Kirill pátriárka, Moszkva és egész Oroszország ortodox feje október 15-18. között látogatást tett a szigetországban. Ünnepélyes keretek között emlékeztek meg az orosz ortodoxia 300 éves jelenlétéről Angliában, s Kirill találkozott a Lambeth Palotában Justin Welby canterbury érsekkel, valamint II. Erzsébet királynővel a Buckingham Palotában. Mindkettőjükkel egyebek mellett a terrorizmus elleni küzdelemről is tárgyalt.
(Forrás: mospat.ru; bbc.com; pravdareport.com; economist.com;)
Orosz-brit történelmi szálak szövődtek századokon át
Háromszáz éve alapították Londonban az első orosz ortodox közösséget, amit akkor, 1716-ban „orosz birodalmi missziónak” neveztek el. Milyen jellemző és találó is ez a kifejezés: egyszerre birodalmi, és egyszerre misszió, jól és félreérthetetlenül kifejezve a trón és az oltár orosz egységét. Ez a történelmi évforduló határozta meg a pátriárka utazását. Az is históriai érdekesség, hogy az Orosz Ortodox Egyháznak már a 16. században megtörtént a kapcsolatfelvétele az Angol Egyházzal. A II. Világháború alatt, 1943-ban pedig Cyril Garbett yorki érsek látogatott el Moszkvába, ahol Anglia és Szovjetunió közös harcáról tárgyaltak a fasizmus ellen. Az elmúlt, legújabb időkben az orosz ortodox teológusok és egyházi vezetők érdeklődéssel figyelték az anglikán vitákat az egyház erkölcsi tanításairól, a női papság, sőt püspökség bevezetéséről. A mai ortodox világ szimpátiával fogadja Károly herceg érdeklődését az ortodoxia iránt, aminek egyik jele volt a Szent Athosz Hegy kolostorának meglátogatása. És amikor idén szeptember 30-án Izraelben eltemették Simon Peres elnököt, akkor a királyi herceg meglátogatta a gecsemánéi orosz közösséget, és virágkoszorút helyezett el a bolsevikok által kivégzett Elizabeth Fjodorovna szent mártír hercegnő ottani sírjára.
Különleges pillanatok… „Megerősítsem a vallás fontos szerepét a nemzetközi és a nemzeti életben”
A londoni repülőtéren a pátriárkát és kíséretét Sourozh érseke, Jeliszej fogadta. Az első hivatalos út a Welbeck Street 32-be vezetett, ahol az Orosz Ortodox Egyház képviselete 1813-1920 között székelt. A sourozhi egyházmegyéhez jelenleg 46 ortodox gyülekezet tartozik, 22 pappal és 9 diakónussal.
Különleges pillanat volt az is, amikor a pátriárka adott fogadást, melynek során köszöntötte az Angol Egyház képviselőit, élükön a canterbury érsekkel. Jelen voltak más keleti egyház képviselői is az alkalmon, így az Angliában is működő kopt, örmény, szír-jakobita egyház metropolitája, illetve püspökei. Beszédében Kirill így fogalmazott: „Ha megkérdezitek, miért jöttem látogatóba Angliába, ezt mondom: bizonyára, hogy az évfordulót együtt ünnepeljem veletek, de azért is, hogy baráti kezet nyújtsak a brit embereknek, az Anglikán Egyháznak, s ezzel is megerősítsem a vallás fontos szerepét a nemzetközi és a nemzeti életben…”.
II. Erzsébet és a pátriárka találkozója
A királyi palotában október 18-án létrejött találkozón Kirill pátriárka a királynő 90. születésnapja alkalmából „sok boldog évfordulót” kívánt a brit uralkodónőnek, aki egyben az Anglikán Egyház feje is. A pátriárka beszámolt a királynőnek az Orosz Ortodox Egyház megújulásáról, a gyülekezetek számának gyarapodásáról, a vallásos nevelésről, a teológiai tudomány fejlődéséről.
A pátriárka az elutazása előtt tartott sajtókonferencián kérdésre válaszolva kijelentette: nagyon elégedett vagyok a találkozóval II. Erzsébet királynővel, akinek szemei még mindig ragyogóak, beszéde elegáns. „Érdekes volt hallgatni őt” – tette hozzá Kirill. Isten áldja meg a királynőt!
„Szent háború” – de milyen értelemben?
Ugyancsak kérdésként vetődött föl a sajtókonferencián a következő: a pátriáka a szíriai katonai hadműveletet „szent háborúnak” nevezte a királynővel folytatott beszélgetés során. Ez megfogalmazásában és értelmezésében is szokatlan, több értelmű kijelentés.
Sőt: ugyancsak nagy hangsúlyt fektetett a Lambeth Palotában létrejött legmagasabb szintű ortodox-anglikán találkozón az anglikán és az orosz egyházfő is a közel-keleti helyzetre, az ottani keresztyének védelmezésének kérdéseire. Vajon Oroszország mostani aleppói szerepvállalása is része a szíriai „szent háborúnak”? Válaszában Kirill határozottan hangsúlyozta: „Szavaimat helytelenül olvasták. Soha sem beszéltem szent háborúról Szíriában, de a terrorizmussal folytatott szent háborúról igen. Azt gondolom, ezt a terrorizmus sok európai áldozata is alátámasztja. Ha a szeretteinket védjük, a rokonainkat, a hazánkat a terrorizmussal szemben, akkor az élet szent ajándékát védjük, mivel a terroristáknak nem szent az élet ajándéka. Szavaimat nem politikai értelemben mondtam, de meggyőződésem az is, hogy az államok és katonák jelenlegi részvételét a katonai akcióban nevezhetjük így is. Mi a nácizmus elleni küzdelmet neveztük szent háborúnak. Még a háborús hősök tetteit megfogalmazó énekeinkben is ezt a szót használjuk azokra, akik a nagy honvédő háború idején katonaként küzdöttek. Mindaz, amiért a nácizmussal szemben küzdöttek eleink, szent volt: az emberi élet, a függetlenség, és az emberek jövője”.
Kitért arra is az orosz egyházfő, hogy az Orosz Birodalom és Britannia között régóta jók voltak a kapcsolatok. Az uralkodói dinasztiák között házasságok kötődtek, s ennek révén Angliának kifejezetten stabilizáló szerepe volt az orosz fejlődésben. I. Péter cár már embereket küldött Angliába, hogy tanuljanak ott és vigyék haza a tudományt, ismereteket, mesterségeket. Ki ne ismerné Oroszországban Dickens vagy más írók nevét, s ki ne ismerné Angliában Tolsztojt vagy Dosztojevszkijt? Erős volt a kötődés sok szálon keresztül a két ország között.
Visszhang és előjáték? Avagy diplomáciai, szellemi és imakoalíció Londontól Moszkváig?
A brit sajtó és politika a maga sokszínűségében egy dolog kiemelésében megegyezett: Vlagyimir Putyin elnök politikájának jó propagandája volt ez az utazás. És jókor időzítve, amikor az orosz haderő jelentős segítséget nyújt a közel-keleti konfliktus rendezéséhez katonailag – naponta. Az ilyen megközelítésekre a pátriárka egyik londoni templomi beszédében reagált, ezt mondván: „Voltak idők, amikor országaink között kitűnőek voltak a kapcsolatok. De voltak olyan időszakok is, amikor a kapcsolat összeomlott, és még diplomáciai szálak sem voltak. De Londonban már 300 éve van orosz ortodox egyház. És minden ’fenn és lenn’ ellenére az emberek összejöttek imádkozni, és testvért láttak a brit emberekben…”.
„Az Orosz Ortodox Egyház Oroszország szelíd, de határozott erejének ikonja” – fogalmazott Kirill pátriárka. Ez mutatkozott meg ebben a diplomáciai csúcsnak számító látogatásban, s abban a szándékban is, hogy a terrorizmus ellen erőteljes szellemi szent háborút sürgetett Londonban.
Moszkva a világ ima-fővárosa lesz néhány nap múlva…
És még egy nem lényegtelen további szempontról sem szabad megfeledkeznünk, amit a magyar szemleíró tesz hozzá. Nevezetesen: néhány nap múlva, október 28-30. között Moszkva a keresztyén lelki világ imaközpontja, ima-fővárosa lesz. Ekkor tartják ugyanis minden keresztyén felekezet vezetőinek, tagjainak részvételével a világimafórumot az üldözött keresztyénekért. A diplomácia és a szellemi koalíció mellett a spirituális imaszövetséget. Egészen bizonyos, hogy ez az igen jelentős, mintegy 5000 meghívottat mozgató világimatalálkozó is erős motívumként volt jelen az orosz ortodox egyházfő angliai látogatásában. És ebben az imakoalícióban az Orosz Ortodox Egyháznak ugyanúgy jelentős súlya lesz, mint az Angol Egyháznak, a Vatikánnak, Genfnek és Wittenbergnek, azaz a világprotestantizmusnak is…
Szemleíró: Dr. Békefy Lajos PhD
