kórházi ellátás tekintetében Vác város vonzáskörzetébe tartozik. 2002-2010 között a város szocialista polgármestere, Bóth János, aki egyébként a szocialistáknak országgyűlési képviselője is volt, a térség egészségügyének központját, a váci Jávorszky Ödön Kórházat szemelte ki magának. Bóth polgármester úr működésének köszönhetően végül odáig fajult a helyzet, hogy 2009-ben neki magának kellett feljelentést tenni számviteli fegyelem megsértésének vétségében, de addigra a Jávorszky Ödön Kórház már milliárdos adósságokat halmozott föl, sőt majdnem sikerült a későbbi pályázati lehetőségtől is elzárni az intézményt. Ezt a helyzetet egyébként 2010 után a Fidesz-KDNP-kormánynak kellett rendbe tennie. Tehát ha a váci kórház példáján keresztül tekintünk az egészségügyre, ez van az egyik serpenyőben 2002-2010 között. A másikban ezzel szemben az van, hogy 2010 után a kórház két nagyobb pályázaton is sikerrel indult, egy KMOP-, illetve egy KEOP-forrásnak köszönhetően összesen 3 milliárd forintnyi fejlesztés valósulhatott meg 2015 végéig. Ennek köszönhetően az intézmény Pest megye egyik legmodernebb kórházává vált. Tehát még egyszer röviden: csőd- és büntetőjogi cselekedetek az egyik és 3 milliárd forintos fejlesztés a másik oldalon.

- Ha az országos tendenciákat nézzük hasonlókat tapasztalunk. A baloldali kormányok 650 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből, 600 patikát tettek tönkre, míg a Fidesz-KDNP 500 milliárd forintot tett bele az egészségügybe .Ha a baloldal a kormányzása alatt komolyan gondolta volna az egészségügy helyzetének javítását, akkor nem tették volna ezt az ágazatot az MSZP-SZDSZ koalíciós hatalmi marakodásának martalékává. Sajnos megtették, tudva, hogy a liberálisok mit is képviselnek egészségpolitikában: a nemzeti kockázatközösség felmondását, az egészségügy rendszerének a felforgatását, röviden, tisztán és érthetően: bizniszt és üzletet. Egy olyan pártra bízták az egészségügyet, amely megszűnése után csak adósságot hagyott maga után, még a pártpénzzel sem tudtak elszámolni, nemhogy a rájuk bízott közpénzekkel. Mondjuk, ebből a szempontból nagy szerencse, hogy az SZDSZ ma már csak a politikatörténeti szemle hasábjain és lábjegyzeteiben szerepel.

- Képviselőtársaim már beszéltek az elmúlt években elért eredményekről, ezért engedjék meg, hogy ezek közül egyet én is kiemeljek. Örülünk, hogy több mint felével nőtt 2010-hez képest a végzős orvostanhallgatók száma, akik nagy számban kezdenek hazánkban tapasztalatot gyűjteni. Az pedig külön öröm, hogy a rezidensösztöndíj-programnak köszönhetően alapbérük kiegészítésével átlagosan majdnem 300 ezer forintot vihetnek haza ma már. Ezzel sikerült végre egy jövőképet és valódi, kézzelfogható ösztönzést adni azon fiatalok számára, akik ezt a szép szakmát választják. Ennek köszönhetően 2010-hez képest duplájára nőtt a pályakezdő rezidensek száma, így az elmúlt évben 917 szakorvosjelölt képzése indult meg.

Valóban gondot okozott az eddig a fiatal rezidensek számára, hogy ha kikerülnek ebből a rezidensösztöndíj-programból, akkor a keresetük, mivel az ösztöndíjat már nem kapják, jelentősen csökkenni fog. Úgyhogy én nagyon örülök, hogy kormány a megoldást erre a problémára is meg fogja találni, és az ösztöndíj összegét ezeknél a szakorvosoknál valamilyen módon pótolni fogják.

Fogadj örökbeegy keresztet!

Országos akciónk célja az utak mentén, a települések közterületein álló keresztek megmentése, felújítása és állaguk megóvása az utókor számára.

Ha Ön is szeretne részt venni az akcióban, az alábbi gombra kattintva tájékozódhat a Fogadj örökbe egy keresztet! program részleteiről!

Hernádkércs
Bárdudvarnok
Sopron
Sopron
Sopron
Magyarszerdahely külterület
Felsőörs
Lőrinci
Újnéppuszta külterület

Kérdése van? Írjon nekünk!

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Küldjön üzenetet munkatársainknak az alábbi lehetőségre kattintva!
Készséggel állunk rendelkezésére!