Legfrissebb végzések és határozatok. Az ágazati különadók vizsgálatáról. A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről. Talpon maradt a Legfelsőbb Bíróság ítélete. A végrehajtásról. A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról. A közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról. Ismét napirenden a sok vihart kavart, magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló törvény.
Újra középpontban
Kedden kezdi meg az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat tárgyalását a Tisztelt Ház. A parlamenti vitában Paczolay Péter, a Taláros Testület elnöke is felszólal.
– Koncepcionálisan jó az új alkotmánybírósági törvény, alkalmas egy hatékony bíróság létrehozására, azonban vannak még nyitott kérdések – mondotta volt Paczolay Péter a parlament alkotmányügyi bizottságának legutóbbi ülésén a törvénytervezet előzetes megvitatásakor. Hangsúlyozta: az új alaptörvény az alkotmánybíráskodás új koncepcióját teremtette meg, ehhez pedig új típusú és szerkezetű Alkotmánybíróságra is szükség van. Az eddigi teljes ülések és a 3 tagú tanácsok munkamegosztásán belül a kisebb létszámú tanácsok felé kell eltolni a hangsúlyt, mivel a 15 fősre nőtt grémiumot "napokon keresztül üzemeltetni lehetetlen". A Taláros Testület elnöke azt a megoldást támogatná, ha a teljes ülés mellett két nagyobb, 5-7 fős, és több kisebb 3 fős tanács működne az alkotmánybíróságon belül, és minden ügy végül eljutna a 15 fős teljes ülésre is. Azt javasolta az alkotmányügyi bizottságnak, hogy a törvénytervezetben ezt a kérdést ne szabályozzák, ésszerűbb, ha ezt a testület a saját ügyrendjében határozza meg.
Az új tervezet szerint az Alkotmánybíróság jövő év január 1-jén folyamatban lévő eljárásai megszűnnek, ha a kifogásolt jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kormány, az országgyűlési képviselők negyede vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezte. A koncepció szerint ugyanakkor az így megszűnő eljárás indítványozói egyes esetekben alkotmányjogi panaszt nyújthatnak be a testületnek 2012. március 31-ig, ha a megjelölt kérdés az új alaptörvény rendelkezéseivel összefüggésben is vizsgálható, és a jogszabály megsemmisítése számukra előnyös következményekkel járna. Paczolay Péter szerint elengedhetetlen a folyamatban lévő ügyek kezelése. Fontos lenne - mondotta -, hogy a kormánypárti előterjesztés nem a két véglet - az 1600 folyamatban lévő ügy megoldása az új ügyrend bevezetése előtt, vagy az összes ügy kidobása - közül választana, hanem köztes megoldást próbálna megvalósítani.
Kedden természetesen részletesen is kifejti álláspontját.
+
Az Alkotmánybírósághoz fordul a Magyar Bankszövetség. A szervezet azt kéri a testülettől, hogy állapítsa meg a devizahitelek végtörlesztéséről szóló törvény alkotmányellenességét, és semmisítse meg a jogszabályt. A bankszövetség korábban arra kérte a köztársasági elnököt, hogy küldje el a jogszabályt aláírás előtti véleményezésre az Alkotmánybíróságnak, Smith Pál azonban másként döntött. Az államfő, miután aláírta a jogszabályt, közölte: „Arra a megállapításra jutottam, hogy a veszély igen nagy, a bankokat sújtó esetleges hátrányok pedig nem haladják meg azt a mértéket, amelyet a pénzintézeteknek a közös kockázat- és teherviselés jegyében el kell tűrniük.”
A Bankszövetség álláspontja szerint jóval nagyobb azoknak a száma, akiket a rögzített árfolyamon történő végtörlesztés negatív hatásai érinthetnek, mint azoké, akik ennek előnyeiből részesülnek, emellett az intézkedésnek jelentős makrogazdasági, rendszerstabilitási és növekedési kockázatai vannak. Patai Mihály, a bankszövetség elnöke hivatalosan is bejelentette: „a devizahitelek végtörlesztési lehetőségének megteremtésével olyan pontra érkeztünk, ahol a húrt már nem lehet tovább feszíteni”.Ezért megalkotásának módjára, tartalmi rendelkezéseire és kiemelt társadalmi jelentőségére tekintettel azt kérik az Alkotmánybíróságtól, hogy soron kívül tárgyalja a beadványt, állapítsa meg a devizahitelek végtörlesztéséről szóló törvény alkotmányellenességét, és semmisítse meg.
(A rögzített árfolyamon történő egyösszegű végtörlesztés svájci frankban felvett kölcsönök 180 forintos, az euróban felvetteknél 250 forintos, a japán jenben adott hiteleknél pedig 2 forintos árfolyamon igényelhető. Azok a devizahitelesek élhetnek a lehetőséggel, akiknek a devizahitelük fedezetéül ingatlanalapú jelzálog szolgál. Ezeknek a devizakölcsönöknek több mint 80 százaléka 10 millió forint alatti, a maradék 20 százalék pedig a 10 és 30 millió forint közötti, 30 millió forint feletti devizaalapú jelzálogkölcsönt mindössze 38-40 ezer család vett fel. A devizahiteleseknek a végtörlesztésre vonatkozó írásbeli kérelmüket ez év december 30-ig kell beadniuk a bankjuknak, és az igénybejelentéstől számított 60 napon belül kell teljesíteniük. A hitelintézeteknek a törvényben rögzített árfolyamokat kötelező alkalmazniuk, ha az árfolyam a kölcsön folyósításakor nem volt magasabb a törvényben rögzítettnél, és a hitelfolyósító június 30-ig nem mondta fel a kölcsönszerződést.)
+
Az MSZP elnök-frakcióvezetője, menetrendszerinti sajtótájékoztatóján újra bejelentette: pártja az Alkotmánybírósághoz fordul, ha az új munka törvénykönyvet a Nemzetgazdasági Minisztérium által javasolt tartalommal, érdemi változások nélkül fogadja el a parlament. Mesterházy Attila szerint az új munka törvénykönyv tervezete alacsony színvonalú, elfogadhatatlan cselédtörvény, amely parlamenti elfogadása esetén kiszolgáltatottá tenné a munkavállalókat, megtámadja a szakszervezeteket, a magyar és az uniós joggal is ellentétesek.
+
Ismét szerepel – számos egyéb pont mellett - a Taláros Testület hét elei ülésének napirendjén – a már eddig is sok vihart kavart – a társadalombiztosítási nyugellátásáról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 2. § (6) bekezdése, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Tavaly december 20-án érkezett az első beadvány az Alkotmánybírósághoz a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő törvénymódosításokról szóló törvénnyel kapcsolatban. Követte a többi, melyeket a magánszemélyek mellett a Szabad Emberek Magyarországért Liberális Párt, a Stabilitás Pénztárszövetség, Mesterházy Attila, az MSZP elnöke, a Villamosenergia-Ipari Társaságok Nyugdíjpénztára, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmában Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, a Magyar Helsinki Bizottság és még sokan mások jegyeztek.
A magánnyugdíj-pénztárakkal kapcsolatos tervezetet először július 12-én tárgyalta a Taláros Testület, majd augusztus 29-én és 30-án is napirendjére tűzte. A hételején újra a tárgyalandók között szerepel, döntés azonban aligha várható. Az MSZP előre jelezte: nekik nem tetsző határozat esetén a strasbourgi bírósághoz fordulnak.
Legfrissebb végzések és határozatok
1618/B/2010. AB végzés az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló 2010. évi XCIV. törvény alkotmányellenességének vizsgálatáról.
Az Alkotmánybírósághoz három indítvány érkezett a törvény egésze, illetve annak a bolti kiskereskedelmi tevékenység adóztatására vonatkozó rendelkezései alkotmányellenességének a megállapítását és ex tunc hatályú megsemmisítését kérve, utólagos normakontroll keretében.
Az indítványozók szerint a törvény „indokolatlanul és aránytalanul” sérti a jogbiztonság követelményét, amikor olyan, a múltban elvégzett gazdasági tevékenységet (bolti kiskereskedelem) adóztat, amely az elvégzése idején nem volt adóköteles. Az indítványozók szerint a törvényalkotó joggal való visszaélést követett el a visszamenőleges hatályú törvény megalkotásával. Csorbát szenved az adózás rendszerének a stabilitása, sérti az arányos közteherviselést, ellentétes a „demokratikus jogállam” és a „vállalkozás, és verseny szabadságának” alkotmányos „államcéljaival”, indokolatlanul és aránytalanul sérti a jogbiztonság követelményét.
Az Alkotmánybíróság megállapította: a hatályos Alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény értelmében központi adónemről rendelkező törvényt az Alkotmánybíróság csak abban az esetben vizsgálhat felül és semmisíthet meg, ha az indítvány az alkotmányellenességet az élethez és emberi méltósághoz való jog, a személyes adatok védelméhez való jog, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága, vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogok sérelmére alapozza. A központi adónemnek minősülő ágazati különadókat támadó indítványok e jogok megsértését nem kifogásolták. Erre való tekintettel az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló törvényt támadó indítványok elbírálására – az Alkotmány 2010. november 20-tól hatályos módosítása következtében – Alkotmánybíróság nem rendelkezik hatáskörrel, ezért végzésében az indítványokat érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
+
590/B/2011. AB végzés a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet 8. § f) pontja alkotmányellenességének vizsgálatáról.
Az indítványozó a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló rendelet alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint a rendelkezés, amely a szabadtéri rendezvények engedélyezése iránti kérelemhez csatolandó biztonsági tervhez az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzésének beszerzését írja elő, az Alkotmány 9. § (2) bekezdésébe ütközően gátolja a többi meteorológiai szolgáltatót a piaci versenyben, és indokolatlanul versenyelőnyhöz juttatja az az Országos Meteorológiai Szolgálatot.
Az Alkotmánybíróság megállapította: a Belügyminisztérium 2011. július 6-án hatályba lépett rendelete a „szabadtéri rendezvényeknél a viharos időjárás esetére vonatkozó intézkedési tervet” módosította, így az Országos Meteorológiai Szolgálat kötelező előrejelzése már nem része a biztonsági tervnek. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata, hogy módosított vagy hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányellenességét csak akkor vizsgálja, ha a hatályát vesztett jogszabály helyébe lépő jogszabály azonos rendelkezési környezetben szintén tartalmazza a sérelmezett rendelkezést. Mivel az új rendelkezés következtében bármely meteorológiai szolgáltatótól beszerezhető az előrejelzés, az indítványban sérelmezett helyzet nem áll fenn. Ezért az Alkotmánybíróság az eljárást megszüntette.
+
571/D/2010. AB határozat a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 274. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról.
Az indítványozót az első és másodfokon eljáró bíróság közokirat-hamisítás büntettében ítélte el, mert a díjmentes parkolási jogosultság igazolására más nevére kiállított, egyébként az okmány ellopása miatt már bevont és tárgykőrözés alatt álló parkolási igazolványt használt fel. Az indítványozó a Legfelsőbb Bírósági végzés alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó álláspontja szerint „A Legfelsőbb Bírósági értelmezés ma lehetővé teszi, hogy személyemet, vagy bárkit olyan bűncselekmény miatt ítéljen el a bíróság, mely egy téves minősítésen és egy téves, (a büntetőeljárásban kötelezően alkalmazandó) a polgári jogi fogalmaknak ugyanakkor meg nem felelő okirati (közokirati) fogalom meghatározáson, okfejtésen alapszik. A jelenlegi szabályozásnak ez olyan súlyos alkotmányellenes hibája, mely emberek ártatlanul történő elítélését és meghurcolását teszi lehetővé, mely teljesen ellentétes mind a jogállamiság, mind az emberi jogok és méltóság számos követelményével… Ellentétes továbbá az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével, 57. § (4) bekezdésével, valamint az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló lisszaboni szerződés kihirdetéséről szóló 2007. évi CLXVIII. törvény 2. számú mellékleteként szereplő, az Európai Unió Alapjogi Chartája) 49. CIKK (1) bekezdésével.”
Az Alkotmánybíróság megállapította: a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban az alapeljárásban született első fokú ítéletet és a másodfokú végzést, így az alkotmányjogi panasz tárgyává tett bűncselekményi minősítést is hatályában fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság érdemben nem változtatta meg a jogerős elsőfokú ítéletben meghatározott bűncselekményi minősítést, így a végzés ellen alkotmányjogi panasz benyújtásának nincs helye. A támadott rendelkezés nem sérti a jogbiztonság és a normavilágosság követelményét, ezért alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt az Alkotmánybíróság elutasította.
+
69/B/2006. AB határozat a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 164. § (1) bekezdésének az Alkotmány 2. § (1) bekezdése sérelmére alapított alkotmányellenessége vizsgálatáról.
Az indítványozó által támadott rendelkezése értelmében a végrehajtási eljárás során befolyt összegből elsődlegesen a végrehajtási költségeket – az eljárás kezdeményezésével, elrendelésével és foganatosításával felmerült költségeket – kell kiegyenlíteni. Az indítványozó szerint e törvényi szabályozás sérti az arányosság elvét, és ezen keresztül a jogállami jogbiztonság alkotmányi rendelkezését, mivel ha az adósnak kevés végrehajtható vagyontárgya van, akkor a végrehajtási eljárás úgy zárulhat, hogy a végrehajtó megkapja a végrehajtási ügyérték alapján megállapított munkadíjat, költségeit és jutalékát, míg a végrehajtást kérő a követeléséből semmihez nem jut hozzá.
Az Alkotmánybíróság megállapította: a kifogásolt törvényi szabályozás jogi bizonytalanságot nem eredményez. Bizonytalanságot az adósnak a végrehajtás időpontjában fennálló vagyoni helyzete, a végrehajtási eljárás keretében a végrehajtást kérő által érvényesített követelés megtérülése idéz elő. Ez a materiális, az adós anyagi helyzetéből eredő bizonytalanság azonban nem érinti a támadott törvényi rendelkezés által szabályozott jogintézmény kiszámítható és átlátható működését. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor megjegyzi: a jogalkotó feladata és felelőssége a végrehajtási költségek körének és előlegezési szabályainak, valamint a végrehajtási eljárás eredményeként befolyt összeg felosztásának a szabályozása. Ennek során a végrehajtási eljárások hatékonyságának a növelése érdekében a kifogásolt törvényi szabályozástól eltérő rendelkezéseket is kialakíthat, a végrehajtással szükségképpen felmerülő pénzügyi terhek kockázatát az érintettek között a hatályos törvényi rendelkezésektől eltérően is megoszthatja. Mindezekre tekintettel a támadott rendelkezés alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt az Alkotmánybíróság elutasította.
+
27/E/2011. AB határozat a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 20/1997. (III. 19.) BM rendelet 2. számú melléklete c) pontja tekintetében az Alkotmány 70/B. § (2) és (3) bekezdésére alapított, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálatáról.
Mindkét indítványozó azt kifogásolta, hogy a Rendőrségen belül a Készenléti Rendőrség Rendészeti Igazgatósága állományába tartozók különleges bevetési pótlékban részesülnek, a rendőrség megyei csapatszolgálati századainak állománya viszont nem kerül feltüntetésre a különleges bevetési pótlékra jogosultak taxatív felsorolásában, így ők a csapatszolgálatban való részvételükért semmilyen ellenszolgáltatásban nem részesülnek. Álláspontjuk szerint alkotmányellenes a megyei csapatszolgálati századok tagjainak a Készenléti Rendőrség Rendészeti Igazgatósága állományába tartozóktól díjazásban való megkülönböztetése az alapján, hogy az adott munkát alapfeladatként vagy eredeti beosztásuk mellett látják el
Az Alkotmánybíróság megállapította: az indítványozók nem fejtették ki, hogy a támadott rendelet az Alkotmány mely részét, miért és mennyiben sérti. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az indítványból annak is egyértelműen ki kell tűnnie, hogy mely jogszabályi rendelkezés mely alkotmányos szabállyal, és miért ellentétes. Mindezek hiányában a támadott rendelkezés alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt az Alkotmánybíróság - részben érdemi elbírálásra alkalmatlannak, részben nem megalapozottnak minősítve - elutasította.
+
990/B/2009. AB határozat a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet 8. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról.
Az indítványozó azáltal vélte megvalósulni a versenyszabadság és vállalkozás jogának sérelmét, hogy a rendelkezés az azonos szakmai képzettségű háziorvos és a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának jogosítványai megkülönböztetésével indokolatlanul versenyhátrányba hozza a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosát.
Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint a gazdasági verseny szabadsága nem alapjog, hanem „a piacgazdaság olyan feltétele, amelynek meglétét és működését biztosítani az államnak is feladata. A versenyszabadság állami elismerése és támogatása megköveteli a vállalkozáshoz való jog és a piacgazdasághoz szükséges többi alapjog objektív, intézményvédelmi oldalának kiépítését. Elsősorban ezeknek az alapjogoknak az érvényesítése és védelme által valósul meg a szabad verseny, amelynek – a piacgazdasághoz hasonlóan – külön alkotmányossági mércéje nincs. Az Alkotmánybíróság a piacgazdaság, a versenyszabadság és más hasonló államcélok alkotmányellenes megsértését csak szélsőséges esetben állapítja meg, ha az állami beavatkozás, fogalmilag és nyilvánvalóan ellentétes az államcéllal.
Az Alkotmánybíróság a vállalkozás jogával kapcsolatos álláspontja szerint, a vállalkozás joga annyit jelent - de annyit alkotmányos követelményként feltétlenül -, hogy az állam ne akadályozza meg, ne tegye lehetetlenné a vállalkozóvá válást.
Az Alkotmánybíróság megállapította: ésszerű indoka van annak, hogy a háziorvos mind az ún. „úrvezető”, mind a „hivatásos” gépjárművezetők alkalmasságát vizsgálhatja, ugyanakkor a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosát előbbiek vizsgálatából kizárja. A törvény indokolása kiemeli, hogy a gyógyítás és annak eredményessége elsődlegesen az orvos és beteg bizalmi kapcsolatán alapul, ezért szükséges, hogy a beteggel közvetlen kapcsolatban álló és az ellátást nyújtó orvos a betegeivel való kapcsolata kialakítása során nagy önállósággal járjon el. Ez az orvos-beteg közötti szoros kapcsolat garantálja, hogy a háziorvos a vizsgált személy általános egészségi állapotáról, kórtörténetéről, az általa szedett gyógyszerekről megfelelő információkkal rendelkezzen, amelyek alapján megállapíthatja, hogy az adott személy az alkalmassági csoportra előírt feltételeknek megfelel, vagy sem.
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet 8. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
Az Alkotmánybíróság október 10-11-i teljes ülésének napirendje
A társadalombiztosítási nyugellátásáról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 2. § (6) bekezdése, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 20. § (5) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 6. § (4)-(5) bekezdései, valamint a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2010. évi eseti kereset-kiegészítéséről szóló 316/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása.
Az egyes címek és rangok megszüntetéséről szóló 1947. évi IV. törvény 3. § (1) és (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 52. §-a és 68. § (1) bekezdése, valamint a Legfelsőbb Bíróság EBH2004. 1100 döntése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXII. törvény 29. § (1) bekezdése, valamint 32. § (3)-(4) bekezdései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 103. § (1) bekezdés b) pontja második fordulata alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása.
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 103. § (1) bekezdés b) pontja második fordulata alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása.
