Várhatóan jelentősen csökken az egyházak száma az új egyházi törvény elfogadása nyomán, előreláthatóan jóval száz alatt lesz, míg jelenleg több mint háromszáz – mondta Szászfalvi László Budapesten. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára közölte, hogy a történelmi, illetve az úgynevezett elismert egyházi kategóriák között nem lesz túl nagy különbség az állami megítélés szempontjából. A harmadik kategória, az egyházi egyesületek ugyanakkor kikerülnek az egyházi törvény hatálya alól, tehát nem minősülnek majd egyháznak. 

Szászfalvi László elmondta: arról még nincs végleges döntés, hogy az egyházak történelmi kategóriába sorolásához elegendő lesz-e külön-külön az, hogy vagy minimum 100 évesek vagy legalább 25 ezer tagjuk van; nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy az egyházaknak mindkét kritériumnak együttesen meg kell felelniük. Erről és több részletkérdésről az egyházak képviselőivel, szakértőivel folyamatosan tárgyalnak, s ennek során alakulhat ki a törvény kormánynak benyújtandó szövege. Az államtitkár rámutatott: az egyházak létszámának megállapításához – több európai példa alapján – támpontot adhatnak a népszámlálás adatai. Másik, alternatív lehetőségnek nevezte azt, hogy a személyi jövedelemadó egy százalékát felajánlók számát veszik figyelembe. Ebben a témában azonban még nincs kikristályosodott álláspont, ennek pontosítására az egyházakkal folytatott állandó dialógus ad majd alkalmat.

A történelmi kategória kapcsán megjegyezte: belső, szakértői egyeztetésen felmerült, hogy a történelmi definíciót előbb-utóbb ki kellene fejteni. A történelmi definíció többé-kevésbé úgy kell hangozzon, hogy az a magyar nemzet történelmében és kultúrájában jelentős hozzájárulást megvalósító egyházakról szóljon – emelte ki a politikus.

Szászfalvi László közölte: egyelőre kettős regisztrációban gondolkodnak, ami egyrészt az Országgyűlés, másrészt a Fővárosi Bíróság döntéseit venné figyelembe. Azok az egyházak, amelyeket a parlament egyértelműen, minden vitán felül álló módon egyháznak ítél, bekerülnének az egyik jegyzékbe, míg azok, amelyek a Fővárosi Bíróságon regisztrációs procedúra eredményeként lennének elismerve egyházként, a második jegyzékbe kerülnének. A Fővárosi Bíróság mellé egy – mások mellett teológusokból, egyház- és vallástörténészekből álló – szakértői grémiumot terveznek létrehozni, ez a testület világos irányelvek mentén határozna egy-egy szervezet egyházzá nyilvánításáról.

Elmondta, hogy az egyházi államtitkárság munkatársai tanulmányozták számos ország egyházi státusztörvényeinek tapasztalatait a törvény koncepciójának kidolgozásakor. Ez utóbbit megvitatták már a történelmi egyházak képviselőivel, egyeztettek már a Hit Gyülekezetével, és nemsokára a kisegyházakkal és az ortodox egyházakkal is találkoznak majd. A törvényjavaslat április végén, május elején kerülhet az Országgyűlés elé, és reményeik szerint még ebben a félévben el is fogadják. Érvénybe jövő évben lép, miután az új alkotmány hatályos lesz.

Több egyházi program is indul az idén a kormányzat támogatásával – mondta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára. Szászfalvi László a programok között említette a hátrányos helyzetű térségekben lévő közösségeket felkaroló, valamint a Testi és lelki kenyér elnevezésű, a szociális jellegű tevékenységet segítő programokat. Egy-egy témában 200-200 millió forint áll rendelkezésre az idei költségvetésből.
   
Az államtitkár közölte: április végéig rendszerezik a tematikusan meghatározott programokra vonatkozó kezdeményezéseket. Beszámolt arról, hogy az egyházak részéről mintegy tízszeres az igény a rendelkezésre álló forrásokhoz képest, az egyházak nagyon sok olyan konkrét programot fogalmaznak meg, amelyek a társadalmi életben végzett feladataikról szólnak.
   
A szórványokról szóló programról Szászfalvi László elmondta: az egyrészt a hátrányos helyzetű, másrészt a határon túli egyházi szórványközösségek kezdeményezéseit karolja fel, illetve ide tartozik majd egyebek mellett a nagyvárosi panelházakban élők egyházi közösségeinek építését célzó projektek támogatása.
   
Tájékoztatása szerint a Testi és lelki kenyér elnevezésű program kifejezetten az egyházak szociális és karitatív programjait támogatja, ennek révén az egyházak közjót szolgáló, társadalmi hasznot hajtó tevékenységét szeretnék elősegíteni. Az államtitkár úgy véli, a programok innovációt jelentenek az egyházpolitikában.
   
A Templom és iskola elnevezésű program keretében az állam az egyházi iskolák hittanos és nyári táborait támogatja, illetve ez eszközbeszerzést is jelenthet egy-egy oktatási-nevelési programhoz.
   
Szászfalvi László annak a meggyőződésének adott hangot, hogy "nem a sok tízmilliós vagy százmilliós program, ami megoldja a kihívásokat, hanem sok kicsi segítséggel egy-egy ügy előrelendítésével" lehet továbblépni.
   
Az egyházak önkormányzatoktól történő iskolaátvállalását önkorlátozónak nevezte, de - mint megjegyezte - nem tartaná tragédiának, ha az egyházi iskolák aránya egy-két százalékkal növekedne a közoktatási rendszerben, mert az egyházak minőségi intézményfenntartók.
   
Kérdésre válaszolva Szászfalvi László hozzátette: terveik szerint a jövő év elején lép életbe a személyi jövedelemadóból (szja) származó egyszázalékos felajánlás állami kiegészítésének újabb rendszere, ennek jogszabályi feltételeiről az év második felében tárgyalnak majd az Országgyűlésben. Arról jelenleg is zajlanak a tárgyalások, hogy az elismert egyházaknak szóló adófelajánlások állami kiegészítését miként szabályozzák, tegyenek-e különbséget ezen a téren a történelmi egyházakhoz képest. Az államtitkár nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy egy vallási egyesület, miután a magyar társadalomban gyökeret ver és komoly közszolgálati feladatokat lát el, elismert egyházzá váljon, és így a személyi jövedelemadó állami kiegészítésére legyen jogosult.