A testület azt vizsgálta, hogy az előző kormányok alkalmatlansága vagy szándékosság miatt nőtt a GDP-arányos magyar államadósság a 2002-es 53-ról 2010-re több mint 80 százalékra. Az ellenzéki pártok közül az MSZP és az LMP az előző üléshez hasonlóan most sem vett részt a bizottság munkájában. A szocialisták távolmaradásukat azzal indokolták, hogy a testület egy koncepciós eljárást hajt végre.

A bizottság korábban meghallgatta a szocialista kormányok politikusait, a többi között Oszkó Péter és Veres János volt pénzügyminisztereket, illetve Medgyessy Pétert, Bajnai Gordont és Gyurcsány Ferencet is.

„Egyrészt alkalmatlan gazdasági vezetői voltak az elmúlt nyolc év szocialista kormányainak, a pénzügyminiszterek mind egytől egyig kisebb-nagyobb, de inkább nagyobb fokú alkalmatlanságukról tettek tanúbizonyságot. Rossz gazdaságpolitikai döntéseket hoztak, és az a fajta korrupció, amely eluralkodott az elmúlt nyolc év kormányain, az azt látszik bizonyítani, hogy az államadósság megnövekedését okozó döntések mögött rossz szándék és magánérdekek érvényesülése húzódott meg” – jelentette ki Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője.

Kovács László, az MSZP alelnöke sajtótájékoztatóján kifejtette: nem ismer olyan országot, ahol a költségvetési hiány vagy az államadósság mértéke büntetőjogi kérdéssé vált volna. „Azért, mert egy gazdaságpolitika utólag helytelennek bizonyul (…) nem szoktak bíróság elé állni, ezért a választók elé szoktak állni a kormányok. A választók mondják ki az ítéletet politikai kérdésekben” – fogalmazott.

„Mindazok, akik az őszödi úton járva eladósították Magyarországot, igenis szembe kell, hogy nézzenek azzal, hogy ennek vannak következményei” – hangsúlyozta az MSZP-s sajtótájékoztatóra reagálva Szijjártó Péter, hozzátéve: álláspontjuk szerint a „politikai bűnnek” jogi következményekkel is kell járnia. Ezért indítványozta, hogy az albizottság kérje fel például az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságát, hogy vizsgálja meg, milyen jogi következményei lehetnek az ügynek.

Arra a kérdésre, hogy büntetőjogi szempontból kik lehetnek érintettek, a szóvivő azt válaszolta: az államadósság-növekedésnek egyértelműen kormányzati döntések az okai, ezért mindazok szerepe felmerül, akik ezeket a döntéseket meghozhatták, inspirálták, jóváhagyták. „Nem véletlen”, hogy miniszterelnököket és pénzügyminisztereket hallgatott meg a testület, az ő felelősségük ugyanis „egészen egyszerűen megkerülhetetlen ebben az ügyben” – mondta.

Balla György (Fidesz) kiemelte: az államadóssággal kapcsolatban az eredendő bűnelkövető Gyurcsány Ferenc volt, de 2006-ban, az  akkori bizalmatlansági szavazáskor, amelyet Gyurcsány Ferenc indítványozott maga ellen, az összes szocialista képviselő bizalmat szavazott a volt kormányfőnek. Kiemelte: 2006-2007-ben még nem volt válság, de a magyarországi GDP alakulása az Európai Unió átlaga alatt volt. Bajnai Gordon kormányának intézkedési legalább közvetlenül nem emelték az államadósságot - mondta Balla György, azonban mítosznak nevezte, hogy Bajnai kormánya válságkezelő kormányként megoldotta volna a válságot. Ha nem történik az az intézkedéssorozat, amelyet már az új polgári kormány lépett meg, akkor az ország csődbe megy.

Lenhardt Balázs (Jobbik) kiemelte: a szocialista politikusok szeretnek arra hivatkozni, hogy csak politikai felelősségük áll fenn egy rossz döntés kapcsán, de a Jobbik azt követeli, hogy konkrét, személyhez köthető jogi felelősséget lehessen megfogalmazni, ezeket hatékony ügyészségi munkával fel kellene tárni. Gyurcsány Ferencről  azt mondta: ennek az embernek az élete hátralévő idejét vasban kellene töltenie, fogházban.